Somogyi Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 161-186. szám)

1990-11-22 / 179. szám

1990. november 22., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 5 Hol van már a porosz szellem ?! NYITOTT INTÉZMÉNYEK, „LAZA” ISKOLÁK A Freidrich Neumann Alapítvány támogatásával hatnapos tapasztalat- cserén vett részt Berlinben a kaposvári Táncsics gimnázium két tanára, Gyen­ge Lajosáé és Fekete Anikó. Az egye­sített főváros oktatásügyét tanulmá­nyozták. — Mindketten először jártunk Berlin­ben és ráadásul 10 nappal az egyesí­tés után — mondja Gyengéné. — Egy térkép segítségével kellett megtalálnunk a kijelölt helyeket. Ta­pasztalatainkról szemináriumon szá­moltunk be—fűzi hozzá Fekete Anikó. — Az egyik iskola, melyet „bonckés” alá vettünk, Berlin leghírhedtebb kerü­letének, Kreuzbergnek a diákjait fo­gadja. A fal melletti területet—ahol ez az intézmény található — főleg ven­dégmunkások lakják. Emiatt nagyon vegyes a diákság összetétele. A szer­vezeti felépítésben természetesen vannak eltérések, bár a német iskola- rendszer egységes. Az általános isko­la hatosztályos, hetediktől már gimná­ziumba járnak a diákok 13 éves koru­kig, amikoris érettségi vizsgát tesznek. A kevésbé jó tanulók számára úgyne­vezett reáliskolákat működtetnek. Zá­róvizsgát itt is kell tenniük a gyerekek­nek, de ez a bizonyítvány nem jogosít fel továbbtanulásra. Egyébként általá­ban könnyű az „átjárás” az intézmé­nyek között. — A második alkalommal egy reális­kolából átszervezett kereskedelmiben jártunk — veszi át a szót Gyengéné. — Itt érettségit és szakmát is kapnak a diákok. A 10. év után fokozatosan fel­bomlanak az osztályok, és a tanulók szabadon választhatnak, milyen tanfo­lyamra kívánnak járni, miből szeretné­nek érettségizni. Valamelyest a mi fa­kultációs rendszerünkre hasonlít ez a szisztéma, ám annál lényegesen nyi­tottabb. Vannak úgynevezett teljesít­ménytantárgyak, mint például a mate­matika és a fizika, és idesorolják az anyanyelvet is. Ezekből kötelezően érettségi vizsgát tesznek a diákok. A németet minden szinten kötelező tan­tárgyként tanulják. A hírhedt porosz iskolarendszerre tett utalásomat mosollyal fogadják. — Nyoma sincs — állítják egyetér­téssel. — Egyéni órarendet alakítanak ki maguknak a diákok, és ebben a rendszerben nem képzelhető el a me­revség. — Flogyan lehet egyeztetni a sokféle igényt, elképzelést? — A lexikális tananyagot jobban megválogatják és lényegesen na­gyobb szerepet kap a frontális pedagó­giai munka — válaszolják. Megtudom még, hogy a diákok óra­száma kevesebb, nincsenek úgy meg­terhelve, mint nálunk. Amit pedig nehe­zen szokott meg a két magyar vendég, az a tanórai — nálunk „lazaság” cím­mel illetett — kötetlen magatartás volt. — A porosz iskolarendszer sokkal inkább sajátja a magyar pedagógiának — summázzák végezetül — és az egyesítésnél talán ez a kelet-európai „örökség” jelenti a legnagyobb terhet. Várnai Ágnes A hangversenyévad új színfoltja A kaposvári filharmóniai bérlet kiegészült a kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola mű­vésztanárainak hangverseny- sorozatával. Flárom alkalom­mal lépnek pódiumra az is­mert muzsikusok. Az első hangversenyt pénteken 18 órakor tartják a megyeszék­hely zeneiskolájában. Marcello d-moll szonátáját Kokas Ferenc, Miniska Móni­ka és Farkas Ágnes adja elő. Bach E-dúr preludium és fuga című szerzeményét Vörös Ka­talin szólaltatja meg. Pleyel, Paganini és Chopin-művek csendülnek még föl a péntek esti hangversenyen, amit a zeneiskola tanulói számára szerveztek. Februárban hét műsorszámmal lépnek pó­diumra; Liszt, Hacsaturján, Debussy művek hangzanak föl többek között, majd április­ban Mozartnak szentelt hang­versennyel fejeződik be a soro­zat. Mozart hat művét mutatják be, fölhangzik az Á-dúr szoná­ta, az F-moll fantázia, a D-dúr szonáta is. A kaposvári zeneiskola mű­vésztanárai (képünkön) közül Antalfi Ottót, Balázs Istvánt, Bogárthy Józsefet, Csupor Lászlót, Farkas Ágnest, Kardos Kálmánt, Kokas Ferencet, Mi- noska Mónikát, Nagy Dénesi, N. Soltra Mónikát, Pallós Lász­lót, Papp Tibort, P. Baráth Kata­lint, S. Perjés Margitot és Vörös Katalint hallhatjuk a három kon­certen. A legkeresettebb könyvek A BIBLIA ÉS A VÖRÖS RÓZSA Nincs hiány könyvekben. A kaposvári főutcán lépten-nyo- mon könyvárusba ütközik az ember, bár sokszor a sors­jegyárusítóknál nagyobb a tu­multus, mint a kultúra hírvivői­nél. A kínálat változatos, az utca emberének kereslete azonban leginkább a lektűrökre szorítko­zik. A mesekönyvek szerencsé­re mindig népszerűek, az áruk már annál kevésbé. A József Attila könyvesbolt­ban arról érdeklődtem, mely könyvek a legkeresettebbek, melyek hiánycikkek? Az „ara- nyas" Biblia vezet, de már elfo­gyott — kaptam a választ. A szótárak közül leginkább az angol és német hiánycikk, ezekkel együtt a Themen és az Opening Strategies nyelvköny­vek is. A Vörös Rózsa sorozatot is sokan keresik, de már ebből sincs készlet. Leginkább fogy­nak a mesék, például a Bene­dek Elek-könyvek. A Boa figye­lemfejlesztő könyv 4—10 éve­sek számára készült, sokan vi­szik, ugyanígy az Akadémiai Lexikont is, melynek nemrég je­lent meg a második kötete. A Föld országai ismeretterjesztő könyv is rendkívül népszerű. A József Attila könyvesbolt vállalatoknál, üzemeknél bizo­mányosokat is foglalkoztat. Míg az utcai árusoknál a ponyvairo­dalom közkedvelt, itt már más jellegű könyvek is keresettek. Az egyetlen lehetőség is itt van arra, hogy részletre vásárolhat­nak a vevők... t. k. A HAGYOMÁNY KÖVETVE Alapítványok a Táncsics gimnáziumban 1945 előtt a Somssich gimná­zium számos alapítványát do­kumentálják akkori évkönyvek, emlékkönyvek. A közelmúlt bi­zonyítja: a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium feleleveníti ezt a hagyományt, az intéz­mény ma már több olyan alapít­vánnyal rendelkezik, amelyek zömét volt Somssich-os diákok kezdeményezték. Negyedszázados a Gyergyai-díj A Gyergyai-díj már negyed­százados múltra tekint vissza. A híres irodalomtudósról, a gim­názium egykori tanítványáról elnevezett alapítvány kamatait azok a végzős tanulók kapják, akik a kultúra, az irodalom terü­letén kimagasló eredményt ér­nek el. Ma Németországban él, or­vosként dolgozik Lelkes István Somssich-os „öregdiák”. Ala­pítványával — mivel ő maga is igen jó sportoló volt, — az iskola legjobb sportolóját támogatja, aki természetesen a tanulás­ban is élen jár. A díjnak eddig két tulajdonosa van. A nyelvekből és irodalomból remekelő diákok a várományo­sai a Pethe Ferenc-alapítvány­nak. Az alapító ma Svájcban él. Szeptemberben volt az érett­ségi találkozója annak a két negyven évvel ezelőtt végzett osztálynak, amely kezdemé­nyezte a Tihanyi-Katona- alapít­ványt. A két „csapatnak” Tiha­nyi Ferenc és Katona Piroska tanította a matematika-fizikát, illetve a magyart. Természete­sen a díjat az e tárgyakból kima­gaslóan jól