Somogyi Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 161-186. szám)

1990-11-09 / 168. szám

1990. november 9., péntek SOMOGYI HÍRLAP 3 Bizonytalan bizonyosság A 900 lelket számláló Szülök nevét jófajta dohánya és a krumpli tette ismertté. Az igazi szuloki „tűké” dohány magva azonban már csak egy-egy por­tán található. Helyét a Castro nevű „különlegesség” foglalta el. A burgonya — szerencsére — maradt a régi, s ma is a falu egyik fő megélhetési forrása. A szuloki ember mindennapi be­tevőjét régen is a mezőgazda- sági termelés adta, s ez adja ma is. Czink Simon a nyolcvanas éveit tapossa, s ma is aktívan dolgozik. Takaros portája — ahol feleségével (mára már ket­tesben) tölti szorgalmas hét­köznapjait — jelzi: mindketten munkaszerető emberek. Az „Még nem igazán zörög a do­hány” — meditál a gazda, Czink Simon üveges verandán sorsáról, a téesz múltjáról és a jövőről be­szélgetünk. — Már a Don menti hadifog­ságban megtapasztaltam, mi­lyen a kolhoz — mondja. — Nem kívántam belépni itthon sem a közösbe. A sors azonban úgy hozta, hogy kénytelen vol­tam. Volt fogatunk, voltak kez­detleges mezőgazdasági esz­közeink: dohányt, krumplit meg takarmánynövényeket ter­mesztettünk. Az ötvenes évek­ben még jól ment a téesz; a ba­jok akkor gyűltek meg, amikor a szuloki földeket egyesítették a kálmáncsai, homokszentgyör- gyi, ladi és patosfai földekkel. A sok „közös” nem volt jó hatás­sal az emberekre, sorvadni kez­dett a gazdaság. Megmondom őszintén: már akkor is ez a kis háztáji adta a jövedelem nagy részét. — Úgy hallottam, annak ide­jén példaként emlegették a gaz­daságukat. Amíg más téeszek a megélhetési gondokkal küsz­ködtek, a szulokiak különvonat- tal utazhattak a Balatonra. — Amíg csak a szulokiak dol­goztak együtt — mondja nyo­matékosan —, addig talán nem is lett volna gond. De aztán... — Elhallgat. Nem szívesen pa­naszkodik. Tán a büszkesége sem viszi rá a más becsmérlé­sére. Gyermekeit kitaníttatta, unokái főiskolát végeztek. Mit panaszkodjon? A hátsó udvar kamráiban szép szemű krumpli — halom­ban. Eladásra szánja. A szárító­ban fölfűzve a dohány. Kérges ujjai szeretettel simítják végig az okkeres-barnás leveleket. A krumpli a kamrában; megpi­henhet hát ember és szerszám Fotó: Jakab Judit — Hogyan tovább? — Minden bizonytalan — mondja. Visszavennék örömest a több hold földet. De vajon — ez a gond — bírják-e? Fia és menye vállalná a munkát. Gé­peket is sikerült már szerezni. S amíg van akarat és erő... — Az új földtörvény nem min­denben adja meg a korrekt el­igazítást — panaszolja. — Már sokan bérlik a földeket, és úgy hírlik: aki közelebb van a tűz­höz, annak jut a jobb. Ki tesz itt igazságot? Es ott a sok öregem­ber... Mi lesz velük? A téesz le­robbant gépparkjával, szerve­zetlenségével hogyan lehet biz­tos kenyéradója az idős nin­cstelennek...? Czink Simon látja a dolgok fonákját is. Lempel Jánosék portája ugyancsak gyarapszik. Meg­vették a mellettük levő házat, telket — gazdaságot akarnak létesíteni. Egyetlen lányuk alig múlt húszéves, mégis úgy dön­tött: otthagyja az egyhangú iro­dai munkát. Vásárolt 5 tehenet, 15 süldőt, 2 góbét és 2 kecskét, meg fejőgépet és kisgépeket. Persze kölcsönnel. S vállalja a hajnali kelést, az etetés rab­szolgamunkáját. És az örömöt is, amit a gondos munka napon­ta ad. — Várjuk meg a földtörvényt — mondja Virth József polgár- mester. — Addig kár lenne nyi­latkozni, mert minden bizonyta­lan. Aki nagyon akart dolgozni, az eddig is tudott, aki meg nem akart, az eztán sem fog... Nem tudom, mit hoz a jövő — teszi hozzá —, egy azonban biztos: nem a szuloki ember fog lesül­lyedni a szegénysorba. A szuloki ember tehát opti­mista. Vet, amikor vetni kell, és arat, amikor eljön annak az ide­je. Csak nem mindegy, hogy mit és mennyit. Mert a szuloki „tüke” országos hírű. Kár lenne veszni hagyni. Várnai Ágnes A Nyitott Egyetem hálózatában (Folytatás az 1. oldalról) — Mit jelent valójában az, hogy,,nyitott”az egyetem? — Bárki beiratkozhat, akinek legalább középfokú végzettsé­ge van. Nagy előnye, hogy ez egy ,,fal nélküli"egyetem, a ta­nulók munka mellett sajátítják el a könyvekből az audió és video kazettákból a menedzseri isme­reteket. Konzultáció telefonon Tanárukkal bármikor telefo­non konzultálhatnak, természe­tesen sor kerül személyes talál­kozásra és hét végén bentlaká­sos oktatásra, gyakorlatra. A tanár—tanuló kapcsolat fontos eleme a rendszeres beszámol­tatás, szemeszterenként leg­alább három sikeres dolgozat, egy-két-három napos bentlaká­sos sikeres gyakorlat, végül pedig a vizsga. Az effektiv me­nedzserképzés — a hatékony menedzserdiploma megszer­zése — huszonnyolc hetes, át­lagosan kétszáz húsz óra tanul­mányi idővel jár. A 67 ezer forin­tos tanulmányi költség magába foglalja a tancsomagot — 12 könyv, olvasókönyvek, audió- kazetták, a telefon és szemé­lyes konzultációk díja, vizsga­díj, bentlakásos tanfolyam stb. — Az Eurocontact — ha jól értettem — az angliaihoz ha­sonló országos hálózatot alakít ki. Hol tartanak ezzel? — Működő oktatási központ­jaink vannak Gyulán — május­ban itt indult az első csoport — Szegeden, Szolnokon, Buda­pesten, Észtergomban, Pé­csen, s a mostani megbeszélés alapján e hónapban megindul Kaposváron. Megállapodásunk van Veszprémmel, Miskolccal. Azon vagyunk, hogy lehetőleg felsőfokú oktatási intézmé­nyekhez kapcsolódjon ez a képzés. Október 19-én hazánk­ban kétszázhetvenketten tanul­tak a szervezésünkben. Ter­mészetesen, ahogy Angliában is, a menedzseri bizonyítvány megszerzése az első lépcső. A második lépcső—ezt jövő évtől tervezzük — a számviteli és pénzügyi vezetők, valamint az alkalmazott marketing oktatá­sa. 1992-től további nyolc tan­tárgyat adaptálunk. — Azt jelenti ez, hogy akik most elkezdtek vagy elkezde­nek tanulni, azoknak el kell vé­gezni az összes kurzust? — Korántsem! Nyilvánvaló, hogy marketingszakemberek nem fognak a számviteli pénz­ügyi oktatásban részt venni, és fordítva. A vállalat, a vállalkozó dolga, hogy eldöntse, munka­társát milyen speciális felada­tok teljesítésére kívánja kiké­pezni. Bázis a Pannon Egyetem — Tehát néhány héten belül, ■ az Önök országtérképén meg­jelenik Kaposvár is, mint a leg­újabb oktatási központ. — A Pannon Egyetem kapos­vári karán kitűnőek a feltételek, minden adott ahhoz, hogy még novemberben megkezdődjön az oktatás, amihez egy csoport­ban tíz fő jelentkező szükséges. — A jelen levő vállalatveze­tőkkel folytatott tárgyalásból arra következtettem, hogy van és lesz érdeklődő Somogybán. — Piacgazdaságot építünk. Az építkezés első eleme maga az ember. Képzett, világosfejű, tájékozott emberek nélkül az országiunk célja megvalósítha­tatlan. És ilyen emberekre min­den szinten szükség van! —Köszönöm a beszélgetést! Vörös Márta Az önkormányzat forrásai (Folytatás az 1. oldalról) Witzl Ferenc vb-titkár a leg­fontosabb önkormányzati fel­adatokat sorolja. Rendezni kell a vásárteret, s nemcsak azért, hogy elfogadható környezete legyen a piacnak. A helypénz komoly bevételi forrást is jelent. A vasbolttal szemben pavilon­sor építését tervezik. Mivel ven­déglátó-helyiségekből már van bőven —11 ilyen jellegű „intéz­mény” Böhönyén —, elsősor­ban a szolgáltatóiparosoknak próbálnak lehetőséget teremte­ni. A Sigma német—magyar részvénytársaság közreműkö­désével megkezdik a temető rendbetételét. Az év végéig fe­dél alá kerül a művelődési ház új szárnya. Ennek a tetőterében tanácskozótermet alakítanak ki, a régi — hasonló rendelteté­sű — pedig ifjúsági klubként működik majd. Bővíteni kíván­ják a könyvtárat is: gyermek- részleggel és raktárral. A helyi téesszel, állami gaz­dasággal az új önkormányzat is folytatni kívánja a gyümölcsöző együttműködést. Talán ezért is kereste meg őket az Agrobank, hogy a volt MSZMP-székház- ban kirendeltséget nyithasson. Ahhoz azonban, hogy a meleg­vízforrást hasznosítani tudják, már nyugati tőkések érdeklődé­sére, beruházására is szükség lesz. Ez viszont hosszabb távú terv... A gamesz kft.