Somogyi Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 161-186. szám)
1990-11-03 / 163. szám
1990. november 3., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 Heim Miklós 1974 óta dolgozik a Bázisnál, illetve annak jogelődjénél. Végzettsége gépészmérnök, jelenlegi beosztása megbízott vezérigazgató. Akik ismerik a vállalat mostani helyzetét, tudják, ez a beosztás ma már nem hoz dicsőséget betöltőjének. Ő mégis vállalta. Hogy miért tette ? írhatnék erről is. De most nem róla lesz szó, hanem a vállalatról, amelyiknek a „ vezére ” lett. Úgy tűnik, a matt elkerülhetetlen. Ám addig sem mindegy, mit lép a vezér... — Kicsit zavarban vagyok. Ilyenkor Illenék gratulálni... — Ne tegye! Kívánjon erőt és egészséget. E kettőre nagy szükségünk lesz. — Ön néhány hónapja — éppen az építők napja előtt — azt mondta; ,,Ez a vállalat csődbe jutott". A kérdésre, hogy ml lesz tovább, így felelt/ „Nem tudom". Most mi a válasza? Megoldás: a felszámolás jesíteni a ránk eső feltételeket. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a nyugdíjak ötven százalékát nekünk kell előteremtenünk és ezt fél évre előre le is kell tennünk. Akkor más a helyzet, ha felszámolják a vállalatot. Úgy megszűnik ez a kötelezettségünk. — Vár-e, s ha igen, kitől és milyen segítséget a vállalati ügyek rendezésére ? Idegek dolga — A vállalat saját döntési hatáskörében már nem tudja irányítani a további sorsát. A felszámoló fog dönteni. Úgy gondolom, a felszámolás az egyetlen megoldás. A Bázis Dél-dunántúli Építőipari Vállalat nagy valószínűséggel nem marad meg. Ez még nem jelenti szükségszerűen azt, hogy a ma eredményesen működő egységek is meg fognak szűnni. Ezek jövője viszont már nem a vállalat, hanem a felszámoló döntésétől függ. Addig is az egységeknek — a vállalatvezetéssel közösen — mindent meg kell tenniük, hogy működőképességüket megtartsák. Ez a vállalat és az egyes egységek legfőbb feladata és érdeke. — Meddig tartható fenn ez a mostani állapot? — Azt mindenképpen szeretnénk elkerülni, hogy ne tudjunk bért fizetni. Nem tudok pontos határidőt mondani... Nem sokáig. — Mint megbízott vezérigazgatónak melyek voltak az első intézkedései? Mit tehet azért, hogy mielőbb pont kerüljön ennek a felszámolási eljárásnak a végére? A létszám leépítése — Még tart a felszámolást megelőző felmérés. Ebbe nem tudok beleszólni, legföljebb kérni az ebben résztvevőket, hogy mielőbb fejezzék be a munkájukat. A napokban az volt a legfontosabb — s ezt a szakszervezeti és a vállalati tanács Í6 előírta—, hogy nagyon gyorsan ^intsük át a foglalkoztatási lehetőségeket, m enne^ ismeretében elkészítjük a létszámleépítésre vonatkozó intézkedési tervet. — Hány embert érint ez ? — Még nincsenek pontos számításaink. Több mint 200 dolgozót. Nem név, hanem munkakör szerint dönt majd erről a legközelebbi ülésén a vállalati tanács, a szakszervezeti tanáccsal egyetértésben. — Elképzelhető tehát, hogy 200 ember karácsonyra megkapja a munkakönyvét? — Ez nem. Hogy a felmondó- levelét, azt igen. A karácsonyi fizetését azonban még mindenki a vállalattól kapja. A másik legfontosabb kérdés a korkedvezményes nyugdíjazás. Azt kell megvizsgálni, tudjuk-e tel— Elsősorban korrekt tájékoztatást kívánunk adni az illetékeseknek (minisztérium, vagyonügynökség, bank, bíróság stb.) a vállalat jelenlegi helyzetéről. A felszámolás kezdetéig sem várunk karba tett kézzel. A termelőképesség lehetséges fenntartására törekszünk, tárgyalásokat folytatunk hitelezőinkkel. Türelmet és megértést kérünk mindenkitől, elsősorban a közüzemi szolgáltatást nyújtóktól. Sajnos, Magyar- országon még nem él a csődtörvény, ezért a vagyonvédelem érdekében a felszámolási eljárás meggyorsítása szükséges, s ebben a bíróság partnerünk. Nagyon fontos, hogy legyen ereje ennek a kollektívának elviselni a rá nehezedő gondokat és a feszültségeket. Ezt tartanám a legfontosabbnak. — Mint ahogy az is fontos, hogy ébben a feszült helyzetben higgadt és kellőképpen tájékozott vezető álljon a BÁZIS élén. Ön milyen mélységben ismeri a vállalat dolgait? — A somogyi ügyeket teljes részletességgel, a baranyaiakat jórészt ismerem. Ez utóbbi pontos megismerésében két pécsi helyettesemre és az ottani kollégákra támaszkodom. Gyűjtöm a szükséges információkat. — Ismeretei szerint elkerül- hető-e a teljes összeomlás vagy ez szükségszerű ahhoz, hogy a vállalat elkezdhessen építkezni? Búcsúzik a Bázis — Azt tudom, hogy jelenlegi szervezetében ? Bázis nem fflárad föhn. De hogy ffti lesZ, hogy lesz? Ezt a félszáftiöló szervezet fogja ftiajd kimotida- rti. — Mégis: mikorra várható valamilyen döntés főn mit goh- dtíl erről? — Nagyon bízom benne/ hogy karácsony előtt megérkezik a felszámolóbiztös. Itt Heim Miklós a Vízöntő jegyében született. Többek között azt írja a horoszkópja erre a hétre: „Szerencsés ember, mert azzal foglalkozhat, ami egyébként is a hobbija. Sokan cserélnének önnel ezekben a napokban." Nagy Zsóka Ne adósodjon el az önkormányzat Üres is a kassza, meg nem is KETTŐS CSAPDÁBAN A GAZDASÁG A választási kampány idején gyakran elhangzott, hogy az önkormányzatok üres kasszát örökölnek a tanácsoktól. Dr. Várfalvi István, a megyei tanács közgazdasági főosztályvezetője, aki a Belügy-, a Pénzügyminisztérium szakértőjeként részt vesz a jövő évi költségvetés előkészítésében, árnyaltabban fogalmazott, amikor megkérdeztük a véleményét. Szerinte nem örököltek üres kasszát abban az értelemben, hogy az állami hozzájárulást, a személyi jövedelemadót havonta kapják. A tanácsok évi bevételeiknek csaknem háromnegyed részével rendelkeztek, az önkormányzatok pedig az utolsó negyedévit használhatják majd fel. Abban az értelemben viszont „üres" a kassza, hogy a magyar gazdaságban ma mindenkinek üres a kasszája, sokkal kevesebb a pénz, mint a feladat, kicsi a mozgástér a hátralevő három hónapban. A meglévő pénzből pedig az intézményeket kell működtetni, s a tanácsok a költségvetést egész évre hagyták jóvá annak idején. Ha az önkormányzatok megfelelően gazdálkodnak, akkor az intézményeket kell működtetni, s a tanácsok a költségvetést egész évre hagyták jóvá annak idején. Ha az önkormányzatok megfelelően gazdálkodnak, akkor az intézmények működése az év végéig biztosítva van. Ez a legnagyobb cáfolata annak, hogy nem üres a kassza, mert ha az lenne, akkor október 1-jén be kellett volna zárni az iskolákat, az óvodákat, az egészségügyi intézményeket. A gazdasági helyzet visszahat az önkormányzatokra is, így a hátralevő két hónapban nem tudnak látványos feladatokat megoldani, bár az is annak mondható, ha gondoskodnak az intézmények működéséről. Az a többletköltség, amely az önkormányzatra való áttérés miatt lesz, szintén előteremthető a költségvetésből. Máskor ilyenkor már javában készültek a költségvetések, az önkormányzatok azonban késésben vannak. A főosztályvezető szerint az ország is abban van, hiszen a kormány a harmadik vagy negyedik menetben tárgyalja a költségvetési javaslatot. Várható azonban, hogy még az idén megpróbálják a parlament elé terjeszteni. Erre nagy szükség lenne épp az elmúlt napok nemzetközi és hazai eseményei miatt. Ezek világosan megmutatták, hogy rendkívül nehéz a helyzet, szűk az ösvény, amelyiken járni kell. Nagyon kevés a gazdaságban a mozgósítható jövedelem, az állam ugyanis csak úgy jut pénzhez, ha a gazdaságból jövedelmet von el. A gazdaság szereplői a jövedelemelvonás alanyaiként és az államtól pénzt várókként is megjelennek, mint a közösségi szolgáltatást — oktatás, egészségügy — igénybevevők, vagy úgy mint nehéz helyzetben levő mezőgazdasági üzemek. Az államnak, a központi irányításnak ezt figyelembe véve kell megtalálnia a megfelelő elosztást. Ez kihat az önkormányzatokra is, ha ugyanis a gazdaságban elvonható jövedelem meghaladja az egészséges mértéket, akkor a gazdaságot fékezi, ha viszont kevés az elvont jövedelem, akkor a közösségi fogyasztásra jut kevés. Ma ebben a kettős csapdában van a magyar gazdaság, a magyar társadalom, így rendkívül nehéz megtalálni az egyetlen járható, keskeny sávot a szűk ösvényen, s ez nagyon befolyásolja a jövő évi költségvetést. Az önkormányzatok költség- vetése, ismereteink szerint, országos átlagban magasabb lesz 25—30 százalékkal, mint az idén nominálértékben, de reálértékben ez csökkenést jelent. Ezt a pártok megpróbálják politikai útra terelni, dr. Várfalvi István szerint azonban alapvetően ehhez semmi köze a politikának. Az elmúlt három-négy hónapban nem tapasztalta, hogy a helyhatósági választások eredményei befolyásolták volna az önkormányzatok jövő évi forráslehetőségeit, pedig kezdettől fogva részt vesz az előkészítésben. Ezt a nemzetközi és a hazai kemény gazdasági föltételek befolyásolják. A központi kormányzat késésben van, s emiatt késnek az önkormányzatok is. A város- és községházára mindenhol ki lehetne tenni a „Tanuló vezető” táblát. A főosztályvezető szerint épp ezért nehéz a fölkészülés. Az év végéig működő megyei tanácsi apparátusnak most az az elsőrendű feladata, hogy segítse az önkormányzatokat. Ennek egyik formája a polgármesterek balatonföldvári fölkészítése, amely három héttel ezelőtt kezdődött. Itt — eltérve a központi programtól — megemelt óraszámban foglalkoznak a gazdálkodással. Dr. Várfalvi István azt várja, hogy megismerjék a jövő évi költségvetés feltételrendszerét, s akkor azonnal megadják a szakmai segítséget a polgár- mesterek, a jegyzők, a pénzügyi apparátus részére. Ezt megkönnyíti, hogy talán az egész országban egyedülállóan Somogybán jogászokból, pénzügyi szakemberekből szakértői csoport alakult, s ez az év végéig az önkormányzatok rendelkezésére áll. Az önkormányzatoknak meg kell nézniük, hogy a takaró meddig ér, s ha rövidebb, meg kell hozni azokat a nagyon fájdalmas és kemény intézkedéseket, amelyek szükségesek az alapvető szolgáltatások biztosításához. A bankok ugyan rendelkezésre állnak hitelekkel, a mai kamatok mellett azonban megfontolandó milyen mértékben és módon adósodjon el az önkormányzat. Lajos Géza Sokasodó munkanélküliek Somogybán Borúlátó előrejelzések A Somogy Megyei Munkaügyi Hivatal tegnap sajtótájékoztatót tartott. Rózsavölgyi István beszámolóját azzal kezdte, hogy a jövőben havonta kívánják a sajtón keresztül informálni a megye lakosságát a munka- nélküliség alakulásáról. A legfrissebb adatok szerint, októberben 2778 ügyfél kereste föl a munkaügyi hivatalt, ebből 2436-an voltak munka nélkül, 153-an pályakezdőként. Az előző hónaphoz képest 24 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma, s mindössze 593 munkalehetőséget tudtak felajánlani az álláskeresőknek, többségükben fizikai munkát. A múlt hónapban 1695 ember kapott segélyt. Közülük 449 a szakmunkás (a többség az építőiparban dolgozott) és 407 a szellemi foglalkozású. Iskolai végzettségüket tekintve: a munkanélküliek többségének középfokú, 78 embernek pedig felsőfokú végzettsége van. A legnagyobb az elhelyezkedési probléma a megyeszékhelyen kívül Csurgón, Tabon és Marcaliban. A pályakezdők helyzetét elemezve Rózsavölgyi István elmondta: növekedő gondot jelent a szakmunkás végzettségű fiatalok elhelyezése is. 2210 tanulóra mindössze 951 állás jutott. Ezt tovább nehezíti, hogy a gazdasági gondokkal küzdő vállalatok a szakmunkástanulók képzésétől is igyekszenek megszabadulni. Legnehezebb helyzetben a gimnáziumokban végzettek vannak. Mivel a 4 éves képzés végzettséget nem ad, elhelyezkedési esélyeik az általános iskolát végzettekkel azonosak. Az ő részükre átképzéseket szerveznek, ilyen többek között a számítógépes, a külkereskedelmi, az idegenforgalmi és az adóügyintézői tanfolyamok. A diplomások közül a legnehezebb helyzetben az „agráro- sok" vannak. A fiatal diplomások helyzetén szeretne segíteni a gyakornoki foglalkoztatási forma. Ez határozott idejű munka- viszonyt jelent, amelynek időtartama alatt a fizetést a munkaügyi hivatal megtéríti a vállalatnak. A munkáltatót csak a bér után járó társadalombiztosítási járulék terheli. Várhatóan napokon belül megalakul a megyei érdekegyeztető tanács; ebben a munkavállalók, munkáltatók és a megyei önkormányzati tagok delegálnának képviselőket. Ezzel is koordinálni szeretnék a munkanélküliek helyzetét. A sajtótájékoztatón szóba került az is, hogy bár a magán- vállalkozóknál, betéti társaságoknál nagyobb az esély most munkát találni, a munkajogi ismeretek hiánya miatt azonban többen kellemetlen helyzetbe kerülnek, ha feketén vállalnak munkát. A „munkaviszony” megszűnése után ugyanis nem jár segély. A megalakuló önkormányzattól a megye polgárai azt is várják, hogy támogassa a vállalkozásokat, ezzel is csökkentheti a munkanélküliséget, helyi adó- kedvezményeket, telekvásárlási lehetőséget adva. A jövőre vonatkozóan azt is megtudtuk, hogy várhatóan hosszan elhúzódó, növekvő munkanélküliségre kell felkészülni, 1991-ben még 2000 új munkanélküli gyarapítja az amúgy sem biztató megyei statisztikát. Huszonkét nődolgozónak ad munkát a fővárosi kézműipari leányvállalat lengyeltóti varrodája. Szovjet exportra készítenek 20 ezer darab női ruhát. A német Lorenzo cég részére varrt ruhákat már leszállították. Fotó: Jakab Judit Vezér lép...
