Somogyi Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 135-160. szám)
1990-10-05 / 139. szám
1990. október 5., péntek SOMOGYI HÍRLAP 3 r rr HÁROM MEGYÉBŐL FÖLDVÁRRÁ Iskolapadba ülnek a polgármesterek Német kollégák a katedrán (Folytatás az 1. Oldalról) — Már a helyhatósági választások előkészítésével együtt elkezdődött a polgármesterek képzéséről való gondolkozás, a Belügyminisztériummal közösen szerveztünk programokat — mondta Kónya Ferenc. — Az viszont nehézséget okozott, hogy az egész közigazgatási továbbképzési rendszer teljesen átalakul: nincs, nem lesz megye, amely megmondja a helyieknek, milyen továbbképzéseken kell részt venniük. Mindenki a saját igényei szerint kapcsolódik be ebbe a képzési rendszerbe. Szerintem három érdekelt van a közigazgatási szakemberkézésben: az állam, amelyet talán a Belügyminisztérium képvisel, az önkormányzat, hogy jó szakemberei legyenek, harmadikként maga a dolgozó, aki a közszolgálatról szóló törvény értelmében „zsebre- menően” érdekelt abban, hogy megfelelő szakképesítést és szakvizsgát szerezzen. — Mivel kezdődik a tanfolyamok sora? — Az első a polgármesterek képzése. A megyei tanács az egyik utolsó döntésével megfelelő anyagiakról gondoskodott, hogy a polgármesterek a legalapvetőbb önkormányzati, közigazgatási ismereteket megszerezhessék. Ezzel párhuzamosan országos szinten is gondolkodtak a polgármesterképzésről. Sikerült elnyerni egy német alapítványt, amely szintén az ő képzésüket tűzte ki célul. Az alapítvány keretében megvalósuló képzés utolsó két napja a német polgármesterekkel való beszélgetéssel zárul. Az előkészítés megkezdődött, gratuláló levelet küldtünk a most megválasztott polgármestereknek, s ebben megírtuk: sürgető igény a helyi igazgatási feladatok megszervezése, az önkormányzat szervezeti és működési kérdéseinek a rendezése. Úgy gondoljuk, hogy elengedhetetlen ehhez, a felelős döntések előkészítéséhez, az önkormányzatiság gondolat- világának és az önkormányzati törvény rendelkezéseinek a megismerése. Egyben felajánlottuk ezeknek az ismereteknek térítés nélküli megszervezését a Belügyminisztérium megbízásából, az említett német alapítvány támogatásával. — Hány naposak lesznek ezek a tanfolyamok? — Az október 15-től karácsonyig tartó képzés ötnapos kurzusokban lesz. Intézetünknek sikerült megszereznie a Vas és a Baranya megyei polgármesterek képzését is. így összesen 731 (Somogyból 228) polgár- mestert várunk Balatonföldvár- ra. Megjegyzem: a városi polgármesterek a Belügyminisztérium szervezésében majd Veszprémben vesznek részt tanfolyamon. A Belügyminisztérium gondoskodott programról, így a megyei tanács által biztosított pénzt később a polgármesterek szakképzésére szeretnénk felhasználni. Költségvetési kurzusokat tervezünk, aztán a polgármesternek a vállalkozásokról kell ismereteket szerezniük, és még sok egyébről, januártól március végéig. — Kik következnek utána ? —A jövő év elején kezdődik a jegyzők képzése a Belügyminisztérium programja szerint. Ezt követi vagy ezzel párhuza- soman lesz — a jogszabályok megjelenésétől függően — egyfajta szakképzési rendszer indítása az új és a régi közigazgatási dolgozók részére. — Mennyit tanulhatnak a polgármesterek öt nap alatt? — Sokat... Természetesen az első ötnapos képzés nem irányulhat mindenre, minden ismeret megszerzésére. Mi most egyfajta önkormányzati szemlélet kialakítását tűztük célul. Az első időszak legfontosabb feladatainak ellátásához szükséges ismeretek átadását tervezzük. Ezzel az ötnapos kurzussal nem fejeződhet be a polgármesterek képzése. Ez csak a szemléletre hathat. Ha a problémákat felismerik, az any- nyit jelent ma, hogy a feladatokat ismerték fel. — Kik lesznek az előadók? — Belügyminisztériumi munkatársak, pécsi és budapesti egyetemi tanárok, a szakma tudorai, szakértői. Természetesen minden kurzuson bemutatkoznak az említett német polgármesterek, s elmondják ők mit és hogyan csinálnak. Konzultánsként az egyes témaköröknél tőlük tudhatják meg a résztvevők, milyen egy ülés levezetése, milyen a gazdálkodás stb. Egész biztos, hogy a kurzusok minden résztvevőnek segítséget nyújtanak a helyi önkormányzat működésének megszervezéséhez, a módszertani munka előtérbe helyezésével. Lajos Géza Gázórákat gyártanak Háztartási gázmérők gyártására vegyes vállalatot alapított Flogiston Kft. néven a Fővárosi Gázművek, a Kan- delláber Rt és a német Rom- bach cég. Az új vállalkozás alaptőkéje 110 millió forint, ebből a gázmüvek részesedése 52, a Kandelláber Rt 15, a német partneré pedig 33 százalék. Szentendrén a Kandelláber Rt telepén épült 1300 négyzetméteres csarnokot a német cég rendezi be, egymillió márka értékű gépparkkal, amelyet apportként hoz a vállalkozásba. Most indult a gyártás, s évente 50 ezer háztartási gázórát készítenek majd (MTI fotó — Balaton József felv.) 75 EZER FALUSI EMBER SORSA BIZONYTALAN Rögös út a piac felé Tizenkétmilliárd forinttal került kedvezőtlenebb helyzetbe a mezőgazdaság, a kormány júliusban bejelentett közgazda- sági csomagterve következtében. Azóta a konkrét, makro- ökonómiai számítások is elkészültek az intézkedések hatásáról. Annak csak egyik eleme a kedvezőtlen termőhelyi adottságú gazdaságok árkiegészítésének mintegy kétmilliárd forintos mérséklése, de már ez is az ellehetetlenülés határára sodorja a termelőszövetkezetek jelentős részét. Az intézkedés összességében 640 mező- gazdasági nagyüzemet érint, s hatására 200 veszteségessé válik. Ez 590 ezer hektáron, 75 ezer ember sorsát tereli a bizonytalanságba. Veszteséges termelés A múlt évben már nyolcvan gazdaság dolgozott veszteségesen, most az újabb kétszáz üzemmel együtt a bizonyíthatóan gyengék aránya megközelíti a negyedrészt. Az átlag azonban eltakarja a területenként eltérően zajló folyamatokat. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében például 54 gazdaság kerül vészhelyzetbe az ár- kiegészítés csökkentése miatt. Hasonló a helyzet Borsod-Aba- új-Zemplénben, és csak valamivel jobb Zalában, ahol év végéig várhatóan a gazdaságok fele lesz veszteséges. Nem kétséges, az árkiegészítés mérséklése piacos magatartást tükröz, közgazdasági eszközökkel avatkozik be a termelési folyamatokba. Láthatóan is érvényt szerez annak a korábban is sokat hirdetett elvnek, hogy a veszteséges termelés kordába kényszerüljön. Mindezeket elismerve, a kérdés mégsem kerülhető meg: kik termelnek a tönkrement, szanált gazdaságok helyén? A válasz persze kézenfekvő, a magán- gazdaságok százai kezdik meg működésüket, s ahol a nagyüzem működésképtelenné vált, az egyéni kezdeményezés jobb szervezéssel, költségtakarékosabb módszerekkel eredményes lehet. Ez az okfejtés azonban köz- gazdasági értelemben sántít, mert a kedvezőtlen adottságú térségekben valamennyi gazdálkodó—tehát a kisüzem is — megkapta az árkiegészítést. Az integráló, terméket felvásárló termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és áfészek az ár- kiegészítés nagyobbik hányadát fizették vissza tagjaiknak; így most a mérséklés a kistermelést és a magángazdálkodást is anyagilag érinti. A parasztember pedig számol, s mivel a nyereséges termelésben érdekelt, abbahagyja vagy el sem kezdi a számára veszteséget hozó termék előállítását. Közvetve tehát az árkiegészítés mérséklése a privatizációt is fékezheti. Árak és árviták Mellőzi az intézkedés azt a sokat hangoztatott közgazda- sági tételt is, hogy Magyarországon az agrártermékek árai az átlagos adottságú területek hozamaihoz, közgazdasági viszonyaihoz igazodnak; vagyis ahol rosszabbak a termőhelyi feltételek, indokolt az árkiegészítés. Jóllehet a szabad árak lazítottak ezen az elven, de épp a legfontosabb termékek árcentruma — a szabad ár után is — követte a hagyományos gondolkodást. Jó példája ennek a nyár elején kirobbant árvita. Az aratók úgy tették dolgukat, hogy nem tudták, mennyit kapnak az étkezési búzáért. A kormány nem fogadta el a felvásárlásiár-eme- lést, s így ugyanazon terméknél — a búzánál — kiéleződtek a korábbi eredetű ellentmondások. Az örökölt irányítási hibát tetézte egyes érdekképviseletek és a gazdaságok veztőinek magatartása is. Miközben a piacgazdaság kiépítésén munkálkodnak, azért emelik föl szavukat, hogy az étkezési búza hatósági ára emelkedjen. Ez nyilvánvalóan nem piacos megoldás, kiváltképpen akkor nem, ha a takarmánybúza már egyébként is szabadáras. E példák is jól mutatják, hogy működnek még a régi mechanizmusok, fölbukkannak a fiskális megoldások. Az utóbbiak közé tartozik az exporttámogatási kulcsok szinte lineáris csökkentése. A cél nyilvánvaló, a költségvetési kiadásokat kíméli a támogatási kulcsok 10—20— 30 százalékos mérséklése. Ez átmenetileg valóban kisebb kiadásokkal jár, ám nem kellő gondossággal számol a hosz- szabbtávú érdekekkel. A támogatás elapadása már az idén mérsékelheti az agrárexportot, amikor a korábbinál kedvezőbb fizetési mérleget vállalt az ország jövője érdekében. A támogatási kulcsok csökkentése figyelmen kívül hagyja a biológiai folyamatokat, hiszen ha a termelők jelzés értékűnek tekintik, a termelés visszafogásával válaszolhatnak, ami a jövő évi exportot veszélyeztetheti. Az irányítás felelőssége A jelen és a jövő kerül érdek- ellentétbe az intézkedéssel, s ezt még az sem menti, hogy az első felévben a tervezettnél nagyobb összegű exporttámogatást kaptak a termelők. Ennek gyökerei ugyanis kormányzati hibákra vezethetők vissza, jóllehet nemcsak a jelenlegi irányítás felelősségére. A támogatások számbavételekor olyan alacsony árakkal kalkuláltak, amelyeket a piac jócskán túlteljesített. Csak példaként említve: az élő sertés tervezett exportára 800 dollár volt, ezzel szemben a valóságban 1300 dollár lett. Nem vitatható: a hibákat célszerű feltárni, kijavításukra intézkedéseket kell hozni, ám ezek valamennyi következményét nem lehet csupán egyik oldalra, a termelőkre hárítani. Ha mégis ez történik, feltétlenül számolni kell a válaszlépésekkel, azok költségvetési, köz- gazdasági, ellátási hatásaival is. így korrekt a kapcsolat, ez felel meg a hőn áhított piac szabályainak. V. Farkas József 137 településről a nagyvilág 2,5 milliárdos zalai telefonprogram (Folytatás az 1. oldalról) A tájékoztatón a szakemberek elmondották azt is, hogy a próbaüzem alatt számolni kell műszaki zavarokkal, ezért az új előfizetőket majd csak november közepétől kezdve kapcsolják be az új központra. Egyébként a 2789 kötvénytulajdonos közül már mintegy 1200-nál bizonyos előszereléseken túl vannak a távközlési üzem szakemberei. Nem titkolták azt sem, hogy a kiadott telefonkönyvben sok a hiba, ezért hamarosan kiadnak egy helyesbítő füzetet. Ügyfél- szolgálatuk várja a mától már új digitális távbeszélőrendszerrel kapcsolatos észrevételeket is. A zalaegerszegi és lenti góckörzetből — a 132 településről — egész egyszerűen felhívható a nagyvilág, minden település, ahol él a nemzetközi vonal és ismerős a kapcsolási szám. Megtudtuk továbbá azt is, hogy a góckörzeten belül — tehát például a 92-es szám esetében — nem kell tárcsázni sem a 06-ot, sem a 92-es számot, csak magát az előfizető-állomás számát. Örvendetes hírt is közöltek a_sajtótájékoztatón, nevezetesen, hogy három éven belül Zala megye többi településén is kiépítik a digitális távbeszélő-rendszert. Addig is, amíg arra előteremtik a szükséges anyagi forrásokat, egy-két kanizsai, keszthelyi és hévízi előfizetőt rákötnek a zalaegerszegi központra, megteremtve ezzel a normálisabb nemzetközi színvonalú beszélgetés lehetőségét. (takáts) Magas szakmai és etikai követelmények ÚJ KÖZJEGYZŐI TÖRVÉNY KÉSZÜL Konferencia a közjegyzői kar felkészítésére A jogállam intézmény- rendszerének felépítésében a helyhatósági önkormányzatok után a szakmai önkormányzatok lérehozásával érhető el az állam kivonulása mindazokról a területekről, ahol jelenléte nem feltétlenül szükséges. Ebben a felfogásban kívánják visszaállítani a hajdan volt közjegyzői kamarákat, s ennek érdekében az Igazságügyi Minisztériumban új közjegyzői törvény előkészítése folyik. A törvénytervezet szerint a jövőben a közjegyzői szervezet igazgatását nem közvetlenül az állam, hanem a demokratikus választással, magas szakmai és etikai követelmények által legitimált kamarák látják majd el, amelyek felett az igazság-" ügy-miniszter csak főfelügyeletet fog gyakorolni. A mai nemzedék számára merőben új feladatok ellátásához azonban a törvény önmagában nem elegendő. Ezt tudva az igazságügyi kormányzat megkezdte a közjegyzői kar felkészítését. Ennek érdekében október 4-én és 5-én a pilisszerrtkereszti oktatási központban — mintegy 60 közjegyző részvételével — konferenciát tartanak, amelyen neves német, osztrák szakemberek adják át a tapasztalataikat magyar kollégáiknak. A szervezők szerint a konferencia jelentős mértékben elősegíti a részvevőknek a demokratikus modellek és mozgásformák megismerését.
