Somogyi Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 161-186. szám)
1990-11-15 / 173. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁGI HORIZONT 1990. november 15., csütörtök Tőzsdeszótár A-tói Z-ig Lapunk szeretné megkönnyíteni az Önök számára azoknak a tőzsdei (banki) szakkifejezéseknek az értelmezését, amelyek a lapokban, a tévé-, rádióműsorokban rendszeresen előfordulnak. Adjusztálás: visszaszámí- tás. Annak meghatározása, hogy mekkora lenne matematikailag egy részvény árfolyama a tőkeemelés után, figyelembe véve a részvények új mennyiségét és a kibocsátási árat. Magától értetődik, hogy árfolyamadjusztálás esetén az egy részvényre jutó nyereséget és az osztalékot hasonlóképpen újra kell számítani. Ugyanez érvényes a tőkekiigazításra is. Adómérleg: bármely vállalkozás kereskedelmi mérlegéből meghatározható mérleg, amely megfelel az adóhatóság sajátos követelményeinek. Adóskötelezvény: a fix kamatozású értékpapírok megjelölésére szolgáló gyűjtőfogalom. Szűkebb értelemben az az okirat, amelyikben a kiállító kötelezi magát a hitelezővel szemben, hogy a kapott kölcsönt kamataival együtt visszafizeti. Adóslevelek: nagyobb ősz- szegről szóló adóskötelezvények vagy adósságjegyek. Akkreditív: banknak szóló meghagyás, hogy egy harmadik személynek (többnyire az eladónak, értékpapírokért) az utasító terhére fizesse ki az akkreditívben megnevezett összeget. Alaptőke: egy részvénytársaság névleges saját tőkéje, amelyet részvények kibocsátásával teremtenek elő. Az alaptőke tisztán matematikai nagyság és a mérlegben az összes részvény névértékének összegét képviseli. Alkusz: az a személy, aki a tőzsdén díjazás ellenében közvetíti az ügyleteket egészen a szerződéskötésig (árfolyamügynök, bróker, makler). Államkötvény: az állam által kibocsátott, többnyire hosszú lejáratú fix kamatozású értékpapír. Arbitrázs: az egyidejű helyi árfolyam — illetve árkülönbségek kihasználása gazdasági előny szerzésére. Árfolyam: értékpapírok, devizák vagy a tőzsdén áruba bocsátott termények ára. Az árfolyam mindenkor egy bizonyos szokásos kereskedelmi egységre vonatkozik. Külföldön a részvényeknél általában darab-, a kötvényeknél százalékárfolyamot adnak meg. A hivatalos árfolyamokat a tőzsde árfolyamjegyzékében teszi közzé. Ha az árfolyamot a tőzsdeidő alatt csak egyszer határozzák meg, egységes árfolyamokról beszélünk: amennyiben folyamatosan állapítják meg, változó árfolyamnak (változó jegyzésnek) nevezzük. Árfolyamhozam: értékpapír-fektetés kamatozása az árfolyamhoz viszonyítva. Árfolyamnyereség: az alacsony vételi és a magasabb eladási ár közti különbözet a költségek figyelembevételével. Árfolyamszámítás: a hivatalos árfolyamok kiszámítása a hivatalos árfolyamügynökök által, például oly módon, hogy először összeállítják a keresett és felkínált papírok listáját a kívánt árakkal együtt (árfolyambázis), azután kiszámítják azt az árfolyamot, amelynek segítségével a legtöbb ügylet lebo- nyplítható. Ázsió: felpénz; egy értékpapír névértéke és magasabb árfolyamértéke, illetve az ára közötti különbözet. Ázsióról új részvények kibocsátásakor beszélünk. Egy társaság részvénytőkéjét felemelve úgy dönthet, hogy az új részvényeket nem nevértéken, azaz parin bocsátja ki, hanem például 100 százalékos ázsióval. (Folytatjuk) Szokásos ellenőrzés a kertben A levéltetveket pusztító katicabogár a képen apró pötty — de rendkívül hasznos Biokertészet Budakalászon Namesnyik Ödön nyugdíjas testnevelő tanár 500 négyszögöles házi kertjében öt évvel ezelőtt megvalósította a biológiai növényvédelmet. A mintegy 20 féle riasztó, védő fűszer és gyógynövény kitűnő mikroklímát biztosít a 42 gyümölcsfának és 420 tő szőlőnek. A termésnek minősége és mennyisége igazolja e művelési mód hasznosságát. Csők 25 ország szegény? EGYMILLIÁRDAN NAPI EGY DOLLÁRBÓL Több mint egymilliárd ember, vagyis a föld