Somogyi Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 135-160. szám)
1990-10-04 / 138. szám
1990. október 4., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 Jön a digitális lefedő Telefontávlatok Első az üzlet — Teljes átalakulás három év alatt (Folytatás az 1. oldalról) Budapesten az első digitális lefedő központot a jövő év második felében adják át. 1993-ig azonban nemcsak a főváros, hanem a budapesti agglomeráció távbeszélőhelyzete is jelentősen javul majd, hiszen 43 település összesen 90 ezer új vonalat kap. Az első időszakban azonban az üzleti igények elsőbbséget is élveznek az egyéni előfizetőkkel szemben. Ezt Horváth Pál azzal indokolta: a mai világban a gazdaság működőképességéhez, a külföldi tőke bevonásához az üzleti szféra információs és adatátviteli infrastruktúrája nélkülözhetetlen. Ugyancsak elsősorban az üzleti szféra — különösen a bankvilág — számára nagy jé- lentőségű, hogy 1991 első negyedévében — Siemens technika alapján — beindul a csomagkapcsolt számítógépes adatátviteli rendszer is, kezdetben 500, majd 2700 számítógép részére. Hamarosan megjelenik a mobil rádiótelefonszolgáltatás is; ezt a Távközlési Vállalat leányvállalata, a Magyar Rádiótelefon Kft. végzi. További újdonságnak számít, hogy már a közeljövőben hívhatóvá válnak a nyilvános telefonok is, amelyeket egyébként a semmilyen határt nem ismerő vandalizmus miatt rövidesen korszerű, kártyás készülékekkel váltanak föl. Ezekből az idén 800, egy éven belül pedig összesen 2000 darabot vásárolnak. A hároméves program pénzügyi és egyéb feltételei — az egyéb alatt elsősorban a CO- COM-korlátozások könnyítése értendő — biztosítottak, hiszen a szükséges pénz belső és külső források, hitelek és lízing- konstrukciók igénybevételével már lényegében együtt van. A fejlesztést a Világbank 150 millió dollárral, az Európai Beruházási Bank pedig 100 millió dollárral támogatja, ezek együttvéve az összberuházás 13 százalékát adják. Ami a szolgáltatások díjait érinti: a jövő év első felére várható a helyi beszélgetések díjának körülbelül kétszeres emelése. A vállalat vezetése azonban ígéri: a helyközi és távolsági beszélgetések díjtételei lényegében nem változnak. Javul viszont az ügyfélszolgálat, mert a vezetés célja, hogy az ügyfelek ezentúl ne a telefonközpontok zegzugain keresztül jussanak el az egyébként is ritka fogadóórákra, hanem a korszerű, kényelmes ügyfélszolgálati irodákban kérhessenek felvilágosítást és adhassák elő panaszaikat. Ezért még az év végéig országszerte 20 ügyfélszolgálati iroda megnyitása várható. Hóhányókra szükség van Só sem éri a ház elejét (Folytatás az 1. oldalról) Az idei télre 4 hótoló-sószóró- val és 4 padkanyeső géppel készülünk, s ha kell, újabb négy járművet bármikor átalakíthatunk. — Természetesen kisgépeink is láthatóak lesznek majd az utakon — mondta Püspök Rudolf —, és a hólapátoló munkások is mozgósíthatók, ha szükség lesz rájuk. Sőt más — az építési és parkfenntartási — területekről is tudunk átcsoportosítani embereket. Október utolsó napjaiban tartjuk a célgépszemlét, s ezen részt vesz minden dolgozónk. A kaposváriak gyakran kifogásolják, hogy nem sózzuk eléggé az utakat. Nem tudják ugyanis, hogy bizonyos hőmérséklet (-10, -15 C) alatt a sózás már semmit sem ér. Hiába szórnánk ki akár ötször annyit, az sem olvasztaná meg a jeget. Tiszta sót vagy felületérdesítő anyagot pedig — magas ára miatt — csak végső esetben és korlátozott mennyiségben használhatunk. Sokszor alkalmazunk alásózást, s ez megtéveszti az embereket, hiszen a felszínen ilyenkor csak a tiszta hó látszik. Most már csak az időtől függ, mennyi fölkészülésre lesz szükség, s mikor kell először havat takarítani. Nagy László Kisvárosi polgármesterek A gyülekezet és a polgárok akarata szerint Szászfalvi László: ,,A közjavát igyekszem szolgálni” Szászfalvi László református lelkész tegnap reggel ült be először abba a székbe, amelynek a következő négy évben a tulajdonosa lesz. Négy évre őt választották az 5900 lelkes Csurgó polgármesterének. Az ajtón még ott a régi névtábla; Szászfalvi úr nem ad a külsőségekre. Neki most az a legfontosabb, hogy leüljön tárgyalni az apparátus dolgozóival, s meggyőzze őket arról, hogy a kiváló szakembereket, az emberileg is hiteles munkatársakat nem küldik el. Bár azt sem tartja lehetetlennek, hogy kisebb kollektíva fog majd dolgozni a közigazgatásban. Szászfalvi lelkész úr fiatal ember. 