Somogyi Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 161-186. szám)
1990-11-27 / 183. szám
1990. november 27., kedd SOMOGYI HÍRLAP 3 A honatya alkalmassága nem a foglalkozásától függ Parlamenti beszélgetés Sipos Imre képviselővel (Folytatás az 1. oldalról) — Megsokasodtak a viták a kisgazdapárt körül. Vannak, akik erényként említik a pártvezetés ' kompromisszumkészségét, míg mások emiatt presztízsvesztéstől, a párt vonzerejének csökkentésétől tartanak. Kompromisszum nélkül nem megy — 44 tagú parlamenti frakciónk arra törekszik, hogy valóra váljanak a választási időszakban megfogalmazott elvek. Az természetes, hogy kompromisszumokra kényszerülünk, hiszen más pártok is vannak és a nézetek különbözőek. Végül is mi 44-en annyi választópolgárt képviselünk, ahányan ide küldtek bennünket. Véleményüknek, érdekeiknek hangot kell adnunk, ám nem cselekedhetünk a többség ellenére. Zsíros Géza indítványa is arra példa, hogy mindent elkövettünk a földtörvény elodázása ellen. Az más kérdés, hogy még mindig jobb, hogy a kormány már előzetesen alkotmánybírósághoz fordult, mint ha ezt az ellenzéki pártok tették volna meg az épp megszülető törvénnyel. Minél több az előzetes vita és a tervezet részeit tisztázó lépés, annál nagyobb az esély, hogy közmegelégedésre szolgáló földtörvénye lesz az országnak. — A kisgazdapárton belül is eltértek a vélemények már az említett Zsíros-féle önálló törvényjavaslatról is. — Ez azért van, mert frakciónkban minden képviselőnek teljes lelkiismereti és véleményszabadsága van. Nem törekszünk látszategységre. Én például csak azokat az álláspontokat támogatom, melyek — meggyőződésem szerint — előreviszik a programunkat. Nincs látszategység, de valódi sem —A látszategység valóban nem sokat érne, ám a valódi egység teljes hiánya sem visz előre. Márpedig a párt vezetőinek álláspontja több kérdésben élesen különbözik. — Frakcióüléseinken nemegyszer késő estébe nyúló eszmecseréken törekszünk a konszenzusra. Úgy tapasztalom, hogy a belső kompromisszumra jó esély van. Nagy Ferenc József is ezt látva ítélte szükségesnek nagyválasztmányunk mielőbbi — várhatóan december eleji — összehívását. — Ha a párton belül mégis valamiféle szakadásra kerülne sor, ön melyik oldalhoz csatlakozna? — Ahhoz, amelyik érdemben kíván tenni a föld privatizálásának és reprivatizálásának ügyéért, azaz amelyik vállalja az eredeti kisgazdaprogramot. — Ez a program a választási kampány időszakában sokakban — főként az eredeti földtulajdonnal nem rendelkező tsz-tagok körében — szorongást keltett. — Szerintem sokan készakarva magyarázták félre a kisgazdaálláspontot. Soha nem volt ugyanis törekvésünk a tsz-ek „szétverése". Csupán egy olyan egészséges privatizációt akarunk, ami a nyugati országok mintájára fölvirágoz- tatja a magyar mezőgazdaságot. A magántulajdon adta húzóerőt mi sem nélkülözhetjük. Más kérdés, hogy ennek feltételei a gazdasági nehézségek miatt most még nem adottak. Gondolok itt a kamatlábakra, a felvásárlási nehézségekre és a kellő vállalkozókedv hiányára. — Talán egyetért azzal, hogy a remélt kisbirtokok zöme a jelen feltételek között már a startnál tönkremenne. — igaz, hosszabb távon azonban mégis ez a járható út. Egyelőre a tsz-ek és a farmer- gazdaságok párhuzamosan, egymást segítve működhetnének. Annál is inkább, mert számos tsz-ben még nagyon sok tartalék van a munkaszervezésben és munkafegyelemben. — A parlamenti munkával töltött hónapok alatt miben változott az álláspontja ? — Sok tekintetben árnyaltabb képet látok, azáltal, hogy nem csak a sajtóból és tv-ből tájékozódom. Az üzemanyagár-eme- lés például magánemberként engem is kellemetlenül érint, számos olyan tényt ismertem meg azonban, amely arról győz meg, hogy a kormány nem azért hoz ilyen népszerűtlen döntéseket, hogy a népet sanyargassa. Ezt a lépést már elodázni sem igen lehetett, végképp elkerülni pedig semmiképp. / Értékek enyésztek el a„közösben” — Ön nemcsak lojális, hanem véleménye alapján erősen elkötelezett a kisgazda- párt törekvései iránt. Van-e ennek valamilyen személyes indítéka? Mondjuk, hogy családjának is volt korábban földje... — Anyai részről parasztcsaládból származom. Csokonya- visontán gyerekeskedtem, míg csak ki nem telepítettek bennünket. Később már állatorvosként csak egy álláshirdetés alapján kerültem vissza. Ennek 22 éve. Gyerekkoromban láttam a parasztemberek munkabírását, földszeretetét, később pedig azt, hogy ezek az értékek hogy enyésztek el a „közösben”. Nyilván ezekből az élményekből táplálkozik a mostani álláspontom. Tudom azonban, hogy engem nemcsak a kisgazdapárt tagsága juttatott be a parlamentbe. Sokan voltak az olyan nem kisgazda érzületű választók is, akik egyszerűen a régi ismeretség, vagy rokon- szenv alapján voksoltak rám. Szóval, bár a kisgazdapárt tagja vagyok, somogyi képviselőként mindenekelőtt választóim érdekeit kell szem előtt tartanom. Legyen az illető akár tsz- tag, vagy más párttal szimpatizáló. Valamennyiük bizalmát meg akarom szolgálni. — Köszönjük a beszélgetest■ Bíró Ferenc Alpok-Adria munkaközösség ülése Venetóban Piacgazdaság és szakszervezetek A közelmúltban az olasz- országi Venetóban került sor az Alpok—Adria közösség soros ülésére, amelyen az érintett országok szakszervezetei vettek részt. A házigazda szerepét a kereszténydemokrata irányzatú Olasz Munkások Szakszervezeti Szövetsége, a CISL vállalta. Magyar részről, a két rendes tag, Vas és Zala megye mellett megfigyelőként Somogy is képviseltette magát a jugoszláv, osztrák szakszervezetekkel egyetemben. Együttműködés — európai integráció A nemzetközi konferencia témája a megyék, a régiók lehetséges együttműködése és az európai integráció volt. A kétnapos ülésen nemzetközi hírű tudósok és szakszervezeti vezetők a piacgazdaságról, a szociális védőhálóról, a munkaerő-gazdálkodásról tartottak előadást. Eljött az ideje a megyék közvetlen gazdasági, kulturális, szakszervezeti együttműködésének— ez volt a tanácskozás alap- gondolata. Számos elemzés foglalkozott a piacgazdaság és a szakszervezetek viszonyával. A római egyetem profesz- szora figyelmeztetett, hogy a demokrácia nem érkezik meg automatikusan a piacgazdasággal. Nagyon veszélyes lehet a volt szocialista országok számára a szabályozatlan piac, ahol nőnek a szociális igazságtalanságok, a munkavállalók nélkülöznek, ezért szociális robbanás fenyeget. Az Alpok—Adria munkaközösség titkárának véleménye szerint az átalakulás következményeire fokozottan figyelni kell. A jugoszláv és a magyar szakszervezeteknek is tanulniuk kell a nehéz helyzetek megoldásának „művészetét”. A Nemzetközi Együttműködési Intézet (ISCOS) elnöke szabályozott piacot ajánlott, amelyben bizonyos ágazatok támogatására szorulnak, mint pl. a mezőgazdaság. Érthetetlennek tartja, hogy a magyar mezőgazdaságban elvonják az állami támogatást az agrártermeléstől. Megemlítette annak veszélyét is, hogy a fejlett országok „kirabolják” a kelet-európai országokat, mert fillérekért vásárolnak termékeket, majd igen magas áron adják el azokat saját piacaikon. Az Olivetti példája Enyhíteni kell az elbocsátások okozta megpróbáltatásokat. Példának hozta az Olivetti elektronikai világcéget, ahol 20 ezer dolgozóból 7 ezer főt kívánnak elbocsátani. Szak- szervezeti követelésre az el- küldöttek kétharmada teljes nyugdíjjal, ötven éves kortól elmehet, a többi dolgozót pedig a világcég saját költségén átképezi. Többen konkrét lépéseket sürgettek. Ezért valószínű, hogy különböző gazdasági segélycsomagokról, mint pl. a PHARE-program 300 millió dollárja, az Alpok—Adria közösség régiói is részesülhetnek. Az olasz tőke beáramlását elősegítheti a római parlament 49. sz. törvénye, amely nagy kedvezményeket nyújt a magyarországi beruházások számára. Hogy Somogy megye számára milyen lehetőségeket teremthet egy későbbi tagság az Alpok—Adria szakszervezeti munkaközösségben,az a különböző tárgyalásokból kikövetkeztethető. Az olasz partnerek élénken érdeklődnek a megye mezőgazdasága, az élelmiszer-feldolgozás, az idegenforgalom és a vendéglátás iránt. A még fellelhető bizalmatlanság eloszlatása, a kapcsolatok kiépítése türelmes munkát igényel mindkét fél részéről. Felmerült az igény arra is, hogy az Alpok—Adria munka- közösség titkársága magyar- országi képviseletet nyit a Dél-Dunántúlon. Olasz tanulságok Mindezek azt eredményezhetik, hogy közös vállalatok alakulnak, amelyek új munkahelyeket teremthetnek a megyében. Szakszervezeti területen pedig tanulmányozást érdemelnek az eredményes olaszországi bérharcok, a kollektív szerződések tartalma és a nyugdíjrendszer. Tehát már nem a távoli jövő feladata az, hogy az Alpok— Adria munkaközösségben rejlő gazdasági, kulturális lehetőségeket hasznosítsuk. Svajda József Biztosítót alapítanak 43 lakás kerül tető alá Műszaki ellenőrzés gyorsabban, olcsóbban Egyre nagyobb szükség van a lakás-, üdülő- és garázsszövetkezetek érdekeinek határozott képviseletére. Ezt állapították meg a napokban tartott küldöttközgyűlésen. Bogó Józseffel, a Lakásszövetkezetek Somogy Megyei Szövetségének titkárával azokról az elképzelésekről beszélgettünk, amelyek éppen ezt szolgálják. — Január 1 -jétől tevékenykedik a megyei, július 1-jétől az országos szövetség. Teljes egészében kiépült az ágazati érdekképviseleti szervezet, fölmenő rendszerben. (Van olyan megye ahol a Mészöv megmaradt a korábbi struktúrában.) Egy szövetkezet kérte most a tagsága megszüntetését, kilencet pedig mi zártunk ki a közgyűlésen, mert nem vállalták az anyagi fenntartást. Az egy fölvételt is beszámítva most negyvenhat szövetkezet tartozik a szövetséghez. — A szövetkezetek országos hitel- és biztosító részvénytársaságot szeretnének alakítani. — A lakásszövetkezeti ágazat anyagi érdekeltségének megteremtése kapcsán került ez szóba. Kiderült azonban, hogy csak a biztosítótársaságot lehet megvalósítani. Az alapító tagok kedvezményeket kapnak, az ügyintézés gyorsabb lesz. A szolgáltatások bővíthetők, van például olyan igény, hogy az epületek tetőire is lehessen biztosítást kötni, hiszen a lapos tetőkkel nagyon sok robléma van, beáznak stb. A iztosítót rugalmasan ki lehetne alakítani egy megyei koordinációs irodával. Ez akár a megyei szövetség is lehetne. A kárbecsléseket a nagy szövetkezeteinknél levő műszaki vezetők is el tudnák végezni. Éz a szövetkezeteket tehermentesítené az apparátus anyagi fenntartása alól. Számítógepekre, telefaxokra lenne szükség az eredményesebb munkához. — Mikorra várható a biztosítótársaság megalakulása? — Az országos tanács november 29-én ül össze, s valószínű, hogy megerősíti az elnökség határozatát, s megbíz néhány embert a szervezéssel. Szerintem legkorábban április 1-jére állhat fel a szervezet. Ez attól is függ, hogy a somogyi lakás-, üdülő- és garázsszövetkezetek milyen gyorsan döntenek s jegyeznek részvényeket. A részvénytársasági forma miatt egymilliárd forint alaptőkére van szükség országosan. Az első hallásra sok, de kilátás van arra, hogytöbbmintafeléta lakásszövetkezetek jegyezzék, ugyanis elsősorban zárt részvénytársaságot szeretnénk. A részvények másik felének is meglesz a gazdája, ugyanis a nyugati országokban levő lakásszövetkezeti biztosítótársa-, ságok szintén „beszállnak” a megalakításba apporttal és tőkével. Az országos szervezők több osztrák, német, svéd céggel tárgyaltak, s már kész a szándéknyilatkozatuk is, sőt, szívesen átadnák a tapasztalataikat. — Csökken vagy nő a szövetkezetek hozzájárulása a szövetség fenntartásához? — Pénzügyi helyzetünk kiegyensúlyozott. Számításaink szerint — ha az infláció nem lesz nagyobb, mint amennyit a kormány jelez — a jövő évi gazdálkodásunk is megalapozott lesz. A somogyi lakásszövetkezetek képesek lesznek eltartani a megyei szövetséget. Változtattunk a korábbi elgondolásokon, s hozzájárulunk a szövetség fenntartásához a tetőterek beépítésének szervezésével, a felújításoknál végzett műszaki ellenőrzéssel, mégpedig — ahol lehet—külön díjtételed, de olcsóbban,^mint ha külső megbízó végezné. A korábbi testvérágazatoktól — áfészektől, takarékszövetkezetektől — is elfogadunk megrendeléseket, így a fenntartási hozzájárulás emelése nélkül tudjuk előteremteni az éves gazdálkodáshoz szükséges összeget. A lakásszövetkezetek jövőre már kevesebbet fizetnek be, mert a szövetség apparátusa termeli ki a fenntartási költség nagyobb részét. — Kaposváron megkezdődött a tetőtér-beépítés a Honvéd utca 15— 19 számú épületben. Itt kilenc új lakás lesz. Hol várható még ilyen fejlesztés? — Hat épület van kivitelezés, illetve előkészítés alatt. A Honvéd lakásszövetkezeté szerepelt a kérdésben. Ezen kívül a Kalinyin lakásszövetkezet Honvéd utca 1—9 számú épülete, a fonyódi Rianás szövetkezet háza, valamint a siófoki Beszédes József, Kék Tó lakásszövetkezet épületeinek tetőtérbeépítése van előkészületben. Ez összesen 43 új otthonnal gyarapítja a lakásszövetkezetek állományát. Lajos Géza Fotó: Király Béla
