Somogyi Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 161-186. szám)
1990-11-13 / 171. szám
SOMOGYI HÍRLAP • •• _/ t I. évfolyam, 171. szám Ára: 5,80 Ft — KÖZÉLETI NAPILAP 1990. november 13., kedd GÖNCZÁRPÁD TOKIÓI TÁRGYALÁSAI Hétfőn délelőtt Göncz Árpád magyar köztársasági elnök rezidenciáján, a Tokyo-i Akasaka Prince Hotelben rövid kötetlen beszélgetés keretében fogadta Károly wales-i herceget, az angol trónörököst. Szocialisták: kongresszus után Levonták az ideológiai zászlókat Megfogyva bár... — Pártvillongások helyett cselekvést Göncz Árpád köztársasági elnök az ország súlyos gazdasági helyzete ellenére derűlátóan nyilatkozott Magyarország jövőjéről. Az elnök optimizmusát az utóbbi hetek eseményeire alapozza, mert ezek a magyar társadálom érettségét bizonyították, márpedig ez reményt ad a jövőre nézve. A demokrácia próbatételét jelentették az elmúlt hetek, és bebizonyosodott, hogy megvan a különböző politikai erőkben a kompromisszumra való készség. A köztársasági elnök Wai- zsäcker német államfővel találkozott Tokióban, és az ő érdeklődésére mondta el véleményét a magyarországi helyzetről. Mintegy fél óráig tartott a Göncz—Wizsácker „csúcstalálkozó”. A magyar köztársasági elnök gondolataira reagálva a német szövetségi elnök elmondta, hogy az utóbbi időszak eseményei nyilvánvalóvá tették, lényeges különbségek vannak a magyar politikai és gazdasági reformok között. Az előbbiek közel állnak az emberekhez, a gazdasági reformok véghezvitele viszont időigényes feladat, és több türelmet is igényel a társadalomtól. A német vezető hangsúlyozta, hogy a német nép, különösen az elmúlt másfél évben, a keletnémet menekülteknek nyújtott magyar segítség után figyeli nagy szimpátiával a magyarországi fejleményeket, és jelezte, hogy a német kormány kész „minden segítség” megadására. Az államfői találkozón e kérdést részletesen nem vitatták meg, Göncz Árpád azonban megjegyezte, hogy a segítség- nyújtási kérés most nem is igen konkretizálható, az ugyanis a helyzet függvényében változhat. Végül a német államfő a német vezetés elismerő szavait tolmácsolta a magyar kormányfőnek, aki — mint mondta — meggyőző érvekkel, nyugodtan kormányozza az országot. Német fókonzulátus nyílt Pécsett Tegnap nyílt meg hivatalosan a Németországi Szövetségi Köztársaság pécsi főkonzulátusa. Hans Rehfeld főkonzul és Theodor Zens konzul ez alkalommal a sajtó képviselőinek elmondta: a főkonzulátus illetékessége a dél-dunántúli megyékre és Bács-Kiskun megye déli részére terjed ki, így az ott élőknek a jövőben nem kell már a fővárosba utazniuk olyan ügyekben, amelyekkel eddig a budapesti német nagykövetség konzuli osztályához fordultak. A pécsi főkonzulátust a magyar állampolgárok a 3 hónapnál hosszabb idejű kiutazáshoz szükséges vízumokkal, munka- vállalással, tudományos tanulmányúval, vagy egyéb hosz- szabb idejű kinntartózkodással kapcsolatos ügyekben kereshetik fel. Szavazással kezdődött az Országgyűlés tegnapi ülése. A fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslat határozathozatala negyvenperces megfeszített figyelmet követelt a honatyáktól. A pontonkénti szavazást viták tarkították, például arról, hogy a rendőrkapitányok leváltásában ki az illetékes. Végül azonban egyetértés alakult ki, és a T. Ház 272 igen, 8 nem szavazattal és 31 tartózkodással elfogadta a törvényt. A társadalombiztosítási alap tavalyi költségvetésének végrehajtásáról szóló kormányzati előterjesztést Surján László népjóléti miniszter ismertette. A társadalombiztosítás kedvező Az Országos Takarékpénztár november 20-ától az értékpapírok, december 1 -jétől az átutalási betétek, 1991. január 1 -jétől pedig a takarékbetétek kamatát emeli fel átlagosan bruttó 3—4 százalékkal — közölte az MTI érdeklődésére *Kalocsay Tamás, a pénzintézet vezérigazgató-helyettese. Elmondta, hogy az OTP-t kissé váratlanul érte a kormányzati bejelentés a kamatemelésről, így technikai lehetőségeik függvényében az emelést csak lépcsőzetesen tudják bevezetni. Szólt arról is, hogy az idén már nem változik a hitelek kamatlába, de a jövő évtől a fogyasztási hitelek kamatlába a betéti kamatokkal összhangban fog növekedni. November 20-ától az értékpapírok közül a letéti jegy kamata bruttó 26 százalékról 30-ra A kongresszus előtt Pozsgay Imre kilépési szándékának bejelentésekor magam is megijedtem - mondta Sárdi Árpád, megyei pártelnök a rendezvény egyik főszervezője, amikor a kongresszus tapasztalatairól kérdeztük. — Arra gondoltam, hogy ilyen előzmények után vajon sikerül-e egy jó hangulatú, vitázó, egymást meggyőző tanácskozást tartani, vagy pedig a bejelentés „áthatja” az egész kongresszus munkáját. — Tisztelem Pozsgay Imrét, s most egy kicsit csalódott vagyok, hiszen két héttel ezelőtt pénzügyi mérleggel zárta az évet, hiszen a tervezettnél jóval nagyobb többletbevételre tett szert. A 26,9 milliárd forintos aktívum zömét (15,9 milliárdot) tartós lekötéssel kamatoztatták. A későbbiekben számos bírálat érte az előző kabinetet. Balogh Gábor (KDNP) kiemelte, hogy bár a bevétel növekedett, a szolgáltatás színvonala csökkent. Bíró Ferenc (MDF) úgy vélekedett, hogy az előterjesztés egy kimutatással is elintézhető lenne, ám fontos következtetések levonására ez nem alkalmas. A társadalombiztosítás meghatározó az egészség- ügyi ellátás színvonalában. A befizetés tetemes hiánya a jövőben sok gondot okozhat. emelkedik (nettó 24 százalék), s hasonlóan 4 százalékkal emelkedik a pénztárjegyek kamata is. A látra szóló betétek kamata január 1-jétől nettó 8 százalékról nettó 12 százalékra növekszik. Az egy, illetve két évre lekötött betétek kamata egységesen bruttó 27,5 százalék (nettó 22 százalék) lesz, míg a három évre lekötött betétek után bruttó 28,5 százalék (nettó 23 százalék) kamatot fizetnek. A takaréklevelek utáni kamat lesz a legmagasabb, bruttó 30 százalék (nettó 24 százalék). Az átutalási betétek utáni kamat december 1-jétől nettó 14 százalékról nettó 17 százalékra emelkedik. A lakáscélú betétek kamata 5 éven túli felhasználás esetén nettó 25 százalékról nettó 29 beszéltünk meg egy sor somogyi programot és akkor még nem említette, hogy mit kíván tenni — folytatta az MSZP megyei elnöke. Többször is elolvastam a levelét. Véleményem szerint is a párt egyik meghatározó egyénisége távozott. De napirendre kell térni az ügy fölött, hiszen az élet megy tovább. Ezt igazolta a hétvégi kongresz- szusunk is, amikor nem ment bele a kilépés okainak részletes vitájába. —A tavasszal kezdődött ez a A kormánypárti képviselő gondolatmenetét szinte folytatva Freund Tamás (SZDSZ) feltette a kérdést: miért van az, hogy egy kormány szinte szántszándékkal nehezebb helyzetbe hozza a nyugdíjasokat? A Németh-kabinet ugyanis csupán 3,5 százalékkal növelte a nyugdíjakat, míg az infláció meghaladta a 19 százalékot... Jogosnak ítélte a tartalékalap képzését, de rámutatott, hogy a 35 milliárd forint kamatai kevesebbet jövedelmeztek, mint ha a pénzt az OTP-be tették volna. A honatya úgy vélte, lenne mód a nyugdíjak reálértékének megőrzésére — ám nem úgy, ahogyan azt a korábbi kormányzat tette... (Folytatás a 2. oldalon) százalékra nő, míg 5 éven belül nettó 18 százalék helyett a jövőben nettó 23 százalék kamat jár. A nyugdíjelőtakarékossági betétek bruttó kamata 27 százalékról 30 százalékra (nettó 24 százalék) emelkedik. A gépkocsi letétek után január 1 -jétől a korábbi 7 százalék helyett 8,5 százalék kamatot fizetnek egy éven belüli felhasználás esetén. Egy éven túl 10-ről 12-re, két éven túl pedig 14-ről 17 százalékra növekszik a nettó kamatláb. A KST betétek nettó kamatlába a jövő évtől 10-ről 15 százalékra növekszik. Ugyancsak