Somogyi Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 135-160. szám)

1990-10-30 / 159. szám

1990. október 30., kedd SOMOGYI HÍRLAP Félóra alatt — szabad út! A taxisok: — Igazolódott, mennyit ér a tisztességes érdekképviselet A biztosító: — Intézetünk... kárt nem térít Barcs polgármestere VÁMSZABAD TERÜLETET A DRÁVÁN! Tizenkilenc tagú a szombaton megalakult barcsi képviselő-tes­tület. Tagjai: Karvalics Ottó (SZDSZ—Fidesz), Halász Miklós (FKgP), dr. Solti Pál (független), Szegedi Tibor (Cigány Ifjúsági Szövetség), Kuzma László (SZDSZ—Fidesz), Feigli Ferenc (füg­getlen), dr. Mándó István (SZDSZ—Fidesz), dr. Iliásics Károly (SZDSZ—Fidesz), Szöllősi Mihály (független), Molnár Attila (füg­getlen), Vértes György (SZDSZ—Fidesz), Bognár Lajos (SZDSZ—Fidesz), Fejér Ferenc (SZDSZ—Fidesz), Gáli József (FKgP), Francz Rezső (MSZP—Agrárszövetség), dr. Iberpaker László (MDF), dr. Kozma Andrásné dr. HeccerÉva (MDF), Koszo­rú József (MDF) és dr. Lábady Miklós (KDNP). Polgármesternek a 41 éves Feigli Ferencet, a korábbi tanácselnököt választották meg. (Folytatás az 1. oldalról) Pár órai pihenés után kérdez­tük a demonstráció szervezőit, a taxisokat. Hogyan látják a ki­alakult helyzetet, hogyan néz­nek szembe azokkal, akik teg­nap még „ellenfélként” nyilat­koztak róluk? A kaposvári koor­dinációs központ vezetői sze­rint Somogybán a szimpátia messze felülmúlta az orszá­gost. A kialakult lakossági egyetértés jórészt annak volt köszönhető, hogy rugalmasan és fegyelmezetten hajtották végre a központi utasításokat. A vasárnapi élő televíziós köz­vetítés végképp a fuvarozók mellé állította a tömegeket. A A megyei rendőr-főkapitány­ságon arról érdeklődtünk, mi­lyen tapasztalatokat szereztek a blokád feloldása közben. — Nagyon gyorsan feloldó­dott a blokád a megyében min­denütt — válaszolt dr. Ferenczi László megyei rendőrfőkapi­tány. — Éjfélre már mindenhol tiszták voltak az utak. Az első perctől kezdve együttműköd­tünk a rendfenntartásban a blo­kádnál lévőkkel. Semmiféle el­lentét nem volt a taxisok és kö­zöttünk; egyik osztályvezetőnk állandóan együtt volt velük, így tájékozódtunk a problémákról és segítséget nyújtottunk. Két garázdaság történt csak, erről a sajtó is hírt adott. Látható volt, hogy néhányan nem értet­tek egyet a blokád felállításával. Ez időszakban kevesebb bűn- cselekmény történt. Az átlagos­nál több ittas vezető akadt fenn ezeken a blokkolt helyeken; ha nincs az útelzárás, valószínű­csatlakozás nemcsak a dekla­rációkra szorítkozott, a polgári védelem által kiosztott meleg étel és ital mellé sok helyütt a polgárok vitték a halászlét, bab­gulyást a barikádok őreinek. — Most igazolódott igazán, mennyit ér a tisztességes ér­dekképviselet. Az egyéni meg­mozdulások nem vezetnek eredményre, de ilyen érdekkép­viselettel lett a fuvarozók ma­gánérdeke országos érdek — mondták a képviselők. — Ami pedig a szembenézést illeti, arra az utasokkal a holnapi igénybevételkor kerül sor. Mert, szerencsére, az élet nem állt meg. leg nem buktak volna le. Ter­mészetesen több rendőr teljesí­tett szolgálatot, fokozott járőrö­zés folyt. — Érkezett feljelentés, indul eljárás személyek ellen a kiala­kult helyzet miatt? — Eljárás csak azok ellen indul, akik konkrét bűncselek­ményt követtek el — szögezte le dr. Ferenczi László. Elmondta továbbá, hogy té­ves információk miatt az írott sajtóban olyan hírek jelentek meg, amelyek hamisak. Senki sem öntötte le magát benzinnel, ez csak fenyegetőzés volt, és a halálos kimenetelű baleset sem a blokád miatt történt. Amikor a demonstráció befejeződött, volt egy utolsó megbeszélés a kapi­tányságon; ezen a kaposvári önkormányzat képviselői is részt vettek és megköszönték a rendőrség korrekt intézkedé­sét. Végül azt mondták mind­annyian: így volt jó.