Somogyi Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 161-186. szám)
1990-11-09 / 168. szám
1990. november 9., péntek SOMOGYI HÍRLAP 3 Bizonytalan bizonyosság A 900 lelket számláló Szülök nevét jófajta dohánya és a krumpli tette ismertté. Az igazi szuloki „tűké” dohány magva azonban már csak egy-egy portán található. Helyét a Castro nevű „különlegesség” foglalta el. A burgonya — szerencsére — maradt a régi, s ma is a falu egyik fő megélhetési forrása. A szuloki ember mindennapi betevőjét régen is a mezőgazda- sági termelés adta, s ez adja ma is. Czink Simon a nyolcvanas éveit tapossa, s ma is aktívan dolgozik. Takaros portája — ahol feleségével (mára már kettesben) tölti szorgalmas hétköznapjait — jelzi: mindketten munkaszerető emberek. Az „Még nem igazán zörög a dohány” — meditál a gazda, Czink Simon üveges verandán sorsáról, a téesz múltjáról és a jövőről beszélgetünk. — Már a Don menti hadifogságban megtapasztaltam, milyen a kolhoz — mondja. — Nem kívántam belépni itthon sem a közösbe. A sors azonban úgy hozta, hogy kénytelen voltam. Volt fogatunk, voltak kezdetleges mezőgazdasági eszközeink: dohányt, krumplit meg takarmánynövényeket termesztettünk. Az ötvenes években még jól ment a téesz; a bajok akkor gyűltek meg, amikor a szuloki földeket egyesítették a kálmáncsai, homokszentgyör- gyi, ladi és patosfai földekkel. A sok „közös” nem volt jó hatással az emberekre, sorvadni kezdett a gazdaság. Megmondom őszintén: már akkor is ez a kis háztáji adta a jövedelem nagy részét. — Úgy hallottam, annak idején példaként emlegették a gazdaságukat. Amíg más téeszek a megélhetési gondokkal küszködtek, a szulokiak különvonat- tal utazhattak a Balatonra. — Amíg csak a szulokiak dolgoztak együtt — mondja nyomatékosan —, addig talán nem is lett volna gond. De aztán... — Elhallgat. Nem szívesen panaszkodik. Tán a büszkesége sem viszi rá a más becsmérlésére. Gyermekeit kitaníttatta, unokái főiskolát végeztek. Mit panaszkodjon? A hátsó udvar kamráiban szép szemű krumpli — halomban. Eladásra szánja. A szárítóban fölfűzve a dohány. Kérges ujjai szeretettel simítják végig az okkeres-barnás leveleket. A krumpli a kamrában; megpihenhet hát ember és szerszám Fotó: Jakab Judit — Hogyan tovább? — Minden bizonytalan — mondja. Visszavennék örömest a több hold földet. De vajon — ez a gond — bírják-e? Fia és menye vállalná a munkát. Gépeket is sikerült már szerezni. S amíg van akarat és erő... — Az új földtörvény nem mindenben adja meg a korrekt eligazítást — panaszolja. — Már sokan bérlik a földeket, és úgy hírlik: aki közelebb van a tűzhöz, annak jut a jobb. Ki tesz itt igazságot? Es ott a sok öregember... Mi lesz velük? A téesz lerobbant gépparkjával, szervezetlenségével hogyan lehet biztos kenyéradója az idős nincstelennek...? Czink Simon látja a dolgok fonákját is. Lempel Jánosék portája ugyancsak gyarapszik. Megvették a mellettük levő házat, telket — gazdaságot akarnak létesíteni. Egyetlen lányuk alig múlt húszéves, mégis úgy döntött: otthagyja az egyhangú irodai munkát. Vásárolt 5 tehenet, 15 süldőt, 2 góbét és 2 kecskét, meg fejőgépet és kisgépeket. Persze kölcsönnel. S vállalja a hajnali kelést, az etetés rabszolgamunkáját. És az örömöt is, amit a gondos munka naponta ad. — Várjuk meg a földtörvényt — mondja Virth József polgár- mester. — Addig kár lenne nyilatkozni, mert minden bizonytalan. Aki nagyon akart dolgozni, az eddig is tudott, aki meg nem akart, az eztán sem fog... Nem tudom, mit hoz a jövő — teszi hozzá —, egy azonban biztos: nem a szuloki ember fog lesüllyedni a szegénysorba. A szuloki ember tehát optimista. Vet, amikor vetni kell, és arat, amikor eljön annak az ideje. Csak nem mindegy, hogy mit és mennyit. Mert a szuloki „tüke” országos hírű. Kár lenne veszni hagyni. Várnai Ágnes A Nyitott Egyetem hálózatában (Folytatás az 1. oldalról) — Mit jelent valójában az, hogy,,nyitott”az egyetem? — Bárki beiratkozhat, akinek legalább középfokú végzettsége van. Nagy előnye, hogy ez egy ,,fal nélküli"egyetem, a tanulók munka mellett sajátítják el a könyvekből az audió és video kazettákból a menedzseri ismereteket. Konzultáció telefonon Tanárukkal bármikor telefonon konzultálhatnak, természetesen sor kerül személyes találkozásra és hét végén bentlakásos oktatásra, gyakorlatra. A tanár—tanuló kapcsolat fontos eleme a rendszeres beszámoltatás, szemeszterenként legalább három sikeres dolgozat, egy-két-három napos bentlakásos sikeres gyakorlat, végül pedig a vizsga. Az effektiv menedzserképzés — a hatékony menedzserdiploma megszerzése — huszonnyolc hetes, átlagosan kétszáz húsz óra tanulmányi idővel jár. A 67 ezer forintos tanulmányi költség magába foglalja a tancsomagot — 12 könyv, olvasókönyvek, audió- kazetták, a telefon és személyes konzultációk díja, vizsgadíj, bentlakásos tanfolyam stb. — Az Eurocontact — ha jól értettem — az angliaihoz hasonló országos hálózatot alakít ki. Hol tartanak ezzel? — Működő oktatási központjaink vannak Gyulán — májusban itt indult az első csoport — Szegeden, Szolnokon, Budapesten, Észtergomban, Pécsen, s a mostani megbeszélés alapján e hónapban megindul Kaposváron. Megállapodásunk van Veszprémmel, Miskolccal. Azon vagyunk, hogy lehetőleg felsőfokú oktatási intézményekhez kapcsolódjon ez a képzés. Október 19-én hazánkban kétszázhetvenketten tanultak a szervezésünkben. Természetesen, ahogy Angliában is, a menedzseri bizonyítvány megszerzése az első lépcső. A második lépcső—ezt jövő évtől tervezzük — a számviteli és pénzügyi vezetők, valamint az alkalmazott marketing oktatása. 1992-től további nyolc tantárgyat adaptálunk. — Azt jelenti ez, hogy akik most elkezdtek vagy elkezdenek tanulni, azoknak el kell végezni az összes kurzust? — Korántsem! Nyilvánvaló, hogy marketingszakemberek nem fognak a számviteli pénzügyi oktatásban részt venni, és fordítva. A vállalat, a vállalkozó dolga, hogy eldöntse, munkatársát milyen speciális feladatok teljesítésére kívánja kiképezni. Bázis a Pannon Egyetem — Tehát néhány héten belül, ■ az Önök országtérképén megjelenik Kaposvár is, mint a legújabb oktatási központ. — A Pannon Egyetem kaposvári karán kitűnőek a feltételek, minden adott ahhoz, hogy még novemberben megkezdődjön az oktatás, amihez egy csoportban tíz fő jelentkező szükséges. — A jelen levő vállalatvezetőkkel folytatott tárgyalásból arra következtettem, hogy van és lesz érdeklődő Somogybán. — Piacgazdaságot építünk. Az építkezés első eleme maga az ember. Képzett, világosfejű, tájékozott emberek nélkül az országiunk célja megvalósíthatatlan. És ilyen emberekre minden szinten szükség van! —Köszönöm a beszélgetést! Vörös Márta Az önkormányzat forrásai (Folytatás az 1. oldalról) Witzl Ferenc vb-titkár a legfontosabb önkormányzati feladatokat sorolja. Rendezni kell a vásárteret, s nemcsak azért, hogy elfogadható környezete legyen a piacnak. A helypénz komoly bevételi forrást is jelent. A vasbolttal szemben pavilonsor építését tervezik. Mivel vendéglátó-helyiségekből már van bőven —11 ilyen jellegű „intézmény” Böhönyén —, elsősorban a szolgáltatóiparosoknak próbálnak lehetőséget teremteni. A Sigma német—magyar részvénytársaság közreműködésével megkezdik a temető rendbetételét. Az év végéig fedél alá kerül a művelődési ház új szárnya. Ennek a tetőterében tanácskozótermet alakítanak ki, a régi — hasonló rendeltetésű — pedig ifjúsági klubként működik majd. Bővíteni kívánják a könyvtárat is: gyermek- részleggel és raktárral. A helyi téesszel, állami gazdasággal az új önkormányzat is folytatni kívánja a gyümölcsöző együttműködést. Talán ezért is kereste meg őket az Agrobank, hogy a volt MSZMP-székház- ban kirendeltséget nyithasson. Ahhoz azonban, hogy a melegvízforrást hasznosítani tudják, már nyugati tőkések érdeklődésére, beruházására is szükség lesz. Ez viszont hosszabb távú terv... A gamesz kft.-ként, anyagi érdekeltségű szervezetként való működtetése sürgető feladat. Növelni kell az önkormányzat bevételeit, hogy minél kisebb teret háríthasson át a lakosságra. így sem elképzelhetetlen, hogy a kényszer helyi adók kivetését teszi szükségessé. Böhönyén még nincsenek komoly foglalkoztatási gondok. Mégis örömmel vették egy vállalkozó jelentkezését, aki 40 fős munkahelyet kíván létesíteni. (Süli) A termelők igényei szerint Somogyi sikerek Szakmai segítség vállalkozóknak A közelmúltban a Debreceni Agrártudományi Egyetemen adták át a Vállalkozói mező- gazdasági szaktanácsadó szolgálat pályázati díjait. Az első díjat a Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári karának két munkatársa, dr. Csató László és dr. Molnár László kapta. A szaktanácsadó szolgálatnak, az ezzel foglalkozó szervezetnek a magyar agrártermelésben múltja van. Az elmúlt évtizedekben a nagyüzemek támogatása érdekében jól kiépített hálózat alakult ki e cél érdekében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szak- tanácsadás területén mindenütt minden rendben is ment. Mint annyi más vonatkozásban, itt is felbukkantak végletes jelenségek: az üzemi gyakorlatban helytállni képtelen szakember egy idő után valamelyik szervezet munkatársaként „szaktanácsadóként" jelent meg a gazdaságban. Ez csak egy példa. Igaztalan lennék, ha azt mondanám, jellemző volt; de előfordult, és így összességében rontotta a szaktanácsadás hitelét, jelentőségét, fontosságát. S tudjuk, hogy a negatív hírek mindig gyorsabban terjednek, mintáz, ami jó. A múltról valójában elég ennyi. Hogy a legújabb szakmai ismeretekre, a tudományos eredmények gyakorlati — méghozzá mielőbbi (!) gyakorlati — alkalmazására szükség van, azt nem vitathatja senki. És különösen szükség van akkor, amikor kialakulóban, kiépülőben van egy új gazdasági-társadalmi formáció. A mezőgazdaság privatizációja, az önálló családi gazdaságok megteremtése sokszoros mértékben igényli, kívánja, követeli a sikeres tevékenységéhez nélkülözhetetlen szakmai ismereteket. A magyar agrártudomány három „fellegvára” — Keszthely, Budapest, Debrecen — nem véletlenül rendezett ebben az évben három fordulóból álló tanácskozássorozatot a szaktanács- adásról. Ehhez kapcsolódott egy, ez év nyarán meghirdetett pályázat, amelynek tárgya a vállalkozói mező- gazdaság szaktanácsadó szolgálata volt. A célja az, hogy a pályázók olyan javaslatokat dolgozzanak ki, hogy az új vagy továbbfejlesztett szaktanácsadószolgálat valóban hozzájáruljon az önálló családi gazdaság, a vállalkozó eredményes működéséhez, verseny- képessége javításához. A tanácskozássorozat harmadik fordulóját legutóbb Debrecenben tartották. Itt került sor a pályázatok értékelésére és díjkiosztására. Jó érzést keltő elismerést jelenthet Somogynak, hogy a százhúszezer forintos első díjat a Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári karának két pályázója dr. Csató László és dr. Molnár László nyerte el. Ám nem ez az egyetlen díj, amely a megyébe került. A pályázat kiírói — a Földművelésügyi Minisztérium, a Budapest Bank Rt., A Mezőbank Rt., az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt., valamint az OTP — négy pályamunkát megvásárolt, egyenként negyvenezer forintért. A pályamunkák egyikét Monspart Judit, a megyei könyvtár munkatársa készítette. v. M. A Czink Simonok újrakezdései
