Somogyi Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 161-186. szám)
1990-11-26 / 182. szám
1990. november 26., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 3 Folyik az állapotfelmérés, a vagyon számbavétele Önkormányzati vállalkozások Kaposváron (Folytatás az 1. oldalról) A karitatív szervezetek és a város polgárainak bevonásával azt tervezzük, hogy az idős, egyedülálló és segítségre szoruló emberek részére szociális otthont létesítünk. A hajléktalanok részére — a nőket és esetleg a családokat is befogadni képes — intézményt létesítünk. A rászorulókat ingyenkonyha létrehozásával naponta legalább egyszer meleg ételhez kívánjuk juttatni. Jelentős eredménynek tartom, hogy a gyermek- és ifjúságvédő intézet kezdeményezésére és nagyfokú társadalmi összefogással elkészült és a közelmúltban megnyílt az intézetből kikerülő fiatalok részére az ifjúsági otthon. — Van az önkormányzatnak valamilyen adata arra, hogy mennyien vannak Kaposváron a rászorultak, vagy a folyamatosan jelentkező igényeket próbálja a lehetőségekhez képest kielégíteni? — A hajléktalanok szállásán lakók csak egy részét teszik ki a rászorulóknak. Vannak akik szerénységből, szégyenérzetből nem jelentkeznek. S olyanok is, akik jelentkeznek ugyan, de a lehetőségek hiányában nem tudunk segíteni rajtuk. Azt kérem a város lakóitól, ha tudnak rászorulókról, jelezzék azt a polgármesteri hivatal egészségügyi és szociálpolitikai irodájában. Az önkormányzat számíthat a kormány intézkedéseire is a feszítő szociális gondok csökkentésében. A kormány a közelmúltban például garanciát vállalt a nyugdíjak értékállóságára. Reménykedem abban is, hogy az egyszeri szociális segély a nyugdíjasoknak, amelyet most, karácsony előtt kapnak meg, minden évben rendszeressé válik. — A polgártudat erősítése a választási kampány időszakában gyakran hangoztatott elv volt. Mit tesz ennek megvalósításáért az önkormányzat? — Nem szeretnék elébe menni a képviselő-testület döntésének. Úgy gondolom azonban, hogy a polgártudatot erősítheti a birtoklási, magántulajdonosi állapot. Fontos lenne ezért a lakásprivatizációs program keretében tulajdonossá tenni azokat, akik igénylik ezt: úgy, hogy a bérlakás felett tulajdont szerezzenek mostani bérlők. Biztos, hogy ez is hozzájárul a polgárosodás folyamatához, a polgári gondolkodás erősítéséhez. A vállalkozó szellemű emberek részére pedig vagyonként alapot jelenthet céljaik megvalósításához. Lakáslehetőségek Véleményem szerint a lakásprivatizációt azokkal a lakásokkal kell kezdeni, amelyeknek nem volt előző tulajdonosuk, így elkerülhető egyfajta tiltakozási hullám a korábbi tulajdonosok vagy örököseik részéről. Bár a kormány úgy foglalt állást, hogy ilyenfajta reprivatizáció egyelőre nem lehetséges, és tulajdonképpen kideríthetetlen, hogy kit ért nagyobb veszteség és kár az elmúlt 40 évben: akitől elvették és államosították a lakását, vagy műhelyét, illetve azt, akit orosz hadifogságban vagy kitelepítettként „malenkij robotra” kötelezték és hozzá sem jutott a tulajdonhoz. Véleményem szerint nehéz volna utólag igazságot tenni, sőt szinte képtelenség. Azt azonban szeretném hangsúlyozni, hogy erkölcsi rehabilitációra és anyagi kárpótlásra feltétlenül szükség van. Ez a kárpótlás mindenkit meg kell, hogy illessen, akit sérelem ért. A teljes kárpótlást azonban az állam teljesítőképessége nem teszi lehetővé. — A lakáshoz jutás mindig nagy gond volt Kaposváron. Az utóbbi időben pedig csak saját erőből építettek lakásokat a megyeszékhelyen, s ez fokozta a szociális gondokat. Mit ígérhet a nehéz helyzetben levő városi önkormányzat a lakásra váróknak? — Az