Somogyi Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 161-186. szám)
1990-11-07 / 166. szám
1990. november 7., szerda SOMOGYI HÍRLAP 5 Híres fürdők ZALAKAROS Összehasonlító vizsgálatok — Az év elejétől önállóan Fotó: Gyertyás László Megjelenik a Somogyi Pedagógus Tartalmi és műfaji sokszínűség, aktualitás Zalakaros rendkívül gyorsan lett népszerű a gyógyulást keresők körében. Míg Hévíz és a többi nyugat-magyarországi fürdőhely elsősorban a külföldi turisták fogadására készült fel, addig Karos nem „kivételezett” senkivel. A magyarok mellett persze itt is sok az osztrák, német, jugoszláv turista. A fürdő jelenlegi ismertségét az 1962-es kutatófúrás során feltárt termálvíznek köszönheti, s ennek alapján napjainkig egy fiatal, színvonalas gyógy- és strandfürdő-komplexumot építettek ki. Háromezer-ötszáz négyzetméter terület áll a vendégek rendelkezésére, ebből 1000 négyzetméter a sport, 1500 a termál és 1000 négyzet- méter a gyógyvizes medencék vízfelülete. Az orvostudományban főként a mozgásszervi betegségek gyógykezelésében volt és van jelentősége a fürdőnek. Újabban az orvosok mind szívesebben fordulnak a természetes gyógymódokhoz; a gyógyvízkezelés bizonyos betegségek esetében a gyógyszeres kezeléssel vált egyenrangúvá. A zalakarosi gyógyvíz terápiás alkalmazását és hatás- vizsgálatát több éven át a nagy- kanizsai kórház orvosai végezték, és a tapasztalatok összegező értékelése után megállapították, hogy nagyon sok betegség esetén hatásosan alkalmazható, többek között kedvezően befolyásolja az idült gyulladásos és regeneratív ízületi folyamatokat. A karosiak ösz- szehasonlító vizsgálatot végeztettek hasonló összetételű hazai és más európai gyógyvizekkel. Az összehasonlító vizsgálatba 11 ország 225 gyógyvizét vonták be, ennek eredményeképp megállapíthatták, hogy a zalakarosi olyan gyógyvizekkel került egy csoportba, mint például Németországban a bad- wiesseei, endorfi, listi és az olaszországi Salso Maggiore-i. Horváth Vencel főmérnök kalauzol bennünket a 16 hektáros területen. A parkban építkezések nyomai. — A fürdő az év elejétől lett önálló — mondja — s a kft.^vé szerveződés egyben azt is jelentette, hogy önfinanszírozóvá kell válnunk. Az udvari berendezések egy része már régen elavult; most ezeket is felújítjuk illetve kicseréljük. Bevételeink növelése érdekében a nem alaptevékenységhez tartozó létesítményeket — tenisz- és golfpályát, az óriáscsúszdát — bérbe adjúk. Belső és külső felújításokat végzünk folyamatosan, hogy az esztétikus környezettel a pénzesebb külföldiek igényeinek is megfeleljünk. A főmérnök sorolja a szolgáltatásokat, a gyógyászati kezeléseket. Szinte minden megtalálható itt, ami egy fürdőhelyen „kötelező”. Csakúgy, mint Hévízen, Karoson is vannak készpénzes és a társadalombiztosítás által finanszírozott betegek. Zalakaros persze nem Hévíz, hiszen az utóbbinak két évszázados előnye van, s ez az urbanizációban, az infrastruktúrában is jelentkezik. Zalakaros kellemes, gondozott „fürdőfalu”, ápolt közterületek, jómódról tanúskodó házak (csaknem mindegyiknél látható a „Zimmer frei”-tábla), új vállalati és társasüdülők jelzik, hogy ezt a települést, ezt a fürdőt is fölfedezték már a gyógyvizek kedvelői. Süli Ferenc Nem álltak mérlegre az igazgatók. Lesz-e pénz tüzelőre, áramdíjra? Problémamegoldás a középiskolai matematikatanításban... E sokatmondó címeket egy megjelenés előtt álló, új megyei pedagógiai kiadvány lapjain találtuk. A Somogyi Pedagógus, amely az Iskolai Szemle szellemi és jogutódjának vallja magát, rövidesen egy szakmai team előtt kívánja bizonyítani, hogy a megyénkben folyó pedagógiai munkát színesen, az aktuális problémák fölvetésével segíti. A 12 éve alapított lapelőd ugyanis sem tartalmában, sem formailag nem felelt már meg azoknak az igényeknek, amelyeket a folyton változó és problémákkal terhes pedagógiai Csak másolatban maradt fenn egy XV. századi alkimista recept, amelyet Mátyás királynak tulajdonítanak. Természetesen nem az ő alkotása, csak koráé, kortársaié. A vállalkozó szelleműek akár végig is csinálhatják az előírásokat. A végeredmény közismert. „Végy egy libra rendesen készített mercuriust, s ebből hat unciát gyúrj jól össze, azután tedd