Somogyi Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 187-210. szám)

1990-12-03 / 188. szám

1990. december 3., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 3 Megszűnik a tűzoltóság hatósági jogköre Szervezeti változás nélkül — karcsúsítással (Folytatás az 1. oldalról) Tűz esetén ugyanis nem le­het kerülőutakon szakmai uta­sításokat kiadni! A következő évben tehát föltétlenül központi irányítás mellett, a megyei pa­rancsnokságok létével, funk­ciójával — bizonyos mértékben kiszélesítve a városi parancs­nokságok jogkörét — megma­radna a szervezet. Karcsúsítani azonban kellene, csökkenteni az irányító szervek, elsősorban az országos parancsnokság, aztán a megyei tűzoltó-pa­rancsnokságok létszámát is. — Van egy hosszabb távú, körülbelül hároméves program is, amelynek a végrehajtása at­tól függ, hogy a kormány miként tudja programját megvalósítani. Optimális esetben tehát három év szükséges az önkormányza­ti tűzoltóság megteremtéséhez. Az anyagi eszközökről majd a helyi önkormányzatok gondos­kodnak, a kormány — a költség- vetés — pedig bizonyos föltéte­lekkel ehhez adna hozzájáru­lást. Én ezt csak úgy tudom el­képzelni, hogy a központi költ­ségvetés lemond valamilyen bevételi eszközéről vagy ará­nyáról. — Milyen szerepet szánnak az önkéntes tűzoltóknak? — Vissza kellene állítani az önkéntes tűzoltóság megbe­csülését és tekintélyét. Ez nemcsak pénz kérdése! Nyu­gaton kevesebb a dotáció, de tisztességesek a fölszerelések, s az is megtiszteltetés az állam­polgárnak, ha felülhet egy gép­járműfecskendőre s elmond­hatja magáról, hogy ő a saját értékeit védi. Ez az első lépés. Ha pénzt nem tudunk adni, ak­kor különböző juttatásokkal — adó- vagy vásárlási kedvez­mény, katonai mentesség — lehet kedvezővé tenni az ön­kéntes tűzoltói szolgálatot, s a jövőben az önkéntes tűzoltó­sággal lehet növelni a védett­ség színvonalát. — Egyre több a nagy értékű tűzkár, gyakoriak a gyújtogatá­sok. Milyen elképzeléseik van­nak a megelőzésre ? — Most tárgyaltam vala­mennyi biztosítótársaság veze­tőjével, s ott döntés született, hogy már jövőre meg kell kez­deni az érdekeltség és a megfe­lelő kockázati elv figyelembevé­telével a tűz elleni védekezés kialakítását. Valószínű, hogy január elsejétől megszűnik a tűzoltóság hatósági jogköre. Ezt különben mi kértük, nem lehet ugyanis hatósági jogosít­ványokkal megteremteni a tűz elleni védekezést, ha a tulajdo­nos, az állampolgár ebben nem érdekelt. — A nagy irányú tüzek meg­előzése csak az anyagi érde­keltség, az egészséges kocká­zati elv figyelembevételével le­hetséges. Természetesen a tűzoltóság továbbra is rendel­kezésre áll tűzmegelőzési el­lenőrzésekkel, szakvélemény­nyel, szakértői tevékenységgel — mondta dr. Jókai Oszkár ez­redes. Lajos Géza ÜZLETSOR ÉPÜL TABON Ne csak a mának, hanem a holnapnak is Fotó: Jakab Judit Tab központjában mutatós­nak látszó épületek készülnek — ezt látja az arra utazó. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a beruházó egy fővárosi vállalat, az Épber. Andronikov György létesít­ményi főmérnökhelyettestől azt kérdeztük, miért éri meg egy budapesti vállalatnak Tabon dolgozni. — Megváltoztak a piacra ter­melés feltételei. Az építőipar is válságban van. A talpon mara­dást ki-ki úgy oldja meg, ahogy tudja. Mi országos beruházók vagyunk, és a legkülönbözőbb létesítményeket is elvállaljuk. Minden megéri; ha nem a má­nak, hanem a holnapnak épít­jük. Baranyában cementgyárat, Budapesten a Garai téren üzlet- és irodahelyiségeket. Itt, Tabon célfeladattal vásároltuk meg a tanácstól ezt a területet, azzal a feltétellel, hogy csak a megálla­podásunknak megfelelően ala­kíthatók ki a helyiségek. Így a tanács kérésére lesz itt nyilvá­nos WC, autóbuszváró is, de elsősorban magánkereskedés­re alkalmas üzletek, amelyek közül sok vár még eladásra. — Ki a kivitelező? — A tabi költségvetési üzem. Fontos szempont volt, hogy he­lyi munkásokat tudjanak itt fog­lalkoztatni. Huszonöt ember kapott munkát, s télvíz idején ez nem kis dolog. — Mikorra