Somogyi Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 135-160. szám)

1990-10-13 / 146. szám

1990. október 13., szombat 7 SOMOGYI HÍRLAP — IFJÚSÁGI OLDAL Megvan az első nyertes! Mint már többször is felhívtuk figyelmeteket, a Bom­bajó Kft. Fekete Fény videokazetta-kölcsönzőjének aján­latára, megérkeztek első tipplistáitok. A tizenötös Top­listából a legtöbbet ezen a héten Mészáros Csaba kapos­vári diák találta el. Gratulálunk a háromszori ingyenes kölcsönzéshez! Természetesen továbbra is várjuk leveleiteket. Slágerlista / a Zselic Aruház ajándékával KÜLFÖLDI TOP 10 1. Phil Collins: Do You Re­member, 2. Depeche Mode: En­joy The Silence, 3. New Kids On The Block: Tonight, 4. Snap: OOO PS UP, 5. Billy Idol: Cradle Of Love, 6. Jon Bon Jovi: Blaze Of Glory, 7. George Michael: Praying For Time, 8. Janet Jack- son: Come Back To Me, 9. Elton John: Sacrifice, 10. Jason Dono­van: Between The Lines. MAGYAR TOP 10 1. Bikini: Lyuk a zászló köze­pén, 2. Bonanza Banzai: Színek, 3. Első Emelet: Lány a villamo­son, 4. Gidófalvy Attila: Akara­tom szerint, 5. Illés: Ne gon­dold..., 6. Lord: Rossz fiúk, 7. Éva-Neoton: Kalapot fel! 8. Moby Dick: Ugass kutya! 9. Flip­per Öcsi: Moziban, 10. Barbaro: Barbár tánc. E heti sorsolásunk Farkas Jo­hanna kaposvári olvasónknak ho­zott szerencsét. Postán küldjük el a kaposvári Zselic Áruház ajándé­kát, egy pop műsoros kazettát. Nyereményedhez gratulálunk! Sztár­turmix 1. Filmsztárok címei: Tom Cruise PMK 8436 West 3rd St. Suite 650, Los Angeles, CA 90048 USA Sascha Hehn: Postfach, 123 8000 Mün­chen 1, BRD Sylvester Stallone C/O CAA 1888 Century Park Est, Suite, 1400 Los Angeles, CA 90067 USA 2. Popsztárok címei: Sting: 418 Blenheim Cresscent, London W 11., England. Michael Jackson Encino 4641 Havenhurst, Los Angeles. 91316 USA Pink Floyd: EMI-London Internat. Dep., Seymour House 26. Seymour Mews, London W1, AI, ES, Enland. DepecheMode: C/O Intercord, AixheimerStr. 26. D—700 Stuttgart 75, BRD Rovatszerkesztő: TAMÁSI RITA és VARGA ZSOLT POP-PLETYKÁK Konzervet a koncertre! Prince The Nude World című európai turnéjának érdekessé­ge volt, hogy Sinead O'Connor sikerszámát, a „Nothing corn- pores 2 U” rockosított változa­tát is elénekelte a sztár. Prince felhívta magára azzal is a fi­gyelmet, hogy a nézőknek leg­alább egy konzervet kellett magukkal hozni a koncertre, az otthontalanok megsegítésére. Számoljunk csak! 170 ezer néző volt ott. Mondani sem kell, hogy a nagyszabású showra minden jegy elkelt... A 32 éves Prince két táncos­tól és öttagú együttesétől körül­véve fejedelmi külsőségek kö­zött lépett színpadra. A szak­emberek szerint pályafutásá­nak legjobb hangversenysoro­zata volt ez. Ha már említettük, néhány hír O' Connor háza tájáról. Az énekesnő gondoskodik róla ki­jelentéseivel, hogy beszédté­ma legyen a sajtóban. íme, néhány vihart kavaró mondata: „Bizonyára apáca lettem vol­na, de akkor le kellene monda­nom a szexről. így inkább nem teszem.” „A szentlélek nem Jézus sa­játja, mindenkinek magának kell felfedeznie.” A közelmúltban azt nyilat­kozta: „A lélek ereje volt a mentsvá­ram anyám halála után. 15 éves voltam és öngyilkos akar­tam lenni. Most 23 éves vagyok és a világ legboldogabb asszo­nya. Hiszek benne, hogy az ember már születése előtt kivá­laszthatja , magának sorsát Istennél. Én a nehezebb utat választottam.” (Fotó: Popcorn) A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Lány a kollégiumban „Eddig még soha nem vol­tam anyuéktól távol. Szeptem­bertől azonban elkerültem ott­honról, nemcsak be a városba, hanem szakmunkásképzőbe, kollégiumba. Eltelt másfél hónap, s én mégsem tudok megszokni, nagyon egyedül érzem magam. Lehet, hogy nem így van, de én azt hiszem, falusi libának tartanak a többiek. Otthon pedig jó tanuló voltam, nagyszájú, magabiz­tos. Ha felszólítanak, csak hebegek, elvörösödök, alig tudok valamit ki­nyögni. A koleszban sem jobb a helyzet. Nincs barátnőm, csak félrehúzódok, s arra gondolok, mennyivel jobb lenne otthon lenni. Legszívesebben hét vé­géről vissza sem jönnék, de nem tehe­tem meg az anyuékkal. Minden vá­gyuk az volt, hogy nekem szakmám legyen, tanuljak. Mit szólnának a szomszédok is, hisz otthon engem nem ilyennek ismernek...”—írja egyik levelezőnk. Megértem a nehéz helyzetedet, hi­szen egyszerre szakadt rád ennyi új dolog. Először vagy távol a családtól, iskoládban is naponta meg kell küzde- ned a hasonló adottságú társak között az elismerésért, meg kell találnod a helyed. S nem könnyű az alkalmazko­dás sem a közösségi élethez, elfogad­ni a szabályokat, a kötöttséget. De gondolj arra, hogy nem te vagy az egyetlen, aki ilyen problémákkal küsz­ködik elsős korában! Van, aki bevallja, van aki nem, de mások is vannak, akik mindent hátrahagyva menekülnének vissza a biztonságot adó megszokott otthoni környezetbe. Ha elkeseredsz, csak a szomorúsá­godat fogod növelni. Ha beletörődsz mint megváltoztathatatlanba, csak közömbössé válsz, olyanná aki öröm nélkül, érdeklődés nélkül, kényszerből vagy megszokásból végzi napi teen­dőit. Pedig ezt másként is lehet csinál­ni! Próbáld meg egy kicsit a társaidat figyelni! Próbáld meglátni, megérteni az ő problémáikat! Segíts másoknak, ahogyan és amiben tudsz, s meglá­tod, neked magadnak is könnyebb lesz. Hamarabb fogsz barátnőt is ta­lálni, ha megértőnek, segítőkésznek ismernek meg. Közeledj a többiekhez, de te magad igyekezz észrevenni ennek a módját. Egy közös tanulás, leckekikérdezés, gyakorlatban segít­ség kérése vagy nyújtása — ezt mind alkalmat adhat a másik megismerésé­re, a szimpátia kialakulására. A többi már alakul magától. Siettetned semmit nem kell. Barát- kozást, őszinte érzelmeket kierősza­kolni senkitől sem lehet, ehhez előbb ismerni kell a másikat. Ha csak az első, felszínes benyomásaidnak en­gedve fogadsz valakit a bizalmadba, könnyen csalódás érhet. Bizalmasko­dás helyett legyél egyszerűen barát­ságos és jóindulatú, érdeklődj mások dolgai, örömei és gondjai iránt! Igyekezz önmagadat mutatni, annál se többet, se kevesebbet! Ha úgy ér­zed, régi megszokott környezetedben határozott voltál, bátor és nagyszájú, ne nyugodj bele, hogy erőt vegyen raj­tad a félénkség. Ha másik iskoládban bizonyítani tudtad, hogy jó eredményt érsz el, akkor ezt az új környezeted­ben is meg fogod tudni tenni. De csak akkor, ha bízol