tanuló diákok kaphatják meg — az idén elő­ször. „Pro Futuro” A most Induló Pro Futuro Táncsics Gimnázium (Táncsics gimnázium a jövőért) alapít­vány célja mind a humán, mind pedig a reál területen emelni a nevelés-oktatás színvonalát. A Táncsics gimnáziumért ala­pítvány célját neve is tükrözi: ja­vítani az intézetben tanuló diá­kok oktatási és sportolási felté­teleit, s a gimnázium tantestüle­tének munkakörülményeit. Az alapító — 100 ezer forintos alaptőkével — a Középületépí­tő és Kereskedelmi Kft. A Táncsics gimnázium egyik legjobb középfokú oktatási in­tézmények megyénknek, ám felszereltségéről, technikai színvonaláról ugyanez már nem mondható el. Ennek a gondnak a leküzdésében is segítenek az alapítványok, amelyekhez mind több személy csatlakozását várják. Vala­mennyi díj odaítéléséről természetesen kuratórium dönt. (Tamási) Francia rajzok a 17—19. századból A Szépművészeti Múzeum világviszonylatban is elsőran­gú, százezres rajz- és grafikai gyűjteménye bőven ad rá lehe­tőséget, hogy különböző kor­szakok, stílusok, keletkezésük földrajzi helyszíne, vagy a mű­vészek nemzetisége szerint csoportosításban kiállításokat rendezzenek belőle. Németal­földi, olasz mesterek rajzai után most a 17—19. századi fran­ciák művel közül válogattak. Százötven toll-, kréta-, ceru­zarajz, akvarell látható az év végéig a múzeum grafikai tárlói­ban a Francia rajzok című kiállí­táson. Köztük ismert, sokszor reprodukált rajzok, például De- lacrols-nak a Villámlástól meg­Degas: Öltözködő táncosnő rettent ló, Daumier-nek a Cir­kuszi kikiáltók, Fragonard-nak a Villa d'Este kertje, Picassónak az Anya című rajza, Toulouse- Lautrec-nek a kiállítás plakátján is látható Moulin Rouge-beli je­lenete. Noha a rajzok önálló művek­ként reprezentálják a korszak francia művészetét, egyúttal felidézik a francia festészet nagyszerű alkotásait is. Úgyis, mint a világ nagy múzeumaiban őrzött festmények vázlatai, ta­nulmányai: Egyebek közt Watteau-tól, La Hyre-tői, Le Seuer-tól, Corneille-tői. Itt van Le Brun Keresztre feszített Krisztusa, amely a moszkvai Puskin Múzeum hasonló című festményéhez készült tanul­mány, Poussin-tói a Mózes megtalálása, amely vázlat egy Louwe-beli képéhez, Sisley- nek a bostoni, Monet-nak a wa­shingtoni múzeumban látható festményhez készített pasz- tellja. Renoir-nak a Zongorázó lányok című képét a omahal Joslyn Art Museum, az Argen- teuil-l híd című festményét a New Yofk-i Gallery Fíarriman gyűjtemény őrzi, vázlatait pedig a Szépművészeti Múzeum. Ch.-J. Netoire bibliai témájú kompozícióvázlatai a St. Ger- main-des Prés templom oltár­képén, illetve színes kárpitjain teljesedtek ki. Itt vannak Le Prince-nek, az akvatinta techni­ka feltalálójának a rajzai is, amelyek saját rézkarcainak elő­készítő vázlatai. A francia művészet, így a rajzművószet is erős itáliai — Corneille: Apolló és a múzsák római, velencei, nápolyi — ha­tásokra teljesedett ki. Felismer­te ezt Bellini, korának leghíre­sebb itáliai szobrásza, aki mi­dőn Franciaországba látoga­tott, azt javasolta Colbert mi­niszternek, létesítsenek egy római Francia Akadémiát, amely 1666-ban meg is alakult. Sokan követtek a franciák közül németalföldi, holland példákat is a századok során. Hogy az­tán a 19. századra minden művészetek központja és pél­daképe Párizs legyen. Ezt a szerepét a francia főváros a képzőművészetben mind a mai napig elevenen megőrizte. (Kádár)

Next

/
Oldalképek
Tartalom