várható az épület­sor átadása? — Ez év szeptember 20-án volt az első kapavágás, az át­adást 1991 júniusának első napjaira tervezzük. Hamarosan tető alá kerülnek a házak, és a munkálatokat télen is folytatjuk. Az üzletsor elé viacolor burko­lattal sétányt is építünk. (Hunyadkürti) KÜLDÖTTGYŰLÉST TARTOTT A MAGYAR AUTÓKLUB Harcban a biztosítókkal NINCS REMÉNY A KÉTÜTEMŰEK CSERÉJÉRE A taxibarikád idejére hív­ta össze a Magyar Autó­klub ötévenként megren­dezendő küldöttgyűlését. A blokád miatt csonkára sikeredett értekezleten a jövő kérdéseiről etikai okok miatt nem ejtettek szót. Az ülés rövid határ­időn belüli folytatásáról azonban döntöttek, ezt de­cember elsejére Buda­pesten a MOM Szakasits Árpád Művelődési Köz­pontjába hirdették. Balogh Tibor főtitkár előadá­sában elmondta: az elmúlt tíz év alatt a tagság létszáma csak­úgy mint a vagyon, ötszörösére emelkedett. Az eljövendő öt év egyik legfontosabb célkitűzése­ként pedig a szervezetek önálló gazdálkodását, megteremtését említette. A tagdíjemelésről szólva leszögezte: a mostani háromszáz forintos évi díjat el­nyelte az infláció. A gazdasági kih ívások egyre keményebb fel­tételeket teremtenek, eközben pedig a tagság mind magasabb színtű szolgáltatásokat vár. A benzinár-emelkedés és a köte­lező biztosítási díjak drasztikus emelkedése gépkocsiezrek leállításával jár majd. Ehelyett inkább módot kellene adni használt gépjárműparkunk cse­réjére. Ám a hatszázezer két­ütemű Trabant és Wartburg le­váltására pillanatnyilag semmi remény sincs. Nyolc és félszeresére emelkednek a biztosítási díjak Megtudhattuk azt is, hogy az autóklub is részt vesz—a bizto­sítási díjak emelkedése nyo­mán — az érdekegyeztető ta­nács munkájában. Az értekez­leten Balogh Tibor ismertette a szervezet álláspontját is. Mint mondta, megkérdőjelezhető, hogy a négy éve még elégsé­gesnek mondott biztosítási díja­kat most miért szükséges mintegy nyolc és félszeresére emelni. Jó lenne, ha még beve­zetése előtt minden magyar autós megismerhetné az új biz­tosítási rendszer lényegét. Ho­gyan kívánnak velünk, autósok­kal egyáltalán szerződést köt­ni? Az elmúlt évek fejlesztései során épült a kaposvári szervizállomás is. A tagdíjak növekedéséből azonban vajmi kevés jut a moder­nizálásra, bővítésre Fotó: Jakab Judit A hozzánk érkezett levelek, telefonok mind azt sejtetik, hogy rendkívül nagy az ellenér­zés az üggyel kapcsolatban — mondta Balogh Tibor. A tárgya­lások közben pedig kiderült, a benzinbe épített kötelező bizto­sítás ellen nem is szólnak ér­vek. Mit mond a biztosító Majd a felszólalások követ­keztek, melyek közt Trunkó Barnabás, a biztosítók jelenlé­vő képviselője reagált a feltett kérdésekre, ám sajnos a többi felszólalóhoz hasonlóan, öt percre korlátozott beszédében a kérdések nagy részére nem tudott választ adni. Válaszában kiemelte, hogy az elmúlt idő­szakban az 1000 autóra jutó károkozások száma ugyan nem növekedett, ám a balese­tek egyedi kárértéke jelentősen nőtt. Az új, szerződéses biztosí­tási rendszer jó lehetőséget nyújt majd a biztosítótársasá­gok versenyére. A jövő héten sorra kerülő érdekegyeztető tanács bizottsági ülésén, jó­részt az autóklub feltevéseit fi­gyelembe véve, azonban ja­vaslatukat várhatóan korrigálni fogják. A felszólalásokat követően nagy vita és számtalan módosí­tó javaslat után a küldöttgyűlés elfogadta a hatszázforintos éves tagdíj és a százforintos egyszeri belépési díj összegét. Mozgássérülteknek egységes kedvezményt szavaztak meg, míg a nyugdíjasok díjának csökkentéséről a szervezetek maguk dönthetnek. Az ülés hát­ralévő részében elfogadták az autóklub új alapszabályát és elnökséget választottak. Elnök dr. Csiky Ottó, főtitkár pedig Balogh Tibor lett. Ügyvezető elnök helyetteséül Bajer Nán­dort, a somogyi szervezet elnö­két választották. Barna Zsolt Falusi esték Nagybajomban AZ UJ GAZDAK GONDOSSÁGA Késő estébe nyúlt a nagyba­jomi önkormányzat képviselő- testületének legutóbbi ülése. Ez már negyedik volt azóta, hogy az önkormányzat a lakos­ság bizalmából működni kez­dett. Úgy látszik, a falusi estéket egyre inkább jellemzik az ilyen összejövetelek. Érdeklődők is akadtak szép számmal. Az embernek az volt az érzése, hogy egy nagy család őszinte, esti számvetését hallgatja. Ezt az érzést leginkább a mindenkit átható felelősség, a saját pén­zével bánó gazda gondossága erősítette, amely főként a pénz­ügyi gazdálkodással összefüg­gő kérdések megtárgyalásakor volt érzékelhető. Elemi erővel tört fel a takarékosság szüksé­gessége — annak ellenére, hogy az idén nincs veszélyben a működőképesség a nagyköz­ségben. Volt, aki a korábban nagyon kényes létszámcsök­kentést is szorgalmazni merte az intézményeknél. Kimondták: ezután segélyt csak azok kap­hatnak, akik valóban rászorul­nak, és a pénzt nem kocsmá- zásra költik. Az ülést végig jellemezte a döntésre való képesség. A pol­gármester, Csík László határo­zottsága is nagyban hozzájá­rult, hogy elkerüljék a szócsép- lést, az „üres járatokat” anélkül, hogy valakibe is belefojtották volna a szót. így többek között elhatározták, hogy részben a Sárközy család hagyatékára támaszkodva létrehozzák a fa­lusi turizmust is szolgáló hely- történeti múzeumot, továbbá, hogy március 15-re a község központjában felállítják a máso­dik világháború áldozatainak emlékművét. Állást foglaltak abban is, milyen címere és zászlaja legyen Nagybajom­nak. Eldöntötték, hogy az 1. számú körzetbe a pályázó 17 orvos közül dr. Gulyás Sándort tartják a legmegfelelőbbnek. A képviselők nem mentek haza dolguk végezetlenül az általános iskola igazgatójának személye körül kialakult helyzet megvitatásáról sem. Ezt a napi­rendet zárt ülésen tárgyalták meg — azért, hogy senkinek se sértsék az emberi méltóságát. Úgy határoztak, hogy a tantes­tület valamennyi tagját össze­hívják, s ezen a helyzettisztázó ülésen részt vesznek majd a képviselő-testület tagjai is. Sok­kal könnyebb dönteni úgy, hogy saját szemükkel látják a hely­színt. Ezt különösen érzik kedd óta, amikor is a polgármester bemutatta nekik a község vala-' mennyi intézményét, érdeke­sebb — valamilyen szempont­ból számításba vehető — helyi­ségét. Ez a körutazás — mond­ta az egyik „faluatya” — igen megkönnyítette például a hely- történeti múzeum létesítésével kapcsolatos döntést. Szegedi Nándor NAPIRENDEN AZ ELSZÁMOLTATÁS Az MDF regionális tanácskozása Pécsett AIV. országos gyűlésre készülve, a hét végén Pécsett tartottak regionális tanácskozást az MDF somogyi, bara­nyai és tolnai küldöttei. Mint az a szigo­rúan zártkörű tanácskozásról kiszivár­gott —s ezt később a sajtótájékoztatón is megerősítették — a Magyar Demok­rata Fórum éles kritikát kapott tagjaitól. Újra kell rendezni a sorokat, visszatér­ve a lakitelki-gondolathoz. A pártnak nyugat-európai stílusú profi párttá kell átalakulnia ahhoz, hogy támogathassa a kormányt felelősségteljes és nehéz — a népszerűtlen intézkedéseket is fölvállaló — munkájában. A küldöttek politikai nyilatkozatuk­ban többek között megfogalmazták, hogy végre el kellene kezdeni a múlt bűneiért felelős vezetők elszámoltatá­sát, hogy az emberek világosan lássák a múltat, ismerjék azokat az okokat és okozatokat, melyek miatt kemény in­tézkedéseket kell lenyelniük. A pécsi sajtótájékoztatón részt vett Balsai István igazságügy-miniszter és Kulin Ferenc, az MDFországos alelnö- ke is. Tőlük kérdeztük: vajon hogyan képzelik el az elszámoltatást, nem késő-e már újra és újra éleszteni em­berekben a fenyegettetés érzését. — Az igazságügy-miniszter szerint az nem kormányzati feladat: a parlament illetékessége pedig nem kérdőjelezhe­tő meg. Köztudott: a téma már az Or­szággyűlés elé került, s ki tudja mi okból ez ideig csend honol körülötte. Nincs kijelölve az a bizottság, mely fe­ladatául kapná a számonkérést, s mely tudná — megfogalmazta volna —, hogy mit és mennyi ideig vizsgálnak majd? Kulin Ferenc szerint az MDF aktivistái és szimpatizánsai szorgal­mazzák e számonkérést, amely elől nehéz kitérni. K. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom