Somogyi Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 135-160. szám)

1990-10-13 / 146. szám

1990. október 13., szombat SOMOGYI HÍRLAP — TIPP\ TÁJOLÓ, OLVASÓSZOLGÁLAT 11 Az orvos válaszol SOMOGYI NÉPMŰVÉSZEK A magas vérnyomás A magas vérnyomás orvosi elnevezése, a hipertónia pon­tos fordításban fokozott nyo­mást jelent, de lényegileg a nagy vérkör ütőérrendszerének a magasabb vérnyomásérté­keire vonatkozik. A vérnyomást elsősorban öt tényező befolyá­solja: a szívizomműködéstől függő perctérfogat, mely az ér­pályába percenként belökött vérmennyiséget jelenti, a vér sűrűsége, a keringő vérmennyi­ség, a perifériás érellenállás és az erek rugalmassága. Mérésé­ben megkülönböztetjük a leg­magasabb szisztolésértéket, amely a szívösszehúzódás és vérmennyiség erekbe lökődé- sének nyomását jelzi, valamint a diasztolésértéket, mely a szív elernyedésekor marad fenn és amit a köznyelvben per-érték­ként jeleznek. A legfigyelmezte­tőbb jelnek ez utóbbi megemel­kedése tekinthető, miután az érpálya perifériás ellenállását kedvezőtlen reakcióját jplzi és a szívműködést is tartósan meg­terheli. Magas vérnyomásról általában akkor beszélnek, ha a legmagasabb szisztdésérté- kek az életkornak megfelelő fel­ső határ fölé emelkednék. Nor­málértékekről 2—6 éves gyer­mekeknél a 112—115/80, 7— 10 éveseknél a 121—129/81— 86, 11—16 éveseknél a 133— 147/87—93, felnőtteknél a 150/ 95 Hgmm-es értékekig beszél­hetünk. Kedvezőtlenjeinek, va­lamint a magas vérnyomás haj­lamának pedig nem a fizikai megterhelésre jelentkező szisztolés, hanem az alsó diasztolésértékek megemelke­dése tekinthető. Időszámításunk előtt és kez­dete körül még az volt a véle­mény, hogy ami az élettel ösz- szeegyeztethetetlen, azzal az orvosnak nem kell foglalkoznia. A vérkeringést először Harvey (1578—1657) fogalmazta meg, mondván ,,a szív az élet fenn­tartásának az alapja, minden­nek fejedelme, kis világunk napja, melytől az egész életünk függ, amelyből erőnk és aktivi­tásunk kisugárzik”. Bár a szív pumpafunkciójára már az idő­számításunk előtti 3. század­ban Eristrator utalt, a vérnyo­más megmérésére először Ste- vin (1548—1620) a csövek hid­rosztatikus — és Torricelli (1608—1647) légnyomásmé­rései után gondoltak. Az állatkí­sérletek után a francia Faivre- nek támadt 1856-ban az az ötle­te, hogy emberen amputációk után véres úton mérje meg a vérnyomást. A ma is használa­tos vérnyomásmérők alapelvét az olasz Riva Rocci (1863— 1937) adta meg és fejlesztette ki. Az első diasztolésnyomást felismernie és megmérnie pe­dig 1905-ben Korottkovnak si­került. A 20. század elejétől a vérnyomás megmérése már az orvosi gyakorlat rutinmódsze­révé vált, a ma leggyakoribb és még ismeretlen kórokú magas vérnyomást, az úgynevezett esszenciális hipertóniát pedig önálló betegségként 1915-ben Frank írta le. A magas vérnyomás járvány­tan! kutatása az utóbbi 20—30 évben indult meg. A 40 éven fe­lüli nőknek és férfiaknak legke­vesebb 15 százaléka magas vérnyomásban szenved, és ennek gyakoriságában a föld­rajzi különbségek nem túl na­gyok. A szívinfarktusos bete­geknek több mint 40 százaléka, a szélütötteknek pedig 20—55 százaléka hipertóniás. A szív­ós érrendszeri halálozás kok- kázata évente tízezer lakosra számítva normális vérnyomás esetén 58, magas vérnyomás­ban ennek már közel három­szorosára, 160-ra emelkedik. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy a magas vérnyomásban szenvedők életkilátásai rosz- szabbak. Ezért is célszerű a hi­pertónia problémájával kiemel­ten foglalkozni. (Folytatjuk) Or. Angeli István A niklai Takács Vendel kubi­kosként ismerkedett meg a fa díszítésével. Előbb csak szip­kákat faragott, ám később a helyi termelőszövetkezet ju­hászaként sorra születtek szebbnél szebb munkái. A bala- tonfenyvesi Tapolcai Sándortól leste el az ősi mesterség titkait, ami 1972 óta kenyérkeresetet is jelent“ számára. Otthonában tányérok sorakoznak a falakon, a szekrényeken míves dobo­zok, italoskészletek. Dúsan dí­szített pásztorbot és fokos idézi a rég tovatűnt éveket. Lakása amolyan házi múzeum, meg­annyi szépséges dísztárggyal. A Fővárosi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet bedolgo­zójaként kisebb-nagyobb aján­déktárgyak faragásával múlatja az időt. Kulcstartók, tükörkere­tek, dohányzókészletek, kazet­ták, ostornyelek kerülnek ki keze alól. Az üzletek kirakatá­ban — mint ahogy valamennyi fafaragó — már messziről felfe­Szörnyecskék 2. Filmajánlatunk A genetika tudománya — avagy a vele való visszaélés le­hetősége— is bevonul afilmtör- ténetbe, már-már vetekszik a kriminalisztikával, a horrorral, a krimivel. A Szörnyecskék új nemzedékével találkozhatunk a mozivásznon a hét végén Kaposváron a Szivárvány film­színházban, ahol Joe Dante amerikai rendező filmjét vetítik. Ám ez a rémmese sokban különbözik társaitól. Nem okoz álmatlan éjszakát ez a Ször- nyecske még a legkisebb gye­reknek sem, egyaránt szóra­koztató fiatalnak és felnőttnek ez a történet, aminek a főszere­pét Zach Gallegan és Phoebe Cates játssza — tegyük hozzá: emlékezetesen. Képünkön egy utazótáskából tekint ránk a film valódi fősze­replője, a gizmo nevű csodála­tos állatka. Az ő történetét kísér­hetjük figyelemmel a Ször­nyecskék 2. című amerikai film­ben. Nemcsak különleges kül­sejével kedvelteti meg magát a genetikai csodalaborban szer­telenül viselkedő állatka, ha­nem kalandos élményeit is megosztja velünk. Ma halljuk a rádióban Egyenes adásban a Vikár Kétévenként ad lehetőséget nyilvános hangversenyekre a Magyar Rádió olyan kórusok számára, amelyek teljesítmé­nyükkel itthon és külföldön egyaránt bizonyítják tehetségü­ket. Ma 16 óra 5 perctől a kaposvári Vikár Béla Vegyes karé a stúdióbéli pódium, Záká­nyt Zsolt, a kórus Liszt-díjas karnagya dirigál. A Bartók rá­dióban ekkortól — mintecjy 40 percen át — egyenes adásban hallhatók a gazdag repertoár gyöngyszemei; a reneszánsz­tól, napjainkig. Fölcsendül töb­bek között Praetoriustól a Csengő hangú ének szól, Weel- kestőía Tavaszi dalocska, Hal­mos László—Mentes Mihály A ve Maria Domina Hungarorum című műve, valamint Bárdos— Ady: Az Úr érkezése. Kedvence a növényvilág dezi, melyik az ő műve. Az árak láttán viszont elszörnyed, hiszen azok többszörösei an­nak, mint amit a szövetkezet­től kap egy-egy tetszetős dara­bért. Miben látja e nemes munka szépségét? Az egyéni jellegze­tességek kivitelezésében. Amit elképzel — meg is faragja. A mintákat a természet adja, amelyek sajátos stilizálással kerülnek a fára. Kedvence a margaréta és a tulipán, a gaz­dag növényvilág. Takács Vendel alkotásai el­sősorban megyei kiállításokon voltak láthatók. Több műve első díjas lett. A fafaragók között tekintélyt szerzett magának; a fiatalabbak gyakran fordulnak hozzá segítségért, hogy megis­mertessen velük egy-egy tech­nikai fogást, és elmeséljen egy- egy pásztortörténetet. (Lőrincz) Fotó: Kovács Tibor Cseh Gábor kiállítása Siófokon A tanítójelölt Cseh Gábor már a hatvanas évek elején megmu­tatta tehetségét a kaposvári tanítóképzőben, ahol 1964-ben szerzett diplomát. Kacskarin- gós utat tett meg a több mint huszonöt év alatt, ám hűsége az ecsethez kétségtelen. Siófo­kon a Dél-balatoni Kulturális Központban mutatkozik be a Szekszárdon élő festőművész. — Szívemhez nőtt ez a város és lakossága. Róluk szeretnék szólni műveimben. Meggyőző­désem, hogy kötődés, szeretet és humánum nélkül nem lehet jó a mű. Célom úgy ábrázolni az embert, a tájat, ahogy az ben­nem él. Nem elvonatkoztatot- tan, csak azzal a jelrendszerrel, amelyet számomra a való világ eredeti szépsége közvetít. Ezt próbálom megragadni és visz- szaadni. Nem követem a szél­sőséges irányzatokat, nem „bűvészkedem"—csak közve­Pusztuló fák títek. A vaskos realizmusból nem engedve, de a látvány nem szolgai másolásával szólok mindenkihez, aki szereti a nyu­galmat, a csendet. Szomorú lát­vány környezetünk rohamos pusztulása, elsivárosodása. A társadalmi szükségletek sema­tikus lakótelepeket, környeze­tet hoztak létre, megbontva a táj és a város régi szép harmóniá­ját. Eltűnnek a hangulatos ut­cák, lebontják a régi házakat, le­faragják a szurdikokat, pusztul­nak a vizek és a fák. Igyekszem még az utolsó órában megörö­kíteni a még megtalálható szép­ségeket, harmóniát és emléket állítani azoknak, akik ezt létre­hozták, ápolták. A kiállítás november 11-ig tekinthető meg a siófoki Dél­balatoni Kulturális Központban. Horoszkóp Szerelem: Saját maga is meglepődik, mennyire jól érzi magát, szinte a mennyekben jár, pedig sem a körülmények, sem a partnere nem válto­zott. Legfeljebb az Ön pesszimizmusa csökkent. Hivatás: Rendkívül sokat várnak Öntől a felette­sei. Ez a hét különösen jó időszak az új feladatok MÉRLEG megtervezésére, elkezdésére. Rövidebb külföldi (IX. 24.—X. 23.) út is adódhat ezekben a napokban. Szerelem: Lehet, hogy akaratlanul, de megbán­totta szerelmét. A héten többször is módjában áll kiengesztelni őt. Hivatás: Elképzelései kifejezet­ten jók, s erre hamar rájönnek az érdekeltek is. A kivitelezéshez azonban annál több kell. Az anya­giakat már csak nehezen sikerül előteremteni. De (X. 24.—XI. 22.) meglesz. SKORPIÓ Szere/em:Túlbecsüli partnere értékeit, s többet érez a kapcsolatukba, mint amennyi valójában. Mint a strucc, homokba dugja a fejét, hogy ne derüljön fény a valóságra. Hivatás: Á héten nem fűlik a foga túlságosan a munkához. Inkább vá­gyik vidám társaságba. Minden meghívást elfo- NYILAS gad. Talán nem is sejti, hogy az egyik összejöve- (XI. 23 — XII. 21.) tel alaposan megváltoztatja jövőjét. Szerelem:Túlfeszített idegei nehezen viselik a legkisebb otthoni konfliktust is. Partnere, házas­társa igazán nem tehet arról, hogy Ön fáradtabb, mint máskor. Hivatás: Annyit vállal, amennyit képtelen teljesíteni. Nyomasztja az elmaradás, BAK és emiatt egyre csökken a teljesítőképessége. (Xll. 22.—1.20.) Legalább hét végén pihenjen! VÍZÖNTŐ (1.21.—II. 20.) HALAK (11.21.—III. 20.) Szerelem: Személyes varázsa mintha megko­pott volna az utóbbi időben. A hétköznapok rutinja nem kedvez az érzelmeknek! Hivatás: Megfelelő partnereket talál elképzeléseihez, de nehezen viseli, hogy akad köztük, aki tehetségesebb, mint Ön. Ne a rivalizálásra pocsékolja erejét, hanem a közös célért vesse latba! Szerelem: Az utóbbi napokban mintha a világ­nak szeretné megmutatni érzéseit, pedig az kizá­rólag a partnerére és Önre tartozik. Még a közvet­len barátokat sem kell traktálnia magánügye részleteivel. Hivatás: Közvetlen kollégájával ösz- szerúgja a port, s ez a munka rovására megy. A harag ugyanis rossz tanácsadó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom