Somogyi Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 161-186. szám)
1990-11-01 / 161. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁGI HORIZONT 1990. november 1., csütörtök MAGYAR FARMERGAZDASÁG SVÉD MEGBÍZÁSOKKAL Pallér István egy évvel ezelőtt Kétegyháza közelében alapított farmergazdasága a svéd Nordbeco AB cég megbízásait teljesíti. A svéd vállalat mezőgazda- sági növények nemesítésével, szaporításával foglalkozik és azt szeretné, ha a kitűnő képességű zöldségnövényei a magyarföldben és az itteni éghajlat mellett a svéd minőséget hoznák. Ezzel a munkával — szakmai képzettsége alapján — Pallér Istvánt bízták meg, aki 10 holdon alakította ki kísérleti telepét. A növények honosítását a svéd cég kutatói rendszeresen ellenőrzik. A főváros határában épül 1993-ban nyílik a Shopping City Budapest Ha a magyarok egy beruházáson gondolkodnak, akkor e mögött valószínűleg nyugati — általában osztrák — tőke van. Az új budapesti bevásárlóközpont esetében a karintiai Bau- holding Rt., amely hatmilliárd schilling évi forgalommal Ausztria legnagyobb építőipari vállalata. Az osztrák Girozentraleval és a svájci Metro kereskedelmi hálózattal kezdi meg a karintiai cég a jövő évben a „Budai park” kialakítását, amely Budapest nyugati részén egy monumentális bevásárlóközpont lesz. — 52 hektár területet szereztünk meg, és kiválasztottuk a megfelelő partnereket is — mondta Hans Peter Haselsteiner, a Bauholding főnöke, a Neue Kronen Zeitung munkatársának. Hozzáteszi, hogy a tervezett létesítmény a budapesti autópálya közelében kétszer olyan nagy lesz, mint az ismert, Bécs melletti Shopping City Süd. Az első szakaszban, amely körülbelül 1 milliárd schil- lingbe kerül majd, 100 ezer négyzetméteres üzlethálózatot alakítanak ki. A nagyközönség várhatóan 1993-tól látogathatja majd az új bevásárlóközpontot. A „Budai parkot” a Bevásárlópark Budapest Kft. építi, amelyben 30-30 százalékkal érdekelt a Bauholding, a Metro és a Girozentrale. A maradék 10 százalék egy magyar kertészeti szövetkezet tulajdona, akié korábban a.terület volt. . A „Shopping City Budapest” üzleteit főleg nyugati kereskedők bérlik majd. A utómotor-össze szerelés — csúcssebességgel Thomas Merkart autólakatos és Üli Trebig üzemlakatos 14 perc és 39 másodperc alatt szerel össze működőképessé egy 90 lóerős Volkswagen-motort a cég standján, az Autó-Mechanika kiállításon. Ez a teljesítmény nemcsak a bemutatóra jellemző. Egy új zöld forradalom kellene KALANDOZÁSOK A múlt eszközei — mai formában ÉHEZNI FOGUNK 2000-BEN? Talán még nem késő Iskolai tanulmányainkból visszacseng a „Papin-fazék”. Legalábbis az emlékezetemben úgy él, hogy D. Papin, II. Károly angol király megrendelésére készítette el — vagy talán inkább találta fel — a túlnyomásos gyorsfőző edényt a XVII. század végén. Abban viszont bizonyos vagyok: sejtelme sem volt arról, hogy a XX. században a háziasszonyok (főzőcs- kéző férjek) kezében köznapi használatos eszközzé válik találmánya. Mert a kukta őse a „Papin-fazék". Persze nem ez az egyetlen társunk a háztartásban, amelynek meghökkentő múltja van. Mert nemcsak a társadalmak, a Az emberiség történelmét szinte folyamatosan jellemezte az az állapot, hogy több volt a munkaerő, mint a munkaalkalom. Ezért aztán érthető, hogy a társadalmi, sőt a gazdaságpolitikai tudat ma is a foglalkoztatás gondjaitól retteg. A jelen század második fele azonban éppen az ellenkezőjéről tanúskodik, azaz az egészséges társadalmakat a munkaerőhiány jellemzi. Érdemes a tényeket sorra venni. A háború utáni két legjelentősebb gazdasági csoda ott és akkor valósult meg, amikor a múlt századi logika alapján a leginkább fenyegetett a munka- nélküliség. A Német Szövetségi Köztársaságnak akkor kellett tízmilliót meghaladó kitelepített menekültet befogadnia, amikor romokban hevert az ország. Lényegében hasonló volt a helyzet Japánban is, ahol a meghódított területekre telepített japánokat kellett visszafogadni. Ennek ellenére mindkét országra az volt a jellemző, hogy a munkanélküliség szintje alacsonyabb volt, mint a gyű: tes országokban. Japánnak a művelésre és a telepítésre alkalmas területre vetített népsűrűsége a mienknek tízszerese, az NSZK-é pedig közel négyszerese. Tehát szó sincs arról, hogy az üres élettér vonzotta a betelepülőket. A volt gyarmattartó országok mindegyike jelentős arányban gazdasági formációk, hanem a háztartási eszközök is forradalmakat élnek át. A jövő év elejéig a Budavári Palota legújabb történeti múzeumában erről egy rendkívül érdekes kiállítást láthatnak az érdeklődők. Nemcsak az otthonunkban gyakran használatos eszközök fejlődését láttatja ez a bemutató, hanem azt is igazolja, hogy a háztartási munka és a termelés évezredeken át összefonódott. Persze az ipari társadalom kialakulásával sajátos munka- megosztás is született: a háztartás a nők gondja lett, a férfiak viszont a háztartási eszközök és gépek feltalálásában jeleskedtek. (Tisztelnivaló munka• fogadott be a felszabadult gyarmatokról nemcsak hazatelepülőket, hanem gazdasági menekülteket is. Ebben a tekintetben is milliókról kell beszélnünk. Többről, mint amekkora a hivatalos munkanélküliek száma. Külön megemlítendő, hogy a lakosság tíz százalékát kitevő betelepülés volt Európa legsűrűbben lakott országában, Hollandiában is. A háború utáni sikeres újjáépítés lendületét csak úgy sikerült megtartani Nyugat-Európá- ban, hogy több millió vendég- munkást fogadtak be a Földközi-tenger országaiból. Ugyanis az derült ki, hogy a nyugat-európai lakosság egy sor munkát nem hajlandó elvállalni. A történelem során először az a különös jelenség vált jellemzővé, hogy nincs olyan munkanélküli, akinek nem volna lehetősége az elhelyezkedésre. Azért van munkanélküliség, mert a lakosság egy része nem hajlandó az -igényeit meg nem ütő munka vállalására. Az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália is sok millió bevándorlóval gyarapodott. Az USA nagyobbrészt illegális bevándorlókkal, akiket fokozatosan kénytelen legalizálni. Az a tapasztalat, hogy a bevándorlók körében sokkal kisebb a munkanélküliség, mert ők sokkal kevésbé válogatósak megosztás ez is.) Egy évszázaddal ezelőtt például két angol úr, R. Crompton és H. Dowsing szabadalmaztatta a vilíanykály- hát. Ha azt mondom, hogy a mikrohullámú sütő ma a reneszánszát éli Magyarországon, akkor távol állok a tévedéstől! A berendezést ugyanis már 1953- ban „megalkották” az Egyesült Államokban. Néhány évvel később a francia M. Grigorie feltalálta a teflonnal bevont sütőtepsit is. És a sor hosszú... Csaknem kétszáz éve találták fel Angliában a menetes dugóhúzót, és akkor készítették az első fémdobozos konzervet, röviddel az ezredforduló után már elektromos árammal pirították a munkavállalásban. A német, a japán hazatelepítettek még a honiaknál is törekvőbbeknek bizonyultak, a gazdasági csodákhoz tehát az átlagosnál is jobban hozzájárultak. Az Egyesült Államokban a bevándorló zsidóság és a távol-keletiek kiugró eredményeket értek el a hazai angolszász lakossághoz viszonyítva is. Ide sorolható a népesség számához viszonyítva kis számú 1956-os magyarság is. Nem találunk példát arra, hogy a népesség befogadása negatív gazdasági következményekkel járt volna. Csak egyszer fordult elő, hogy a közvélemény és a politikusok kimondottan gazdasági előnyt vártak volna a kitelepítésektől. Ez a mediterrán országok vendégmunkásainak az esete, érdekes módon ez a betelepülés járt a legkevesebb gazdasági haszonnal és a legtöbb társadalmi feszültséggel. Mindezt két okból mondottam el: Véleményem szerint a hazatelepülök száma nálunk is jelentősen növekedni fog. Ugyanakkor ma nagy az ettől való politikai és gazdasági félelem. Egyrészt olyan területek magyarságának az elvesztésétől félünk, amelyek akkor is elvesznek, ha nem engedjük ide őket; másrészt félünk, hogy ezzel csak fokozódik a munkanélküliség feaz USA-ban a kenyeret és még a második világháború kitörése előtt villanymotorral őrölték a kávét. Egyszóval, a férfiak a történelem során a sajátos munka- megosztás alapján szellemükkel, találmányaikkal segítették a nőket, hogy könnyebben, praktikusabban végezhessék el házi munkájukat. Tartott ez a kiváló törekvés mindaddig, míg az étel az asztalra került. Az étkezés után a nő magára maradt a konyhában. A mosat- lan tányérokkal, evőeszközökkel, lábosokkal. Csoda-e hát, hogy az első vízpermettel működő mosogatógépet egy amerikai hogy, Cockran szerkesztette meg 1899-ben? (Vörös) nyegető veszélye. A tőkéjükkel hazatelepülőket még szívesen fogadjuk, az elszakítottságuk- ban szegényen maradókat azonban nem, mert ők „csak” a munkaerejüket, szorgalmukat, törekvésüket hozzák. Csakhogy ennél nincs nagyobb hazahozható kincs. Félő, hogy egy sor gazdasági reformunk, mindenekelőtt az agrárreformunk, azért lesz tele később sokba kerülő kompromisszummal, mert mindenáron munkaalkalmat akarunk biztosítani. Márpedig a jelenkorban ott magasabb a munkanélküliség, ahol azt megtűrik a vállalatokon, az intézményeken belül, illetve a gazdaságtalan foglalkoztatást közpénzekből finanszírozzák. Korunkban a világ- gazdaság csak ott biztosít sok munkaalkalmat, ahol hatékony a termelés. Ez azonban csak ott lehetséges, ahol minden nélkülözhető munkaerőt leépítenek. Ha például olyan földreformot hajtunk végre, amelyik az indokoltnál több munkaerőt köt le a mezőgazdaságban, akkor drága lesz a termelés, lehetetlen az export, kielégíthetetlen a támogatási igény. Csak az a (mező)gazdaság lehet hatékony, ahol nincsenek többen a kívánatosnál. Kopátsy Sándor Pár évtizede, a hatvanas években világméretű volt az aggodalom, hogy hamarosan tömeges lesz a földön az éhínség, milliókat veszélyeztet majd az éhhalál. Aztán úgy tűnt, hogy a mintegy másfél évtizede a Zöld Forradalom néven ismert mezőgazdasági technológia- váltás megoldotta a problémákat. Az új fajták, az öntözés, a vegyszerek alkalmazása, tömeges bevezetése, a fejlődő országokban hihetetlen ter- mésemelkedóshez vezetett. Napjainkban a jelek arra utalnak, hogy újabb élelmiszerhiányos korszak határára jutottunk. A New Schienest című amerikai folyóirat beszámol a Worldwatch Institute legújabb vizsgálatairól, amelyek szerint máris az a kritikus helyzet állt elő, hogy az emberiség létszáma évente 1,7 százalékkal, míg az élelmiszer-termelés csak egy százalékkal nő. Ha a készletek tovább apadnak, például több egymás utáni aszályos évben, akár már 1992-re olyan gabonakrízis alakulhat ki, amely az egész világgazdaságot veszélybe sodorja. Az új élelmiszerválság fő oka a környezet mind drámaibb pusztulása. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak az aszályos évek, amelyek a nagy gabonatermelő vidékeken katasztrofálisan gyenge terméssel járnak- Világszerte mind nagyobb probléma a talajerózió, mely a termőföldeket hozza végveszélybe. Mára kiderült, hogy a kellő előrelátás és szakértelem nélküli öntözés ugyancsak az erózió melegágya, különösen a Szovjetunióban, Kínában valamint az Egyesült Államokban okozott máris visszafordíthatatlan környezeti változásokat. Nagy bajok vannak a vízzel is. Amerikában évente egy méterrel, a Kínai Alföldön két méterrel csökken a karsztvízszint, a túlhasználat miatt a teljes kiszáradás fenyegeti az Arai-tavat. A sivatagosodás, az üvegházhatással összefüggő klíma- változás, a savas esők és a biológiai tartalékok gyengülése — azaz a növény- és állatfajok tömeges kipusztulása — mind a világ élelmiszer-termelése csökkenésének irányába hat. Mi lesz a gyerekeinkkel? Az unokáinkkal? A fehérek, feketék, sárgák, a Föld ma élő népeinek utódaival? Talán még nem késő. Talán még tenni lehetne valamit... Munka nélküliek és munkanélküliek Milyen hülyéket hoztak maguk a nyakamra?! Hiszen ezek egy szót sem beszélnek magyarul! Lehoczki István rajza
