Somogyi Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 161-186. szám)

1990-11-21 / 178. szám

1990. november 21szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 ÁLLATTENYÉSZTÉSI MÉRNÖKKÉPZÉS KAPOSVÁRON Egyetemi szinten „Szenna község Önkormányzati Hivatala által T. Cím részére folyósítás alatt lévő rendszeres szociális segély folyósítását 1990. december 31. napjával megszüntetem. Amennyiben ezen ellátási formára 1991. évre is igényt tart, úgy azt nálam írásban 1990. december 1. napjáig szíveskedjen benyújtani. Aláírás: Handó János polgármester” SEBESÜLT SEGÉLYEK (Folytatás az 1. oldalról) — Az igény — úgy vélem — vitathatatlanul érthető, ám a teljesítésének feltételei van­nak. — Az elmúlt másfél évtized ennek a jegyében telt el. Meg kellett teremteni az oktatás, a kutatás személyi, tárgyi feltéte­leit, a kvalifikált szakemberek mellett a kísérleti, klinikai hátte­ret, kapcsolatot mindazokkal, akik a világon e téren élnek jár­nak, adaptálni és idehozni a vi­lág legújabb gyakorlatát — mondja Széles Gyula egyetemi tanár. Korrigált elgondolás — Vagyis mindannak ami itt, Oénesmajorban történt másfél évtizede — a szelle­miek és az anyagiak fejlődé­sében egyaránt —, egy egye­temi színtű képzés megte­remtése volt a végső célja. — Természetesen sok egyéb, fontos szakmai cél mel­lett! Végül is a feltételek döntő hányadát sikerült megteremte­ni. Ami az oktatás szervezését illeti, mi, a nyugat-európai mo­dellekhez hasonlóan, egy négy plusz kettes képzési rendszer­ben gondolkodtunk korábban. Éppen az európai egység, a „vérkeringés" zavartalansága érdekében azt szerettük volna, hogy ahogyan ott, a négy éves alapképzést követően két éves szakirányú képzéssel fejezzék be itt is a hallgatók az ismeretek megszerzését. így ugyanis „oda és vissza” bármikor, bárki változtathat, bekapcsolódhat egy másik intézmény oktatási szisztémájába. Ez az elgondo­lás nem sikerült, még kísérleti szinten sem. Jövő év szeptem­berétől öt éves oktatással indul az állattenyésztési mérnökkép­zés. — Milyen változásokat je­lent ez? — Az egész oktatási rend­szerünk több kulcseleme mó­dosul. Az alapképzésben lé­nyegesen nagyobb szerepet kap a biológia a biokémia, amire aztán később építeni lehet. Fel­tétlenül több teret kell adni a ma­tematikának, a számítástechni­kának, az informatikának. Azok a fiatalok, akik itt jövő év szep­temberében tanulni kezdenek, végül is a XXI. században dol­goznak majd és sikeres munká­jukhoz nélkülözhetetlen lesz a rendszerekben való gondolko­dás, a biztos jártasság a számí­tástechnikai kultúrában. Az eL- mélet mellett nagyon fontosnak tartjuk a magas szintű technoló­giai ismereteket, és nem utolsó­sorban a nyelvtudást. Ma egy diplomához minimálisan egy nyelv ismerete elengedhetet­len! Van egy dédelgetett ál­munk is — ennek magvait már évek óta vetegetjük. Egy min­den tekintetben megfelelő tan­gazdaságba a leendő hallgató­kat egy éves előgyakorlatra szeretnénk felvenni. Ide ter­mészetesen jöhetnének Nyu- gat-Európából is, és mehetné­nek külföldi gyakorlatra itteniek. A lényeg: a gyakorlatban szem­besüljenek először azzal a hiva­tással, a munkával a fiatalok, melyet választottak. Módosuló felvételi — A pálya iránt érdeklődő, jövő tavasszal érettségiző fiataloknak ezek szerint a fel­vételin Kaposváron új köve­telményeknek kell megfelel­ni? — Mindenképpen módosíta­ni kívánunk a hagyományos fel­vételi rendszeren. Úgy tervez­zük, hogy az első évfolyamot nyolcvan-nyolcvanöt hallgató­val indítjuk. A felvételin a nyelv­tudás plusz pontot jelent, de alaposabban vizsgáljuk a pá­lyaalkalmasságot is. — Lesz-e lehetőségük azoknak, akik jelenleg a ka­ron tanulnak vagy éppen eb­ben az évben kezdték meg tanulmányaikat, hogy „vált­sanak”, vagyis ne üzemmér­nökként, hanem állattenyész­tési mérnökként kerüljenek ki az egyetemről? — Feltétlenül lesz, — egy továbbképzés keretében. En­nek a módszerét még ki kell dolgoznunk. Bevált gyakorlat, jó példák vannak erre, csupán adaptálni kell őket. Végül is: akik most, 1990-ben kezdték meg nálunk tanulmányaikat, azok lesznek az utolsók, akik itt a karon üzemmérnöki diplomát kapnak. Akik a jövő évben jön­nek az elsők lesznek — ered­ményes teljesítmények esetén —, akik állattenyésztési mérnö­ki diplomát kapnak hazánkban. — Köszönöm a beszélge­tést! Vörös Márta Öt kilencezer literes és tizenhárom ötezer literes tejbegyűjtö kocsi jár­ja éjjel-nappal a megye útjait. Csaknem 250 ezer liter gyűlik össze naponta. Ebből a Kaposvári Tejüzem 120 ezer litert dolgoz fel, a többi a csurgói és marcali üzemekhez kerül. Fotó: Kovács Tibor „Amit nem tilt a törvény, ahhoz jogosítványunk van!" Mielőtt valaki szociális se­gélyt kap, alaposan megvizs­gálják körülményeit az anyagi helyzetétől kezdve, egészségi állapotáig. Vajon a segély megszüntetését is ilyen körülte­kintő vizsgálat előzi meg? A fent idézett levelet olvasva, hangne­mét és diktátumát felfogva — kételyeim támadtak. Mivel nem szeretnék elha­— Először is! A polgármes­ternek nem tartozik a hatáskö­rébe sem a segély megítélése, sem pedig a megszüntetése — mondta a jogásznő. — Ugyanis ezt az átmeneti rendelkezések szerint a jegyző, s ahol ez az állás még nincs betöltve, a vb- titkár teheti meg. Mind a segély megítélésének, mind pedig a megszüntetésének igen szigo­rú követelményei vannak, ala­pos vizsgálat alapján döntöttek, ki kaphatja, illetve már ki nem jogosult rá. — Ki „ítélkezik” ebben? — Szeptember 30-ig a helyi tanács szakigazgatási szervé­nek hatáskörébe tartozott, most pedig jegyzői hatáskör. A kérel­meket régebben a székhely­községekben általában testület véleményezte, társközségek­ben pedig az elöljáróságok. — Milyen jogszabályokat sért ez a polgármesteri levél? — Bár pecsét van rajta, nem A szennai polgármesteri hi­vatalban mutatom a levelet. — Mi ezzel a probléma? — kédezi Handó János, miután átfutja az írást. — Van ezzel több is polgár- mester úr, például az, hogy önnek ehhez nem volt joga, ez a rendelkezés nem tartozik a pol­gármester hatáskörébe... — Hatáskör? Egyetlen tör­vény nincs, ami a polgármester jogait tisztázza. Amit nem tilt a törvény, ahhoz nekünk jogosít­ványunk van! markodottan sem az intézke­désről, sem pedig a polgármes­ter emberségéről véleményt mondani, készülök a találko­zásra Handó Jánossal. A levél jogi vonatkozásait akarom megismerni. Ebben dr. Nagyné dr. Balasa Gabriella, a megyei tanács szociálpolitikai és csa­ládvédelmi iroda rehabilitációs főmunkatársa segít. hivatalos, egy sima állampolgá­ri levélnek nevezhető legin­kább. A szociális segély meg­szüntetéséhez alakszerű hatá­rozat kell. Ez nem az! Hiányzik elsősorban az indoklás és a fel­lebbezési jog biztosítása. Nem vagyok híve a fölösleges bürok­ráciának, de ebben az esetben a hiányzó ügyiratszám a garan­cia hiánya is. Tehát nem nevez­hető hivatalos, iktatott, bármi­kor visszakereshető iratnak. Hangsúlyozom: a szociális se­gély megszüntetését legalább olyan alapos vizsgálatnak kell megelőznie, mint a megítélé­sét! Szenna felé eltöprengtem... Jelenlegi gazdasági helyze­tünkben még sokkal nagyobb figyelem kell az elesett, beteg — megkövetek akárkit a szóért — szerencsétlen sorsú embe­rek iránt. Handó Jánosnak pe­dig egy egész falu bizalmat sza­vazott... — De higgye el kérem, hogy erről van törvény! Ezt az is bizo­nyítja, hogy a megyében egye­dülálló ez a polgármesteri le­vél... — Vállalom. — Nézze, ez egy dolog. Ám ettől nem lesz tej és kenyér a szatyorban. — Hangsúlyozom, nem a szociális segély megszünteté­séről van szó... — Akkor mit jelent az a fogal­mazás, hogy „beszüntetem”? — Nem vagyok hivatalnok, s a szavak embere sem. Lehet, hogy a levél fogalmazásába hiba csúszott, ha akarja ezt a szót helyesbítem: felülvizsgá- lomra. A beszüntetéshez való­ban nem volt jogom. — Mi volt a célja ennek a le­vélnek? —A szennai önkormányzatot több mint egymillió forinttal ter­heli a szociális segélyek össze­ge. A fedezetről ki gondosko­dik?! Ez nem kategorikus eluta­sítás, hanem a segélyek de­— Részletkérdés. A lényeg az, hogy ez a kiadás ne az ön- kormányzatot terhelje. A testü­let áttekintette a következő év költségvetési lehetőségeit és ismételten: túl jelentős a szociá­lis segély összege! — Igazán nem kötekedni akarok, de ezt a közelmúlt sem­mivel nem rózsásabb gazdasá­gi körülményei között is biztosí­totta az állam. Természetesen ha jogos volt...! Önnek a lakos­ság bizalmat szavazott. Milyen érzés polgármesteri pályafutá­sát egy ilyen népszerűtlen dön­téssel kezdeni? — Lesz még ilyen több is! Belovics Emiidétől, a vb-tit­kártól is megkérdeztem, ho­— A polgármester úr bele­egyezett egy olyan levél kikül­désébe, amely az előzőt sem­misnek nyilvánítja. Ez azt tartal­mazza, hogy az eddig szociális segélyben részesültek körül­ményeit újravizsgálják, s ennek értékeléséig a segélyt folyama­tosan kapják. Egyébként biztos vagyok abban, hogy nincs az a vizsgálat, amely kiderítené: a segélyezettek közül is indoko­latlanul kapja a pénzt! Mire írásunk megjelenik Han­dó János polgármester meg­kapja azt a levelet, amelyet a megyei tanács társadalompoli­tikai főosztálya nevében Dudák Lajos, a szociálpolitikai és csa­ládvédelmi iroda vezetője írt. Ezt többek között arról „szól”, mokratikus elbírálása. Szándé­kunk az, hogy minden szociális segélyben részesülőről új kör­nyezettanulmányt készítünk, amelyet egy bizottság vélemé­nyez és dönt a segély további folyósításáról, illetve megszün­tetéséről. — Ne haragudjon, de még mindig úgy érzem, hogy ezt for­dítva kellett volna: előbb elvé­gezni a környezettanulmányt, aztán értesíteni a „T. Cím"-et a segély beszüntetéséről... gyan született meg ez az — ő hatáskörébe tartozó — levél. — A polgármester úr jelezte ez irányú szándékát, s a szoc- pol ügyintézővel közösen meg­próbáltuk meggyőzni, hogy nincs joga ehhez. A segély be­szüntetéséhez alapos környe­zettanulmány szükséges, amely során az életkörülmé­nyektől a jövedelmi viszonyokig mindenről tájékozódni kell. Ám az ő jvaslatával a képviselő-te­stület egyetértett. Mi ketten a véleményünk helyességét jog­szabályokkal bizonyítottuk, ám ezt a polgármester úr nem fo­gadta el. A levél kiküldésekor egyébként táppénzen voltam... — Ezek után mi a megoldás? hogy polgármesteri hatáskörbe — természetesen a szociális segély témáját illetően — kizá­rólag az tartozik, hogy kivételes méltányosságból az ügyfél ré­szére megállapíthat az alapér­tékhatárnál magasabb össze­get is, s ez esetben joga van a különbözeiként jelentkező ősz- szeg folyósításának a meg­szüntetésére. A megyei tanács az új önkormányzati testület megalakulásáig szívesen áll rendelkezésre az átmeneti időszak problémáinak megol­dásában. Ennyi tehát. Megtakarítható lett volna a procedúra a se­gélyezettek riadalma nélkül is... Tamási Rita Csak a pecsét hivatalos Részletkérdés... Ezt ígérte a polgármester úr?! Semmisnek nyilvánítva Az ellopott tisztesség Megállók az újságárus előtt, s olvasom a kacér színben virító címeket: „Angyal­arcú gyilkos”, „Rablókat köröz a rendőr­ség”, ,,Lekaszálta lányát", „Szökött rabot keresnek”, „Hamisított pirospaprika áru­sítását tiltotta be a Kermi”, „ Vigyázz, lop­nak!", „Hasbaszúrta édeslányát az apa". Ennyi szörnyűség első olvasatra — egyetlen reggelen. Nem a hatóságok lettek nyíltabbak—a bűncselekmények száma növekedett meg aggasztó mértékben az elmúlt év­ben. Természetesen a médiák zöme is „veszi a lapot”, s elsősorban szenzációk­ról tudósítva akarja eladni magát. Én még nem olvastam a Mai Napban, a Kurírban, a Riportban, a Kacsában, a Fociban (most néhány népszerű újságot próbál­tam meg felsorolni), hogy például Kapós- mérőben Nagy János becsülettel kapált káposztát három éven keresztül a terme­lőszövetkezetben, s így meg tudta venni a színestévét unokáinak. Vagy azt, hogy a balatonszárszói tanács lebetonozott 600 méternyi járdát... A nap mint nap bevég- zett tisztességes munka valamiképp há­traszorult a „balhék” mellett. Ettől függet­lenül tény: elveszett valahogy a tisztes­ség. Csupán a legutóbbi időben is történt gyilkosság lakóhelyemen, s akadt ezen­kívül rablás (családi házban és ABC-ben egyaránt), szándékos (900 ezer forintos kárt okozó) gyújtogatás, vertek szét előző nap felépített könyvesboltot. Loptak szenteste előtt egy nappal karácsonyfá­nak valót a helybeli óvoda udvaráról... Ma még mindahány eset felderítetlen! Balatonszabadi egy az ország többe­zer települése közül. Nemrégen még mindig külföldi prospektus kiemelten kö­zölte, mint fő vonzerőt: Magyarországon a közbiztonság kifogástalan. Egy kis ideig tán még élhetünk az évtizedek alatt kiala­kult nimbuszból. Pénzünkből kifosztott, feltört autójukkal hazasiető turisták viszik manapság rossz hírünket, szerteszét a nagyvilágba. (S még nem is számítottam lopásnak azt, ahogyan a hazai vendéglá­tóipar vagy alkalmazottai próbálnak egyik napról a másikra meggazdagodni!) Saját kínjainkról már nem is beszélek. Bizony isten szemet húnynék, ha kispén­zű nyugdíjast látnék csontot lopni egy áruházban — de az igazi kárt egyre in­kább jól szervezett bandák okozzák. Kis- létszámú, elavult technikai felszereltsé­gű, a lakosság által sokat szidott rendőr­ségünk egymagában nem képes felszá­molni a bűnözést. Lakótelepenként, fal- vanként önszerveződött csoportok segít­hetnének leginkább megóvni értékeinket. Ennek szép példáit már ismerhetjük hallo­másból. A benzinháború óta, amikor a föl- séges nép barikádot emelt, s megmutatta: miképp lehet korlátozni és szervezni egyszerre, mindannyiunk számára nyil­vánvalóvá válhatott, hogy a gazdasági válság pillanatok alatt politikaivá nőheti ki magát. De ugyanígy okozhat politikai problémákat a fejünk fölé nőtt bűnözés is. Elképzelhető netán, hogy a politikai szer­vezetek vagy épp a rendőrség soraiban beépültek valamiképp azok, akik a legna­gyobb hasznot zsebelik be életek vagy feltört páncélszekrények árán? A taxis­blokádként emlegetett demonstráció bi­zonyította: a magyar nép többé nem haj­landó feláldozni a nehezen megdolgozott mai „kényelmét”, biztonságát, egy távoli, s bár rózsásnak festett, de bizonytalan jövőért. Mert ha a szocializmus ügye megbukott is, az emberek ezután sem a túlvilágon kívánnak boldogok lenni. Czene Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom