Somogyi Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 161-186. szám)

1990-11-03 / 163. szám

1990. november 3., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 Heim Miklós 1974 óta dolgozik a Bázisnál, illetve annak jogelődjénél. Végzettsége gépészmérnök, jelenlegi beosztása megbízott vezérigazgató. Akik ismerik a válla­lat mostani helyzetét, tudják, ez a beosztás ma már nem hoz dicsőséget betöltőjének. Ő mégis vállalta. Hogy miért tette ? írhatnék erről is. De most nem róla lesz szó, hanem a vállalatról, amelyiknek a „ vezére ” lett. Úgy tűnik, a matt elkerülhetetlen. Ám addig sem mindegy, mit lép a ve­zér... — Kicsit zavarban vagyok. Ilyenkor Illenék gratulálni... — Ne tegye! Kívánjon erőt és egészséget. E kettőre nagy szükségünk lesz. — Ön néhány hónapja — éppen az építők napja előtt — azt mondta; ,,Ez a vállalat csőd­be jutott". A kérdésre, hogy ml lesz tovább, így felelt/ „Nem tudom". Most mi a válasza? Megoldás: a felszámolás jesíteni a ránk eső feltételeket. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a nyugdíjak ötven százalékát nekünk kell előteremtenünk és ezt fél évre előre le is kell ten­nünk. Akkor más a helyzet, ha felszámolják a vállalatot. Úgy megszűnik ez a kötelezettsé­günk. — Vár-e, s ha igen, kitől és milyen segítséget a vállalati ügyek rendezésére ? Idegek dolga — A vállalat saját döntési ha­táskörében már nem tudja irá­nyítani a további sorsát. A fel­számoló fog dönteni. Úgy gon­dolom, a felszámolás az egyet­len megoldás. A Bázis Dél-du­nántúli Építőipari Vállalat nagy valószínűséggel nem marad meg. Ez még nem jelenti szük­ségszerűen azt, hogy a ma eredményesen működő egysé­gek is meg fognak szűnni. Ezek jövője viszont már nem a válla­lat, hanem a felszámoló dönté­sétől függ. Addig is az egysé­geknek — a vállalatvezetéssel közösen — mindent meg kell tenniük, hogy működőképessé­güket megtartsák. Ez a vállalat és az egyes egységek legfőbb feladata és érdeke. — Meddig tartható fenn ez a mostani állapot? — Azt mindenképpen szeret­nénk elkerülni, hogy ne tudjunk bért fizetni. Nem tudok pontos határidőt mondani... Nem so­káig. — Mint megbízott vezérigaz­gatónak melyek voltak az első intézkedései? Mit tehet azért, hogy mielőbb pont kerüljön en­nek a felszámolási eljárásnak a végére? A létszám leépítése — Még tart a felszámolást megelőző felmérés. Ebbe nem tudok beleszólni, legföljebb kér­ni az ebben résztvevőket, hogy mielőbb fejezzék be a munkáju­kat. A napokban az volt a leg­fontosabb — s ezt a szakszer­vezeti és a vállalati tanács Í6 előírta—, hogy nagyon gyorsan ^intsük át a foglalkoztatási lehetőségeket, m enne^ ismeretében elkészítjük a lét­számleépítésre vonatkozó in­tézkedési tervet. — Hány embert érint ez ? — Még nincsenek pontos számításaink. Több mint 200 dolgozót. Nem név, hanem munkakör szerint dönt majd er­ről a legközelebbi ülésén a vál­lalati tanács, a szakszervezeti tanáccsal egyetértésben. — Elképzelhető tehát, hogy 200 ember karácsonyra meg­kapja a munkakönyvét? — Ez nem. Hogy a felmondó- levelét, azt igen. A karácsonyi fizetését azonban még minden­ki a vállalattól kapja. A másik legfontosabb kérdés a korked­vezményes nyugdíjazás. Azt kell megvizsgálni, tudjuk-e tel­— Elsősorban korrekt tájé­koztatást kívánunk adni az ille­tékeseknek (minisztérium, va­gyonügynökség, bank, bíróság