Somogyi Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 187-210. szám)
1990-12-06 / 191. szám
1990. december 6., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 EL NEM ISMERT ZSENIK Hogy hol tart nálunk a rendszerváltozás, arról napjainkban is megoszlanak a vélemények. Vannak, akik azt állítják: még mindig zajlik, hiszen hiába kezdték meg tevékenységüket a szabadon választott önkormányzatok, a működésük feltételeit biztosító törvények híján még nem alakulhatott ki az az új típusú kapcsolat a parlament, a kormány és az önkormányzatok között, pedig ez lenne a rendszerváltozás valódi mércéje. Mások viszont befejezett tényként szólnak róla. Az ő véleményük szerint a csendes forradalom „végrehajtatott”. Bár — gyorsan hozzáteszik — ezt követően is forradalmi tettekre van szükség. A közvélemény pedig, amely mindenekelőtt anyagi-gazdasági helyzetének megváltozása alapján ítél, egészen másként vélekedik. Tagadhatatlan, hogy a rendszerváltozás eddigi eredményei éreztetik hatásukat a politikai pártok tevékenységében is. Nem különösebben nehéz fölismerni, hogy kampánypártokból konszolidált, többpártrendszerben működő pártalakulattá kell „átszerveződniük”. Mégpedig a tavaszi és az őszi választásokon kimondott népítélet szerint. Ez az átváltozás azonban egyáltalán nem könnyű feladat. Minden párt több-kevesebb sikerrel törekszik a lépésváltásra, igyekszik meggyőzni tagságát e váltás fontosságáról. A pártok újjáépítésére irányuló központi szándék azonban nemritkán meg nem értést kelt az egyszerű tagok körében. Mert az átváltozás nem alulról indult, hanem felsőbb szintű felismerés. És hát, ugye, könnyen beszélnek a pártközpontok vezetői, hiszen ott vannak a törvényhozásban, a koalíciós pártok prominensei a kormányban, a kevésbé harcosak meg a szakértői bizottságokban. Helyi szinten majdnem ugyanez a helyzet. Önkormányzati tagok, tisztségviselők, szakértők lettek a helyi küzdelmek élharcosai. Sőt, pártvezetőkre is szükség van. S itt vagyunk december elején. Végérvényesen kiderült, hogy több az eszkimó, mint afóka, azaz mégsem jut mindenkinek funkció. Nos, mit tegyenek azok, akiknek az érdemeit nem tudták vagy nem akarták elismerni? Lehet erőltetni a túlpolitizáltságra való törekvést, hogy — mondjuk—hozzanak létre politikai alpolgármesteri funkciókat. De hát kellenek-e 1990-ben komiszszárok? Vagy esetleg ki lehet hajtáni egy-egy tiszteletdíjas szakértői posztot. Mindinkább kiderül, hogy ez az ötlet sem nyerő. Akkor hát milyen lehetőségük marad az el nem ismert bozótharcosoknak? írogassanak leveleket mindenhová? Jelentsékföl, lehetőleg az újságnál, saját pártharcos — de funkcióra érdemes — társaikat? Vagy bomlasszák egy kicsit pártjukat, irányzattá nemesítve sértődöttségüket? Kétségkívül nehéz átvállalni a mindent elsöprő radikális menetből a megfontolva haladásra. A „nagy harcosok” közül ma még sokan nem találják a helyüket. A bozótkés élét elvette a változás, tehát használhatatlan. S nem adtak helyette más harci eszközt. Mi lesz most? Uraim, nem dőlt össze a világ, csak változik. A pártokhoz nem tartozó kívülállók azt mondják: lenne feladat bőven. Mivel az újabb nagy osztás mintegy 4 év múlva várható, addig kitanulható a politika mestersége. S ha ez megvan, akkor majd az sem jelent gondot, hogy vajon mi jön a bozótkés után. Lengyel János A POLGÁRMESTER PELDAJA Nagyszakácsi gondok és remények — A legnagyobb őrültség ma agrárvállalkozásba pénzt, energiát fektetni — mondja Nagyszakácsi polgármestere. Neki pedig hinni lehet, mert duplán is érdekelt az állattenyésztésben: a tapsonyi tsz sertéstelepének vezetője, s otthon a háztájiban is felnevelt idén 100 db hízót. — Hihetetlenül alacsony a nyereségráta — mindössze 10—15 százalék. Évek óta a pápai húskombináttal van szerződésem, ebben a faluban nem voltam egyedül, aki ilyen volumenben foglalkozott állattartással. A csökkenő nyereség sokuknak kedvét szegte — ma már csak kevés család vállalja az ezzel járó munkát. A tehéntartást pedig mindennél jobban érzékelteti az a tény, hogy naponta 80 liter tejet adnak le. Elöregedett a falu és nincs már vállalkozókedvük az embereknek. Endrődi János 20 éve lakik Nagyszakácsiban, felesége az itteni nevelőotthon vezetője. Egy régi parasztházat vettek meg, amely kívülről semmiben nem tér el környezetétől. Belül viszont: — A külső falakhoz nem kellett nyúlnunk — a magasított tetőgerinc pedig szinte kínálta a padlás beépítését. Bent új falakat húztunk fel, s így alakult ki a szokványostól bizonyára eltérő tér — mondja a polgármester, miután észreveszi kíváncsi nézelődésemet. Ezek persze csak kitérők, mégis adalék ahhoz, hogy egy vidéki értelmiségiből hogyan lesz a község első számú vezetője, s hogyan teremti meg önmagának és családjának az igényes környezetet. A beszélgetés fő vonulatát természetesen a település gondjai jelentik. A 678 megélhetése elsősorban a helyi és környékbeli munkalehetőségeken múlik. Sokan dolgoznak a tapsonyi tsz-ben, takarmánykeverőben, a nagy- szakácsi nevelőotthonban, a böhönyei orsózóban és a nagy- kanizsai izzóban. Az azonban már érzékelhető, hogy az általános dekonjunktúra miatt több üzemben is várhatók elbocsátások. — S ha erre sor kerül az ingázóknak mondanak fel (ezzel is csökkentve a kiadásokat). A tapsonyi tsz vezetőjével már konzultáltak az esetleges munkahelybővítések lehetőségeiről. — Hihetetlen nagy gond a telefonhelyzet és a buszközlekedés. Marcaliba rendkívül nehéz eljutni, Szőcsényben gyakran órákat kell várakozni az átszállásra fűtetlen buszmegállóban. Az a tervünk, hogy — amennyiben pénzünk lesz rá—egy Bar- kassal megoldjuk ezt a problémát, vagyis mi gondoskodunk a nagyszakácsi utazók csatlakozásáról. Egészségügyi ellátásunk megoldott, bár a körzeti orvos heti két alkalommal rendel csak nálunk. Kitűnő orvos és kitűnő ember a doktorunk, munkáját egy jól felszerelt rendelővel kívánjuk segíteni. Házipatikát akarunk itt létrehozni, amit az orvos kezel, s így nem kell a betegeknek a tapsonyi gyógyszertárba utazni. A bűnözés itt is nagy gondot jelent — a postát ebben az évben már kétszer feltörték. A közelmúltban ezért megalakult a bűnmegelőzési és önvédelmi csoport. A 46 fő munkáját az önkormányzat CB-rádiókkal kívánja segíteni. Nagyszakácsinak a szőlőhegye is nagy. Ezért úgy döntöttünk, hogy a szőlő- és gyümölcstermés idejére két hegypásztort fogunk alkalmazni, akiknek a szőlősgazdák is segítenek az őrzésben. Nálunk nincs komoly probléma a cigánylakossággal, mégis azt kérem hamarosan tőlük, válasszanak vajdát, aki képviseli őket a különböző fórumokon, bennünket pedig segít az őket érintő döntéshozatalban. (Például szociális segély.) Az már bizonyos, hogy a tapsonyi körjegyzőséghez fogunk tartozni, s az is, hogy az induláshoz közel fél millió forint áll majd rendelkezésünkre. Süli Ferenc A NAGYBERÉNYI VÁLLALKOZÓK Olcsó hús, mégsem híg a leve Módosított feltételek Kaposváron Több mint 5 millió lakástámogatásra Elosztás a szociális helyzet alapján Hogy mikor milyen vállalkozásba érdemes kezdeni, azt a piac dönti el. Ha van rá kereslet, ha van alapanyag és ha a működéshez szükséges feltételeket biztosítani tudják, akkor biztos a siker. így gondolkodott az a két fiatalember is, aki Nagybe- rényben megalakította a Tőkehús Gmk-t. Szabonya István és Farkas Tibor ma már elismert üzletember. Tabon saját boltot üzemeltetnek. A gusztusosán elrendezett áru és a nagy választék vonzza a vevőket. Az árakat pedig nem felfelé, hanem lefelé igazították. Átlagosan 20 százalékkal olcsóbb itt a húsáru, mint az állami boltokban. így is megéri! Nagyberényben Szabonya Istvánnal beszélgettünk. — Farkas Tibor nemcsak az üzlettársam, hanem a barátom is. Régi vágya volt, hogy nyissunk egy húsboltot. A múlt évben eljöttünk ide, megnéztük a vágóhidat. Nagyon elhanyagolt állapotban volt; meglátszott rajta, hogy 40 évig nem volt gazdáA nagyberényi húsfeldolgozóban ja. A látvány annyira elriasztott, hogy kezdetben nem társultam a vállalkozáshoz. De a barátom fanatizmusa magával sodort, és én is segítettem a felújításban. Tekintélyes hitelekkel ugyan, de elkészültünk. Akkor nyakamba vettem Siófokot és környékét, hogy piacot keressek. Ma már a Sió Áruháznak, a Kiüti csárdának, a SZOT Ezüstpartnak, a tabi Videoton-gyár- nak és bölcsődéknek szállítunk. Kialakult a vevőkörünk, s ha több megrendelést kapunk, mint a kapacitásunk, akkor a székesfehérvári húskombinát kisegít bennünket. A célunk az, hogy olcsóbbak legyünk az állami boltoknál, de meg tudjunk élni a munkánkból. — Kiktől és mennyiért vásárolnak sertéseket? — Rendszeres szállítónk a kapolyi tsz, szerződést kötöttünk a Pélpusztai Állami Gazdasággal is, de kisgazdáktól is vásárolunk állatot. A felvásárlási ár 81 forinttól, a minőségtől függően változik. 13 munkást foglalkoztatunk, a vágásokat éjszaka végezzük. — Márciusban indították a Választék elfogadható áron vállalkozásukat; ön vezető gépészként 11 évet dolgozott Siófokon. Most kora reggeltől késő éjszakáig itt dolgozik. Nem bánta meg ezt a váltást? — Nem, mert minden amit itt létrehoztunk, a saját munkánk eredménye. A hűtőház, a vágóhíd korszerűsítése, ez a kis bolt, amit az elmúlt hetekben nyitotA Marcali Római Katolikus Egyházközség felújítja a Simon téri templomot, és hozzálátott a Berzsenyi utcai templom tervének elkészítéséhez. E két feladat nagymértékben leköti anyagi erejét. Ezért nem tud hozzájárulni a horvátkúti templom villamos fűtésének beszereléséhez, amely mintegy 150 ezer forintba kerül. A horvátkúti hívők 100 ezer forintot ajánlottak föl erre a célra. Mivel az önkéntes adomány nem fedezi a tunk meg. Jövőre talán ki tudjuk fizetni az adósságainkat, s azután sor kerülhet új teherautók vásárlására is. Magunk szállítunk, rakodunk, értékesítünk, árut szerzünk be... Amíg ilyen kamatokkal lehet csak hitelhez jutni, nagyon sokat kell önerőből vállalni, hogy az ember ne ragadjon bele a sárba. (Hunyadkürti) költségeket, az egyházközség azt kérte a Marcali Polgármesteri Hivataltól: részesítse a hor- vátkútiakat egyszeri — vissza nem térítendő — anyagi támogatásban. Az önkormányzat képviselőtestülete úgy foglalt állást, hogy a polgármesteri hivatal ötvenezer forintot adjon a horvátkúti templom fűtésének korszerűsítéséhez. Ezt a pénzt nem kell visszafizetni. Továbbra is kapnak kamatmentes kölcsönt, illetve vissza nem térítendő támogatást Kaposváron az alacsony jövedelműek, a fiatal házasok, valamint a három- és többgyermekes családok saját otthon teremtésére. Az 1985 óta működő rendszer révén sokan jutottak lakáshoz. Az idén 27 millió forint állt az évet kezdő városi tanács rendelkezésére, s a kölcsönöket és kamatokat elosztó végrehajtó bizottság csaknem 22 és fél millió forintot használt fel a keretből. A kaposvári képviselő-testület második ülésén megalakította a lakásépítési támogatások és szociális kérdések elbírálásával foglalkozó ad hoc bizottságot. A hajdani végrehajtó bizottság döntési jogkörét átvevő testület először ötvenegy kérelmet bírált el. A körülmények mérlegelése után 31 kérelmezőnek 1 812 000 forint támogatást, 1 770 000 forint kölcsönt nyújtott. Tizenkét esetben a bizottság nem szavazta meg a helyi támogatást, mivel nem találta jogosnak. Dr. Kéri Lajostól, a kaposvári polgármesteri hivatal igazgatási irodavezetőjétől megtudtuk: az ad hoc bizottság egyhangúlag amellett volt, hogy támogassanak négy kérelmezőt a rendkívül rossz szociális helyzetük miatt. Erre azonban a most hatályban lévő rendelet nem adott lehetőséget. Arról volt szó ugyanis, hogy a támogatás lakástatarozásra, gázbevezetésre kellett volna. Ez indokolta, hogy a közgyűlés módosítsa a helyi támogatásról szóló rendelkezéseket. Hosszú vita után azonban csak abban döntöttek a képviselők, hogy különösen méltányolást érdemlő esetben ezután lakás bővítéséhez, felújításához, fenntartásához, lakáscélú kölcsön törlesztőrészleteinek, lakás bérleti díjának a megfizetéséhez vagy más, a lakással kapcsolatos költségek viseléséhez is nyújtható helyi támogatás. A változások összefüggnek a családok elszegényedésével. Az ad hoc bizottság hétfőn már ennek szellemében tárgyalta meg a hátralevő ügyeket. A 31 kérelemből tizennégyet ítélt támogatásra érdemesnek. A szétosztott 1 770 000 forintból 792 ezer a vissza nem térítendő támogatás, a többi pedig kamatmentes kölcsön. Az ad hoc bizottság két ülésén odaítélt 5 352 000 forint támogatással és kölcsönnel az idei keret kimerült. Márciusban várható a kölcsönök és támogatások elosztása az 1991. első negyedévi kérelmezők között. Az erre a célra szolgáló jövő évi keret nagyságáról a városi közgyűlés dönt majd. A kialakult gyakorlatnak megfelelően most is kifüggesztik közszemlére azoknak a névsorát, akik kaptak támogatást, illetve kölcsönt. Lajos Géza Támogatás a horvátkúti templomnak