1961-ben született Makón. Előbb a debreceni református kollégiumban tanult, majd a budapesti akadémián. 1986-ban került Csurgóra. Alsókban és Szentán szolgálta a református gyülekezetét, majd két évvel ezelőtt feleségével együtt — aki segédlelkész — átvette a csurgói és a csurgó- nagymartoni gyülekezet lelki szolgálatát is. Két gyermekük van: a hároméves Bence és az öt hónapos Boglárka. A tiszteletes úr az MDF helyi alapító tagja. Csurgón köztisztelet övezi. Bizonyítja ezt az is, hogy 777-en adták rá voksukat. — Összeegyeztethető-e a lelkészi és a polgármesteri hivatás? — Én azzal a kikötéssel vállaltam polgármesteri jelöltséget, hogy megválasztásom után is folytathassam lelkészi hivatásomat. Ez szombatonként és vasárnaponként nagyobb leterhelést jelent majd. A köz javát igyekszem szolgálni. Mert szolgálatnak tekintem a polgármesterséget. — Tennivaló és feladat, gondolom, lesz bőven. Kinek a segítségére számít? — Nem én vagyok a legokosabb ember Csurgón, éppen ezért a szakemberekkel együtt akarokdolgozni. Szeretném, ha a város valóban magáénak érezné ezt az önkormányzatot. Mi sem felülről, sem oldalról nem várunk utasításokra, hanem azt akarjuk, hogy az történjen, amit a csurgóiak akarnak. És azt szeretném, hogy a munkatársaim hasonlóképpen gondolkodjanak. Szászfalvi László programját már megismerhették a csurgóiak, a fórumokon és az MDF helyi lapjából. A legfontosabbnak a város gazdasági életének föllendítését tekinti. Másodsorban a művelődéssel akar foglalkozni. A sport és az egészségügy sem maradhat háttérben, mint ahogy a szociálpolitika, a környezetvédelem sem. Az új polgármester konkrét feladatok rangsorolásában számít a megalakult önkormányzati testület csapatmunkájára. — Beszélgetésünk után néhány perccel az apparátussal találkozik. — Bízom a szakemberekben. Mindenkire szükség van, aki Csurgóért tenni akar. Tisztviselőkre, egyesületekre és a különböző munkahelyi közösségekre egyaránt. Nagy Jenő Meghódítják a marcali piacot Önállóan gazdálkodnak a pénzzel Megyei földművelésügyi hivatalokat hoz létre az FM KILÉPŐCÉDULÁK, HIVATALOK SZIGORÚAN ELLENŐRZÖTT TÁVOLLÉTEK (Folytatás az 1. oldalról) Hasonlóképpen gondolkodik a Diszkont Kft. ügyvezetőigazgatója, Hencz József is. A kiállítás egyben piackutatás is. Ha lesz érdeklődés, még az idén műszaki üzletet nyitnak a somogyi kisvárosban. A bemutatott híradásipari, háztartási gépek, termékek csúcsminősé- gűek, és 20—30 százalékkal olcsóbbak a kereskedelmi forgalomban megszokottnál. A tervek szerint jövőre—több vállalkozó bevonásával — ezerötszáz négyzetméter alap- területű üzletházat nyitnak Marcaliban. Egyediek, ízlésesek a Morgó Kft. bútorai, s aránylag olcsók Fodor Sándor divatholmijai. A Flipper Kft. távol-keleti gyümölcsteákat árul, az ajándék- tárgyakat pedig Angliában készítették. Mindössze négy rókabundát mutattak be, de ha valamennyit elviszik, a készítője milliomos lesz. Tornyos László ugyanis 2—4000 forint között kínálja ezeket a téli holmikat, bár nekem már az áraktól is melegem lett. A kiállítás október 6-án délig tekinthető meg. Megyei földművelésügyi hivatalokat hoz létre a Földművelésügyi Minisztérium az év végéig — jelentette be a minisztérium tegnap tartott sajtótájékoztatóján dr. Borbély Gyula, a jogügyi főosztály vezetője, aki a megyei mező- gazdasági szakigazgatás intézményrendszerének újjászervezésével kapcsolatos minisztériumi elképzeléseket ismertette. Elmondotta: az önálló hivatalok átveszik a tanácsoktól az ágazattal kapcsolatos feladatokat, így például az állategészségügyi, a növényegészségügyi, a talajvédelmi és az erdőfelügyeleti munkát. Ezek a részlegek a hivatalokon belül szintén bizonyos önállóságot kapnak azáltal is, hogy a munkájukhoz szükséges anyagiakkal maguk gazdálkodnak. A főosztályvezető külön is A paprikahajtatás korszerű módszereit (támrendszeres, tápoldatos, időzített termesztés stb.), az újabban nemesített hibrid paprikafajtákat, a növényvédelemben és a tápanyagellátásban alkalmazott új módszereket és növényvédő szereket ismertető tanfolyam indul novemberben a Kertészeti és Élelmiszeripari szólt a földhivatalok nehéz helyzetéről. Munkájukat a technikai eszközök hiánya és a dolgozók alacsony bére még mindig az átlagosnál nagyobb mértékben hátráltatja. Erre az évre ugyan előteremtették a működésükhöz szükséges anyagiakat, ám továbbra is gond, hogy az illetékek és az ügyfelek egyéb befizetései — amelyekből a hivatalok a kiadásaikat részben finanszírozni tudnák — a tanácsokhoz, illetve az önkormányzatokhoz folynak be. A földhivataliak munkáját a jövőben segítő számítástechnikai eszközök beszerzésére a minisztérium pályázat útján teremt lehetőséget. A sajtótájékoztatón dr. Szent-Miklóssy Ferenc személyében bemutatták a minisztérium szóvivőjét. Egyetem Zöldségtermesztési Intézetében. Ez a hajtatási idényben három alkalommal egynapos elfoglaltsággal jár. Jelentkezni október 31-ig lehet írásban, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Zöldségtermesztési Intézetében (1118 Budapest XI., Ménesi út 44.) vagy az 1/667-282-es telefonon. A legtöbb vállalatnál bevált módszerként alkalmazzák a kilépőcédulákat. Ezek arra hivatottak, hogy a dolgozók halaszthatatlan ügyes-bajos dolgaikat munkaidőben is el tudják végezni. Ebbe sok minden belefér. Az üzemek és gyárak ezért általában a kilépési engedélyek három formáját alkalmazzák: a magán- illetve a hivatalos kilépő, s ezenkívül van egy olyan engedély, amely a már ledolgozott munkaidő terhére vehető igénybe. Az utóbbi kettőt ugyanúgy fizetik, mint a munkát. Both Józsefet, a Finommechanikai és Elektronikai Kft. gazdasági igazgatóhelyettesét arról kérdeztem, hogy náluk mikor adnak ki kilépési engedélyt. —A magánkilépőket és a már ledolgozott munkaidő terhére igénybe vehető engedélyeket a dolgozók általában hivatalos ügyek intézéséhez és különböző betegségek kivizsgáltatásá- hoz kérik. Ha üzemorvos küldi őket, akkor hivatalos kilépőt kapnak. Ha nem, akkor a magánkilépőjük terhére hagyhatják el a vállalat területét. — Ellenőrzi-e valaki, hogy kinek, hányszor adnak kilépőt? — Természetesen. Ez az osztályvezetők feladata, ők vezetik az ellenőrzést; ők adják ki az engedélyeket. Ok a felelősek azért, hogy ki hányszor hagyja el a vállalat területét. Nincs meghatározva, hogy hányszor, ez a körülményektől függ. Ebben az az alapelvünk, hogy amit munkaidőn kívül megtehetnek a dolgozóink, azt nem munkaidőben intézzék. Egyébként elsősorban a végzett munkát kérjük számon és nem a bent töltött időt. — Változott-e a kilépők száma a korábbiakhoz képest? — A létszámcsökkenés kö- vetkfeztében természetesen csökkent. A dolgozók számához viszonyítva azonban nincsenek ingadozások. A Fazekas Háziipari Szövetkezetben elsősorban a hivatalos és a magánkilépőt alkalmazzák. Elbert Imre, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy az engedély a műszak vezetőjétől, illetve az irodán kérhető. Ok végzik az ehhez kapcsolódó adminisztrációt és az ellenőrzést is. Visszaélések nemigen fordulnak elő, hiszen állandó a portaügyelet. A Tungsram Rt Elektronikai Gyárában elsősorban a hivatalos és a magánkilépőt alkalmazzák. Ezeket a lehetőségeket a gyár 900 dolgozója közüt naponta átlagosan 2—3 veszi igénybe. Báli György, a gyár munkaügyi osztályának a vezetője elmondta: a kilépőcédulákat a gazdasági vezetők adják ki. Visszaélések ezzel kapcsolatban nemigen fordulhatnak elő, mert ki- és bejövetelkor az időpontot a portás rávezeti a kartonra, s évente egy alkalommal a belső ellenőrzés is kiszűri a visszaéléseket. — Változott-e a kiadott kilépők száma a korábbi évekhez képest? — Egyértelmű a csökkenés; valószínűleg az egyre jobban eluralkodó munkanélküliségtől való félelem miatt. Az emberek meggondolják, hogy mire használják fel a munkaidőt. A másik ok talán az, hogy bővítettük szakorvosi hálózatunkat, így nem kell a munkaidő tetemes részét az orvosi rendelőkben tölteniük. Sárdi Nóra (Süli) Tanfolyam növénytermesztőknek