‘ A szokásosnál is több kárbe­jelentés érkezett a Hungária Biztosító kaposvári egységébe. Varga László igazgatótól azt is megtudtuk: ennek' egyik oka, hogy a napi szokásos 35-40 bejelentést az autósok pénte­ken az útelzárások miatt nem tudták megtenni. Emiatt torló­dások is vannak. — Várhatóan tovább fog nö­vekedni a kárbejelentések szá­ma, hiszen a bojkottban részt vevő autóknak többször kellett elszenvedniük atrocitásokat is. Ilyen esetben hogyan fizet a Hungária Biztosító? — Most érkezett telexen a vezérigazgatói utasítás, amely szerint: azoknak, az intézetünk­nél cascóval biztosított gépjár­műveknek, amelyek az elmúlt napokban a közlekedést aka­dályozó magatartásukkal jogel­lenesen maguk idézték elő a biztosítási esemény bekövet­keztét, intézetünk mentesülési okok miatt kárt nem térít. Ha­sonló a megítélés abban az esetben is, ha a hatóságok kényszerintézkedései közben keletkezett kár az autóban. Az okozott kár nem vonható a köte­lező felelősségbiztosítás fede­zeti körébe sem, mert azt a ha­tóság nem üzemtartói minőség­ben, hanem az államigazgatási jogkörben eljárva okozta. Ha a kárbejelentésnél a szán­dékos károkozás ténye felme­rül, a legmesszemenőbb gon­dossággal kell eljárni. A tényál­lás függvényében indokolt le­het, hogy csak a szabálysértési eljárás eredményének megis­merését követően kerülhet sor az állásfoglalás kialakítására. Minden ilyen ügyben feltétlenül szükséges a kárrendező háló­zati egység vezetőjének sze­mélyes döntése a jogtanácsos közreműködésével. Ez a hiva­talos iránymutatás lényege. Hangsúlyozni szeretném azon­ban, hogy az elhangzottakat fi­gyelembe véve is rugalmasan, humánusan és gyorsan szeret­nénk eljárni. Kíváncsiak voltunk az Állami Biztosító véleményére is. Dr. Popper Klára, a budapesti központ jogi és igazgatási főosztályának vezetője a követ­kezőkről tájékoztatott bennün­ket: — Még nem foglaltunk állást ez ügyben. Valószínűnek tar­tom, hogy a Hungária Biztosító véleményéhez hasonló irány- mutatás születik a kárrendezést illetően. (Hunyadkürti—Mészáros—T óth) — Milyen programmal nyerte el újra a bizalmat? — Én azt tartottam szem előtt, hogy ne ígérjek olyant az embereknek, amit nem tudok betartani. Első helyen szerepelt az itt élő emberek -helyzetének — a lehetőségekhez képest való — javítása vagy legalább szinten tartása. Nagy gondot jelent, hogy a folyamatosságot ebben a városban is megőriz­zük, hiszen számtalan beruhá­zás megkezdődött; ezeknek a befejezése nagyon fontos. így az, hogy oldódjon meg a tele­fonhelyzet, a crossbar-telefo­nálási lehetőség, az ígéret sze­rint 1993 első félévében. Javíta­ni kell minden olyan ember hely­zetét, aki nehéz helyzetbe ke­rült a foglalkoztatási gondok miatt. Barcson tíz százalék fö­lött van a cigánylakosság ará­nya, az ő problémájukkal min­denképpen foglalkozni kívá­nok. A másik a privatizáció. Úgy gondolom, hogy ezen a telepü­lésen érdekünk lesz minden olyan bevételt, amelyhez a vá­ros hozzájuthat, megtalálni. Ez érdeke a képviselő-testületnek, az itt élő emberek egyéni boldo­gulása érdekében. Szeretnénk, ha testvérvárosi kapcsolataink kiterjednének a gazdaság terü­letére is, és kialakulna egy ver­senyláz, meg akarnák nyerni maguknak Barcsot azok a nyu­gatiak, akik tőkével, versenyké­pességgel rendelkeznek. Re­mélhető, hogy ez előrelépést jelent majd a városnak. — Itt a Drávának is nagy sze­repe lehet. — Nagyon fontosnak tartom, hogy a folyót a település kihasz­nálja, a gazdaság területén is. Továbbra sem tettünk le arról az elképzelésünkről, hogy vám-' szabadterület legyen, s ide megpróbáljunk külföldi tőkét csalogatni. Szeretnénk előnnyé változtatni egykor hátránynak számító kapcsolatainkat a ve­lünk határos Jugoszláviával. — Milyen elmaradásokat kell behoznia Barcsnak? — Nem sikerült a fiataloknak igazi programot adni. Az ő be­vonásukkal, mielőbbi együtt­működéssel változtatni kell ezen. Az időskorúakkal állan­dóan foglalkozott ez a telepü­lés. Az