biztos, hogy az önkormányzatnak nem lesz központi kerete, célcsoportos vagy tömeges lakásépítésre. Ezért önmagának kell megtalálni azokat a lehetőségeket és formákat, amelyekkel a legrászorultabbak lakásgondjának megoldásában segíteni tud. Az idén még létezett az első lakáshoz jutók részére támogatási rendszer. Ők meghatározott összeget kaptak. Ezt a pénzt jövőre csak akkor lehet folyósítani, hogyha az önkormányzat előteremti. A lakástámogatásokhoz és mindenféle más szociális költség fedezéséhez szükség lesz az önkormányzati bevételek növelésére. Ezt a legkülönbözőbb vállalkozásokkal, banki műveletekkel és a vállalkozások városba történő telepítések segítésével tudjuk előte- folytat Kaposváron az adózik is, remteni. Aki ugyanis üzletet nyit és adójának egy része növeli az vagy termelőtevékenységet önkormányzat bevételét. A polgárok közreműködésével — Az önkormányzatnak lehetősége van helyi adók kivetésére. Gondolnak-e ilyenre? — Mécj nincsenek eldöntve a helyi adók fajtái és lehetőségei. A jelenlegi információink szerint azonban érdemes volna helyi adókat bevezetni: hiszen ezek bevételeinek függvényében újabb központi céltámogatásokat lehet nyerni. Éppen ezért — én azt gondolom — az önkormányzatnak érdeke volna minél több helyi adót beszedni. Ehhez azonban sem a gazdálkodó szervezetek, sem a polgárok nem volnának képesek újabb áldozatokra. Azt viszont el tudom képzelni, hogy kizárólag önkéntes hozzájárulások révén jusson az önkormányzat konkrét és mindenkit érintő feladatok megoldásához. Bízom abban, hogy a polgárokat nem keserítették el a korábbi ilyen akciók — például a sportcsarnoki téglajegy, a gimnázium kötvény — rossz tapasztalatai, és hajlandók lesznek a közösségi célú beruházások, vagy a szociális gondoskodás javítása érdekében áldozni. Nemcsak pénzről van itt szó, hanem arról is, hogy a városban alakuló karitatív szervezetekben is szívesen fogadnák a segíteni aka-' rást. — Mivel foglalkozik most a kaposvári önkormányzat? — Többek között az állapot felmérésével. A pénzügyi mérleg elkészült és tiszta. Ám az önkormányzati vagyon felmérése hosszabb időt vesz igénybe. Megalakítottuk azt a bizottságot, amelyik ezzel foglalkozik. A vagyonba beleértendők az intézmények és az önkormányzat vállalatai, a közművek és a közterületek is. Ezek az utóbbiak inmobil vagyont jelentenek. Vannak azonban olyan vagyonok is (telkek, helyiségek stb.), amelyek értékesítése vagy vállalkozásba adása a város anyagi helyzetének javítását szolgálja. Folyik az önkormányzat, és az azt kiszolgáló polgármesteri hivatal szervezeti és működési rendjének kidolgozása. Erre ad hoc bizottságot választottunk. Az élet nem állhat meg, így hát még két másik ad hoc bizottság is dolgozik a végleges bizottságok megalakulásáig. Az egyik a fejlesztési és műszaki kérdésekkel, a beruházások engedélyezésével, a másik a folyamatosan jelentkező támogatási kérelmek elbírálásával foglalkozik. Ezzel egyidőben szeretnénk, a hivatali apparátust a leginkább feladat-orientált szervezetté alakítani. Ebben a munkában a leendő jegyzőnek is mint a hivatali szervezet vezetőjének fontos feladata lesz. — Mikor lesz jegyzője Kaposvárnak? — Szeretnénk, ha december közepéig jegyzője lenne a polgármesteri hivatalnak.... Az elmondottakból látható, hogy nem látványos döntések születnek most a polgármesteri hivatalban, de nélkülük lehetetlen a jó működés. Most derítjük fel azokat a legégetőbb teendőket, amelyekkel az önkormányzatnak fontossági sorrendben foglalkozni kell majd. Ennek alapján tudjuk a következő időszak napirendjeit tervezni, az önkormányzati üléseken. Felelősséggel