Somogyi Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 135-160. szám)
1990-10-21 / 153. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. október 21vasárnap A forradalom a magyar nép bölcsességét igazolta (Folytatás az 1. oldalról) — Amikor kimentem, az életemet mentettem — emlékezik Király Béla. — De nem szakadtam el a hazámtól. És nemcsak érzelmileg, politikailag sem zárkóztam el Magyarországtól. Egyetemi tanárként dolgoztam az Amerikai Egyesült Államokban és alapítottam egy kiadó- vállalatot. 73 olyan könyvet adtunk ki—amelyből 10 most jelenik meg —, amely a magyar ügyről szól. Ézeket a könyveket világszerte terjeszti a Kolumbia Egyetem kiadóhivatala. — Különböző nemzetközi egyetemeken tartottunk konferenciákat, melyekre sok-sok magyar előadót meghívtam. Amikor dolgozni kezdett itthon az ellenzék, akkor küldtünk pénzt, számítógépet, amire szükség volt. Külföldre hívtunk magyar ellenzéki politikusokat, hogy tájékozódjanak. Tehát nem vagyok ejtőernyős, hiszen nem akkor jöttem, amikor kialakult már a többpártrendszer. — Néhány politikai irányzat igyekszik kisajátítani Nagy Imrét, de még inkább a forradalmat. Mi erről a véleménye? — Valóban megfigyelhető ez a jelenség. Miközben folyik a tolongás, sokszor el is felejtik már, hogy miről van szó. Ezt annak idején még Amerikában is érzékeltük. Egyesek ott is ki akarták sajátítani a forradalmat. — Pedig hát a forradalom semmiféle pártérdeket sem igazol, csakis a magyar nép bölcsességét. A magyar népnek azt a vágyát, hogy demokráciában, szabad országban éljen. A forradalom az összmagyarsá- gé! Hallatlan aktivitás eredménye volt. — A mai apátia, a közömbösség, azonban nem méltó 56 szelleméhez. Aktivitás nélkül nem lehet véghez vinni forradalmi cselekedeteket. Ezért is fontos feladat, hogy megismerjék a forradalmat. Ehhez kapcsolódik egy másik kezdeményezésünk. Október 22-én Göncz Árpád könyvcsomagokat ad át a kaposvári iskolák igazgatóinak. Az országban 13 500 csomagot, 40 ezer könyvet osztunk szét, amely a magyar forradalom tényanyagait tartalmazza. — E könyvek ott lesznek a tanárok kezében, hogy megismerjék és tanítsák, mi történt 1956-ban. S ebből merítsenek erőt! Mert az '56-os forradalom bebizonyította: a nemzetnek politikailag tudatosnak, aktívnak kell lennie. Ezt a példát adták az '56-os magyarok. — Köszönjük a nyilatkozatot. Lengyel János Antalit magyarok köszöntötték Vita volt - döntés nem (Folytatás az 1. oldalról) A magyar szervezetek október 23-i ünnepségükön a Bilt- more Szállóban köszöntötték a kormányfőt, a forradalom évfordulóján egyúttal Magyarország újra elnyert szabadságát ünnepelve. A díszvendégek között volt Teller Ede, a világhírű atomfizikus, aki megkapó beszédében arról szólt, hogy hisz a csodákban: az elmúlt év csodája az volt, hogy százmillió ember visszanyerte szabadságát. Dolinszky János, a szabadságharcos szövetség elnöke kijelentette: az emigráció megszűnt, az amerikai magyarság ismét a magyar nemzet része lett. Szörényi Éva, a Nemzeti Színház egykori művésznője Vass Albert költeményét adta elő, majd Antall József méltatta a nyugati magyarság helytállását, s jövendő nagy szerepét abban, hogy a felszabadult haza a politikai változások után gazdaságilag is felvirágozzék. 1991. június 16-ig az utolsó szovjet katona is elhagyja Magyarországot, így Szörényi Évának mar nem lesz oka arra, hogy ne látogasson haza. Antall József látogatóba hívta Teller Edét is, aki 1929-es kivándorlása óta nem járt Magyarországon. ’56-oseinlékmű Bostonban „Azoknak az emlékére, akik sohasem adták fel” — hirdeti a felirat. (A Magyarországon tudomásunk szerint mindeddig nem publikált fotót egy kaposvári olvasónk küldte szerkesztőségünkbe, aki a közelmúltban tért haza az Egyesült Államokból.) A KAPOSVÁRI RUHAGYÁR kereskedelmi osztályvezetőt keres felvételre