stb.) a vállalat jelenlegi helyze­téről. A felszámolás kezdetéig sem várunk karba tett kézzel. A termelőképesség lehetséges fenntartására törekszünk, tár­gyalásokat folytatunk hitele­zőinkkel. Türelmet és megér­tést kérünk mindenkitől, első­sorban a közüzemi szolgálta­tást nyújtóktól. Sajnos, Magyar- országon még nem él a csőd­törvény, ezért a vagyonvéde­lem érdekében a felszámolási eljárás meggyorsítása szüksé­ges, s ebben a bíróság partne­rünk. Nagyon fontos, hogy le­gyen ereje ennek a kollektívá­nak elviselni a rá nehezedő gondokat és a feszültségeket. Ezt tartanám a legfontosabb­nak. — Mint ahogy az is fontos, hogy ébben a feszült helyzet­ben higgadt és kellőképpen tá­jékozott vezető álljon a BÁZIS élén. Ön milyen mélységben ismeri a vállalat dolgait? — A somogyi ügyeket teljes részletességgel, a baranyaia­kat jórészt ismerem. Ez utóbbi pontos megismerésében két pécsi helyettesemre és az otta­ni kollégákra támaszkodom. Gyűjtöm a szükséges informá­ciókat. — Ismeretei szerint elkerül- hető-e a teljes összeomlás vagy ez szükségszerű ahhoz, hogy a vállalat elkezdhessen építkezni? Búcsúzik a Bázis — Azt tudom, hogy jelenlegi szervezetében ? Bázis nem fflárad föhn. De hogy ffti lesZ, hogy lesz? Ezt a félszáftiöló szervezet fogja ftiajd kimotida- rti. — Mégis: mikorra várható valamilyen döntés főn mit goh- dtíl erről? — Nagyon bízom benne/ hogy karácsony előtt megérke­zik a felszámolóbiztös. Itt Heim Miklós a Vízöntő jegyé­ben született. Többek között azt írja a horoszkópja erre a hétre: „Szerencsés ember, mert azzal foglalkozhat, ami egyébként is a hobbija. Sokan cserélnének önnel ezekben a napokban." Nagy Zsóka Ne adósodjon el az önkormányzat Üres is a kassza, meg nem is KETTŐS CSAPDÁBAN A GAZDASÁG A választási kampány idején gyakran elhangzott, hogy az önkormányzatok üres kasszát örökölnek a tanácsoktól. Dr. Várfalvi István, a megyei tanács közgazdasági főosztályvezető­je, aki a Belügy-, a Pénzügymi­nisztérium szakértőjeként részt vesz a jövő évi költségvetés előkészítésében, árnyaltabban fogalmazott, amikor megkér­deztük a véleményét. Szerinte nem örököltek üres kasszát abban az értelemben, hogy az állami hozzájárulást, a személyi jövedelemadót ha­vonta kapják. A tanácsok évi bevételeiknek csaknem három­negyed részével rendelkeztek, az önkormányzatok pedig az utolsó negyedévit használhat­ják majd fel. Abban az értelem­ben viszont „üres" a kassza, hogy a magyar gazdaságban ma mindenkinek üres a kasszá­ja, sokkal kevesebb a pénz, mint a feladat, kicsi a mozgástér a hátralevő három hónapban. A meglévő pénzből pedig az in­tézményeket kell működtetni, s a tanácsok a költségvetést egész évre hagyták jóvá annak idején. Ha az önkormányzatok megfelelően gazdálkodnak, akkor az intézményeket kell működtetni, s a tanácsok a költ­ségvetést egész évre hagyták jóvá annak idején. Ha az önkor­mányzatok megfelelően gaz­dálkodnak, akkor az intézmé­nyek működése az év végéig biztosítva van. Ez a legnagyobb cáfolata annak, hogy nem üres a kassza, mert ha az lenne, akkor október 1-jén be kellett volna zárni az iskolákat, az óvo­dákat, az egészségügyi intéz­ményeket. A gazdasági helyzet vissza­hat az önkormányzatokra is, így a hátralevő két hónapban nem tudnak látványos feladatokat megoldani, bár az is annak mondható, ha gondoskodnak az intézmények működéséről. Az a többletköltség, amely az önkormányzatra való áttérés miatt lesz, szintén előteremthe­tő a költségvetésből. Máskor ilyenkor már javában készültek a költségvetések, az önkormányzatok azonban ké­sésben vannak. A főosztályve­zető szerint az ország is abban van, hiszen a kormány a harma­dik vagy negyedik menetben tárgyalja a költségvetési javas­latot. Várható azonban, hogy még az idén megpróbálják a parlament elé terjeszteni. Erre nagy szükség lenne épp az elmúlt napok nemzetközi és hazai eseményei miatt. Ezek világosan megmutatták, hogy rendkívül nehéz a helyzet, szűk az ösvény, amelyiken járni kell. Nagyon kevés a gazdaságban a mozgósítható jövedelem, az állam ugyanis csak úgy jut pénzhez, ha a gazdaságból jö­vedelmet von el. A gazdaság szereplői a jövedelemelvonás alanyaiként és az államtól pénzt várókként is megjelennek, mint a közösségi szolgáltatást — oktatás, egészségügy — igény­bevevők, vagy úgy mint nehéz helyzetben levő mezőgazdasá­gi üzemek. Az államnak, a köz­ponti irányításnak ezt figyelem­be véve kell megtalálnia a meg­felelő elosztást. Ez kihat az önkormányzatokra is, ha ugyanis a gazdaságban elvon­ható jövedelem meghaladja az egészséges mértéket, akkor a gazdaságot fékezi, ha viszont kevés az elvont jövedelem, ak­kor a közösségi fogyasztásra jut kevés. Ma ebben a kettős csapdában van a magyar gaz­daság, a magyar társadalom, így rendkívül nehéz megtalálni az egyetlen járható, keskeny sávot a szűk ösvényen, s ez nagyon befolyásolja a jövő évi költségvetést. Az önkormányzatok költség- vetése, ismereteink szerint, országos átlagban magasabb lesz 25—30 százalékkal, mint az idén nominálértékben, de reálértékben ez csökkenést je­lent. Ezt a pártok megpróbálják politikai útra terelni, dr. Várfalvi István szerint azonban alapve­tően ehhez semmi köze a politi­kának. Az elmúlt három-négy hónapban nem tapasztalta, hogy a helyhatósági választá­sok eredményei befolyásolták volna az önkormányzatok jövő évi forráslehetőségeit, pedig kezdettől fogva részt vesz az előkészítésben. Ezt a nemzet­közi és a hazai kemény gazda­sági föltételek befolyásolják. A központi kormányzat késésben van, s emiatt késnek az önkor­mányzatok is. A város- és községházára mindenhol ki lehetne tenni a „Tanuló vezető” táblát. A főosz­tályvezető szerint épp ezért nehéz a fölkészülés. Az év vé­géig működő megyei tanácsi apparátusnak most az az első­rendű feladata, hogy segítse az önkormányzatokat. Ennek egyik formája a polgármesterek balatonföldvári fölkészítése, amely három héttel ezelőtt kez­dődött. Itt — eltérve a központi programtól — megemelt óra­számban foglalkoznak a gaz­dálkodással. Dr. Várfalvi István azt várja, hogy megismerjék a jövő évi költségvetés feltételrendszerét, s akkor azonnal megadják a szakmai segítséget a polgár- mesterek, a jegyzők, a pénz­ügyi apparátus részére. Ezt megkönnyíti, hogy talán az egész országban egyedülál­lóan Somogybán jogászokból, pénzügyi szakemberekből szakértői csoport alakult, s ez az év végéig az önkormányza­tok rendelkezésére áll. Az önkormányzatoknak meg kell nézniük, hogy a takaró meddig ér, s ha rövidebb, meg kell hozni azokat a nagyon fáj­dalmas és kemény intézkedé­seket, amelyek szükségesek az alapvető szolgáltatások biz­tosításához. A bankok ugyan rendelkezésre állnak hitelekkel, a mai kamatok mellett azonban megfontolandó milyen mérték­ben és módon adósodjon el az önkormányzat. Lajos Géza Sokasodó munkanélküliek Somogybán Borúlátó előrejelzések A Somogy Megyei Munka­ügyi Hivatal tegnap sajtótájé­koztatót tartott. Rózsavölgyi Ist­ván beszámolóját azzal kezdte, hogy a jövőben havonta kíván­ják a sajtón keresztül informálni a megye lakosságát a munka- nélküliség alakulásáról. A leg­frissebb adatok szerint, októ­berben 2778 ügyfél kereste föl a munkaügyi hivatalt, ebből 2436-an voltak munka nélkül, 153-an pályakezdőként. Az elő­ző hónaphoz képest 24 száza­lékkal nőtt a munkanélküliek száma, s mindössze 593 mun­kalehetőséget tudtak felajánla­ni az álláskeresőknek, többsé­gükben fizikai munkát. A múlt hónapban 1695 ember kapott segélyt. Közülük 449 a szak­munkás (a többség az építő­iparban dolgozott) és 407 a szellemi foglalkozású. Iskolai végzettségüket tekintve: a munkanélküliek többségének középfokú, 78 embernek pedig felsőfokú végzettsége van. A legnagyobb az elhelyezkedési probléma a megyeszékhelyen kívül Csurgón, Tabon és Mar­caliban. A pályakezdők helyze­tét elemezve Rózsavölgyi Ist­ván elmondta: növekedő gon­dot jelent a szakmunkás vég­zettségű fiatalok elhelyezése is. 2210 tanulóra mindössze 951 állás jutott. Ezt tovább nehezíti, hogy a gazdasági gondokkal küzdő vállalatok a szakmun­kástanulók képzésétől is igyekszenek megszabadulni. Legnehezebb helyzetben a gimnáziumokban végzettek vannak. Mivel a 4 éves képzés végzettséget nem ad, elhelyez­kedési esélyeik az általános iskolát végzettekkel azonosak. Az ő részükre átképzéseket szerveznek, ilyen többek között a számítógépes, a külkereske­delmi, az idegenforgalmi és az adóügyintézői tanfolyamok. A diplomások közül a legnehe­zebb helyzetben az „agráro- sok" vannak. A fiatal diplomá­sok helyzetén szeretne segíteni a gyakornoki foglalkoztatási for­ma. Ez határozott idejű munka- viszonyt jelent, amelynek idő­tartama alatt a fizetést a mun­kaügyi hivatal megtéríti a válla­latnak. A munkáltatót csak a bér után járó társadalombiztosítási járulék terheli. Várhatóan napokon belül megalakul a megyei érdek­egyeztető tanács; ebben a munkavállalók, munkáltatók és a megyei önkormányzati tagok delegálnának képviselőket. Ez­zel is koordinálni szeretnék a munkanélküliek helyzetét. A sajtótájékoztatón szóba került az is, hogy bár a magán- vállalkozóknál, betéti társasá­goknál nagyobb az esély most munkát találni, a munkajogi ismeretek hiánya miatt azon­ban többen kellemetlen hely­zetbe kerülnek, ha feketén vál­lalnak munkát. A „munkavi­szony” megszűnése után ugyanis nem jár segély. A meg­alakuló önkormányzattól a megye polgárai azt is várják, hogy támogassa a vállalkozá­sokat, ezzel is csökkentheti a munkanélküliséget, helyi adó- kedvezményeket, telekvásárlá­si lehetőséget adva. A jövőre vonatkozóan azt is megtudtuk, hogy várhatóan hosszan elhúzódó, növekvő munkanélküliségre kell felké­szülni, 1991-ben még 2000 új munkanélküli gyarapítja az amúgy sem biztató megyei sta­tisztikát. Huszonkét nődolgozónak ad munkát a fővárosi kéz­műipari leányvállalat lengyeltóti varrodája. Szovjet ex­portra készítenek 20 ezer darab női ruhát. A német Loren­zo cég részére varrt ruhákat már leszállították. Fotó: Jakab Judit Vezér lép...

Next

/
Oldalképek
Tartalom