Somogyi Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 135-160. szám)

1990-10-27 / 157. szám

fi • • ____/ I . évfolyam, 157. szám Ára: 5,80 Ft — KÖZÉLETI NAPILAP----------------- 1990. október 27., szombat T AXIBARIKAD KAPOSVÁR KÖR Az álló kocsisorok tegnap már nem a benzinkutaknál, ha­nem a városok út­jain, útkeresztező­déseinél kígyóz­tak... A taxisok és mindazok, akik egyetértésen túl részt vállaltak az akcióban, eltorla­szolták az utakat, azzal a szándékkal, hogy a kormányt a benzináremelés visszavonására bír­ják. Feszült, de ta­nulságos napot él tünk meg tegnap... Az ország és a so- mogyi helyzetről la punk 1 -2-3. oldalán számolunk be. Szolidaritás a taxisokkal Nagygyűlés Kaposváron Tegnap este hét órára nagy­gyűlést hirdettek a Kossuth té­ren a kaposvári taxisok, A kitű­zött időpontra mintegy S0ő ember gyűlt össze és követelte a szónokokat. Ugyanis hét éra­kor mag senki sem vállalkozott arra, hogy megszólaljon. A nyi­tó szónok Incze Domokos, az SZDSZ kaposvári szervezeté­nek ügyvivője volt. Első meg­nyilatkozásai után a tömegből egyre többen kezdtek kiabálni: „Ez nem a taxisok, hanem a magyar nép demonstrációja”. „Nem tudok kenyeret adni a gyerekemnek, mondjon le a kormány.” Közben az SZDSZ ügyvivője felolvasta pártja nyi­latkozatát, amelyet szinte mon­datonként megtapsoltak. Ne­gyed nyolc tájban Sárdi Lajos, az ipartestület titkára kért szót. Rámutatott, nem taxis de­monstrációról van szó, mint ahogy a hírközlő szervek hirde­tik. Beszélt céljaikról, megkö­szönte a lakosság támogatását. Bejelentette, addig folytatják a tiltakozást, amíg eredményt nem érnek el, Ezután Fekete Gyula, a Koro­na Taxi képviselője lépett elő a tömegből. Megköszönte, hogy ilyen sokan eljöttek. Közölte, mindent megtettek azért, hogy a városban zavartalan legyen a fontos áruk szállítása. Elmond­ta: a nap folyamán sok olyan telefont kaptak, amelyek a la­kosság szolidaritásáról biztosí­tották őket. Ő is megerősítette, hogy a demonstrációt addig folytatják, amíg el nem érik cél­jukat. Ezzel a hivatalos részlégét is ért volna, ám a gyűlés „alkal­mi szónokai” még kifejtették véleményüket. A tömeg csak ezután oszlott szét. Megbénult a buszközlekedés 8 óra 45 perc: A helyzet telje­sen ellehetetlenült, a munkába indulóknak gyalog kell megten­niük a néhol több kilométeres távolságot. Mint Danes Gabriel­la, a Kapos Volán személyszál­lítási üzletágvezetője elmond­ta, körülbe!ül7.45 óta csak a 12- es járat tud közlekedni, ezt megerősítették és gyakrabban közlekedtetik, a város belső for* gálma megoldott. A helyközi és távolsági buszok nem tudnak bizonyos helyekről továbbmen­ni, várakozásra kényszerülnek, Többszer durva megnyilvánu­lásokat tapasztaltak a vállalat dolgozói a „barikádoknál”. Hoz­zátette, ez nem csak a taxisok ügye és nem biztos, hogy ezt így kell megoldani. A vállalat­nak is sok millióba fog kerülni az áremelés, mellyel borzasztó helyzet állt elő... A buszállomáson fejkendős nénik töltik kényszerű sztrájkju­kat s keseregnek: „...ezért mentünk el szavazni?!..." A 11 -es buszmegállóban újabb várakozó csoport: ...csak a mentőket engedik át... az én gyerekeim sem tudtak elmenni dolgozni...” (A buszpályaudvaron most nincs hiány tömegközlekedési jármüvekben, a várakozóban hatalmas tömeg toporog, előke­rülnek a tízóraik is.) 9 óra 05 perc: A sofőrök kis szobájukban gyülekeznek. Nemcsk a meleget adó kályha miatt forró a hangulat. — Már a 12-es busz sem köz­lekedik — jelenti be az egyik „pilóta”. Teljesen megbénul a forgálöm, már a távolsági bu­szok sem indulnak el. A rádió­ban most hallottuk, ha kell, erőszakkal távolítják el a taxiso­kat, = Hozzájuk már csatlakoz- tak a „maszekok" is = mondja egy másik sofőr, ízzel a rendel­kezéssel a kormány túllőtt a cé­lon... 9 óra 10 perc: Mindenhol fe­szült várakozás, a léptek lelas­sultak... Szállás, étkezés a Kaposváron rekedteknek Somogy, Kaposvár ellátá­sáért érzett felelőssége je­gyében fontos intézkedése­ket határoztak el tegnap dél­után a tanácskozásra ösz- szeült megyei tanácsi, kapos­vári vezetők. A megyei tanács állandó és folyamatos éjjel-nappali ügyeletet tart. Három telefo­non érhető el (12-634, 13-615, 12-545). Dr. Gyepe­sei István, a megyei tanács elnöke elmondta, hogy ki­emelten segítik a kollégiu­mok, az egészségügyi intéz­mények, az alapvető áruellá­tást biztosító üzemek műkö­dését, működtetését. Arról is szó volt ugyanis, hogy a tej- és kenyérellátás­ban gondok vannak, noha a kenyérgyárak folyamatosan sütnek. Elsősorban olyan problémák várhatók, hogy a tejet, az élő állatot nem tudják beszállítani az üzemekbe, esetleg az utakon reked a szállítmány. . Az említett ügyeletén meg­különböztető jelzést adnak ki azoknak a gépkocsiknak — névre, rendszámra szólóan —, amelyeknek fontos a moz- . gásuk az ellátás vagy más fontos feladat szempontjá­ból. A Vöröskereszt szintén ügyeletet tart, s a 10-133, a 10-739-es telefonon hívható. A megyei tanács a Vöröske­reszttel közösen felvállalta a Kaposváron rekedtek éjjeli elhelyezését, étkezésének megszervezését a Latinca, s Gyergyai kollégiumban. Fotó: Gyertyás László „Ez tiszta dili!" ...motyogta maga elé egy gyerek a Hársfa utcában, mi­után Szentjakabról a belvárosig jó pár kilométert legyalogolt. Maga Sem volt tisztában vele, hogy a helyzet legpontosabb jellemzését adta. Mert tegnap Kaposváron tényleg ez volt a helyzet,,, A Jutái úton volt a legnagyobb a fennakadás. A gepkocsiosz- lop beláthatátlanul hosszú,,, = Király Béla nem tud idejön­ni?! — kiabált egy asszony. — Ha a kormány és az Ország- gyűlés a népé, akkor a nép miért áll itt?! Követelni követel­nek, de adni nem adnak sem­mit. Ilyen mértéktelenül árat emelni?! Nem szégyellik magu­kat? — Csak úgy záporoztak a nyomdafestéket nem tűrő kife­jezések. Kérdés nélkül is beszéltek az emberek. — Eddig 1500 forin­tért tankoltam tele a Daciámat — ezután 2600-ért kellene... — panaszkodott egy autós. Egy maszek teherfuvarozónak két­százezer forint értékű áru volt a kocsijában: Sárvárra szándé­kozott hurkát és kolbászt szállí­tani. Most mégis ő volt az egyik leghangosabb, aki támogatá­sáról biztosította a kezdemé­nyezést. — A nép velünk vanl — mondta és mások visszhan­gozták. Tények is alátámaszt­ják ezt, hiszen a Jutái úton a Piért üzemi konyhájáról élel­miszert és meleg teát hoztak a sztrájkotoknak — méghozzá kérés nélkül és ingyen. A kórháznál mindig állt sza­bód taxi, és a „barikádnál* is várakoztak olyanok, akik a be­tegek fuvarozását oldották meg — méghozzá ingyen. A „barikádon" néhány külföl­di is fennakadt: értetlenül szm-- lélték az eseményeket. Többen a szántásban próbálkoztak egérutat nyerni. Az „eredmény” megrekedt és árokba borult jár­müvek sora... — „Éjfélkor indult a demokrácia!” — mondta egy szemlélődő. Az áremelés — úgy látszik — összetoborozta azt a népi egyetértést, amelyre egyébként régóta nagy szük­ség volna — csak nem ilyen módon! A teheráru-fuvarozók szintén támogatásukról biztosították a személytaxisokat. Ha szüksé­ges, hétfőtől az egész megyé­ben csatlakozni fognak hozzá­juk. — A mi érdekeinkről is szó van — mondták. Három óra után néhány perc­cel a kaposvári Korona taxi egyik kocsija hangosbeszélőn szólította fel a lakosságot: ve­gyen részt a kaposvári magán- fuvarozók esti tiltakozó nagy­gyűlésén. A reggeli műszak még beindult Ot kaposvári nagyvállalatnál arról érdeklődtünk, okozott-e náluk fennakadást a közleke­dés megbénulása. A Tungsram Rt.-nél nem volt nagy tömegű a hiányzás, a munkát nem befolyásolta. Pon­tos adatokkal nem tudtak szol­gálni arról, hogy hányán nem tudtak bejutni a munkahelyük­re. A villamossági gyárban vol­tak, akik még tíz óra körül sem értek be, mintegy 150-180 vidé­ki dolgozójuk munkába állása volt bizonytalan. A ruhagyárban mindenki elkezdhette a reggeli műszakot, de attól tartottak, hogy a délutánosok már csak hiányos létszámmal tudnak megjelenni a munkahelyükön. Gond volt a vidéki telephelye­ken — közel négyszáz bejáró dolgozójuk van. A Masterfil Pamutfonó-ipari Vállalatnál műszakonként mintegy har­minc bejáró van. Abban bíztak, hogy talán vonattal be tudnak menni a délutánosok. A vidéki telephelyeikről nem tudtak fo­nalat behozni... A Kaposgép- hez sokan gyalogosan tették meg az utat, hogy a műszak­kezdésre odaérjenek. Voltak azonban, akiket hiába vártak. Valamennyi munkahelyen fő­ként azt kérdezgették a dolgo­zók: hogy jutunk haza? (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom