Somogyi Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 161-186. szám)
1990-11-12 / 170. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. november 12., hétfő „Most leltek hazára...” Emlékműavatás Marcaliban Életük nagy lehetősége Nyugdíjas ki mit tud Batéban — Az utódokra vár az a feladat, hogy hazává tegyék őseik lakhelyét — mondta dr. Suchman Tamás, a vasárnapi emlékműavatáson, amikor a II. világháború izraelita felekezetű áldozataira emlékezett. — Az el nem temetett, az emberségükben ezerszer megalázott halottak lelke 45-50 évig bolyongott, s most végre megtérhetnek szülőföldjükre. Hiszem és remélem, hogy az oszlopok fölött a lelkek egybeborulnak és védenek, nehogy a borzalmak megismétlődjenek. Tóth Emőke szobrászművész alkotására 403 név került fel—katonai, polgári áldozatok ők, akik közül sokan szülőföldjüktől távol estek el a harcmezőkön, vagy szívták magukba a végzetes gázfelhőket a koncentrációs táborokban. Zokogó, gyászruhás, idős asszonyok férjeiket, gyermekeiket temették, köny- nyes szemű férfiak elhunyt családtagjaikra emlékeztek. Kollektív gyász volt az emlékműavatás — és egyben meg- könnyebülés. A Don-kanyar és Birkenau helyett ez az emlékmű lett 403 áldozat végső nyughelye, ahol gyertyát lehet gyújtani, ahol fejet és térdet kell hajtani emlékezetükre. Dr. Sütő László polgármester arról beszélt, hogy Marcali sokszorosan megszenvedte a háborút. A település többször cserélt gazdát és ezeket a harcokat a polgári lakosság is megszenvedte. Még dörögtek az ágyúk, amikor egy életképes, aktív kisebbséget először emberi jogaikban korlátoztak, majd életüktől is megfosztották őket. Sokan a harcok elmúltával lettek foglyok és töltöttek éveket a messzi távolban. — Nem láthatták a somogyi dombokat, a város békéje felett uralkodó templomtornyot, csak szívükben szólalt meg a szülőföld hangja. Kevesen jöttek vissza, hogy hírt adjanak az ottani körülményekről, a túlélőkről. Példájuk azt igazolja, hogy a haza, a szülőföld szeretete elpusztíthatatlan. Számunkra a mai szimbolikus temetés egyben memento is: arra figyelmeztet, hogy soha többé nem lehetünk megalkuvók. Most még szégyenkeznünk kell, hogy 45 évvel később tudtuk csak jelképesen eltemetni halottainkat, hogy nem volt elég erőnk és bátorságunk szembeszállni a gonosszal. Ma ledőlt egy hamis történelemszemlélet: halot- taink végre békében nyugodhatnak — tisztább és köny- nyebb lehet az utódok álma is. Ma hazatértek a katonák, s nekünk meg kell fogadnunk, hogy békében akarunk egymás mellett élni. Itt, ebben a városban! Meg kell fogadnunk azt is, hogy soha többé nem érhet senkit hátrány és diszkrimináció vallási, gondolati, világnézeti meggyőződése miatt. A Himnusz és a Szózat hangjai, Radnóti és Pilinszky csodálatos gondolatai adtak szellemi, érzelmi keretet az avatásnak, majd a felszentelt emlékművet ellepték a kegyelet, a szeretet és az emlékezés koszorúi. Süli Ferenc ÉPÍTKEZŐK! KERESKEDŐK! AKCIÓ amíg a készlet tart! A tapolcai ISOLYTH Szigetelőanyag-gyár a balatonkenesei tsz papkeszi majorjában tárolt TETŐTÉR-BEÉPÍTÉSRE alkalmas ÜVEGGYAPOT-készletét kiárusítja RENDKÍVÜLI 35%-os ÁRENGEDMÉNNYEL MOST VÁSÁROLJON! MEGÉRI! Érdeklődni: Balatonkenese, tsz, papkeszi major (a papkeszi elágazásnál) Nagy László raktárvezető Telefon: 06/80/84-148 (108575) A batéi faluház szombaton kivételesen nem a fitalok rendezvényeitől volt zajos. A buszok és személygépkocsik megyénk öregjeit szállították a faluba, méghozzá egy olyan rendezvényre, melyre még nem volt példa ebben a körzetben. Palásti János, a batéi körzeti művelődési központ vezetője és felesége ugyanis nyugdíjas ki mit tudót szervezett. Az ötlet egy kívülállónak első hallásra tán kicsit furcsának tűnhetett. Merthogy manapság még a fiatalokat sem könnyű „táncba vinni”, nemhogy az idősebb korosztályt. Am az ötlet, melyet a két agilis népművelő alföldi tapasztalataiból merített, sikeresnek bizonyult. A májusban meghirdetett rendezvényre mintegy másfélszáz nevezés érkezett a megye 22 településéről. S, hogy mi ösztönözte a korukat meghazudtolóan „fiatal” embereket arra, hogy a nyilvánosság előtt szerepeljenek? E válasz adta a legmegindí- tóbb magyarázatot: „életünk egyetlen, nagy lehetősége..." Tisztelet tehát azoknak, akik ki tudták csalogatni a szót, a dallamot, a táncot és a mosolyt azokból, akiknek lelke mélyén mindig is ott szuny- nyadt a vágy: „szeretném, ha tudnátok, én is adhatok nektek valami szépet!” A faluház nem fogadhatott volna be több vendéget, mint amennyien ezen a napon ott szorongtak a nézőtéren. Ezek az emberek rokkantnyugdíjasokként, és a munkában eltöltött, szorgos éveket maguk mögött tudva, olyan fiatalos lelkesedéssel és annyi gyermekes bájjal szorongtak a fellépés előtt, drukkoltak társaiknak és adták a színpadon azt, ami bennük volt, hogy arra nehéz lenne méltó kifejezést találni. A 62 éves, boglárlellei Tóth József lezser szerelésében, nyakán átvetett csíkos nyakkendőjével, sárga, sildes sapkájával és csillogó-villogó keretű szemüvegével discotán- cosként ragadta magával nemcsak nejét, hanem az e műfaj iránt kevésbé érzékeny közönséget is. A szőcsény- pusztai asszonykórus nívós előadása, vagy Kosa Ferencné nótái éppúgy osztatlan sikert arattak, mint azé a nénié, aki belesült József Attila Mama című versébe. A közönség pedig egy emberként súgott, segített a zavarba jött szereplőnek, hogy aztán egy rövid, függöny mögötti meditáció után újból elhangozhasson: „Már egy hete csak...” A publikum tapsolt, nevetett és sírt. Mondta, énekelte, táncolta, ki-ki a maga üzenetét, fájdalmát, örömét. Azt, amit tán egy életen át ott őrzött a szíve mélyén. S csodálattal töltött el bennünket a fafaragásokból, hímzésekből, festményekből, fotókból, csontfaragásokból összeállított kiállítás is. Menynyi tehetség vagy csak a maga kiteljesedését áhító egyéniség! Örömünket azonban beárnyékolta egy-két aprócskának tűnő momentum. Úgy hírlik, hogy a batéi Fotó: Lang Róbert kezdeményezés parázséban fog elhamvadni. A faluházat az önkormányzat veszi birtokába, s nemcsak az idősek, de a fiatalok művelődési vágya is új utat kénytelen taposni magának. És még egy. A szervezők által elküldött, mintegy 200 megkereső levélre csupán a Zselic Áruház adott kedvező választ. A mindössze 100-100 forintnyi hozzájárulás — úgy látszik — megterhelte volna a szponzorokként kiszemelt intézményeket. Akik pedig mégis segítették e nemes vállalkozást: azok a TESZ-szé alakuló népfront, a megyei tanács elnöke, a megszűnőfélben levő taszá- ri—batéi művelődési körzet önkormányzata, a Somogy Áruház és a Domus Kft. voltak. Várnai Ágnes Azonosították a holttestet Szombati számunkban megírtuk, hogy pénteken, a délelőtti órákban egy férfi belegyalogolt a töröcskei tóba, és többé nem jött ki onnan. A búvár még aznap megtalálta az ismeretlen férfi holttestét. A rendőrség kérésére ismertettük a férfi személyleírását és ruházatát. Tegnap a megyei rendőr-főkapitányság ügyeletén arról tájékoztattak bennünket, hogy sikerült azonosítani a holttestet. A vízbe fulladt férfi Cseh László, 49 éves gyártáselőkészítő, kaposvári lakos. A holttesten bűncselekményre utaló külsérelmi nyomokat nem találtak. Cseh László feltehetően öngyilkos lett. A vizsgálat tart. í n >- III» wn imp Divatos, tőkés import bakfisdzsekiket kínálunk 4200 Ft helyett 2800 Ft-ért Kaposváron a Május 1. utcai konfekcióboltban, a CSIBI Kisáruházban, a Somogy Áruházban, a nagyatádi konfekcióboltban, a fonyódi Balaton Áruházban, a barcsi ruházati kisáruházban valamint a siófoki divatáruboltban. (108620) „Kell ez a csapat” SZÁZÉVES A BÖHÖNYEI TŰZOLTÓSÁG Böhönye szombaton ünnepelte százesztendős önkéntés tűzoltóságát. Már reggel korhű ruhában vonultak föl a hagyományőrző tűzoltók, hogy a falu utcáit bejárva mindenkihez eljuthasson a jeles esemény híre, és minél többen menjenek el az egyesület közgyűlésére, ahol minden felszólaló arról beszélt, hogy kell ez a csapat. Nagy Tibor alezredes megyei tűzoltóparancsnok mondta: Böhönye fontos csomópont, ezért az önkéntes tűzoltóság támogatására szükség van. Hogy hogyan? Csak szakmai segítséget tud adni, a pénz kevés. Molnár József szerint is vannak fontosabb dolgaik, de nem vitatják a tűzoltóság létjogosultságát. Tulajdonképpen ki kellene cserélni az 1962-es évjáratú Csepel 350-es gépjárműfecskendőjüket is, amivel évek óta segédkeznek a tüzek oltásával az önkéntesek. Csikvári Ferenc, a helyi önkéntes parancsnok szólt arról, hogy a 26 fős egyesületüknek az elmúlt években nagyon sok tennivalója volt. A környező erdőségekben és az utakon bekövetkezett tüzek miatt. Ha tűz ütött ki a környéken, akkor a nagyatádi és a marcali állami tűzoltóknak legkevesebb harminc percre van szükségük ahhoz, hogy a kárhelyre érkezhessenek. A böhönyeiek pillanatok alatt ott lehetnek. Molnár József polgármester szerint az önkéntes tűzoltók és családtagjaik között olyan baráti kapcsolatokat lehet kialakítani, amely formálja a helyi közéletet is. A böhönyei önkéntes tűzoltók jubileumuk alkalmából új zászlót kaptak. Adományozója a helyi termelőszövetkezet, az állami gazdaság, az áfész, a Somogy Ipari Kisszövetkezet és a Lénia Kft. Ahogy az ilyen ünnepségeken lenni szokott, mindenki ajándékokkal kedveskedett. Többen kitüntetéseket kaptak és sokakat előléptettek. N.J.