össznépességének negyede kénytelen a harmadik világban napi egy dollárnál kevesebből megélni — állapítja meg a Világbanknak a világ gazdasági fejlődéséről és a szegénységről szóló idei jelentése. A harmadik világ szigorú gazdaságpolitikával, a magánvállalkozás pártfogásával és társadalmi reformok révén a mostani 1,1 milliárdról 0,8 milliárdra csökkenthetné a szegények számát a jövő évtizedben—véli a nemrég nyilvánosságra hozott jelentés. Szigorú gazdaságpolitikán az infláció megza- bolázását, a fölösleges közkiadások elkerülését és a közgazdasági egyensúly megőrzését érti. Másfelől a fejlett országoknak nagyobb mértékben kell segélyezniük a szegény országokat — áll a Világbank jelentésében. Ha a fejlett országok csupán 10 százalékkal csökkentenék katonai kiadásaikat, már akkor is könnyűszerrel megkettőzhetnék segélyeiket — állapította meg Conable. A Világbank az olyan országokat minősíti szegényeknek, ahol az egy főre jutó éves jövedelem nem haladja meg a 370 dollárt. A pénzintézet számításai szerint 25 ország tartozott — 1988-ban — ezen kritérium alapján a szegény országok kategóriájába. Összehasonlításul: az Egyesült Államokban az úgynevezett szegénységi küszöbnek 1988- ban a 6024 dollárt tekintették, és akkor mintegy 32 millió embernek volt ezt nem meghaladó éves jövedelme. Létünk a környezetünk A Trabant nem megy a Grossglocknerre A bécsi Die Presseben megjelent pár napja egy Trabant. Méghozzá nem is akármilyen környezetben, hanem az osztrák Alpok csúcsaihoz vezető Grossglockner hágó egyik pihenőjében készült a felvétel. A cikk némi malíciával említi meg, hogy a történelem fintoraként, amire a politikai akadályok elhárultak a kelet-európai autósok elől, egyre inkább ökológiai úttorlaszokat kell a füstokádó járművek elé állítani. És ez nem holmi fenyegetés, ez a valós helyzet. A hazai fogalmak szerint szinte sértetlen, gyönyörű osztrák erdőket egyre nagyobb veszélyben látják az ottani környezetvédők, és ennek szellemében mind határozottabb intézkedéseket sürgetnek—nem eredménytelenül. Ausztriában minden fáért, minden négyzet- méter természetes zöldért igazi harc folyik, és egyre többször győznek a környezetvédők. Ők győztek a Glockneren is. A rendkívüli nagy turistaforgalom miatt a legrövidebb időn belül drasztikus forgalmi korlátozások várhatók, a személygépkocsikat a nagy hegyek lábánál le kell állítani, és onnan csak környezetkímélő — gázzal vagy villanyárammal működő — buszokkal lehet majd feljutni a csúcsok közelébe. A keleti kétüteműek sorsa pedig máris megpecsételődött. Trabanttal és Wartburggal már most sem lehet a hágóra felmenni, udvariasan, ámde határozottan közük a kétüteműek vezetőivel, hogy járművük nem hajthat be a szigorúan őrzött utakra. 3000 TONNA FÉMPÉNZ VAN FORGALOMBAN Öt forintba kerül az ötezer forintos SZÉCHENYI ISTVÁN OKKER-RÓZSASZÍNBEN Milyen állapotban van az amivel fizetünk? A jelenlegi papírpénz- és érmeforgalomról, az elhasznált bankjegyek és érmék további sorsáról kérdeztük meg Koppel Lászlót, a Magyar Nemzeti Bank emissziós főosztályának vezetöhelyettesét. — Mennyi rárakódott piszokkal nehezebb manapság egy leselejtezett bankjegy az újnál? — Milligrammra ugyan még nem mértük le ezt a változást, de a gyakorlat azt mutatja, hogy az ezres kötegelésü használt bankjegycsomag egy centivel is magasabb lehet, mint egy ugyanilyen, új bankjegyekből álló friss, ropogós köteg. — Mi lesz az elhasználódott bankjegyek és pénzérmék továbbisorsa? — A kereskedelmi bankok, a posta által forgalomképtelennek nyilvánított bankjegyeket ismételt ellenőrzés után lyukasztással érvénytelenítjük, az érméket pedig egy bizonyos mennyiség eléréséig gyűjtjük. Egy új „bankó” előállításának ára ugyan csak két forint körül mozog, de ez az összeg évente kétszázmillió forintot tesz ki, ami már nem csekélység. — Miért ilyen olcsó a magyar bankjegy? — Ennek oka a hazai bankjegygyártás egyediségében keresendő. Ezt a technológiát már csak mi alkalmazzuk Európában, ami azt jelenti, hogy nemcsak szépek a bankjegyeink, hanem utánozhatatlanok is. Persze ez a hagyományos alapanyagú bankóknak az ára, amelyekbe még nem voltak ecjyéb védelmi „adalékok" beépítve. Ma már—különösen a jövő tavasszal megjelenő 5000 forintos esetében — olyan jellemzői vannak az új magyar bankjegyek papírjainak, mint a fémszál, a színes másolás elleni védettség, és még sorolhatnám. Ez megdrágítja az előállítási költségeket: darabonként már öt forint körül járnak. — Ha már az előállítás költségeinél tartunk: itt kell keresnünk az okát egyes papírpénzek fémpénzzel történő helyettesítésének is ? — Ennek a változásnak — banktechnikai oldalról — az az indoka, hogy ha egy papírpénz elhasználódásának az ideje egy év alá csökken, akkor célszerű fémpénzzel felváltani. Mi azért javasoltuk annak idején a 10 és 20 forintos érmék bevezetését, mert ezeknek a bankjegyváltozatai átlagosan hat-hét hónapig „éltek". Ha a pénzforgalom növekszik, akkor értelemszerűen nő a forgalomban lévő bankjegyek száma is. Ilyenkor célszerű az aránytalanul nagy növekedést megállítani részben fémpénzek bevezetésével, másrészt nagyobb címletű papírpénzek forgalomba hozatalával. A fémpénzek harminc évig használhatók. — A papírpénz esetében mi a helyzet? — Az 1000 forintosok elvileg tizenkét év múlva, a 100 forintosok viszont már másfél-két év múlva leselejtezésre szorulnak. — A forgalomban lévő pénz mekkora készpénzállományt képvisel? — A bankon kívüli bankjegyállomány 1989 végén 196 milliárd forint volt, ami 368 millió darab bankjegyben öltött testet. Fémpénzből pedig 3000 tonna van forgalomban. Ez megfelel a fejlett országok gyakorlatának. — Milyen 5000 forintost forgathat tavasszal a kezében a vásárló? — Az új bankjegyen Széchenyi István képmása és a Magyar Tudományos Akadémia látható okker-rózsaszínben. Ha a beterjesztett változatok közül azt hagyják jóvá, amelyiken Braille-írással — a vakok számára is olvashatóan — tüntetik fel a címletet, akkor Európában elsők leszünk ezzel az új gyakorlattal. A kilábalás esélyei nem biztatók SÖTÉT FELHŐK KELET-EURÓPA FELETT A kelet-európai országok rendkívül nehéz helyzet előtt állnak: gazdaságuk és társadalmuk átalakítását gazdasági teljesítményük erőteljes visszaesése mellett kell megvalósítaniuk. A Magyarországon illetve Lengyelországban az IMF és a Világbank támogatásával bevezetett szigorítások kedvező kezdeti eredményekhez vezettek ugyan, de csak mély recesz- szió árán. Ez a recesszió Lengyelországban a legsúlyosabb. Ott az ipar kibocsátása az első félévben 28,7 százalékkal esett vissza. A kormány stabilizációs programja a könnyű- és az élelmiszeripart érintette a legsúlyosabban, a fémfeldolgozó ipart a legkevésbé. Az ország nyugati exportja 10,8 százalékkal nőtt, importja 29,7 százalékkal csökkent. Ennek köszönhetően a korábbiaknál jóval jelentősebb, mintegy 2,1 milliárd dollártöbblet keletkezett az ország kereskedelmi mérlegében. A Nyugatról származó nyersanyagok importjának 38 százalékos csökkenését a beruházási javak importjának 10 százalékos növekedése kísérte. Nem biztatóak az ENSZ-bi- zottság szerint a válságból való kilábalás esélyei a Szovjetunióban és Magyarországon sem. A nemzetközi bankok részéről ugyanis a kereskedelmi hitelek további megszorítása várható, amit csak a jövő évtől ellensúlyozhatnának az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank hitelnyújtásai. Pedig már a Szovjetunió is egyre inkább rászorul a külföldi hitelekre. A nyugati bankokban elhelyezett jelentős betétei és arany- tartalékai ellenére az idén már többször is késedelmesen fizette vissza tartozásait. A keleteurópai gazdaságok szempontjából tehát döntő jelentőségű, hogy milyen újabb nyugati hitelekhez juthatnak hozzá a jövőben.
