Somogyi Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 135-160. szám)

1990-10-18 / 150. szám

SOMOGYI HÍRLAP I. évfolyam, 150. szám Ára: 5,80 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1990. október 18., csütörtök Magyar Világ­találkozó Október 21—23. között tartják Budapesten a magyar szabadságharcosok első vi­lágtalálkozóját — tájékoztat­ta a sajtó képviselőit Fónay Jenő, a Magyar Politikai Fog­lyok Szövetségének elnöke szerdán, a szervezet szék­házában. Elmondta: az első szabad nemzeti ünnepen együtt emlékeznek majd az 1956-os eseményekre az itt­hon élők és a külföldre, emig­rációba kényszerült egykori harcosok. (MTI) hol fénylik AZ OMÉK-ARANY? Nagybajomi számvetés—A genetikai alap biztos jövő Még az alkotmánybírósági döntés előtt beszélgettünk a nagybajomi termelőszövetkezet vezetőivel. Akkor fel sem merült bennük a ma oly sok helyen ta­pasztalható bizonytalanság. Ta­lán a termőhely adottságai adják a biztonságérzetet, vagy a tag­sággal kialakított kölcsönös jó viszony? Valószínű, mindegyik. — Mi is tervezzük az átalaku­lást, a kiscsoportos működtetési rendszer megszervezését, de nem sietünk. Lesznek még hosz- szú, téli esték a közös gondolko­dásra, döntésre. Most dolgozni kell, az agrotechnika írott és írat­lan szabályai szerint — mondta Florváth László elnök. Eközben az állattenyésztés szakvezetői a feldolgozóipar szakembereivel tárgyalnak. A szövetkezet jövője függ ettől. Megeshet, hogy jövőre sem a tej, sem a hús nem kell a feldolgozó­iparnak, illetve olyan áron nem kell, ami még nem veszteséges. — Szerencsére, az idei kalá­szosok eredménye ellensúlyozza az elvonásokat, az elmaradó tá­mogatások értékét, de továbbra sem tudunk mit kezdeni mintegy 100—200 hektárnyi területtel. Azokon a homokterületeken szin­te semmit sem érdemes termesz­teni. — vélekedett Florváth Lász­ló. (Folytatás a 3. oldalon) Sajtótájékoztató az Igazságügyi Minisztériumban Rendeletdömping a változásért Szabad lesz az ügyvédi díjszabás — Privát közjegyzők (Munkatársunk telefaxjelentése) Tegnap az Igazságügyi Minisztériumban dr. Balsai István igazságügy-miniszter a minisztérium időszerű feladatairól szólva tájékoztatta az újságírókat arról, mit végeztek június óta. Nem túlzás a már elfogadott és az előkészítés alatt álló javaslatok, törvénytervezetek dömpingjéről van szó. Ide sorolható a bíróságok önállóságával, a bírák előmenetelé­vel, bérezésével kapcsolatos szervezeti változásokra vo­natkozó 3. ütemben megvalósításra kerülő törvényterve­zet, amely előreláthatólag novemberben kerül a kormány elé. A törvény hosszú, áldatlan állapotnak vet véget. Az eredmények között emlí­tette a miniszter a jogi képvise­lők működésével összefüggő jogszabályt, amely egyebek mellett biztosítja majd, hogy az ügyvédi hivatás alanyi jogon gyakorolható. Az ügyvédi díj­szabás szabad lesz. Döntő változást hoz a köz­jegyzőkkel kapcsolatos jogsza­bály is, amely egyebek mellett privát tevékenységgé teszi a közjegyzői munkát. A büntetésvégrehajtás vár­ható tendenciája az, hogy a fegyveres helyett a civil jelleg dominál majd és tiszta helyzet alakul ki a gazdálkodásban is. Döntés a jövő év első felében lesz. (Folytatás a 2. oldalon) EGY SOMOGYI ALAPÍTÓ —A SZÁNDÉKRÓL Magyar Mozisok Szövetsége Ne erőltessenek uniformizált formákat! Szeptember 28-án Nyíregy­házán megalakult a Magyar Mozisok Szövetsége, amely a továbbiakban egyesületként fejti ki tevékenységet. Az alapí­tó tagok között van dr. Németh János, a Somogy Megyei Mo­ziüzemi Vállalat igazgatója is, aki elmondta, hogy a filmszak­ma három területének, az alko­tóknak, a forgalmazóknak, va­lamint a moziüzemeltetőknek, illetve filmterjesztőknek eltérő érdekeit egy szervezet nem képviselheti. Ezért az üzemel­tetők érdekképviseleti szerve­ként alakították meg a szövet­séget. Szándékuk: a klasszikus ér­telemben vett mozizás fenntar­tása, megőrzése, illetve to­vábbfejlesztése. Ez a közönség érdeke is. Az érdekvédelem vonatkozik állami és magán üzemeltetőkre, egyesületekre, kft.