önkormányzat továbbra is minden segítséget meg ad az időskorúaknak. Eddig nagyon kévését foglalkoztunk a közép- korosztállyal. Fontosnak tar­tom,- hogy az önkormányzat megnyerje magának őket, együtt gondolkodjon, együtt dolgozzon velük, s próbáljon javítani a helyzetünkön. —Mi az, amiben először dön­tenie kell az önkormányzatnak? — Az alakuló ülésen a képvi­selők elmondták, hogy mit örö­kölnek. Teljesen tisztán akarják látni azokat a kérdéseket, ame­lyekkel az önkormányzati tör­vény is foglalkozik. A testület­nek föl kell készülnie arra, hogy egy tiszta, becsületes leltárt készítsen, s ezt a testület elé tárja és megfogalmazza: mi­ben, hogyan és milyen formá­ban kellene továbblépni. Ami megoldatlan — a vízminőség, a gyakori víznyomás-ingadozás, a tévévétel lehetősége stb. —, azt első helyen ki kell emelnie az önkormányzatnak. Az az el­képzelésem, hogy minden kép­viselővel végigjárom a körzetét, hogy megismerjük a gondokat. Ezt majd csomagtervként le­tesszük az önkormányzat asz­talára. Minden lakost várunk az üléseinkre. Szeretnénk, ha ez­zel — rangot adva a testületnek —azt bizonyítanák: érdekli őket az, amivel foglalkozunk. A kép­viselő-testületnek egyetlen cél­ja van: az, hogy megmutassa az itt élő lakosságnak: mi csak ér­tük akarunk tenni, a korábbinál sokkal jobban bevonva őket az előkészítésbe, kikérve vélemé­nyüket. Novemberre eladók Családi házak lesznek — Lakótelep épül Kaposváron A Badacsony utcában a Pannon Wolf Építőipari Kft. 4 lakásos sorházat szerel össze. A szerkezetkész épületek — tetőtér-beépítési lehetőséggel — november végére értékesíthetőek lesznek. Ugyanitt a Zselic Építőipari és Kereskedelmi Kft. hagyományos technológiával 5 lakásos sorházak alapozását kezdte meg. (Fotó: Jakab Judit) Önmérsékletet vállalnak a termelők KEVESEBB TEJJEL - DE TISZTA FEJJEL (Folytatás az 1. oldalról) A megállapodás első pontja­ként az ármechanizmusban a direkt beavatkozás helyett a piaci árviszonyok megjelenését kell elősegíteni. Ehhez azonnal ki kell dolgozni a termelés kvó­tarendszerét, az exporttámoga­tásokat. Meg kell erősíteni a nagybani piac szerepét és visz- sza kell ámítani a szerződések rangját. Mindenképpen meg kell fogalmazni és állapítani a legalacsonyabb felvásárlási árat. — A kvótarendszer beveze­tésével, valamint a legalacso­nyabb felvásárlási ár megfogal­mazásával lehet csak szabá­lyozni jövőben a felvásárlást — mondta dr. Exner Zoltán. Második pontként fogalmaz­ta meg a megállapodás a piac­építés szerepét. Itt a legfonto­sabb feladat a még létező kö­töttségek azonnali feloldása. A termeléstfelügyelőés ellenőrző szervezetek ma még jogszabá­lyi kötöttségként ismerik az állo­mánylétszám alakulását, ugyanígy a tejleadási kötele­zettséget s nem utolsósorban az épületek hasznosítását. — Az állományleépítéseknek sok esetben gátat szab például a létszámtartási kötelezettség. Ha viszont életbe lép a kvóta- rendszer, nem lehet jó szóval kevesebb termelésre serkente­ni a teheneket. Lényeges elem­ként határozta el a termelők tanácsa, hogy a 30 százalékos­ra kurtított exporttámogatás okvetlenül fennmaradjon. A tár­sadalom és a fogyasztás érde­kében fogalmazták meg, hogy a jelenlegi fogyasztói árkiegészí­tést tovább már ne csökkent­sék, és a jelenlegi árszinten négymilliárd forintnyi költség- vetési kiadás megmaradjon. — A termelők önmérsékletre irányuló hajlandóságát mutatja az a tény, hogy elfogadják az állománycsökkentést és a kvó­tarendszert, mert ellenkező esetben nemcsak a termelő, hanem a feldolgozóipar is lehe­tetlen helyzetbe kerül. Az am­úgy is kritikus, mélypontú fo­gyasztás pedig óriási társadal­mi problémák további forrása lehet — foglalta össze a buda­pesti tanácskozás tapasztala­tait dr. Exner Zoltán. (Mészáros) A rendőrök: — Mindannyian azt mondtuk, így volt jó! Lajos Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom