Somogyi Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 161-186. szám)
1990-11-01 / 161. szám
/ 2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. november 1., csütörtök Király Béla belépett az SZDSZ-be így látja az alkotmányjogász A BENZINCSATÁBAN VESZÉLYBE KERÜLT A JOGÁLLAM (Folytatás az 1. oldalról) — Már az országos választások előtt arról győződtem meg, hogy nemzetünk megújulásának előfeltétele az összes progresszív erő összefogása nagykoalíciós kormány formájában. Erre felhívtam Antall József figyelmét az országos választások előtt s az azt követő napon is. Antall József miniszterelnök becsületére válik, hogy mindkét alkalommal határozottan és őszintén közölte velem; a nagy- koalícióra nem hajlandó. — A kormány megalakulása után a legtöbb esetben a kormány javaslatára szavaztam, mert a szilárd vezetést az előrelépés feltételének tekintettem — mondta Király Béla, majd így folytatta —, egyidejűleg azt reméltem, hogy a kormány — a nagykoalíció hiányában — legalább konzulfálni fog az ellenzékkel és a társadalmi szervezetekkel. Hétről hétre többjeiét tapasztaltam azonban annak, hogy a kormány elutasítja a társadalmi vitát. Például a honvédelmi bizottságot, amelyben dolgozom, a Honvédelmi Minisztérium több ilyen ajánlatom ellenére sem vonja bele az úgynevezett „új honvédelmi doktrína” és az új honvédelmi törvény kidolgozásába. Ennek az ellenzékkel és a társadalommal való békés konzultációnak a teljes elutasítása robbantotta ki >a múlt hét végi Az Áfor árat emelt Drágább a kenőolaj Mától drágábbak a kenőolajak. Erről ugyan nem adtak ki hivatalos tájékoztatót, de a Somogyi Hírlap információi szerint az Áfor emelte a hajtóműolajak árát, s egyéb termékeit is. A BP motorolaj például az eddigi 158 forint helyett ezentúl 250 forintba kerül, a Multi Super olaj ára 82 forintról 99-re emelkedett, az Agip olaj pedig a korábbi 104 forint helyett 125 forint. A lakkbenzin 4 forinttal lesz drágább, a petróleum literje pedig a tegnapi 30,30 forint helyett ma már 45 forintba kerül. A kétütemű kocsikhoz használt Arol 2T tegnap még 56 forintért volt kapható, ma pedig 64 forintba kerül. A Shell-kufaknál a különleges olajak ára ment föl, a hajtóműolajé változatlan. országos válságot. Megdöbbenve vettem tudomásul, hogy a kormány még a koalíciós pártok országgyűlési frakcióival sem tanácskozott a „sokkterápia” bevezetése előtt. Ami még ennél is megrendítőbb volt számomra, az az, hogy a kormány a polgári „engedetlenségi mozgalom" elfojtására, erőszak alkalmazására is készült. — Ha minden a régiben marad, az ország válságról válságra vergődik majd ahelyett, hogy. egyenesen haladna a felemelkedés útján. Nem nézhetjük karba tett kézzel a válságpolitika folytatását. Tömörülni kell azoknak, akik a békés előrehaladás érdekében az összes magyar értékeknek, az újjáépítésre való mozgósítását és egyesítését akarják. A Szabad Demokraták Szövetsége — véleményem szerint — a Fidesz- szel összefogva magvát képez- héti azoknak az erőknek, amelyek kimozdíthatják nemzetünket a mai politikai, gazdasági és bizalmi válságból. Ezért kértem a Szabad Demokraták Szövetségét, hogy tagként hozzájuk csatlakozhassak. — Amikor a független képviselők csoportjából kilépek, őszinte barátsággal ismerem el, hogy a csoportban az ország érdekeit szem előtt tartó, felelős, józan, korrekt és igazi eszmecsere folyt, amely nagyban elősegítette azt, hogy 33 évi távoliét után beilleszkedhessek a magyar politikai életbe” — fejezte be nyilatkozatát Király Béla. Miként vélekednek erről a kaposvári pártok, amelyek támogatták Király Bélát független jelöltként? Szikra Péter; a kisgazdapárt városi elnöke: Király Béla úr elhatározása, mely szerint kérte felvételét az SZDßZ-be, meglepetésként ért. Őt, a volt EKA-pártok juttatták a kaposvári választók segítségével a parlamentbe. A választásokon független képviselőként indult, így félek, hogy elhatározása megakadályozza őt abban, hogy eredeti elképzelése szerint képviselje a pártokat, ugyanakkor döntése Kaposvár képviseletében akadályozni nem fogja. Tudomásom szerint Király ur a nagykoalíció híve, ugyanakkor szavazatával gyakran támogatta a kormányt, melynek néhány elhatározásával nem ért egyet. Ha Antall József miniszterelnök úr parlamenti nyilatkozata megelőzte volna Király úr belépési kérelmét az SZDSZ-be, szerintem ez utóbbira nem is került volna sor. Félek, hogy Király úr SZDSZ-be való belépése korai döntés volt. Nem tudom, hogy elveivel és elképzeléseivel mennyire egyeztethető össze majd az SZDSZ által megkövetelt frakciófegyelem. — Szerintem Király Béla úr, ha hazajön Kaposvárra minden bizonnyal nagygyűlést fog tartani, ahol válaszol döntésével kapcsolatban felmerült kérdésekre. Hódos Győző, az MDF kaposvári kampányfőnöke a következőket mondta: — Annak eldöntése, hogy a magyar Országgyűlésben egy független képviselő melyik frakcióba ül át, az a magánügye. Az egy más kérdés, nogy Király Bélát Kaposváron többpárti összefogás eredményeként választották képviselővé. Az MDF egyike azoknak a pártoknak, amelyek fölkérték és támogatták az országgyűlési választások során. Az is elképzelhető, hogy döntését a múlt hét végén történtek motiválták, hiszen ezzel kapcsolatban kinyilvánította véleményét. S az a párt, amelynek a frakciójába átült, egyetértett a blokáddal. Mivel Király Béla bejelentését megelőzően nem értesítette azokat a pártokat, amelyek őt jelölték, kíváncsian várom, hogyan indokolja lépését. A döntés erkölcsi oldala, hogy éppen azokat a pártokat hagyta cserben, amelyeknek a támogatását a legteljesebb mértékben bírta. Mielőtt elszánta magát e döntésre, a kaposváriaknak is elmagyarázhatta volna, hogy miért teszi, amit tett. Úgy tűnik, mintha egy régi közjogi hagyomány, az Aranybulla már sokszor — utoljára a kiegyezéskor—hatálytalan ított híres ellenállási záradéka kelt volna életre a múlt hét végén az eltorlaszolt utakon. Az Aranybulla ismerte „szerződésszegés" esetén a hatalommal való szembenállás közjogi fogalmát. A 31. cikkely sokat idézett 2. paragrafusa mentességet biztosítva azért adta meg az akkori „polgároknak" az ellenállás jogát, hogy ők „a királyoknak minden hűtelenség, szégyen vallása nélkül ellentállhassa- nak és ellentmondhassanak mindörökké". Alkotmány és törvénysértés A modern alkotmányok általában nem ismernek ilyen, a természetjog által is vallott lehetőségeket, feloldásokat, sőt inkább a jogok határainak kicöve- kelésére törekszenek. A hatalommegosztás elvére, a fékek és egyensúlyok rendszerére épülő modern demokráciákban nincs szükség a zsarnoki hatalom ellen szóló ellenállási záradékokra. Hatályos közjogunk nem ismert ellenállási jogot, bár a politikai karákterhagyomó- nyok minden bizonnyal örökletesek. Márpedig ha ilyen jogi tétel nincs, az alkotmányjog nézőpontjából egy tény van,’ alkotmány- és törvénysértés történt. Mentesítő jogi rendelkezés hiányában tehát nem a legszerencsésebb ,, polgári engedetlenségi mozgalomként" értékelni a történteket. Az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok ugyanis a társadalom valamennyi szervezetére, minden állami szervre és állampolgárra egyaránt kötelezőek. (Vö. Alkotmány 77. paragrafus (2) bek.) Hol sérült meg a jogállam? Több síkon! Megsértették a gyülekezési jogot az ellenszegülés! mozgalomban részt vevő állampolgárok és érdekképviseleti szervezetek azért, mert közterületen a bejelentési kötelezettség elmulasztásával gyülekeztek, amit egyébként szinte valamennyi európai alkotmány megkíván, illetve szankcionál. A blokádsorán leginkább az a klasszikus rendezőelv tört darabokra, miszerint a jogok gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Márpedig a blokád mindenekelőtt más állampolgárok mozgásszabadságát sértette. A blokád alatt voltak olyan, a szervezők kezéből kicsúszó pillanatok, amikor reális veszély volt a társadalmi anarchia, amely magával hozhatta volna akár a szükségállapot bevezetését is. A közhatalom is... % Megsértette a jogállamot a közhatalom is, mert — egyébként vitathatatlanul bölcs politikai megfontolásokból — nem tett eleget törvényi kötelezettségének. sőt nyilatkozataiban lefegyverezte önmagát. A jogállamhoz való zavart viszonyt jelző, szereptévesztő nyilatkozatok hangzottak el. A független rendőrszervezet, illetve a fővárosi rendőrfőkapitány nyilatkozata humánus ugyan, de félreteszi a törvényt; az államfői nyilatkozat, amely jószándékú, részben elvonja a kormány hatáskörét; a kormány nyilatkozata büntetlenséget ígér, holott ez az igazságszolgáltatás hatásköre lenne; a legnagyobb ellenzéki párt nyilatkozata, amely jogosnak tartja a megmozdulást; a kormánypárt tüntetésre hívó, a tömegkommunikációban elhangzó nyilatkozata. Persze kétségtelen, hogy az ügynek legalább annyi politikai és morális, mint jogi összefüggése van. Ez a meghasonlás lehet a magyarázata a szerepzavarnak is. A mélyebb politikai összefüggések köréből csak egy észrevételt: a civil társadalom hézagairól tudósító első nagy társadalmi visszajelzés, az önkormányzati választások után most derült ki a második nagy hiány: a kialakulatlan érdekképviseleti rendszer, a kiépítetlen érdekegyeztetési mechanizmus. A túlpártosodás és az ezekre épülő kormányzás mindaddig elnyomta, felfalta vagy nem vette komolyan ezeket a fontos, a társadalmat ösz- szetartó szerveződési elveket. Ez pedig már az új politikai elit felelőssége is. Ami a moralitást illeti, kinek- kinek pártállása, világnézete döntötte el, hova állt, kinek adott igazat. Sokszorosan kettészakadt az ország, van bizalom- hiány és megértő bizalom, ezt tükrözte vissza a válságot értékelő parlamenti vita is, De amig a politikai és a morális igazság többféle lehet, a jógi igazság egy és oszthatatlan, s ezeket a nézőpontokat nagy hiba lenne összekeverni. A törvényt, amíg az hatályban van, tisztelni kell! Ha nincs bizalom a kormány iránt, tőle a bizalmat alkotmányos úton szokás megvonni, és alkotmányos úton lehet azt esetleg szélesebb, koalíciós alapokra helyezni. Ha nem jók az erre szolgáló alkotmányos eszközök, akkor a törvényeken, az alkotmányon kell változtatni. A kormányok persze a láthatatlan alkotmányok alapján, jogállamon kívüli eszközökkel is megbuktatha- tóak, lemondathatóak, térdre kényszeríthetőek. Ismer a történelem ilyen, a társadalmi energiák kiszabadulását követő példákat is, igaz, nem egyszer az ország ment rá. Precedens volt A jogállam társadalmi szerződés és ez a feszült októberi hét végén felbomlani látszott. Az qkok elemzése, a tanulságok levonása mellett nem szabad humánumból, * tapintatból agyonhallgatni a „precedens" jogszerűtlenségét. A jogállamon túli mezőkre lépve olyan precedens jött létre, amelynek következményei beláthatatla- nok. A jogállam és a társadalmi béke alapját ugyanis a törvények tisztelete és mások jogainak tiszteletben tartása képezi. Ha jogállamban élünk, ahol a törvényeket, politikai megfontolásokból nem teszik félre — márpedig most sokszorosan ez történt —, létrejöhet a társadalmi béke és bizalom. Ellenkező esetben aligha. Kukorelli István A fővárosi közgyűlés alakuló ülésén, október 31-én az Új Városházán Demszky Gábort választották meg Budapest főpolgármesterévé. Képünkön: az ünnepi ülésen köszöntik Demszky Gábort MTI FOTO: Soós Lajos Novemberben is kedvezmény Továbbra is tart minden bútorunkra a 2%-os és a Zala Bútorgyár termékeire az 5% -os kedvezmény. További ajánlatunk — olcsó polcok fehér és fekete színben, ' négyféle méretben 7 700—3900 Ft-ig —gyönyörű francia fürdőszoba-garnitúrák 6000 Ft-tól 16 000 Ft-ig. Kanizsa Domus Nagykanizsa, Magyar u. 189. (108476) Az AGROKER Kaposvár .MEGHÍVJA ÖNT! A vállalat Jutái úti telephelyén november 5-én és 6-án tartandó kisgazdaságok és kistermelők részére szervezett gépbemutatóra Megnyitó: november 5-én 10 órakor A bemutató alatt a raktárkészlet erejéig kedvezményes értékesítést tartunk: HUSQUARNA 254 tip. fűrész Régi ár: 38 423 Ft Új ár áfával: 36 310 Ft HUSQUARNA 266 tip. m. fűrész 38 669 Ft 36 542 Ft HUSQUARNA 281 tip. m. fűrész 43 400 Ft 41 012 Ft RF—485 fűnyíró adapter 7456 Ft 6710 Ft WPds-32 szőlőprés 7151 Ft 6436 Ft S-0/13 szőlözúzó 4889 Ft 4400 Ft ROBI-55 motoros kapa 19 252 Ft 17 326 Ft ROBI-56 motoros kapa 24 600 Ft 22140 Ft MINDEN KEDVES ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VARUNK! (108477)