-kre és művelődési közpon­tokra. Többek között olyan in­tézkedésekkel szemben lépnek fel, amely például meghatároz­za, hogy hány százalékban kell magyar és külföldi filmet bemu­tatni, s amely a kulturális járulé­kot a mozisokkal fizetteti meg avagy a csillagos égig emelheti a kölcsönzési díjakat. Igényük: a kormány adjon lehetőséget arra, hogy a mozis kialakíthas­sa saját üzleti filozófiáját, ne e- rőltessenek rá uniformizált megoldást! A szövetség együttműködik a kormányzati es önkormányzati szervekkel, a filmforgalmazók­kal, a filmterület más szakmai szervezeteivel is — mondta dr. Németh János. — Közreműködnek a szak­mai oktatási rendszer fejleszté­sében, szervezik a szakmai közéletet, fórumokat és konfe­renciákat, tapasztalatcseréket tartanak. A két világháború kö­zött már működött hasonlójelle­gű egyesület, melynek most minden egyetértő, nagykorú ál­lampolgár a tagja lehet. (Tamási) A re- és a privatizáció Mikor szabadul ki a gazdaság a politika fogsá­gából? Egyre többször és többen teszik föl joggal a kérdést. Bár természetesen vannak, akik tagad­ják a politika eme fennhatóságát. Egyelőre csak találgatni lehet. Ám most már, s nem is ritkán ebbe is, belefáradunk. Meg egyéb­ként is, ideje lenne elindulni a gazdaság országút­ién. Hiszen nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy rájöjjünk: a gazdasági rendszer átépítése amúgy sem könnyű feladat, s ha ez elindul, akkor sem várható rövid időn belül jelentős, érzékelhető javulás. Sok-sok vajúdás után is nehéz szülés lesz a privatizáció. És ez is inkább csak hosszabb, mint rövidebb idő alatt hozhat eredményt. A nagy szá­mú magántulajdon is — éppen a magántulajdo­nos hosszú távú érdekeltsége miatt—lassabban, hosszabb idő után hozhat eredményt. No, de hát itt még nem tartunk. A földügy is csak ügy még. Az Alkotmánybíró­ság döntését követően — miszerint a jövőben a földet a többi tulajdonnal azonos módon kezelik a privatizáció során —tárgyalást folytatott az FKgP. a KDNP és az MDF mezőgazdasági szakértői csoportja és hétfőn megállapodást írtak alá. E megállapodás szerint: ....a pártok mezőgaz­d asági szakértőcsoportja megállapodik a kor­mány mezőgazdasági programjának kidolgozása érdekében az alábbiakban; — Tudomásul veszik az Alkotmánybíróság döntését, és ebből kiindulva keresik a megoldást. —Szükségesnek tartják, hogy az AIkotmánybí­róság elé olyan újabb kérdések kerüljenek, ame­lyek a mezőgazdaság átalakításának lehetősé­geit tisztázzák. — A tulajdon tárgyától független, egységes el­vek szerinti később meghatározandó mértékű kárpótlást tartanak szükségesnek." Ezt követően kerültek napvilágra a természete­sen „félreérthető" magyarázatok és kommentá­rok. De ezt már kedden a parlament plenáris ülé­sének ebédszünetében tartott kisgazdapárti saj­tótájékoztatón tudtuk meg. Azt is, hogy a szakértői tárgyalást kommentálták a sajtóban az MDF ré­széről, s ez arra a félreértésre adhat okot, hogy a tárgyalás alapvető politikai kérdésekről végleges megállapodást hozott. Mert, szó sincs erről! Ugyanis a három párt szombaton az újabb tárgyaláson dolgozza ki azo­kat a kérdéseket, amelyeket az Alkotmánybíró­sághoz továbbítanak majd. Ómolnár Miklós kis­gazdapárti szóvivőtől megtudhattuk azt is, hogy többek között arra kíváncsiak: miként akarják végrehajtani a kártalanítást, fennmarad-e a disz­krimináció a magántulajdonosok, valamint a kül­földi és az egyházi tulajdonosok között, vagy pél­dául az állami és a tsz-tulajdonok jogilag valóban hibátlanok-e stb. Tehát hamarosan újabb kérdések születnek majd. Az sem titok, hogy a kisgazdapárt a repriva­tizáció és nem a privatizáció mellett állt és áll ki. Csak hát a privatizáció és a reprivatizáció