a városért — Hogyan alakul az önkormányzat kapcsolata a pártokkal, az érdekképviseleti szervekkel? — Remélem, hogy a polgári demokráciákhoz hasonlóan korrekt együttműködésre készséget mutató kapcsolatok alakulnak ki a pártok és az ön- kormányzat között. Ez közös érdekünk. Nem szeretnénk, ha az önkormányzati testületi üléseken a szakmai vitákon kívül más — esetleg politikai nézet- különbségekből adódó — viták lennének. Úgy gondolom, hogy az önkormányzati testületekben a pártok által jelölt és a lakosság által megválasztott képviselők hivatottak arra, hogy pártjaik és szimpatizánsaik érdekeit, véleménye szerint döntsenek. Ezért úgy gondolom, meg kellene szűnni a nyílt leveleknek, petícióknak vagy bizonyos párton belüli csoportok érdekeit tükröző követeléseknek. Fontos feladatunk az érdek- képviseleti szervezetekkel a kapcsolatok kiépítése, és folyamatosságának biztosítása, legyen szó akár munkaadói, akár munkavállalói érdekképviseletről. Magunk is aktívan részt kívánunk venni az önkormányzati érdekképviseletek munkájában, hiszen közös problémáinkra együttes fellépéssel tudunk megfelelő orvoslást találni. Kercza Imre Nemcsak a liszt minőségét ellenőrzik hanem már élelmiszer-ipari termékeket is vizsgáinak a Gabona- és Malomipari Vállalat kaposvári központi laboratóriumában. A modern készülékekkel a felvásárolt szemes terményeket és a dúsított takarmányokat is vizsgálják. A képen fehérjevizsgálatot végezek- Foto: Kovács Tibor Megőrizni az ágazat működőképességét Egységes kártalanítás a tulajdoni sérelmekért A kiskunmajsai fórumon öt parlamenti párt képviselője szándéknyilatkozatot fogadott el, s eszerint a földtulajdonnal kapcsolatos történelmi sérelmek orvoslása során az Alkotmánybíróság határozatát tiszteletben tartják. A Mezőgazda- sági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöksége állásfoglalásában kifejtette, hogy az ilyen, az egész társadalomra kiható kérdésekben ne csak a parlamenti pártok, hanem az érintettek képviselőinek bevonásával keressék a megoldást. Elfogadható a szövetkezetek számára az a javasolt megoldás, hogy az állam kisajátítás újtán, teljes kárpótlás mellett biztosítson földet az igénylőknek, és hogy ezek az államtól kapott kártalanítási kötvénnyel fizessenek. Elfogadhatatlan azonban, hogy a termelőszövetkezeti tagság legyen a jóvátétel teherviselője. A MOSZ elnöksége megállapítja, hogy a szövetkezeti tagság őszintén kívánja és sürgeti a korábbi sérelmek mielőbbi jóvátételét, a volt tulajdonosok kártalanítását, de valamennyi tulajdoni sérelmet szenvedett állampolgár kártalanításáról egységes módon kell gondoskodni. A kártalanítás mértékét — a közteherviselés meghirdetett elvének megfelelően — a társadalom egészének teherviselőképességéhez kell igazítani. A földjuttatással történő kártalanításokat az állami tulajdonú földekből kell végrehajtani, ha ez a terület nem lenne elegendő akkor kerüljön sor a szövetkezeti közös tulajdonból való kisajátításra. A pártközi szándéknyilatkozatban megfogalmazott ötvenszázalékos mértéket a közös tulajdonból való kisajátításra a MOSZ elfogadhatatlanul magasnak tartja. Minden erővel meg kell őrizni a szövetkezetek működőképességét. A földkérdés miatt ma oly megosztott vidék megbékélése, az ágazat működőképessége, valameny- nyi érintett érdekeinek figyelembevétele hozhatja meg az áhított, széles körű társadalmi konszenzust. Minden olyan megoldási kísérletet, amely a kártalanítást az állam közreműködésének kikapcsolásával, a korábbi tulajdonosok és a szövetkezetek közötti közvetlen kapcsolattal, illetve a tagság diszkriminatív teherviselésével kívánja