Somogyi Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 135-160. szám)
1990-10-25 / 155. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. október 25., csütörtök ASZÁLY UTÁN Az ősz Somogybán Környezetkímélő növényvédelem- Beszélgetés Reisinger Péterrel Egy sávolybereki döngölt parasztházban, könyvek, nemzetközi szakirodalmak, fordítások alapján a somogyi őszről szerettem volna írni. Egyikeste—a csodálatos szarvasbőgések után — puskámat felakasztottam, száraz gumicsizmámat lehúztam, a kéziratot pedig kidobtam. Elszorult a szívem sétálás közben, látva a szárazság okozta pusztításokat. A kukoricák csöve csupán gyermektenyérnyi nagyságú volt, ha egyáltalán hozott termést. Gyóta- pusztán, egy régi kútból csak csordogált a víz. Szomjas vadak vártak enyhülésre a környező kukoricásban. Ennek láttán megkérdeztem önmagámtól: mi az aszály? Hányszor Ha a téli hótakaró elmarad, már önmagában is aszályveszélyt jelenthet. A táblázatból látható az utolsó két esztendőben Somogybán számottevő hótakaró nem volt. 1990-ben pedig a csapadék júniustól október végéig Kaposváron 319, Siófokon csupán 165 mm volt. Második (2) térképünkön a talajfelszín vízhiányát mutatjuk be. A térkép az október 15-i állapotot tükrözi a Magyar Köztársaságban. Láthatjuk, megyénk katasztrofális helyzetben van. Hiányzik a talaj felső 1 méteres Emlékszem gyermekkoromból, hogy estefelé, az állatok etetése után az öregek gyakorta kikönyököltek a kapufélfára, oszt megbeszélték ügyes-bajos dolgaikat. Karádon legelőbb mindenki a szomszédjával „politizált” arról; mennyit ellett a disznó, miképp nő a vetés. A városba vágyó fiatalok segítség nélkül nem boldogulhattak korábban sem, mint ahogy szülőinagyszülői támogatás híján ma is szinte lehetetlen megélniük. Az öregek jó szándékkal eladják hát a házat, ahol születtek, a tágas udvart, kertet, ahol felnőttek és ledolgozták életüket. Mert kell a pénz a fiataloknak. Aztán irány a város! Sok időbe telik, míg megbarátkoznak új környezetükkel. Ötven-hatvan esztendővel hálehetett megyénkben? Az irodalmat lapozva döbbenten olvastam: Kaposvár adatai alapján, 1880. október 1 -je és 1990. szeptember 30-a között tíz aszályos mezőgazdasági évszak fordult elő az elmúlt 110 évben. Első táblázatunkban Kaposvár adatai alapján 1880 óta napjainkig felsoroltuk az aszály sújtotta éveket. Az első oszlopban a téli félév akkori csapadékösszegeit olvashatjuk. A második oszlopban az augusztus havi összegeket mutatjuk be. E hónap a növények életében igen fontos időszak. A harmadik oszlopban a tenyész- évek csapadékösszegeit adtuk meg. Augusztusban Kaposváron 17 mm csapadék hullott. Második megállapítás: ez az aszály tehát már két éve készült. A nagyüzemi gazdálkodás gigantikus méretű szántásaival, a régi vízfolyások betemetésével, a talaj felszínét tovább szárította. rétegéből a víz. így már érthető, miért nem csordogált a gyóta- pusztai kút — elnyelte a talaj —, és miért száradtak ki megyénk forrásai, patakjai. Mi erre a magyarázat? A világon számos elmélet van, és tűk mögött kell ilyenkor mindent elölről kezdeni. Gyakran csörög panaszosan a telefon siófoki fiókszerkesztőségünkben: a hívó fél legtöbbször lapunk, a nyilvánosság segítségét kéri vélt vagy valós sérelme orvoslásához. A legszomorúbb akkor vagyok, ha két (a társadalmi berendezkedés által felszínre hozott problémák