között nem (csak) a „re” szócska a különbség. Arról már nem is szólva, hogy a közvélemény ezidáig milyen kérdéseket tett föl. Azt sem ártana tudni, ezekre vajon ki válaszol? Lengyel János A Balaton „■doyenje” Rendhagyó dokumentum lát­ható a siófoki Kálmán Imre Mú­zeumban. A lakosság kezdemé­nyezésének ad hangot a szöve­ges előterjesztés, elismerve egy köztiszteletben álló ember érdemeit, aki nagyon sokat tett Siófokért. Ki ne ismerné ott dr. Zákonyi Ferencet? Siófok első főjegyzője volt 1945 után, hiva­talából azonban törvénytelenül elmozdították annak idején. Dr. Zákonyi Ferenc a Veszp­rém Megyei Idegenforgalmi Hi­vatal igazgatói székéből ment nyugdíjba, az emberek azonban elsősorban a Balaton szeretetét sugárzó cikkeiből, könyveiből ismerik öt. Több mint kétszázötven alá­írás látható a múzeumban kiállí­tott fotókópián. A siófokiak azt javasolják az új képviselő-tes­tületnek, hogy válasszák meg dr. Zákonyi Ferencet a város díszpolgárává. Érdemei között azt említik, hogy ő indította el a balatoni népfőiskolát, megala­pítója a siófoki irodalmi-művé­szeti társaságnak, sokat tett a zenei élet, a sport föllendíté­séért. Az ő javaslatára került a Maort (a kőolajvezeték-építő vállalat es a GOV elődje) Siófok­ra — és még lehetne sorolni tovább a Balaton „doyenje" tet­teit. Ahogy hozzákezdünk... Az önkormányzatok Az onkormanyzatok első lépései Az ország mintegy 3000 településén megválasztottuk az új önkormányzatokat. Ahol már az első forduló sikeres volt, ta­lán már a képviselő-testületek alakuló ülésén is túl vannak, másutt erre mégcsak ezután kerül sor. Mindenesetre ezekben a napokban egy országos méretű tanulási folyamat indul el, amelynek során mind az új önkormányzatok képviselőinek, mind az állampolgárok millióinak meg kell ismerkedniük az önkormányzati törvény hatálybalépésével megteremtődő új intézményekkel és lehetőségekkel. Dr. Fürcht Pállal, a BM önkormányzati főosztályának helyettes vezetőjével beszél­gettünk az önkormányzatok első várható lépéseiről. — Országszerte megválasz­tották a képviselő-testületek tagjait, a 10 000-nél kevesebb lakosú településeken pedig közvetlen módon a polgármes­tereket is. Az önkormányzati törvény alapján 15 napon belül meg kell tartani az alakuló ülé­seket. Ahol már van polgármes­ter, ott ő hívja össze, am min­denképpen segítséget nyújt az előkészítésben a még hivatal­ban lévő vb-titkár. Az alakuló ülést a legidősebb képviselő vezeti, mind korelnök. Már az első alkalommal több fontos kérdésben kell dönteni. Az 5000-nél kevesebb lakosú he­lyeken például ekkor határozza meg a testület, hogy a polgár- mester főállású lesz vagy társa­dalmi megbízatásban végzi feladatát, illetve hogy mennyi fi­zetést kap. A korelnök előtt tesz esküt a polgármester, és ezt követően átveheti az ülés veze­tését. Célszerű már ekkor kiírni a pályázatot a jegyző szemé­lyére — melyet ingyenesen közzéteszünk a Belügyi Köz­lönyben —, és érdemes felállí­tani egy bizottságot is a szerve­zeti es működési szabályzat tervezetének elkészítésére. A községekben választani kell három tagot — elektort —, akik egy körzetenként összehívott ülésen kijelölik a megyei köz­gyűlés küldötteit. — Az alakuló ülés megszer­vezésén kívül melyek a legsür­getőbb teendők? — Számba kell venni a közel­jövő feladatait, ezek közül talán a legfontosabb a település hely­zetének áttekintése, mit is örö­költek egyáltalán. Feltétlenül meg kell ismerkedni az év hát­ralevő részének pénzügyi lehe­tőségeivel. (Folytatás a 3. oldalon) C ' N Nagykereskedők, kiskereskedők, viszonteladók, figyelem! ATRANZITKER KFT. corso mintatermében nagy választékban kaphatók őszi fazonú cipők, csizmák, hazai gyártású sportcipők, női cipők, szabadidőruhák, ruhaneműk. Várjuk Önt munkanapokon 9-től 15 óráig. TRANZITKER KFT., Kaposvár, Május 1. u. 63. Tel.:15-815

Next

/
Oldalképek
Tartalom