emelkedik a tízen túliak takarékbetéte utáni kamat; mégpedig 12-ről 18, az iskolai takarékbélyegé 5-ről 15, a gyámhatósági betéteké pedig 22-ről 25 százalékra. kongresszus, s most az önkormányzati választások után ért véget. Miért volt szükség e két szakaszra? — Tavasszal a kongresszus első szakaszában objektív körülmények miatt nem tudtuk volna megalkotni a programot, s nem születhetett meg a szocialista, szociáldemokrata párt új alapszabálya sem. A múlt év októberében megalakított új párt születésétől kezdve csak a választási kampányokkal foglalkozott. (Folytatás a 3. oldalon) Aláírják a lengyel —német határszerződést A hét közepén aláírják Varsóban a lengyel—német határszerződést. Ez alkalomból szerdán Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter a lengyel fővárosba utazik — jelentették be Bonnban. A szerződésben rögzíteni fogják, hogy az Odera és a Neisse folyók nemcsak Lengyelország és az egykori NDK között képeztek határt, de az egyesült Németország is ezt a határt ismeri el nemzetközi jogilag kötelező érvényű szerződésben. Baltikum Moszkvai figyelmeztetés Ivars Godmanis lett miniszterelnök szerint Nyikolaj Rizs- kov szovjet miniszterelnök a balti köztársaságok vezetőivel folytatott szombati tárgyalásokon ultimátumot intézett a balti köztársaságokhoz: he nem mondanak le saját adórendszerükről, árpolitikájukról, és önálló külgazdasági kapcsolataikról, nem kapcsolják be őket az 1991-es évi egységes állami gazdasági terv rendszerébe. Godmanis saját véleményeként elmondta, hogy Lettország összefog Észtországgal és Litvániával, és nem engednek az ultimátumnak. — Tovább haladunk a függetlenséghez vezető úton, függetlenül attól, milyen gazdasági szankciók követ- keznnek a központból — mondta. Godmanis közölte, hogy a döntést, amelyre Moszkva egyhetes határidőt szabott, a köztársaság legfelsőbb tanácsa fogja meghozni, de hozzátette, hogy a „Tett kormány nem enged a gazdasági diktátumnak”. Nyikolaj Rizskov ennek ellenére reményét fejezte ki, hogy mire befejeződik az 1991-es terv és költségvetés kialakítása, „felülkerekedik a józan ész, és kölcsönösen elfogadható megoldást találnak a balti köztársaságokkal”. OLAJAT FEGYVERÉRT? Iraki ajánlat — magyar cáfolat A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának illetékese cáfolta azt a hétfői kairói lapokban megjelent hírt, miszerint Irak a napokban olcsó kőolajat ajánlott volna fel Magyarországnak, cserébe fegyverekért, és élelmiszerekért. Az Al-Vafd című lap szerint az olajat Jemenben lehetett volna átvenni, míg a fegyver- és élelmiszerszállítmány Cipruson és Jordánián át jutott volna el Irakba, ám az ajánlatot magyar részről visszautasították. Menyhárt János osztályvezető elmondta, hogy tudomása szerint nem volt ilyen ajánlat. Ugyanakkor hozzátette: mintegy két hónappal ezelőtt Irak valóban felajánlotta, hogy kőolajszállítással kifizeti teljes, 145 millió dolláros adósságát Magyarországnak, noha annak törlesztését 1995-ig kell befejeznie, s az idén csak 18 millió dollár megfizetése esedékes. Magyarország azonban nem fogadta el az egyébként kedvező ajánlatot, mert — mint ismeretes — Budapest az elsők között csatlakozott az ENSZ Biztonsági Tanácsának Irakot érintő embargófelhívásához. A minisztériumban azt is elmondták, hogy fegyvert nem kértek Magyarországtól, de ugyancsak két hónappal ezelőtt iraki részről jelezték, hogy szívesen vásárolnának magyar élelmiszert. Erre az embargó miatt szintén elutasító volt a magyar válasz. Magyarország egyébként az idén mintegy 40 millió dollár értékű exporttól esett el az embargóhoz való csatlakozás miatt, illetve azért, mert leálltak a kuvaiti megrendelések. Két törvényt hozott az Országgyűlés A MAJD — MOST VAN Vita a társadalombiztosításról — Tegnap dolgoztak a honatyák Kamatemelés az OTP-nél — több lépcsőben
