Somogyi Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 135-160. szám)
1990-10-01 / 135. szám
1990. október 1hétfő SOMOGYI HÍRLAP 3 Fél siker az önkormányzati választáson A megválasztottak Minden községben kíváncsian várták tegnap este a szavazatok összeszámolását, s azt, hogy ki lett a polgármester. Zimányban hárman küzdöttek a polgármesteri székért: Farkas Imre, Hermann Gyula és Szépics Tibor. A legtöbb voksot Farkas Imre, az eddigi tanácselnök kapta. — Minek tulajdonítja ezt a sikert? Eddigi tevékenységének vagy a programjának? — Szerintem az eddigi tevékenységemnek... Húsz évig voltam ugyan tanácselnök Zimányban; megismerhettek a jó és a rossz oldalamról is. Úgy látszik, mégis a jót vették figyelembe. — Mi lesz az első polgármesteri intézkedése? — Előbb összehívom az öttagú képviselőtestületet. Eddig kilenc tanácstagunk volt. — Akkor most könnyebb lesz. — Mi eddig is úgy voltunk, hogy elláttuk a tagokat feladattal. Ennek köszönhetjük a jó eredményeket. — Sok sikert kívánok polgár- mesterként. — Köszönöm... Megpróbálok jól élni a lakosság bizalmával, hogy engem választottak meg. Taszáron szintén hárman jelöltették magukat polgármesternek — dr. Kovács József, Lábodi Endre, Köszler Csaba —, s a szavazatok csaknem kétharmadával dr. Kovács József körzeti orvos lett a polgár- mester. — Független jelöltként indultam — mondta Taszár polgár- mestere —, de támogatott az MSZP, a kisgazdapárt, az Agrárszövetség. Úgy érzem, hogy itteni tizennégy évi munkámmal nyertem meg a lakosságot. — Mi az, amin változtatni szeretne? —1 Szerintem az értékekre lehet építeni. A programom is erre épült. Sok minden készült az elmúlt években Taszáron, s ezt kell továbbfejleszteni. Programom középpontjában a szociálpolitika áll, aztán az, hogy Taszár képét európai színvonalra emeljük; elsősorban a környezet legyen ilyen. Nagyon fontos, hogy gondoskodjunk S lakosság megélhetéséről. Csak akkor léphetünk előbbre, ha megszűnik a lakótelep és a falu különállása, és szerves egységben összefognak az emberek Taszár fejlesztéséért. A polgármester vasárnapja 1990. szeptember 30-a, 13.30 perc. Bereczk Gyula ba- latonszárszói tanácselnök családi házának teraszán üldögél a Somogyi Hírlap munkatársával és kávézik. Bereczk Gyula ugyanis ki van tiltva erre a napra a tanácsházáról, sőt valamennyi, ilyenkor hivatalosnak számító helyiségből. A tanácselnök polgármesterjelölt és személyes jelenléte befolyásolhatná a befolyásolhatatlant. A kocka ugyanis már el van vetve. Bereczk Gyula tehát csak ül a teraszon: beszélget és vár. Iszonyatosan nehezen múlnak az órák. Szombaton este nagy esküvőn volt, de vasárnap már korán kelt. Kényelmes reggeli a családdal: itthon van a Pesten élő és a Kanizsán katonai szolgálatot teljesítő fiú is. A két hónapos unoka még nem tudja, milyen izgalom van a családban. A fiatal nagyapa (46 éves) a választási voksok leadása után két óra hosszat sétál vele a parton. Az ebéd ízletes, és szertartásosan hosszú. Délután még focimeccs is lesz, amely legalább levezeti az idegességet. — Még egyszer nem vállalnám ilyen körülmények között a jelölést. Belefáradtam a szüntelen csatározásokba, a gátlástalan támadásokba; szerencsés és boldog vagyok, hogy ilyen a családi hátterem, s ha most vereséget szenvedek, ez senkinek nem jelent tragédiát. Tiszta lelkiismerettel adom át a székem, bár némi csalódással. Úgy. érzem, nyolcéves tanácselnöki munkámmal rászolgáltam a bizalomra. Ha nem így lesz, egykét hétre felmegyek a fiamék- hoz Pestre; velük könnyebben átvészelem ezt a nehéz időszakot. Tegnap este kiderült. Bereczk Gyula tanácselnököt Szárszón polgármesternek választották. — Végtelenül boldog vagyok — mondta —, 27 éve dolgozom az államigazgatásban, de a legnagyobb megmérettetésem ma volt. Köszönöm a szárszóiak- nak, hogy rám szavaztak. Ők ismerik a programomat, tudják, hogy milyen feladatokat tartok fontosnak. Összkomfortos életet kell biztosítani az itt lakóknak, rendezett, parkosított közterületekkel, amelyek vonzóak lehetnek a turisták számára is. Azt szeretném, ha a szűkebb régió (Kötcse, Őszöd, Nagy- csepely, Szólád, Teleki) együtt fejlődne Szárszóval, s egy gazdasági és idegenforgalmi egységet képezne. Tudom, hogy át kell alakítani a tanácsi szervezeteket, de már csak a feladatok