retortába, amelybe szedő illik, anélkül, hogy hézagát eltömnéd. A kéneső átpárolog majd a szedőbe, és ilyen módon jól megtisztul és jól elkészül. Mosd meg meleg vízzel, sajtold át bőrön és őrizd meg. Ugyancsak végy egy uncia cementált aranyat, lemezt vagy reszeléket, hevítsd fel olvasztó tégelyben, míg egy másikban melegíts fel négy uncia eleven kénesőt és csinálj amalgámot, jól összekeverve fapálcikával, azután boríts rá meleg vizet és mosd meg, azután öntsd le a vizet, és szárítsd meg vászon között. Majd keverd jól össze kétannyi közönséges konyhasóval és az egészet tedd át tégelybe, amelyet fölébe helyezett másik tégellyel takarj be, és szublimáld. Az eleven kéneső szublimálódik és egy későbbi medicina szaporítására ismét felhasználható lesz. Azután vedd az aranyat és a sót, amely a tégely fenekén maradt és mosd meg meleg vízzel. A só feloldódik, s az arany a fenéken marad. Most gyakorlat támasztott. A lap indítását ezen túlmenően elősegítette, hogy a tanítóképző főiskolán egy új fényszedő gépet helyeztek működésbe. így mód nyílt arra, hogy magasabb színvonalon, szebb kivitelben lásson napvilágot a szaklap. Igaz, a kiadáshoz szükséges anyagi fedezetet egyelőre mindössze két lap megjelenéséig tudják biztosítani a szerkesztők, de reménykednek, hogy a támogatást a későbbiekben sikerül elnyerniük. Ezért az első két példányt ingyen bocsátják az iskolák, a pedagógusok rendelkezésére. Az érdeklődés dönti el majd, hogy a lap „megáll-e a talpán”. A Somogyi Pedagógus szakmai folyóirat felelős szermelegítsd, mint fent említettem, olvasztótégelyben, s egy másik olvasztótégelyben hevíts fel négy uncia kénesőt. Készíts amalgámot, mint fenn, és szublimáld. Ha a kéneső kiszublimá- lódott, ismételd meg háromszor, és megkapod az olvasztott aranyat. És ne feledd el jól elkészített kénesővel amalgá- mozni. Azt a kénesőt, amely kiszublimálódott, őrizd meg, hogy a medicinát szaporíthasd vele. Végy egy unciát a fent említett olvasztott aranyból, hevítsd fel olvasztótégelyben, egy másikban melegítsd fel a félretett négy uncia kénesőt, s ügyelj arra, hogy az arany izzásba jöjjön, akkor öntsd rá a fent említett kénesőt, és csinálj amalgámot. Ha az megvan, válaszd el kendőn úgy, hogy csupán annyi kénéső maradjon benne, mint amennyi az arany volt, de ne több. Ezt most lapos fenekű edénybe teszed, melynek hosz- szú nyaka alulról háromujjnyira be van dugaszolva...” És így tovább. Az eredmény pedig: „így kiváló medicina áll elő, amelynek egy része, ha projekciót csinálsz vele, húsz részt tiszta ezüstöt alakít át huszonnégy karátos aranyra, bárkinek akaratára. Ha az ezüst olvasztott állapotban van, akkor egy rész negyven részt alakít át.” (Gazda István: Kuriózumok a magyar művelődés történetéből — Kossuth Kiadó) kesztője dr. Terényi Zoltán, olvasószerkesztője dr. Király Lajos, technikai munkatársa dr. Paál László lesz. A szerkesztő- bizottságban dr. Ftiez Ferencés Soós Dezső látja el a teendőket. A tervezőszerkesztői munkát Körösi Lajos vállalta. A megyei szakmai-közéleti lap a tervek szerint tanévenként ötször jelenik meg, és szakmai írásoknak ad helyet. Várja a pedagógusok érdeklődését, részvételét a munkában. Műfaji megkötöttség nélkül minden írásnak helyet adnak a szerkesztők. A Somogyi Pedagógus első példányát a hónap közepén vehetik kézbe az érdeklődők. Közvélemény-kutatás A kérdések jók — és a válaszok? Valóra váltak-e tervek, menynyit segített a népesedés- illetve a szociálpolitika? — többek között ezekre a kérdésekre keres választ a Központi Statisztikai Hivatal és a Népjóléti Minisztérium ebben a hónapban lezajló közös családtervezési és termékenységi adat felvétele. A kérdező biztosok azt a mintegy 4500 1974-ben egybekelt házaspárt keresik fel, akiket egyszer — 16 évvel ezelőtt, meg házasságkötésüket megelőzően — mar megkérdeztek családtervezési elképzeléseikről, tervezett házasságkötésük körülményeiről, lakáshoz jutási reményeikről. Ez a generáció ismeri ugyanis leghitelesebben az úgynevezett népesedéspolitikai intézkedések hatékonyságát, az ehhez tartozók tudnak a leghitelesebben válaszolni az ezzel kapcsolatos kérdésekre. A statisztikusok elsősorban arra kíváncsiak, hogy valóban akkora volt e család