felsőfokú végzettséggel, angol és német nyelvtudással, valamint közvetlen export-import lebonyolításban jártas, angol és német nyelvismerettel rendelkező munkatársat. Továbbá felveszünk szakmunkásokat és gyakorlattal rendelkező betanított munkásokat, magas minőségi színvonalú exportmunkák gyártásához. Jelentkezni a szem. és munkaügyi osztályon lehet. (108415) (Folytatás az 1. oldalról) A Tiszelt Ház a honvédelmi törvény megváltoztatásáról szóló tervezet részletes vitájával folytatta munkáját. Sok volt az általános hozzászólás is. Két pólus alakult ki: a kormány koalíciós pártok képviselői a hadsereg szétzüllésétől, a katonai erő veszélyes méretű csökkenésétől tartottak, míg az ellenzék inkább a téma emberijogi, humanitárius oldalára helyezte a nagyobb hangsúlyt. Feltűnő különbség mutatkozott a kisgazdapárti Borz Miklós harcias felfogása és a szabad demokrata Mécs Imre pacifizmusa között. Ó a külpolitikai irányvonal helyes kialakítását szorgalmazta; katonák helyett inkább egyetemisták kellenének — mondotta. Az egymással homlokegyenest ellenkező nézeteket csak részben csillapította Für Lajos honvédelmi miniszter kompromisszumos javaslata. Felvetődött ugyanis, hogy kiterjedjen-e a tervezett törvény hatálya azokra is, akik 1990. augusztus előtt kezdték meg szolgálatukat? Ez — a miniszter szerint — 25 ezer katona leszerelését jelentette volna. Áthidaló megoldásként felajánlotta, hogy a tárca vállalja a honvédek illetményének 1000-ről 5540 Ft-ra történő felemelését, plusz egy nap pótszabadság engedélyezését. Nagy vitát váltott ki az alternatív katonai szolgálat ügye is. Az ellenzéki képviselők felhívták a figyelmet: a polgári szolgálatot szívesebben vállalók nem lógósok... Délutánra kiderült: új törvényre lenne szükség, nem a régit kell toldozgatni. Hogy az egymástól távoli vélemények között mégis megoldásra lehessen jutni, az egyik szünetben a házbizottság is összeült. Döntés azonban még így sem született — arra csak a legközelebbi ülésen kerülhet sor. A délutáni interpellációk és kérdések elhangzása után négy órától a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája került napirendre. Mivel részletes megtárgyalásra e témakör sem kerülhetett, döntés itt is csak később várható. Ezzel az Országgyűlés szombati munkája befejeződött. A honatyák október 29-én, hétfőn találkoznak legközelebb. PÁLYÁZATI KIÍRÁS jegyzői munkakörre A somogyudvarhelyi képviselő-testület pályázatot hirdet Somogyudvarhely községben jegyzői munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: — Igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítés — legalább kétévi, államigazgatási szervnél szerzett gyakorlat — büntetlen előélet Pályázni önéletrajz, diplomamásolat benyújtásával lehet. Bérezés: az érvényben levő jogszabályok szerint. Szolgálati lakás megoldható. A pályázat beérkezésének határideje: 1990. november 15. A pályázatot a somogyudvarhelyi polgármester címére (Somogyudvarhely, Jókai u. 2. 7515) kell benyújtani. (108374) Göncz Árpád és Antall József felhívása A VILÁG MAGYARSÁGÁHOZ! Magyar barátaink, szerte a világban! Október 23., az 1956-os forradalom és szabadságharc, a Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulója. A nemzeti megbékélés napja alkalmából felhívással fordulunk az országhatáron kívül élő magyarokhoz. Arra a magyar forradalomra emlékezünk, amely végső soron elindítója volt annak a történelmi folyamatnak, amelyben Közép- és Kelet-Európa népei a szabadság és a demokrácia útjára térhetnek. Mindenekelőtt ezért a forradalomért és szabadságharcért ismerik és tiszelik a magyar népet az egész világon. Felhívásunkat olyan időpontban bocsáthatjuk ki, amikor Magyarországon beteljesedett a rendszerváltozás, amikor politikai törekvéseinket immár egyértelműen a demokrácia és az európai értékközösséghez való tartozás igénye határozza meg. Az ország politikájának visszafordíthatatlan megváltozása a határon innen és túl élő magyarság számára egy mélyebb tartalmú, új minőségű kapcsolatrendszer kiépítésére nyújt esélyt. Használja fel minden magyar bel- és külföldön ezt a számunkra oly fontos és fájdalmasan szép napot arra, hogy számot vessen érzelmeivel és lehetőségeivel: hogyan tehetne minél többet és minél hasznosabbat azért, hogy Magyarországon az utóbbi hónapok pozitív változásai az élet minden területét átfogják, hogy minél eredményesebben kerülhessük ki a demokrácia, a szabadság buktatóit, és olyan virágzó országot teremtsünk, amelyre valamennyien büszkék lehetünk. Meggyőződésünk, hogy ez csak egy olyan Európában, olyan világban lehetséges, amely a szabadságnak, a demokráciának es a népek és országok egymást segítő együttműködésének fölvirágoztatását tűzi ki célul. Ezek mellett az értékek mellett köteleztük el magunkat mi is. Az új Magyarország vezetése magyarnak tekint mindenkit, aki magát annak tartja, felelősséget érez nemzetünk jövőjéért és látva hazánknak a diktatúráktól reánk hagyott súlyos örökségét, áldozatoktól sem visszariadva kész közreműködni egy új ország és egy új nemzet megteremtésében. Kötelességünknek tartjuk, hogy kiálljunk a határainkon túl élő, sokszor igen nehéz időkben helytállt magyarság azon joga mellett, hogy magyarként, anyanyelven, anyanemzetével és másutt élő magyarokkal korlátozás nélkül kapcsolatot tartva, autonóm módon dönthessen saját sorsáról, s így élvezhessen teljes körű érdekvédelmet. A kisebbségben élők jogainak biztosítását és tiszteletben tartását az egyetemes emberi jogok és az új, demokratikus Európa építésének alapvető elemeként tartjuk számon. Tisztelettel gondolunk a nyugaton élő magyarokra, akik, bármikor is kellett elhagyniuk hazájukat, 1956 eszméinek szellemében, magyarságukat megőrizve gazdagították azt az országot, amely befogadta őket. Ebben a szellemben, a Magyarországon élő nemzetiségek érdekeit szem előtt tartva, identitásuk és kultúrájuk megőrzését elősegítve, az ezt szavatoló többletjogok biztosításával, s nem a jogok csorbításával törekszünk együttműködésre a szomszédos államokkal, az anyaországok demokratikus társadalmi szervezeteivel. Felhívjuk a világ magyarságát: egyesítsük minden erőnket, hogy megteremtsünk egy olyan világot, ahol senki sem szorul háttérbe azért, mert vállalja nemzetiségét, egy olyan villágot, ahol a kisebbségek esélyegyenlőségét úgy tekintik, mint ami elengedhetetlen feltétele a többség boldogulásának is. Örömmel fogadjuk, ha a magukat magyarnak valló emberek boldogulnak s egyben jó hírünket keltik a világ bármely részén. Úgy ítéljük meg, hogy az egyetemes magyarság előtt — hosszú idő után először— újra nyitva áll a történelmi együtt- cselekvés lehetősége, a türelem, a pluralizmus, a demokrácia és alkotmányunk eszméinek szellemében. Ennek megvalósítása érdekében félre kell tenni a kicsinyes torzsalkodásokat. Kívánunk a határon túl élő valamennyi magyarnak boldogulást, megértést, hazánk és nemzetünk javát szolgáló együttműködést egy békés, emberi világban. Budapest, 1990. október 20. Göncz Árpád Antall József a Magyar Köztársaság a Magyar Köztársaság elnöke miniszterelnöke ÚJRA KAPHATÓ A ZENGŐ ABC! Az 1989-es év IBBY-díjas könyve a beszédes írásoktatás nélkülözhetetlen segédanyaga. (Szövegét Móra Ferenc soraira Rigó Béla írta.) Kiadja az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. Kapható a könyvesboltokban. Megrendelhető az alábbi módon: minden postahivatalnál található rózsaszínű utalványon a könyv (110 Ft/db) árát befizeti az EXPEDITOR KFT., 1183 Budapest, Schönherz Z. u. 65/b (tel.: 178-7985) címére. A csekk hátul ján pedig jelzi az igényelt mennyiséget. A kiküldés postaköltségét az EXPEDITÖR KFT. magára vállalja. (108418)