ismeretében. Ez a bizalom rengeteg energiát szabadított fel bennem. Fotó: Gyertyás László Allista Csokonyavisontán Csokonyavisontán már a déli órákra a felnőtt lakosság fele túl volt a szavazáson. Fiatalok, idősek egyaránt elmentek a két fellobogózott szavazóépületbe. Pár nappal a választások előtt néhány hanguletkeltő igyekezett zavart kelteni. Szórólapokkal próbáltak a lakosságra hatni úgy, hogy a hivatalos listák mellett állistát állítottak össze, a jelöltek egy részét pedig igyekeztek lejáratni. Dr. Sípos Imre országgyűlési Sérsekszőlősön két sátor jelezte, hogy búcsú van. A tanács épületében a szavazóhelyiség előtt Ilon Ernőnél szólítottam meg. — Kire szavazott a két polgármesterjelölt közül? —- Ez titok. Nem árulom el! A helyhatósági választásoktól nem várunk túl sokat, ennek ki kell majd forrnia magát. Mindenekelőtt összefogásra van szükség a faluban. Sérsekszőlősön 11 óráig a 139 szavazásra jogosultnak mintegy a fele adta le voksát. képviselő tájékoztatott bennünket az esetről. — A szórólapokon már el volt döntve, hogy ki lesz a polgár- mester és kik lehetnek a képviselők. Remélem, az embereket nem zavarta ez az incidens. Az utóbbi tíz évben a faluban nem sok változás történt; nagyon ránk férne egy olyan polgár- mester, aki még a korlátozott anyagi lehetőségek mellett is szívén viselné a falu sorsát. Lullán a szavazásra jogosult 238 polgár több mint 40 százaléka leszavazott 10 óráig. A polgármester-választás eredménye nem kétséges, hiszen egy jelölt volt. Csordás Ferencnéék délben értek haza a szüretről. — Mi már reggel leadtuk a szavazatot—mondja Csordás- né. — A képviselőjelöltek közül Wenszky Bálára, Száva Jánosra és Pavelka Mártonra szavaztam. A Tabhoz tartozó 11 társközségből 11 óráig a jogosultak 28,1 százaléka szavazott. Somban már kora délelőtt leszavazott a nyilvántartásba vettek több mint egyharmada. Mindkét polgármesterjelölt független színekben indult, a hét képviselői helyre pedig tizenhatan jelöltették magukat. Az 1. számú szavazókor épületének utcára néző falán még ott a'cí- mer, s benne: ,,Som község elöljárósága”. — Van problémánk bőven, a tennivaló rengeteg — tájékoztatott dr. Halmos Béláné elnök. — Falunk azonban olyan szegény, hogy a társközségek központjától, Ságvár- tól elszakadni egyelőre nem képes. — Az apparátust sem tudnánk eltartani—tette hozzá. Hogy a falu merre veszi az irányt, azt nem a képviselők, hanem az egész falu fogja majd eldönteni, valamikor az ősz végén. Iregi Sándor és családja a korán kelők közé tartozott. — Legelőször a vezetékes vizet szeretnénk bevezetni, aztán járdákat is építeni kellene—sorolja a feladatokat a családfő. 18 éves fia, Sándor, aki életében először adja le voksát, szimpátia alapján húzta be az ikszeket. Bízik abban, hogy megtalálja jövőjét a településen. Illuminált számláló Kaposváron mindenhol rendben megkezdték tevékenységüket a szavazatszámláló bizottságok vasárnap reggel hat órakor. Egyetlen incidens zavarta meg a mur(kát. Csekk István, a Munkácsy Mihály Gimnáziumban levő 28. számú szavazókor szavazatszámláló bizottságának elnöke azt jelezte a városi választási bizottságnak, hogy Kordé György, akit az SZDSZ delegált a bizottságba, illuminált állapotba került délelőtt, s viselkedése nem teszi lehetővé, hogy továbbra is a bizottság tagja legyen. Dr. Kiscsordás Istvántól, a városi választási bizottság elnökétől megtudtuk, hogy a helyszínen az SZDSZ egyik képviselőjével megállapították: igaz a bejelentés. Ezért Kordé Györgyöt fölmentették a bizottságban való további ténykedése alól és megkérték, hogy menjen haza. A„csendesebb”kör Homokszentgyörgy 1360 lakosából 940-en jogosultak választásra. A voksokat két szavazókörben lehetett leadni. Az 1. számúhoz tartozó 530 lakos közül délelőtt tizenegyig 150-en adták le szavazatukat. A 2. számú szavazókor „csendesebb” volt. A több mint 400 választásra jogosult közül délig 120-an járultak az urnához. Végeredményben 200 szavazóra számítanak. A „madaras" Kaposvár Vörös Gyula, a Fidesz képviselőjelöltje mondta tegnap: — Szombatra „madárba borult” fél Kaposvár. El kell ismernem, négyzetméterben és tapétaragasztóban ők az elsők. Ha úgy akarják, másnapra tele van szórva plakáttal a város. Ha az önkormányzatba kerülve akarnak valamit, hát nem tudom.,. Mindenesetre attól