Somogyi Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 161-186. szám)
1990-11-15 / 173. szám
1990. november 15., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 Egy félév a Közös Piac Felavatták Guba Sándor szobrát Halhatatlanul közöttünk * Állattenyésztési tudományos napok Kaposváron egyetemem TEMPUS-ösztöndíj a legjobb hallgatóknak gyár résztvevője volt. Egyem pályázatot 600-an nyújtottak be. A jelentkezési határidő: 1991. február 28. Minden jól működő gazdaság alapja a magas szintű szakember- képzés. Az 1992-től egyesülő Nyugat-Euró- pa nem kerülheti meg a feladatot, hogy segítsen felzárkózni a kontinens keleti felének. Ezt ismerte fel az Európai Közösség, amikor TEMPUS néven kidolgozott egy közös felsőoktatási programot. — Mit jelent a TEMPUS mozaikszó? — kérdeztem dr. Szűcs Andrástól, a TEMPUS magyarországi irodájának igazgatójától. — Magyarra fordítva: Európán keresztüli oktatási program egyetemi tanulmányok céljaira. Háromféle módon támogatja a magyar felsőoktatást. Egyrészt oktatók, hallgatók folytathatnak tanulmányokat a közös piaci államokban. A másik módszer, amikor egy magyar és két nyugat-európai felsőoktatási intézmény közös project kidolgozását vállalja, ez irányulhat a felszerelés fejlesztésére, új tantárgy bevezetésére, kutatásra. A harmadik forma pedig fordítások, magyar folyóiratok, egyetemi lapok támogatása, fiatalok csereutazása. A TEMPUS egy ötéves program, amelynek hároméves kísérleti fázisa most kezdődött. Az elkölthető összeg Magyarországon egyelőre évi 20 millió ECU, ez azonban a későbbiekben emelkedni fog. 600 pályázó az első szemeszterre — Milyen támogatásban részesül egy sikeres egyéni pályázó? — Egy diák 1000 ECU-t kap. Nem kell tandíjat fizetnie, a TEMPUS állja az utazás, valamint a kinttartózkodás költségeit. Ez körülbelül 600 dollárt jelent, ebből a kollégiumot is ki tudja fizetni, és jut belőle személyes kiadásaira is. — Hogyan működik az iroda, milyen intézményekkel van kapcsolata? — Öt fővel dolgozunk Budapesten, a központunk Brüsszelben van. Az iroda tulajdonképpen a TEMPUS magyar felügyelő-bizottságának titkársága. A felügyelő-bizottság tagjait különböző minisztériumok, felsőoktatási szervek delegálták, sőt diák tagja is van. Kapcsolatban vagyunk valamennyi magyar felsőoktatási intézménnyel. Minden egyetemen, főiskolán van TEMPUS-össze- kötő, összesen 100 megbízott. — Hogyan lehet pályázni? — Pályázni a brüsszeli központ által küldött tájékoztató alapján lehet. Ez pontosan leírja a tevékenységi formákat, a feltételeket es tartalmazza a pályázati űrlapokat. A tájékoztatókat megküldtük a hazai felsőoktatási intézményeknek. Az egyéni pályázatokat a mi irodánkba kell benyújtani, a közöseket pedig egyenesen Brüsz- szelbe. Az idei pályázatokról még ebben a hónapban Brüsz- szelben döntenek. — Mennyire volt eredményes az első pályázat? —A várakozásokat felülmúló volt az érdeklődés. Most jöttem Brüsszelből, ahol kisebb „pánikot” okozott az 1200 közös pályamunka, amelynek 850 ma— Milyen volt a színvonal? — Mint minden új dolognál, sok félreértés adódott a tájékozatlanságból, ezért valószínűleg sok pályázat lesz ered- menytelen. A közös intézményi pályázók közül véleményem szerint csak 10—15 százalék fog támogatást kapni. Az érdekesség kedvéért említem, hogy néhány nyilvánvaló szélhámossággal is találkoztunk, olyan szervezetek is pályáztak, amelyek egyszerűen nem léteznek. Az egyéni pályázóknál pedig sokan nem tartották be a jelentkezés előírásait: géppel írott pályázatot kellett kitölteni, 3 példányban. Ezzel szemben jó néhányan kézzel írottan, egy példányban küldték bejelentkezésüket. Olyan pályázó is akadt, aki az USA-ba szeretett volna menni. Szomorú, hogy egy magyar egyetemista nem tudja: az Egyesült Államok nem tartozik az Európai Közösséghez. A 600 egyeni pályázatból kb. 200-at küldtünk tovább, de ez a keret Brüsszelben tovább szűkülhet. —Milyen volta vidék—Budapest arany a pályázók között? — Látszatra több budapesti volt, péld.ául igen sok a Műegyetemről. Ám hallgatói létszámra vetítve nem volt túlságosan nagy az eltérés a vidék és a főváros között. Az intézményi pályázatok esetén egyértelműen azok voltak esélyesebbek, akiknek már korábbi kapcsolataik voltak külföldi egyetemekkel. Ebből a szempontból kétségtelen a vidéki főiskolák, egyetemek hátránya. Persze itt nemcsak a Budapest—vidék különbözőségről van szó. Sok múlik azon, hogy az adott egyetem, főiskola TEMPUS-összekötője mennyire vette komolyan a dolgát. Tudnék mondani több vidéki felsőoktatási intézményt, ahol a hallgatók semmit sem tudtak a TEMPUS-programról. — Végezetül egy, talán nem alaptalan aggodalomról: nem lesz ebből a leendő magyar értelmiség körében szellemi tőke- kiáramlás? A csúcson kell lenni — Biztos lesz, de ez a TEMPUS nélkül is megy. Bár mostanában ez a „piac kezd telítődni, hisz már másutt is megnyíltak a határok Nyugat felé. Nagyon a csúcson kell lenni ma szakmailag ahhoz, hogy valaki Nyugat-Európában jo állást kapjon. A mi célunk az, hogy minél több magyar diák tölthessen egy-egy szemesztert az EK-országok egyetemein. Sok olyan ember kell Magyarországnak, aki alapos szakmai, kulturális, politikai és egyéb tapasztalatokat szerzett Nyugaton. Jó kifejezés erre a „kulturális megmerítkezés”. Ha valaki kikerül es valamennyi időt kint tölt — más emberként jön visz- sza. Szélesebb lesz a látóköre, tud nyugat-európai módon dolgozni, latja a hatékonyságbeli különbséget a magyar es az otthoni munkamódszerek között. Érdemes tehát nekilátni a komoly felkészülésnek. A TEMPUS ötéves program, aki most lekésett róla, vagy most nem sikerült a pályázata, annak újabb lehetősége van: 1991. február 28. a jövő évi pályázat határideje. H. A. (Folytatás az 1. oldalról) Széles Gyula, az egyetem állattenyésztési karának dékánja megnyitójában elmondta: a kari tanács úgy határozott, hogy a bevált hagyományt felújítják, s a tudomány, a gyakorlat szakemberei mellett meghívják ide a Kaposváron végzett hallgatókat is. Hitet adva, buzdítva A mai ellentmondásos világban, amikor a gyakorlat elbizonytalanodik, fokozott szerepe van a tudománynak — hangsúlyozta a dékán. — Olyan forrás ez, amely biztonságérzetet, hitet, biztatást, buzdítást adhat a szakembereknek. A rendezvény plenáris ülésén Horn Péter akadémikus, a Pannon Agrártudományi Egyetem rektora tartott előadást a komputer tomográf állatnemesítésben betöltött szerepéről. A professzor utalt arra a tényre, hogy a világ fejlett országaiban mind magasabb minőségi követelményeknek kell megfelelni a húsipari termékeknek. E célból Nyugat- Európában és Norvégiában is már csaknem egy évtizede speciális vizsgálatokat, kutatómunkát kezdtek el. Horn Péter diaképekkel illusztrált előadásában részletesen ismertette a tomográffal végzett vizsgálati módszer lényegét, tájékoztatva a részvevőket arról is, hogy a kaposvári kar 1985-ben fordult a Világbankhoz ajánlatával, amelynek eredményeként — bevonva a föllelhető legjobb szakértőket — Kaposváron ez év nyarán egy, a világon egyedülálló komputer tomográf központ jött létre, amely egyaránt szolgálhat humán és állattenyésztési célokat. Előadása egyértelműen bizonyította, hogy a modern technika lényeges eszköz ahhoz, hogy a magyar kutatás, a magyar állattenyésztés felzárkózhasson a piac növekvő minőségi követelményeihez. Két szekcióban A részvevők a plenáris ülést követően két szekcióban folytatták munkájukat. A baromfitenyésztési szekcióban dr. Perényi Miklós tanszékvezető egyetemi tanár elnökletével sokoldalúan elemezték 'a baromfiágazattal kapcsolatos kérdéseket. Áttekintették az értékesítés jelenlegi helyzetét, a várható tendenciákat, szót váltottak új takarmányozási módszerekről, aktuális egészségügyi kérdésekről. A nagyállattenyésztési szekcióban Széles Gyula elnökletével dr. Kovách Gábor tudományos osztályvezető szólt a sertéshús mennyiségi és minőségi termelése javításának legújabb lehetőségeiről. Előadásában külön figyelmet fordított az új minősítési rendszer és szabvány bevezetésének fontosságára, sürgősségére. Dr. Lengyel Attila, a juhtenyésztéssel összefüggő legújabb genetikai kutatások tapasztalatait elemezte. Dr. Stefler József, a kar kutatási dékánhelyettese a szarvasmarha-ágazatról tartott sajátos, kiemelkedő jelentőségű és korántsem szokványos előadást. Dr. Stefler József ugyanis — aki Guba Sándor tanítványa, munkatársa, majd később tudományos törekvéseinek folytatója lett — úgy beszélt erről a területről, egyúttal hogy szakmai portrét is rajzolt mesteréről. Értékelte Guba Sándor munkásságát, bemutatta tevékenységének azokat a vonásait is, amelyek a szarvasmarha-tenyésztésben nemcsak a mának, hanem a holnapnak is szóltak. Magyarországon éppúgy, mint Európában. Egy álom beteljesült Délben egy órakor a piros falú előadóépületek előtt nagy tömeg gyűlt össze. A bejáratnál állították fel Guba Sándor mellszobrát, melyet Rétfalvy Sándor, pécsi Munkácsy-díjas, érdemes művész készített. Dr. Stefler József előadására utalva Széles Gyula dékán hangsúlyozta: az intézet megalapítójára, befejezetlen életművére nem lehet megrendülés nélkül emlékezni. Abból a forrásból, amelyet itt Guba Sándor fakasztott, halála óta is szüntelenül merít ez az intézet, s merít az egész magyar állattenyésztés és Európa is. A szobor előtt jelentette be a dékán: amiért Guba Sándor áldozta az életét, az álom beteljesült: 1991. szeptemberétől egyetemi állattenyésztő-mér(Fotó: Király J. Béla) nökképzés indul Kaposváron. Dr. Német Lajos nyugalmazott főigazgató a barátok és pályatársak nevében emlékezett, felidézte a népét szerető magyart, az oktatót, a tudóst, a gyakorlati Szakembert és a barát vonásait. O leplezte le Guba Sándor szobrát, amelyet aztán a tanulóifjúság nevépen Pincér Laura és Czu- czorAkos, a város önkormányzata nevében dr. Szita Károly alpolgármester és Szabó Lajos nyugdíjas agrármérnök koszorúzott meg. Végül dr. Manfred Golze docens a lipcsei egyetem nevében mondott emlékszavakat, kiemelve, hogy az a kapcsolat, amelyet még Guba Sándor teremtett a két intézet között, örökös marad. A bensőséges ünnepet követően a tudományos tanácskozás részvevői szekcióüléseken folytatták munkájukat, illetve megismerkedtek az oktató, tudományos intézetekkel, vörös Márta Jövőre tovább mélyül a gazdaság válsága SOK A SOKK A pénzügyminiszter sajtótájékoztatóján a magyar történelem legsúlyosabb válságának nevezte azt a gazdasági krízist, amelybe az ország került. A politikai szenzációt is jelentő pénzügyminiszteri megnyilatkozás egyszeriben lesöpörte az asztalról azt a sajtóvitát, amelyet a közelmúltban a minisztérium politikai államtitkára váltott ki egy szakértői vélemény túlzottan pesszimistának minősítésével. A miniszter által ismertetett adatokból ugyanis egyértelművé vált, hogy az ország jövőre a teljes gazdasági ösz- szeomlástól csak egy rendkívül drasztikus fogyasztás- és életszínvonal-csökkenés árán menekülhet meg. Az előzetes számítások szerint a nemzeti jövedelem mintegy 3—4 százalékkal csökkenhet, az infláció várhatóan az ideinél is nagyobb, 32—35 százalékos lesz és az áremelések jelentős részét az év elején hajtják végre. Mintegy 45 milliárd forinttal csökkentik a költségvetési támogatásokat, ezért jelentősen drágulnak az energiahordozók és a tejtermékek. A bérek csak mintegy 23 százalékkal nőhetnek, s hasonló arányban emelkedhetnek a nyugdíjak. Ez a reálbérek igen jelentős — a tíz százalékot közelítő — visszaesésével jár. A pénzügyminiszter drámai helyzetértékelése szerint a középrétegek további életszínvonal-csökkenésére kell számítani, s gondolkodni kell azon, hogy a tehetősebb rétegek miként vállalhatnának nagyobb részt a súlyos válság terheiből. A sokkoló hatású bejelentések után a legtöbben arra kíváncsiak, hogy miként juthattunk ilyen helyzetbe, vajon miért nem tárta föl a kormányzat korábban a baj valódi nagyságát, és legfőképpen: milyen kiút van a válságból. A pénzügyminiszter a KGST összeomlását, az egyre riasztóbb nagyságú energiaszámlákat és az idei aszályt nevezte meg a válság legfőbb okának. Természetesen ezek valós veszteségforrások, ám — mint a legtekintélyesebb hazai gazdasági szakértőket tömörítő Pénzügykutató Rt. ugyancsak a napokban nyilvánosságra került elemzéseiből kiderült—a válság elmélyülésében szerepe van a késlekedésnek is. A KGST ugyanis nem egyik pillanatról a másikra omlott össze, a szovjet energiamizériát már legalább egy éve sejteni lehet. Ám a Szovjetunióval és a többi kelet-európai országgal tulajdonképpen még mindig nem folynak érdemi, azaz magas szintű gazdasági tárgyalások a kapcsolatok jövőjéről. Márpedig kapcsolatokra ezután is szükség van, hiszen egy sor iparágunk és az egész energiaszektor olyanannyira kötődik a régi partnerekhez, hogy azonnali átállás egyszerűen elképzelhetetlen. A keleti diplomácia késedelme összefügg az eddigi, a jelek szerint meglehetősen kozmetikázott helyzetértékeléssel is. Talán túlságosan is nagy illúziókat tápláltunk a Nyugattól várható segítséget illetően, talán túlságosan is a helyhatósági választásokra koncentráltak a kormánypártok, abból a nem is alaptalan feltételezésből kiindulva, hogy a sokkoló gazdasági adatok a választások előtt ronthatják az esélyeiket. A végeredmény ismeretében azonban — a helyhatósági választások számait és a most megismert gazdasági adatok egyaránt értve ezalatt — talán szerencsésebb és őszintébb dolog lett volna már a nyáron elmondani azt, amit a jelek szerint a szakemberek akkor is tudtak: hogy igen-igen nagy bajban vagyunk. Van-e kiút? A magyar gazdaság az elmúlt két évtizedben ha botladozva is, de elindult a piacgazdaság felé vezető úton, s eközben a lakosság igen sok hasznos gyakorlati tapasztalatot szerzett válságmenedzselésből, túlélésből és főleg a vállalkozás százféle útjáról-módjáról. Bármilyen furcsán hangzik, a többi — szintén csődbe jutott — szocialista országhoz képest valószínűleg ez az egyetlen előnyünk, ami némi bizakodással tölthet el. A magyar lakosság ugyanis a háztájival,' másod- harmadgazdaságbeli teljesítményével az egyre hanyatló állami szektort évekig ellensúlyozni tudta, sőt az elért minimális növekedésnek szinte kizárólag ez volt a forrása. Ezt a Kelet- Európában még ma is unikumnak számító vállalkozókedvet kellene minden elképzelhető eszközzel támogatni, mert ez az egyetlen olyan tőke, amelyre biztosan számíthatunk. P. É. ÚJ ÜZLET NYÍLT CSURGÓN Évek óta üzleti kapcsolatban áll a csurgói Faktor Nyomda a fővárosi központú Élfény Nyomdaipari Kereskedelmi és Reklám Kisszövetkezettel. Amikor a csurgóiak a megrendelésüket a rövid határidő miatt nem tudták szállítani, ők segítették ki őket. A fővárosiak a pangó nyomdaipar helyett ma inkább a kereskedelmi tevékenységben látnak fantáziát. A soproni, győri üzletnyitással szinte egy időben nyílt meg a bolt Csurgón. Az utóbbi hónapokban rendkívül megélénkült a vendégforgalom, a gyér hazai keresletre gyógyír a jugoszlávok bevásárló turizmusa. Október 27-én — miközben a benzináremelés miatti bojkott lehetetlenné tette a beutazásokat Atádra és Kanizsára — Csurgón többszörösére emelkedett a boltok forgalma. A kisszövetkezet egyelőre 50 négyzetméteres üzlethelyiséget bérel a Napsugár Ruházati Kisszövetkezettől. Papírt, írószert, játékot árusítani egy kisvárosban száz méterre a hasonló szaküzlettől, vállalkozó szellemre vall. Mezei János, a Faktor Nyomda helyi vezetője a vállalkozás hátteréről tájékoztat. — A szövetkezetnek olasz kereskedelmi kapcsolatai vannak, nyomdaipari termékekért árut, elsősorban játékot kap. A készlet- állományt forgatni tudják. Hetente indul a teherautó. Ami Győrben, Sopronban megmarad az Csurgó érintésével a fővárosi üzletekbe kerül. Egy hónapnál tovább nem maradhat itt az eladatlan áru. A csurgói nyomda termékeit is árusítjuk. Két konténerházat helyeztünk üzembe Csurgón és Berzencén, ezekben termelői áron, palackos italokat árusítunk. Terveink között egy sport-hang- szerüzlet is szerepel. h. J,