-ként, anyagi érdekeltségű szervezetként való működtetése sürgető fel­adat. Növelni kell az önkor­mányzat bevételeit, hogy minél kisebb teret háríthasson át a la­kosságra. így sem elképzelhe­tetlen, hogy a kényszer helyi adók kivetését teszi szüksé­gessé. Böhönyén még nincsenek komoly foglalkoztatási gondok. Mégis örömmel vették egy vál­lalkozó jelentkezését, aki 40 fős munkahelyet kíván létesíteni. (Süli) A termelők igényei szerint Somogyi sikerek Szakmai segítség vállalkozóknak A közelmúltban a Debreceni Agrártudományi Egyetemen adták át a Vállalkozói mező- gazdasági szaktanácsadó szolgálat pályázati díjait. Az első díjat a Pannon Agrártudo­mányi Egyetem kaposvári ka­rának két munkatársa, dr. Csa­tó László és dr. Molnár László kapta. A szaktanácsadó szolgálatnak, az ezzel foglalkozó szervezetnek a ma­gyar agrártermelésben múltja van. Az elmúlt évtizedekben a nagyüzemek támogatása érdekében jól kiépített hálózat alakult ki e cél érdekében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szak- tanácsadás területén mindenütt min­den rendben is ment. Mint annyi más vonatkozásban, itt is felbukkantak vég­letes jelenségek: az üzemi gyakorlat­ban helytállni képtelen szakember egy idő után valamelyik szervezet munka­társaként „szaktanácsadóként" jelent meg a gazdaságban. Ez csak egy példa. Igaztalan lennék, ha azt mondanám, jellemző volt; de előfordult, és így összességében ron­totta a szaktanácsadás hitelét, jelentő­ségét, fontosságát. S tudjuk, hogy a negatív hírek mindig gyorsabban ter­jednek, mintáz, ami jó. A múltról valójában elég ennyi. Hogy a legújabb szakmai ismeretekre, a tu­dományos eredmények gyakorlati — méghozzá mielőbbi (!) gyakorlati — alkalmazására szükség van, azt nem vitathatja senki. És különösen szükség van akkor, amikor kialakulóban, kiépü­lőben van egy új gazdasági-társadalmi formáció. A mezőgazdaság privatizá­ciója, az önálló családi gazdaságok megteremtése sokszoros mértékben igényli, kívánja, követeli a sikeres te­vékenységéhez nélkülözhetetlen szakmai ismereteket. A magyar agrártudomány három „fellegvára” — Keszthely, Budapest, Debrecen — nem véletlenül rendezett ebben az évben három fordulóból álló tanácskozássorozatot a szaktanács- adásról. Ehhez kapcsolódott egy, ez év nyarán meghirdetett pályázat, amelynek tárgya a vállalkozói mező- gazdaság szaktanácsadó szolgálata volt. A célja az, hogy a pályázók olyan javaslatokat dolgozzanak ki, hogy az új vagy továbbfejlesztett szaktanácsadó­szolgálat valóban hozzájáruljon az önálló családi gazdaság, a vállalkozó eredményes működéséhez, verseny- képessége javításához. A tanácskozássorozat harmadik for­dulóját legutóbb Debrecenben tartot­ták. Itt került sor a pályázatok értékelé­sére és díjkiosztására. Jó érzést keltő elismerést jelenthet Somogynak, hogy a százhúszezer fo­rintos első díjat a Pannon Agrártudo­mányi Egyetem kaposvári karának két pályázója dr. Csató László és dr. Mol­nár László nyerte el. Ám nem ez az egyetlen díj, amely a megyébe került. A pályázat kiírói — a Földművelésügyi Minisztérium, a Budapest Bank Rt., A Mezőbank Rt., az Országos Kereske­delmi és Hitelbank Rt., valamint az OTP — négy pályamunkát megvásá­rolt, egyenként negyvenezer forintért. A pályamunkák egyikét Monspart Ju­dit, a megyei könyvtár munkatársa készítette. v. M. A Czink Simonok újrakezdései

Next

/
Oldalképek
Tartalom