tartok, ott nem lesz elég csupán akarni valamit, oda talán valami más is kell... Saját körzetemben — az 5- ösben — is furcsa dolgok történtek. Utolsó nap — péntek délután — kerültek ki a plakátjaim, és másnapra, talán egy tucat kivételével, megcsonkítva, letépve. Nem tudom, kik tették mindezt, de talán elgondolkoztató, hogy az ötpárti koalíció jelöltje (egyébként az SZDSZ tagja) plakátjai szinte kivétel nélkül sértetlenek, és az utolsó éjjel felragasztott szabad- demokrata-, kisgazda- és kereszténydemokrata-plakátok uralják a körzetet. (Egy barátom segítségével 37 plakátomról készítettünk fotót. A képeken jól látható, hogy az említett plakátok — többnyire SZDSZ-es — ki ragasztásának egyértelmű célja az én plakátjaim eltüntetése volt.) Valóban furcsa dolgok ezek. Nem láttam, ki csinálta, nem tudhatom, ki tette. Viszont az egyik félig letépett plakátomon találtam egy cédulát. Egy nyílt levelet, melyet az MDF által támogatott független jelöltnek címeztek. Bár a stílus mintha a megszokottnál kicsit csiszoltabb volna, a levél alján ott az aláírás: Incze Domokos, SZDSZ-ügyvivő. És ez a levél a független jelölt múltjában vájkál. Hogy igaz-e vagy sem — ha egyáltalán igaz, számít-e, vagy sem — nem érdekel. Csak egy valami érdekel. Az utolsó pillanatban, a kampánycsend előtti estén került ki a körzetbe ez a levél, és így az esélyt sem kapta meg a jelölt, hogy védekezzen. Úgy látszik, Incze Domokos így értelmezi azt, hogy a szabad demokraták nem folytatnak negatív kampányt. Úgy tűnik, rá így hatott az ominózus „Apák és fiúk” című cikk. Ez erkölcsi normáival összeegyeztethető?... Amikor a megcsonkított plakátjaim alatt heverő összegyűrt, összetaposott fényképemet néztem, úgy éreztem: itt valami rettenetes gyűlölet él. Nem lepődnék meg, ha valaki egy homályos zugban egy viaszból megmintázott bábu legérzékenyebb pontjaiba döfködné a tűt, miközben varázsigéket mormol... Ugyan miért ez a gyűlölet? Talán azért, mert az SZDSZ választási nagygyűlésén megkérdeztem Magyar Bálinttól — az SZDSZ országos ügyvivőjétől, parlamenti képviselőtől —, hogy mi a véleménye a kaposvári „titkos listáról”, és arról, hogy az akkori kaposvári koalíció pártjai közül négy párt (MDF-belvárosi csoport, SZDSZ, Független Kisgazdapárt, Kereszténydemokrata Néppárt) előre — nem szakmai, hanem pártszempontok alapján — elosztozott a pozíciókon. Talán azért, mert Magyar Bálint nem állt ki a helyi „akarnotok” mellett, és nem védte meg a „mundér” becsületét? Érdekes, hogy a 19 megyéből 17-ben képes együttműködni az SZDSZ és a Fidesz. Itt azonban nem. Miért? Talán azért, mert hiába masírozik valaki szabad demokrata zászló alatt és visel szabad madaras jelvényt, még lehet fényévnyi távolság attól a szellemiségtől, amely a szabad demokratákra például Budapesten jellemző. Az én szememben az ilyenek sem nem szabadok, sem nem demokraták. Csupán szövetség... A bizalom évei Siófokon a délelőtt folyamán a szavazásra jogosultaknak mindössze 17 százaléka adta le voksát. Az urnához lépők közül többen elmondták: az országgyűlési választásokkal szemben most nem pártokra szavaztak, hanem személyes rokonszenv alapján választottak a jelöltek közül. Nem program, hanem bizalom dönt hát ez alkalommal? Belső István és felesége nemsokára 90 éves lesz. Szavaztak, aztán a verőfényes napsütésben egy pádon beszélgették meg gondolataikat. — Amelyik embernek van egy csöpp esze, az most elment szavazni — mondta a néni. — Mert a következő években ténylegesen azon múlik a vidék élete, hogy kik lesznek a települések gazdái. — A falusiak persze nagyon bizonytalanok lehetnek — kapcsolódott a beszélgetésbe a férj, mert nincs még meg a földtörvény, amelyhez igazítani tudnák legfontosabb dolgaikat. Nekünk az egész családunk kinyilvánította a véleményét a mai napon, hogy milyennek szeretnénk a városunkat. A takarítás elmaradt Szombatról vasárnapra virradóra is dúlt a plakáttépés. Csapó Tamás, az SZDSZ ügyvivője panaszolta: —Akik a Donnerban, a Jókai- ligetnél letépték az SZDSZ plakátjait, annyi fáradtságot sem vettek, hogy eltakarítsák a papírhulladékot. Az összeállítást készítették: Czene Attila, Gyertyás László, Hu- nyadkürtl Ilona, Jakab Judit, Krutek József, Lajos Géza, Lengyel János, Süli Ferenc és Tamási Rita. Szüretről a szavazásra Som sorsa