megoldani, azt alkotmánysértőnek minősíti a MOSZ elnöksége. M.T. Szombaton a kaposvári Kilián művelődési házban tartotta alakuló ülését a Somogy Megyei Kifosztottak Szövetsége. A pártoktól független szövetség célja mindenekelőtt a reprivatizálás. Azokat kívánják képviselni, akiktől valamilyen tulajdonukat elvették vagy kényszerítették annak beadására az elmúlt 45 év során. Szabó Lajos:,, Magas a trón, nem hallik oda a nép jaja...” Kifosztottak szövetsége — Somogybán is Lukács Károly: ...még mindig meg lehet vásárolni a szavazatokat Az idősebb nemzedék mintegy harminc képviselője gyűlt össze az első ülésre. Szabó Lajos (KDNP) bevezetőjében példaként említette, hogy Krisztus, amikor kiűzte a templomból a kútárakat, azt vallotta: aki nem dolgozik, ne is egyék. Majd folytatta egy marxista-leninista idézettel: legyen a bőre barna vagy fehér, mennyi munkát végez, annyit ér. — 45 évet olyan világban töltöttünk — és töltünk most is — amikor ezen tétel nem igaz. — mondta. — Az. emberi természet alapvonása: a tisztesség, a munka, az alkotás öröme — ez mind nem létezik. Család és munka nélkül mit ér a lét? A tulajdon és a család a társadalom fenntartója. A családokat szétdúlták, a tulajdont nullává tették. Ezek rendbetétele nélkül bizonytalan a lét. A mai helyzetről szólva többek között elmondta: — Magas a trón, nem hallik oda a nép jaja... A kaposvári önkormányzat félmilliós adósságot örökölt. Az egész ország ma már a kó- tyavetyélőké. A nép, az „isten adta nép” szegényebb mint valaha volt. A meghurcoltak és kiraboltak erkölcsi és anyagi téren nem kapnak kárpótlást, a bizalom nem olyan mértékben fog elszállni, ahogy az önkormányzati választásokon, hanem jobban... Ezt követően dr. Gallai István a KDNP megyei vezetője vette át a szót: — Feladatot kaptunk, hogy dolgozzunk ki egy állás- foglalást, amely a pártszempontok feletti alapvető erkölcsi jogokra támaszkodva próbálja meg a privatizáció és a reprivatizáció kérdését megközelíteni. A két szó között pedig ég és föld a különbség. A privatizáció: az állam a sajat tulajdonában lévő javakat eladja az állampolgároknak. Reprivatizáció pedig az a jogi eljárás, amikor az állam által korábban elrabolt javakat visszaadja a régi tulajdonosnak. Az alkotmánybíróság állásfoglalásában szerepel, hogy a privatizáció során nem lehet az állampolgárok között különbséget tenni és csak jogilag hibátlan tulajdont lehet privatizálni. — Az, amit az állam elrabolt, jogilag hibátlan? — tette fel a kérdést az előadó. Majd erre válaszolva mondta. — Egyik sem! Ezeket még az állam sem privatizálhatja, ez orgazdaság lenne. Ezek alapján próbáltak kidolgozni egy új gazdasági-tulajdonjogi törvénytervezetet, amelynek lényege: először reprivatizálni kell és utána privatizálni. Előfordulhat, hogy az eredeti tulajdont nem tudják visz- szaadni (lebontották stb.), ezért egy úgynevezett közvetett privatizálási eljárást dolgoztak ki. A volt tulajdonos kap egy vagyonjegyet, amellyel tetszés szerint vásárolhat bármit. A tényleges privatizáció pedig akkor kezdődhetne, ha már minden tulajdonos kezében ott a vagyonjegy. Ezután többen is szóltak a tervezet mellett és ellen. Czeg- lédi József főkönyvelő szerint: ez a nemzet még mindig hallgat, és ez figyelmeztető jel kell, hogy legyen... Lukács Károly nyugdíjas agrármérnök véleménye, hogy a nemzet egyetlen ellensége az ideológia: ,,A vállalati tanácsok sorra választják vissza igazgatóikat, mert még mindig meg lehet vásárolni a szavazatokat". Harag László, a szövetség egyik „szülőatyja” nemzeti érdekeknek megfelelő alkotmány szükségességére hívta fel a figyelmet. Tóth Kriszta