gyarapodása, mint amekkorára tervezték. A vizsgálat emellett kiterjed a családi munkamegosztásra, a gyermeknevelés és a munka- vállalás kapcsolatára, a házasság stabilitására, a válásra és az esetleges újraházasodásra is. A kérdőíves adatfelvételt az országos védőnői hálózat végzi. A helyi, körzeti védőnők otthonukban keresik fel a családokat. Az adatfelvételben a közreműködés önkéntes, így a kérdőív egészére, vagy annak bármely kérdésére a választ meg is lehet tagadni. (Várnai) Múltunk érdekességei Hogyan csináljunk . aranyat? KÖNYVESPOLC Aranykincsek hulltak a Hargitára Grandpierre K. Endre, a könyv írója igen nagy fába vágta a fejszéjét. Műve a hivatásos történészek körében egészen biztos, hogy — enyhén szólva — meg nem értést kelt... A Magyar titkok sorozat nyitó kötete a magyar őstörténetet fogja vallatóra. A témakör iránt érdeklődők ebből már sejthetik, hogy — tekintettel a téma „sikamlós- ságára” — igen könnyű eltévedni a soha nem kutatott és a félig ismert határmezsgyéjén. A vallomás akár hamis is lehet... A könyv rövid ismertetője meghökkentő ismereteket ígér, és ezt be is tartja. Kiindulási alapja egy kalandos utakon ránkmaradt állítólagos ősgesta, a Tarih-i Üngürüsz, (Magyarok története), amelynek eredetijét a XVI. században másolta le egy török tudós. A múlt század végén talált rá Konstantinápolyban VámbéryÁrmin, s a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta. Ott aztán — mivel nemigen tudtak mihez kezdeni vele — elfeledkeztek róla. A hivatalos nézetté kövesült finnugor rokonság kereteibe e mű a legkevésbé sem illett, hiszen éppen az ellentétes vélekedést, a török atyafiság gondolatát erősítette. Grandpierre elővette a könyvet, és igyekezett kihámozni belőle a lényeget. Ez dicséretes dolog. Ám hiba egyetlen forrásnak nagyobb fontosságot tulajdonítani, mint amekkora megilleti. A Tarih-i Üngürüsz sem cáfolhatatlan forrás — sajnos, a legkevésbé sem az... Ráadásul az olvasónak néha akarva-akaratlanul az az érzése, hogy az író (Grandpierre) még „rátesz egy lapáttal”... Ahelyett ugyanis, hogy a művet forráskritikailag elemezné, olyan adalékokat ad hozzá, amelyek a témához tartoznak ugyan, ám mindez együttesen sok egy kicsit. „Aki sokat markol, keveset fog” — tartja a közmondás. E mű erre iskolapélda. S ez nagyon veszedelmes dolog. Grandpierre K. Endre könyve ugyanis nem mondák gyűjteménye, hanem ismeretbővítést szolgáló szakmunka. Nem mindegy tehát, hogy milyen tényeket halmoz föl, mert egyetlen botlás megkérdőjelezheti az egész mű hitelét. E könyv pedig bővelkedik nyilvánvaló tévedésekben. Az az elmélet ugyanis, hogy minden valamirevaló kultúrnép az (ős)magyaroktól származik, nem több fantazmagóriánál. S az is, hogy a magyarok őshazája a Kárpát-medencei... Sokat foglalkozik a szerző a szkítákkal. Kész tényeket mutat be, hogy az agatirszok, a gelonok és a szkíták közös őstől származnak. A hun— avar—magyar rokonság vitatása Grandpierre-ben föl sem vetődik. (Hogy az agatirszok és a gelonok kik voltak, abba ne merüljünk bele...) S még ez sem minden! Egyiptom kultúrája közismerten régi. Nekünk is van némi közünk ehhez — legalábbis a szerző szerint. A hikszo- szokat ugyanis azonosítja a szkítákkal, mivel a szkíták a magyarság ősei... Ugye, milyen egyszerű a dolog? (A hikszoszok a Kaukázus felől rohanták le Egyiptomot. Lovas nomád nép volt. I. e. 1500 körül verték le őket. Eredetük erősen vitatott.) A „Kart- hago=kard+hágó” múlt századi elve alapján nem meglepő, hogy a nagy olasz sziget, Szicília a szikul-széke- lyekről nyerte nevét... Ezek után fölvetődik a kérdés: felesleges fáradság volt-e az írótól, hogy művét megírta? Mindezek ellenére sem felelhetünk egyértelműen igennel. Minden rosszban van ugyanis egy kevés jó. Örvendetesnek kell minősíteni, hogy — remélhetőleg — a magyarság eredetét taglaló viták ezután nem ex cathedra dőlnek el, hanem érv ütközik érvvel. Az egyik okvetlenül vesztes lesz, ám a tudomány ezzel csak nyer! A tájékozódni kívánó olvasó persze hol valódi, hol téves információhoz jut, hiszen néha óhatatlanul megveszi a hamisat is. Ezt hívják magyarán „tanulópénzének. Az a 97 forint, amibe Grandpierre K. Endre könyve kerül, nem más, mint talulópénz.... Tóth Béla
