Somogyi Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 161-186. szám)

1990-11-29 / 185. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁGI HORIZONT 1990. november 29., csütörtök Tőzsde­szótár A-tólZ-ig Gazdasági Horizontunkban folytatjuk a tőzsdei (banki) szakkifejezéseknek az értel­mezését. Bank szavazati joga: a letéti bankok szavazati joga egy részvénytársaság közgyűlé­sén. Szükséges hozzá a rész­vényesek írásos beleegyezé­se. Befektetések: összefoglaló kifejezés a pénz- és tőkepia­con befektetett eszközök megnevezésére. A befekteté­sekhez sorolhatók még az in­gatlanok, nemesfémek, mű­tárgyak stb. Befektetési alap: befekteté­si társaság, amely a nála elhe­lyezett pénzt saját nevében, a befektetők közös számlájára, a kockázatmegosztás elve alapján, saját vagyonától elkü­lönítve, értékpapírokba vagy ingatlanokba fekteti, és a rész- tulajdonosok jogait igazoló okiratot (befektetési jegy) állít ki. A befektetési alap lehet nyi­tott vagy zárt. A nyitott alapok esetében a befektetési papí­rokat nem a tőzsdén adják- veszik, hanem közvetlenül az alaptól vásárolhatók, illetve az alapnak adhatók vissza. A részjegy árát úgy számítják ki, hogy a meglevő értékpapírok napi árfolyamához hozzászá­mítják a likvid vagyonértéke­ket, majd ezt az összeget elosztják a kibocsátott részje­gyek számával. Zárt alapok­nál a kibocsátott befektetési jegyek száma nem változik, azokat csak a másodlagos piacon, a tőzsdén lehet eladni vagy megvenni. Befektetési politika: a va­gyonnak különböző országok­ban, különböző valutákban, különböző befektetési for­mákban történő elhelyezésé­re irányuló intézkedések ösz- szessége. Befektetési tanácsadó: az egyes tőzsdék és társaságok mindenkori kilátásairól a be­fektetőket tájékoztató szakér­tő, illetve szakértő cég. Bemutatóra szóló részvény: nem névre szóló részvény, amelynek mindenkori tulajdo­nosát ismerik el részvényes­ként. Beruházási vagyon:az aktí­va része. Vagyonrészek, amelyek egy vállalat üzletme­netét biztosítják. Beszámítási módszerek: a kettős adózás elkerülését szolgáló módszerek. Bessz-spekuláció: olyan piacpolitikai magatartás, ame­lyet arra a számításra alapoz­nak, hogy az árfolyamok a jö­vőben esni fognak. Besszőr: (fr.: baissier) besszre játszó értékpapír-tu­lajdonos vagy spekuláns, aki a tőzsdei árfolyam esésére szá­mítva későbbi határidőre ad el értékpapírokat, remélve, hogy a teljesítéskor olcsóbban jut hozzájuk. Bevezetés a tőzsdére: egy értékpapír első jegyzése a tőzsdén. Bond: (ang.: kötelezettség, szerződés) angol nyelvterüle­ten a fix kamatozású értékpa­pírok megnevezésére szolgá­ló kifejezés. Bulldog bond: (ang.) Nagy- Britanniában így nevezik a nem brit adós által kibocsátott, font sterlingre szóló kötelez­vényt. (Folytatjuk) Vegyél nekem laptopotJ A JÖVŐ IRODÁJA A TÁSKÁBAN t FOTEX UTÁN DUNAHOLDING IC(P) Rt. a tőzsdéről Ez év nyarán megnyitotta kapuit a Budapesti Értéktőzsde. A 43 alapító között egyetlen fővárosi központú cégként az Észak-magyarországi Innovációs Centrum (Park) Rt. is részt vett a magyar tőzsde újra indításában. Lapunkban ezt kőve­tően kéthetenként az Rt. brókereitől közvetlenül szerzett infor­mációval elégítjük ki az e téma iránt megnyilvánuló egyre szé­lesebb érdeklődést. Magyarul táskaszámítógép­nek nevezik őket, hiszen való­ban elférnek egy diplomatatás­kában, de emlegetik angol elne­vezésüket is, laptopoknak. A nagyvilágban a hordozható számítógépek alkalmazásának valóságos forradalma zajlik. Mire is jó egy táskaszámító­gép? Nagyjából ugyanarra, mint a hagyományos asztali személyi számítógépek (PC-k). Csakhogy, míg az utóbbiak használata szobához, asztal­hoz, elektromos hálózathoz kö­tött, addig egy laptop szöveg- szerkesztő, adatfeldolgozó, táblázatkezelő, grafikus stb. szoftverei repülőterek váróter­meiben, rázós úton, gépkocsi­ban, vonaton, sajtótájékozta­tón, vásári forgatag kellős köze­pén, hegytetőn és folyóparton, akár szemerkélő eső közben is használhatók, beépített akku­mulátorainak köszönhetően. S a velük összegyűjtött, feldolgo­zott adatok—megfelelő adatto­vábbító berendezések segítsé­gével telefonvonalon is — akár­melyik személyi vagy nagy szá­mítógépre átküldhetők. A jövő irodája a jövőbe látók szerint mozgó lesz: gépkocsi­ból, repülőről, vonatról, lakás­ból, pályaudvarokról lehet in­tézni az üzleti ügyeket, telefo­nálni, adatbázisokhoz hozzá­férni, adatokat továbbítani stb. Ehhez igen jó segédeszköz a táskaszámítógép. Különösen versenytárgyalások alatt vagy előtt a gyors elemzésekhez, az értékpapír-kereskedelemben, a speditőrök munkájában és még sorolhatnánk. Használhat­ják biztosítási ügynökök, gyógyszerészek, orvosok, új­ságírók, adótanácsadók, üzlet­kötők, építészek és számos más foglalkozás űzői. Egy-egy laptop súlya általá­ban 6 és 10 kg közötti, de az utóbbi időben több gyártó — köztük az Atari és a Sharp — dobott piacra a szó szoros értel­mében zsebre rakható szemé­lyi számítógépeket: ezek alig nagyobbak qgfit egy félbehaj­tott újság, teljesítményük vi­szont felveszi a versenyt az asztali PC-kével. A világ táskaszámítógép-pia- ca gyorsan bővül, a laptopok státusszimbólumból mind több helyen válnak hétköznapi mun­kaeszközzé. Az NSZK-ban pél­dául 100 ezret adnak el évente, a jóslatok szerint 1992-ben már 200 ezret. Tőzsdeinformációink első részében a Budapesti Érték­tőzsdén jelenleg résztvevő pa­pírok bemutatásával foglalko­zunk. A felsorolás természete­sen nem fontossági sorrendet jelent — bár a forgalom, árfo­lyam és egyéb jellemzők alap­ján lehetne valamiféle sorren­det állítani —, hanem hangsú­lyozandó az információk tény­szerű, ám alapvetően szubjek­tív közvetítését, egyfajta meg­ítélést követ. A legrégibb tőzsdei résztvevő az Ibusz Rt. részvény. Az 1000 forint névértékű papírokhoz 4900 forint körüli áron lehetett hozzájutni, majd 8-9 ezer forin­tos magasságokat is megjárva, a papír jelenleg 5000 forinton forog. A Skála Coop Rt. részvény névértéke 10 000 forint, mai ár­folyama 26 000 forint. A Sztráda Skála papírja 10 000 forint né­vértékű, jelenleg 23 000 forintot ér. A Trade Coop részvényei — és részvénytulajdonosai — zaklatott életet éltek az elmúlt időszak alatt. A 10 000 forinton kibocsátott, jobb napokat is lá­tott papírokat ma 7000 forinton kínálják. A Konzum Kereskedelmi és Ipari Rt. két típusú részvénnyel szerepel a piacon, mind a 10 000 forintos, mind a 100 000 forintos papír 600-650 százalé­kon mozog. Az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Rt., Mart­fű 1000 forintos részvényeit 255 százalékon bocsátották ki, ma 2300-2400 forintot lehet kapni ezekért a papírokért. Nagy vihart kavart a Fotex- részvények kibocsátása. A 199 forinton kibocsátott papír re­kordforgalmat produkálva, ma 230-240 forinton megy. A legfrissebb kibocsátás a Dunaholding Rt. részvénye, a 10 000 forintos papírt 380 szá­zalékon bocsátották ki, az árfo­lyamértéke jelenleg 42 000 fo­rint. További információkkal, tőzs­dei megbízásaik fogadásával szívesen áll rendelkezésükre az IC(P) Rt. kaposvári képvise­letében Meiszner Béla képvise­let-vezető (7400 Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u. 13. sz. Te­lefon: (82)13-632). ÉS A BALATON? SE ALGA, SE TURISTA AZ ADRIA PARTJÁN AZ ÖSSZEOMLÁS OKAI AZ EMBLÉMA: ICP Az innováció milliárdokat hozhat Külkereskedelem, lízing, tőzsde Tavaly nyáron bejárták a vi­lágsajtót az adriai algaka­tasztrófa képei: az elegáns olasz turistaparadicsom part­vidékét algabarikádok borítot­ták el, a turisták fejvesztve menekültek a bűzlő tenger­partról. Aztán eljött az idei nyár, s nem lehet tudni, hogy a ked­vezőbb időjárási viszonyok, vagy a rohamtempóban beve­zetett helyi védőintézkedések eredményeként, de tény, hogy elmaradtak a gusztusta­lan úszó növényi szigetek a partvidékről. Csakhogy a tu­risták is elmaradtak. Valósá­gos gazdasági katasztrófa sújtja ezért az idén az Adria partját. Tavaly 30 százalék­kal, az idén újabb 35 száza­lékkal csökkent az idelátoga­tók száma. Ha a folyamat nem áll meg, az egész olasz ide­genforgalom veszélybe kerül­het. Most mindenki azon tana­kodik, hogy valóban a tavalyi algavész az igazi ok, vagy csupán a jéghegy csúcsa a turisták elmaradása, valójá­ban az idegenforgalom teljes átalakulásának kezdetéhez ért el Olaszország és a töb­bi nagy turistacsalogató or­szág. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint ez utóbbiról van szó: egy korszak lezárult a turizmusban, és aki nem lép gyorsan, az végképp lemarad a versenyben. A lap szerint már régóta számítani lehetett arra, hogy az igényesebb tu­risták számára rendkívüli mó­don felértékelődik a környezet minősége, a tiszta víz, levegő, többé-kevésbé érintetlen táj. A jövő a minőségi turizmusé, és aki ma nem ruház be ebbe, az holnap elveszíti mai vendé­geit is. Az olasz tengerpart vendégei ugyanis többnyire olyan országok polgárai, ahol a környezetszennyezés az első számú társadalmi prob­lémának számít, következés­képpen drága szabadidejük­ben nem lesznek hajlandók olajfoltos, bűzös tengerben, rossz levegőjű, motorzajos üdülőhelyeken hagyni pénzü­ket. Az orsztrákok és a néme­tek mindenképpen azok közé számítanak, akik a tiszta kör­nyezetet az első helyre állítják a turizmus célpontjainak kivá­lasztásánál — írja a nyugat­német lap. Az érintett olasz tartomá­nyokban drasztikus környe­zetvédelmi intézkedéseket vezetnek be, tucatnyi szenny­víztisztítót építenek máris, és ami a legfigyelemreméltóbb, a veszélyeztetett körzetekben 40 (!) százalékkal csökkentik a szálláshelyek számát, hogy a túlzsúfoltságnak egyszer s mindenkorra véget vessenek. A kis panziók nagy végkielégí­tést kapnak állami források­ból, ha végérvényesen bezár­nak. A helyi közlekedés rend­jét teljesen átszervezik, a part menti településeken a gyalo­goszónákat megsokszoroz­zák, a mezőgazdasági terme­lőket anyagilag érdekeltekké teszik a növényvédő szerek és műtrágyák felhasználásá­nak csökkentésében. Ennek ellenére sem biztos, hogy az Adria új életre kel, hi­szen a tenger szennyezettsé­ge — amelyről egyébként másfél évtizede gyűjtik a tudó­sok a mind riasztóbb adato­kat, már alig visszafordítható folyamatokat indított el. Nem kerülhető meg a pár­huzam a mi Balatonunkkal. Aki ezen a nyáron járt a par­ton, az tanúsíthatja, hogy a balatoni turizmus lényegében összeomlott. Sok oka van ennek, ezek egy része való­ban rajtunk kívül áll. Ám a tó­val másfél évtizedig folytatott rablógazdálkodás, a minden mértéken túli fejlesztés két­ségkívül az összeomlás fő oka. A Balaton nemcsak hogy nem lett a minőségi turizmus színtere, hanem az elmúlt években drámaian romlott az infrastruktúrája, a közellátá- sá, a közbiztonsága, és min­denekelőtt a környezeti álla­pota. Ebben a helyzetben az építési tilalom feloldása pél­dául biztosan öngyilkos lépés volt. De mit lehet tenni, ismerve az ország katasztrofális gaz­dasági helyzetét? Ha a piac- gazdaság felé haladunk, ak­kor egyértelműen azoknak kell a Balaton megmentésé­nek költségeit vállalniuk, akik­nek ma még közvetlen hasz­nuk van belőle. Ám ha a dol­gok így mennek tovább, egy­két év múlva már nem lesz mit védeni, menteni. Az Adria lassú haldoklását sem akarta elhinni senki. Vajon nálunk valaki(k) mi­kor kezd hinni?! Sőt több: ten­ni?! Az Innovációs Centrum (Park) Részvénytársasággal valójában fél éve ismerkednek Somogybán. A három éve Mis­kolcon alakult cég folyamato­san építi az országban képvise­leti rendszerét, s hat hónappal ezelőtt Somogybán, Kaposvá­ron is megjelentek. A 147 milliós alaptőkével in­duló részvénytársaság az első évben 1988-ban, 500 milliós, tavaly 1,2 milliárdos árbevételt ért el. Ebben az évben ennek kétszeresét várják — termé­szetesen tisztes nyereség mel­lett. Mire is vállalkozik ez az egy­re kiterjedtebb feladatokat ellá­tó szervezet? Meiszner Béla, az innovációs centrum kaposvári képviseletének vezetője csak a legfontosabbakat sorolja. Tevékenységeik közül első­sorban a külkereskedelmet említi. Nincs olyan export-im­port igény, melynek közvetíté­sére ne vállalkoznának. Gépi berendezések, műanyag-fel­dolgozók, nyomdai berendezé­sek export-importját épp úgy lebonyolítják, mint a mezőgaz­dasági termékek, élelmiszerek forgalmazását. Nincs olyan „kis üzlet”, amelyhez ne lennének partnerek. Ennek a nagyfokú nyitottság­nak köszönhető, hogy a társa­ság árbevételének jelentős ré­sze a külkereskedelmi tevé­kenységből származott. Ennek méreteivel a lízingelési gyakor­latuk vetekszik. A jogszabályo­kon kívül „falakat” itt sem ismer­nek, lízingfeltételeiket rugalma­san, partnereik egyedi igényei­nek megfelelően alakítják. En­nek eredményeként az idén mintegy ötmilliárdos pénzfor­galmat bonyolítanak le. Fontos területe tevékenysé­güknek a számítástechnika for­galmazása. E vonatkozásban hazánkban mind élesebb ver­senyhelyzet alakul ki. Az inno­vációs centrum éppen ezért — épp úgy, mint például az irodai eszközök forgalmazásában — a minőséget és az egyediséget tekinti fő elvének. Nem véletlen, hogy van olyan tajvani cég, amelynek termékeit Magyar- országon kizárólag ők forgal­mazhatják. A tőzsde hazánkban a pénz­világ most újra „pezsdülő” terü­lete. A tőzsde alapítói között egyetlen nem budapesti szék­helyű cég az Észak-magyaror­szági Innovációs Centrum Rt. Mint sok más tekintetben, itt is a tanulás, az ismerkedés szaka­szát éljük. Mint Meiszner Béla elmondta, cégük foglalkozik ér­tékpapír forgalmazásával, vál­tóleszámítolással, és hitelköz­vetítéssel. Ahogy a kaposvári képviseletvezető summázta: mindent megtesznek azért, hogy a cégek közötti pénzfor­galmat elősegítsék. Vázlatos portré ez az „icp”- ről, illetve kaposvári képvisele­téről. Lapunkban ezen az olda­lon ennek a cégnek a közremű­ködésével közlünk ezután rendszeresen tőzsdei informá­ciókat. A tényeket, az adatokat tőlük kapjuk — és bízunk benne, hogy valódi piacgazdaságunk kialakításához egy „picinyke téglával” hozzájárulunk. Ez a laptop szerkesztőségünkben mutatkozott be

Next

/
Oldalképek
Tartalom