miatt) egymás mellé sodort idős ember acsarkodik egymásra. A minap Boglárlelléről hívtak — az egyik szomszéd „csupán” 70 múlott, a másikuk 85 éves. A problémák akkor kezdődtek, amikor a fiatalabb úgy fűFöldünk éghajlatváltozásáról beszélünk. Az egyik ilyen elmélet abból indul ki: a Déli-sarkon kilyukadt az ózonréteg. Ezt a levegőben előforduló gázok, minőségi változása okozza. Az emberi tevékenység következtében a szén- monoxid, a kén, a repülés, a spray-k elterjedése és sok egyéb más okozná. Ha most Kaposvár adataira nézünk, elgondolkodtató, hogy az elmúlt 110 év alatt akkor is volt aszály, amikor eketaligával szántottak és a spray-k hírmondóját sem ismerték. A másik elmélet azt mondja, az emberi tevékenységgel szennyezik a légkört, a levegőt. részelt háza végében feketén farönköket, hogy a 6-8 méteres deszkánakvalót a szomszéd kerűén át húzták-vonták a gépre. Ó meg természetesen sérelmezte, hogy letaposták a szőlő- jét-zöldségjét. Azóta kisebb- nagyobb összezördülések miatt rendeltetik egymást bíróság elé. Pontosabban a fiatalabb és újra csak a fiatalabb teszi ezt — néha már úgy tűnik, hogy csupán bosszantásból. Volt időszak, amikor az idősebb szomszédnak meg a feleségének havi kétezer (!) forintból kellett megélnie, mert a többi pénzt levonták kevéske nyugdíjukból. Megkoplalták hát a hercehuramelyek a várható felmelegedést, vízhiányt képesek elviselni. A levegő tisztaságára pedig azonnal úgy ügyelni, hogy élővizeinkbe se kerüljön szennyező anyag. Harmadik ábránkon az időjárás-világszolgálat rendszerét mutatjuk be, mely arra vigyáz, hogy a meteorológia korszerű eszközeivel a mezőgazdasági, orvosmeteorológiai stb. megfigyelésekkel a várható környezeti előrejelzéseket, az időjárás-előrejelzését időben el tudja juttatni a felhasználókhoz. E rendszerbe bejelöltük a Magyar Köztársaság helyét is. Közöljük olvasóinkkal a következő három hónapra szóló előrejelzést is, amely számítógépekkel készült. cát. Mára az is bebizonyosodott, hogy nekik volt igazuk, de azok az évek, azok a veszekedéssel elmúlasztott évek, melyek maradandó betegséget is „szereztek” nekik, már tovatűntek. Közben meghozták az ítéletet a ki tudja hányadik bírósági tárgyaláson — reméli, hogy ez volt az utolsó. Az idősebb bácsi időközben vagy öt ajánlott levelet is feladott a szomszédba: azt írta, hogy béküljenek ki. De a szomszéd, akinek vaj van a füle mögött, (úgy tetszik) erre még mindig nem hajlandó. Neki ajánlom jó szívvel; menjen hátra a fészerbe, hátha maradt még abból a fekete fűrészelésből! Aztán fabrikáljon belőle padot az utcára. Talán még nem késő... Czene Attila A Nitrokémiai Ipartelepek és a pécsi Agroker „10 éves az acetoklór” címmel növényvédelmi szakemberek és vegyszerforgalmazók részére szimpóziumot szervezett Balatonfü- reden. A tanácskozás vendége volt dr. Reisinger Péter a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője. — Legutóbbi nyilatkozatában utalt rá, hogy az FM. a megyei állomások átszervezésére készül. — Minden ágazatban vannak olyan hatáskörök, amelyek átadhatók a már megalakult önkormányzatnak — mondta Reisinger Péter. — A megyei tanácsok megszűnésével azonban több olyan feladatkör vált gazdátlanná, amely nem adható át a helyhatóságoknak. Ezért szervezzük meg a megyei földművelésügyi hivatalokat. Ezeknek a vezetőit pályázat útján, a földművelésügyi miniszter nevezi majd ki. A megyei hivatal 10 tagú szakembergárdából állna, melyben feltétlenül szükség lesz növényvédelmi, állategészségügyi és erdészeti szakemberekre is. Emellett a megyei növényegészségügyi és talajvédelmi, valamint az állategészségügyi állomás, mint két szakigazgatási intézmény, közvetlenül az FM. igazgatása alatt működik majd. Reméljük, hogy bár további támogatás helyett 20 százalékos elvonást kell elszenvedniük, munkájuk így is eredményes lesz. Elsősorban pontos és gyors információkkal tudják a minisztérium munkáját segíteni. —Előadásában utalt rá, hogy a növényvédő szerek használatánál egyre nagyobb szerepet kell kapjon a környezetvédelmi szemlélet. Fokozatosan csökkenteni kívánják a légi úton történő permetezést, a hormontartalmú szereket pedig 1992-től betiltják.- Mityen új szerepet szán annak a jól képzett szakembergárdának, amely most a növényvédelemben dolgozik? A tárca a növényvédelmi feladatok mellett egyre inkább törekszik a környezetvédelem felkarolására. Nem ellenségnek, hanem partnernek tekintjük a zöldeket. A növényvédelmi szakembertől azt várom, hogy ne rutinosan, kommersz módon, hanem napi odafigyelés, mérlegelés után döntsön a vegyszer szükségességéről. —A környezetvédelmi szemlélet mennyivel kerül többe, mint a hagyományos növény- védelem? — Semmivel, sőt olcsóbbá válik. Az USA-ban például a búza gyomirtásában nagy szerepet kap, hogy a növény gyomelnyomó képességét megnövelik, ezáltal kevesebb vegyszert használnak. Nálunk a nagyüzemi szakemberek inkább túlbiztosítanak, többször permeteznek, mert nincsenek érdekelve a költségek optimalizálásában. A környezetvédelmi szemlélet olcsóbb, de nagyobb odafigyelést, számítástechnikai ismereteket, tudományos munkát igényel. Ez lenne az igazi mérnöki munka, mellyel a vegyszereket és a költségeket akár harmadára is lehetne csökkenteni. —A magángazdálkodásban, a vállalkozói termelésben hogyan tudná elképzelni a növényvédelmi feladatok megoldását? — A farmerekben nagy az információigény: a lexikális ismeretek hiányától szenvednek. Kétféle megoldást tudnék elképzelni. Az egyik, hogy felszabadítják a szakembereink tudását. Még ebben az évben életbe lép a rendelet a növényvédelmi szakemberek magánpraxisáról. Ez a jogosítvány 5 évre szólna, aktív, nagy tudású szakembereinket szeretnénk jobban hasznosítani. A másik lehetőség a szaktanácsadói irodák létrehozása, melyek széles körű ismereteket adnának állampolgárijogon, ingyen, a hozzájuk fordulóknak. Mohácson — az országban egyedülállóan — már működik egy referenciairoda, ez a napi gondokra ad megoldást. Költségek nélkül hozták létre. A szaktanácsadók nyugdíjas mezőgazdászok, jogászok. Önként és ingyen vállalták ezt a munkát. — Ön szerint milyen mértékben fog a farmergazdálkodás Magyarországon elterjedni? —A jövőt egy új típusú, valódi tulajdonon alapuló szövetkezeti rendszerben látom, amelyben a növénytermelést 1000 hektáros területen művelik. Ez a nagyság az, mely még áttekinthető és gazdaságos. Az állattenyésztés területén inkább a farmergazdálkodás lesz az uralko- dóbb. — A környezetvédelemben mekkora a lemaradásunk Nyu- gat-Európától? — Elenyésző. Egy éven belül be tudnánk hozni. A feltételek megvannak hozzá: minden modern növényvédő szert forgalmazunk, van 4000 jól képzett szakemberünk — ezzel élen járunk Európában —, már jó számítástechnikai bázisra is számíthatunk. Csupán csipke- rózsika-álmukból kell felrázni a növényvédösöket. Az előrejelzéseket a termelés közelében kell működtetni. Minden megyei növényvédő állomás már 20 éve foglalkozik is ezzel — de hogyan?! Kijelölik a megfigyelt útvonalat, megállapítják, hogy a kártevők éppen tojás- vagy hernyóalakban vannak az adatokat Pestre küldik, itt összesítik, aztán innen vissza az érintett területre. De addigra már minek?! Automatikus meteorológiai állomásokat kell kiterjeszteni ahol a számítógéppel összekötött szimulációs modellezést alkalmazzák. Veszély esetén a számítógép jelez és a védekezés naprakészen történik. H. I. I I I I I I I I I v EGY HELYEN KÉT SZOLGALTATAS! A Somogy Megyei Patyolat Vállalat értesíti a lakosságot és a közü- leteket, hogy november 1-jétői ismét megnyitja Kaposvár, Vörös Hadsereg útja 1. sz. alatti üzletét (a Cukorgyárral szemben, a Hősök temploma mellett). Ugyanitt SZENNAI ISTVÁN CIPÉSZ kisiparos is megkezdi működését, és várja tisztelt megrendelőit! Nyitva tartás: — hétfőtől péntekig 7.30—17.00 szombaton zárva (108381) Ilyen többek között a rengeteg kiszórt műtrágya, amely nitrátot is tartalmaz, a szél felkapja és a levegőbe keveri. Ne is beszéljünk a rossz hatású fűtésekről, a kormot ontó gyárkéményekről. Javítani kellene a levegő minőségét, mert különben egészségünket is tönkretesszük. Ama élő ember önmaga számára állított egy csapdát. E csapda következtében a tudományos előrejelzések szerint felmelegedés várható a Földön, ez pedig szárazsághoz vezethet. A tudósok vitatkoznak ezen, egyet azonban egyértelműen ajánlanak: olyan szárazságtűrő növényfajtákat kell előállítani, IDŐJÁRÁSI VILÁGSZOLGÁLAT (WORLD WEATHER WATCH, WWW) Az előrejelzett értékközök A várható időjárás jellemzése hőmérséklet PC) csapadék (mm) OKTÓBER 10,9—13,0 35—60 Az átlagosnál melegebb és átlagosan csapadékos időjárás várható. NOVEMBER 1,0—7,5 45—70 A havi hőmérséklet a sokévi átlag alatt, a csapadékösszeg átlag körül alakul. DECEMBER-2,9—1,7 25—45 Az átlagosnál kissé hidegebb és szárazabb idő várható a hónap folyamán. Meteorológiai előrejelzés Tudomásul kell vennünk, hogy életünk számos kísérőjelensége a tudomány számara ma még ismeretlen, így az idei aszály okai is. Ezért oly időszerű James Irvin, a Holdon járt neves amerikai tudós imája: „Istenem add, hogy megismerjem és szeressem művedet.” Dr. Böjti Béla Levél a szomszédba Kaposvár 110 évi (1880. X. 1—1990. IX. 30.) adatsora alapján nagyságrendek: legszárazabb évjáratok Téli félév Augusztus Tenyészév (X. 1—111.31.) (1—31.) (X. 1—IX. 30.) év mm év mm év mm 1. 1882/83. 137 1962. 12 1920/21. 401 2. 1967/68. 137 1961. 15 1948/49. 468 3. 1920/21. 157 1929. 16 1970/71. 471 4. 1953/54. 158 1947. 16 1906/07. 503 5. 1989/90. 158 1943. 17 1916/17. 511 6. 1948/49. 174 1990. 17 1889/90. 519 7. 1938/39. 180 1917. 18 1967/68. 519 8. 1988/89. 187 1889. 20 1989/90. 5249. 1924/25. 188 1967. 20 1931/32. 527 10. 1975/76. 190 1978. 20 1893/94. 545 Az aszály legfőbb oka az volt, hogy az évszázad 10 legszárazabb téli féléve közül kettő egymást követte, s az augusztus a 6. legszárazabb volt. A TALAJ FELSŐ 1 »-es TEJ#ÍRÉTEGÖ« VÍZHIÁNYA (m) 1990. október közepén Készült a Központi Meteorológiai Intézet Agrometeorológiai Szolgél taté Osztályén A talaj felső 1 m-es termőrétegének vízhiánya (mm) 1990. október közepén
