Somogyi Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 187-210. szám)
1990-12-01 / 187. szám
1990. december 1., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 A CUKORGYÁRBAN ÁLLÍTJÁK Van olcsó cukor Raktáráruház Kaposváron — csak a lakosságnak December első napjaiban nyitja meg raktáráruházát a Kaposcukor Rt. Kaposvár, a Zalka Máté utcai teherporta mellett. Az épület már készen áll, csak áruval kell feltölteni, és a számítógépeket életre kelteni. A raktáráruház létesítésének okairól Potó István termeltetési és kereskedelmi főosztályvezetőt kérdeztük. — Átalakuló gazdaságunkban alapvető követelmény a piaci helyzethez való igazodás. Esetünkben a cukor fogyasztói árát a gyáron kérik számon. Nekünk tehát olcsó cukrot kell produkálnunk. — Mekkora lesz az eltérés a kereskedelmi árakhoz képest? — A termelői árból kiindulva igyekszünk a mindenkori kiskereskedelmi árak alatt maradni. Tapasztalatunk szerint a nagykereskedelmi hálózat az utóbbi időben nem tudta érvényesíteni az ajánlott árait. Boltunkban az 50 kilogrammos, ledig kristálycukrot és a 20 kilogrammos, gyűjtőzsákos kiszerelésű, kilós csomagolású cukrot a kiskerárnál olcsóbban adjuk. — A gyár többi termékét nem fogják itt árusítani? — Minden további lépést a fogadtatás határoz meg. A lakossági igények teljes körű kielégítését tervezzük, a gyár teljes termékskálájának bevonását, a későbbiekben pedig egyéb termelői kapcsolataink révén szeretnénk bővíteni a kínálatunkat. — Hogyan védekeznek a spekulatív vásárlások ellen? — Kizárólag lakossági értékesítés lesz az üzletünkben, a viszonteladóknak marad a már megszokott kereskedelmi forma. A lakossági igényeknek teszünk eleget, délután ötig tervezzük a nyitva tartást, de szombaton is árusítunk. — Az ötlet keddre megvalósul. Lesz-e a raktáráruházból hálózat? — Először a fogadtatást kell kielemezni, utána majd'elválik, hogy létesítünk-e hálózatot. Mindenesetre a termeltetési körzetünkben a fogyasztói árak szinten tartása érdekében versenyhelyzetet akarunk teremteni. Győzni akarunk, de úgy, hogy a vásárló nyerjen. (Mészáros) Csődtörvénytervezet SZENTGYÖRGY AZ ÉDES MOSTOHA „Huszonöt év a barázdában” Elkészült a csődtörvény tervezetének újabb változata, s immár szakmai vitára bocsátotta a Pénzügyminisztérium. Az új jogszabály egyszerűbbé, rugalmasabbá teszi a csődeljárást, pontosabban körülhatárolja az adós és a hitelezők viszonyát, valamint az állam és a bíróságok szerepét. A törvénytervezet a fizetés- képtelenség négy esetét határozza meg. A legnagyobb változást a tervek szerint az öncsőd intézményének pontos szabályozása jelenti. A tervezet szerint a csődeljárást az adós kérheti maga ellen, illetve egy esetben kötelező. Az adós köteles öncsődöt bejelenteni, ha tartozásait az esedékességet követő 60, esetleg 90 napon belül nem tudja kiegyenlíteni. Öncsőd esetén az adós minden fizetési kötelezettsége alól felmentést kap három hónapig. Ez alól kivétel a munkabér és a bérjellegű juttatások. A három hónap alatt kell megegyeznie a hitelezőkkel, egyezség esetén a csődeljárás befejeződik. Balatonszentgyörgy a Balaton mostohagyermeke. Mivel nem partközeiben fekszik, a turisták inkább csak átutaznak a falun. Jáger Ferenc polgármestert arról faggattam, hogy a község lakóinak életét hogyan alakítja ez a „mostoha” szerep. — Ennek is van hasznos oldala... Nyugodtabb az élet itt, mint más balatoni településen. Ennek ellenére szeretnénk, ha sikerülne „üdülőhátterű’’ településsé válnunk. Az óvoda fejlesztését és az iskolai tornaterem kialakítását is meg kell oldanunk. Lakossági kezdeményezés alapján pedig a szennyvízelvezetés módját kell valahogy „kitalálnunk”. Az 55 éves polgármester Keszthelyen az Agrártudományi Egyetemen szerezte diplomáját. Ennek megfelelően 25 évet „húzott le a barázdában”, ebből 10 évig tsz-elnök is volt Nagyrécsén. Négy fia és öt unokája van. Amikor a család szóba került, bár láthatóan nagyon uralkodott magán, mégsem tudta eltitkolni bánatát. Egyik fiát 3 éve temette el. A választásokon, mint pártonkí- vüli indult. — Szentgyörgy régi sérelme volt, hogy a legelső tanácselnök után mindig egy társközségből való ember állt a falu élén. A felém megnyilvánuló bizalomban talán az is közrejátszott, hogy már apám is itt élt a faluban és azzal a tisztséggel nyertem, amit hosszú évtizedek alatt a családom alakított ki. Választási programomban nem ígérgettem, de megfogalmaztam azokat a feladatokat, amelyeket — ha anyagi fedezet lesz rá — szeretnék megvalósítani. Sajnos, még mindig csak a jövő évi tervezetet tudjuk tárgyalni, hiányoznak a jogszabályok, nem ismerjük a ránk háruló feladatok egy részét. Sok a bizonytalanság. Az biztos, hogy eddig soha nem látott módon kell majd takarékoskodnunk, mert helyi adót nem szeretnénk kivetni. —A lakosság foglalkoztatása mennyire van megoldva itt a faluban? — Sok az üzem a környéken, vasút, érdért, téglagyár, nádüzem, ládagyár. Ennek ellenére jelentkeznek foglalkoztatási gondok. Ezért minden megvalósítható kezdeményezést támogatunk. A tanács hentesüzletét magánvállalkozó pályázta meg. Ha a köjál engedélyezi, mód lesz arra, hogy a lakosság húsellátását és a felvásárlást helyben megoldjuk. Nagy lehetőséget látunk a sármelléki reptér hasznosításában. A kormányzat pályázatot írt ki, óriási dolog lenne, ha a polgári forgalom mellett döntenének. A háttér-infrastruktúra kialakításában sok feladatunk lehetne. — Családja hogyan reagált a választási sikerére? — Feleségem inkább aggódott, pár évvel ezelőtt a szívem rosszalkodott, és ezért nem örült, hogy ekkora terhet vállalok magamra. A fiaim előtt a respekt talán nőtt — úgy vettem észre. Én pedig nem győzelemnek, hanem szolgálatnak tekintem. v Hunyadkürti Ilona Péntektől már Somogyjá- don is tankolhatnak a gépjármű-tulajdonosok. Az éjjel-nappal nyitvatartha- tó, fedett benzinkútnál hat gépkocsi tankolhat egyszerre, valamennyi üzem- anyagfajtából. Még az ólommentes benzint is árulják, ami a meglévő kutak többségénél hiányzik. A Jádiker Kft. tervezi ehhez kapcsolódva egy autószerviz, panzió, étterem, kisáruház megépítését is. Fotó: Kovács Tibor ALPOK—ADRIA TALÁLKOZÓ (2.) Közös meditáció < > VIHCIV-N3cnv Másnap délelőtt szinte az egész kormány megjelent a találkozón. Dr. Lajza Peterk miniszterelnök vezetésével folytatódott a közös meditáció Szlovénia jövőjével kapcsolatban. A kormányfő előző nap tárgyalt a horvát vezetőkkel, az újságírók a részletekre voltak kíváncsiak — Peterk úr azonban rendkívül taktikusan nyilatkozott erről. Annyi kiderült, hogy Horvátország a szlovénokhoz hasonlóan vélekedik a jugoszláv szövetség kríziséről, s részükről is felmerült a függetlenség vágya. Néhány kolléga úgy vélte, hogy a horvátok arra várnak: a radikálisabb szlovén politika nyomdokain haladva juthatnak el a függetlenségig. Dr. Dimitrij Rupl külügyminiszter (akinek rosszul sikerült párizsi fellépéséről bővebben akartak hallani, ám ő ettől egyetlen szóval elzárkózott) a magyar politikusokra emlékeztetőén „fenyítette meg” szlovén kollégáinkat, úgymond: az újságírók olyan hangulatot keltenek, mintha népszavazás ürügyén a kormány ankétra hívná az embereket, holott támogatást akarnak, s megbizonyosodni arról, hogy Szlovénia lakossága egyetért politikájukkal. Szlovén—szerb ellentétek A Jugoszlávián belüli viszonyokat a „kiugrás” indítékait elemezve a kormányfő elmondta, hogy Szlovénia már nem ad annyit a „közösbe”, mint amennyit kivetettek rájuk, majd a szlovén—szerb ellentétekről beszélt. — Gazdaságunk mindösz- sze 10 százalékban kötődik a szerb iparhoz, nyersanyaghoz. Bizonyíték a minőségi munkára, hogy az összes kivitel egyharmadát Szlovénia biztosítja. A bevételek, a felvett hitelek egy részét azonban mégsem ide fordította vissza a központi kormány. A szerbek gazdasági ellenállása azonban nem törheti meg függetlenségi politikánkat, s meggyőződésem, hogy önállóságunk példa értékű lesz a többiek számára is. Decemberben valamennyi köztársaságban befejeződnek a választások, s ezek eredményétől tesszük függővé a további lépéseinket. Záporoztak a kérdések, s a válaszokból kitűnt, hogy csaknem minden lényegi és apró problémát megtárgyalt már a kormány. Felvetődött a külföldi képviseletek kérdése. Csak egy példa a már említett szerb—szlovén viszonyra: a párizsi 150 fős misszión egy fő nem szerb csupán.) A jugoszláv államadósság Szlovéniára eső részének vállalása az önálló vám- és határőrség, honvédség felállítása ugyancsak téma volt. A Somogyi Hírlap munkatársának kérdésére Peterk kormányfő elmondta, hogy a határokon túli szlovénok véleményét is meghallgatták. Az állami vezetők voltak Vas és Zala megyében — itt él Magyarországon a legtöbb szlovén — s a magyar partnerekkel megállapodtak a kapcsolatok bővítésében. Jeszenszky Géza külügyminiszter rendkívül pozitívan nyilatkozott a magyar—szlovén kapcsolatok javításának lehetőségeiről. Nyitott határ — nyílt gondolatok — Úgy érezzük, hogy nálunk valóban teljes jogú állampolgárok voltak a magyarok... — Három képviselőjük van a szlovén parlamentben, a magyarban viszont egy szlovén sincs. Új alapokra kell helyezni együttműködésünket, s akkor reménykedhetünk, hogy mindkét helyen megáll az asszimiláció, s a maroknyi szlovén is megkapja végre jogait Magyarországon. Mindent a nyitott határ — és nyílt gondolatok keretében akarunk megoldani. Kádereket kell cserélnünk, fejleszteni kell gazdasági és kulturális kapcsolatainkat. Úgy vélem, nemcsak a már említett két megyével, de a többi dél-dunántúlival is együttműködhetünk az idegenforgalom, a fafeldolgozás és a fémipar területén. Az Alpok—Adria közösség segítheti Szlovéniát gazdasági fel- emelkedésében, az olasz— szlovén—magyar kooperációban pedig kiépíthetjük korszerű úthálózatunkat, amely Európához viszi közelebb a szlovén árut, a szlovén embereket. — Kormányomnak az az álláspontja, hogy mindent elő kell készítenünk ahhoz, hogy adandó alkalommal lépni tudjunk— ezt viszont nemcsak a Jugoszlávián belüli helyzet, hanem a globális, politikai viszonyok is befolyásolják—fejezte be válaszát a miniszter- elnök. így folytatta Milan Ku- con államfő: — Tudatában vagyunk annak, hogy Európának nem érdeke a jelenlegi státus megbontása, mi mégsem mondhatunk le függetlenségi szándékainkról. Azt azonban kijelenthetem, hogy Európa akarata ellenére semmit sem teszünk. Teljes függetlenség — föderáció— konföderáció. Utak és lehetőségek. Egy nemzet, amely történelmében először államot próbál alapítani. Sorsdöntő napok jönnek Szlovéniában... Vajon szabadságot hoznak-e vagy konfrontációt? Amikor hazafelé autóztam, a szikrázó napsütés tavaszias meleggel lepte meg a völgyet. Kékebbnek tűnt a Szocsa vize, s mintha a korábban alázatosnak látszó hegyek is délcegebben támaszkodtak volna egymáshoz, annyi helyet hagyva maguk között, hogy érzékelhető legyen: Szlovéniából nyitott az út Európa felé. Süli Ferenc