önmagadban. Csak akkor, ha a kezdeti nehézségek nem veszik el a kedvedet. Amikor tanulsz, ne az járjon az eszedben, hogy ezt úgy sem tudod jól elmondani! Próbáld inkább az ismeret hasznosságát, szépségét megtalálni! S ha rossz jegyek becsúsznak, attól még nem dől össze a világ! Azért még nem leszel buta falusi liba. A felnőttek sem tudnak mindig egyenletesen jól dolgozni, hibát mindenki követhet el. Igyekezz lelkiismeretesen minden órára felkészülni, ne legyen lemara­dásod! így az órai magyarázatokat is meg fogod érteni, s ez megkönnyíti a felkészülésedet. Meglátod, előbb- utóbb elviselhetőbbé válik így az új életed, talán még örömöd is telik ben­ne... Sípos Ferencné FÁJDALMAS MŰVÉSZET Van a képzőművészetnek egy ága, amelyet talán többen művelnek, mint a festészetet vagy a szobrászatot, de még­sem esik róla szó az újságok­ban vagy a televízió kulturális rovataiban. Műhelyei ennek ellenére megtalálhatók mind az öt kontinensen. Az emberi­ségnek ezt az egyik legősibb művészeti tevékenységét te­toválásnak nevezik. Az emberi bőr díszítésének eredetét kutatva időben és térben nagyot kell lépnünk. Maga a tetoválás szó a poliné­ziai szigetvilágból származott hozzánk, a világnak arról a részéről, ahol ma is a legelter­jedtebb ez a hagyományos „öltözködésforma”. Az idők folyamán a hiúság a tetoválás céljai között kisebb szerepet játszott, viszont egyre inkább az együvé tartozás kifejezőjévé vált mind a primitív törzseknél, mind a modern világban élőknél. A teto­válás ma is leginkább őshazájá­ban, az óceániai szigetvilágban, valamint Új-Zélandon őrzi forma- gazdagságát, nagy élményt nyújt­va a néprajz kutatóinak és a turis­táknak. Az Egyesült Államokban évente Amszterdamban nyílt meg a tetoválások múzeuma, ahol összegyűjtötték az ehhez szük­séges eszközöket, tűket, festé­keket megrendezik a tetoválások világ- bajnokságát, bár a legtöbb civili­zált országban a többség ma is gyermekkori játék gyanánt, bünte­tőintézetekben vagy katonai szol­gálat alatt szerzi be bőrdíszeit. A többnyire önjelölt művészlelkek általában nem rendelkeznek nagy fantáziával, s megrekednek a kedvenc női nevek, nyíllal átlőtt szívek, primitív női aktok színvo­nalán. Természetesen vannak kivételek. Mindenekelőtt a világ nagy tengeri kikötőiben működő tetoválószalonokból kikerülő al­kotások figyelemre rr%óak. Ezek hivatásos grafikusművészekkel megrajzoltatják a tengerészek ál­tal leginkább kedvelt motívumo­kat, de improvizálnak is jó pénz­ért. Egy valóban bámulatosan szép, teljes hátat beborító japán stílusú tájképért 4000 dollárt is elkérnek. Igaz, a több napos mun­ka sokszor csak félig készül el, mert a tengerésznek közben is­mét hajóra kell szállnia, s a japán törpefenyő helyén csak a bőrsiva­tag marad. FISLI ÉVA VERSEI Gondolatok lámpafénynél A homályban akad. egy fénynyaláb, amely bevilágítja szobám falát. És a redőny résein át suhan be hozzám a már ébredező, égi sárgaság által hozott adomány: egy picinyke újjászületés. Holdfogyatkozás Csodálkozva nézted a holdfogyatkozást, Elbámulva, megnémulva álltái az ég alatt, mert erőt vett rajtad az álmélkodás és hebegve kerested önmagodat. Azt gondoltad: no lám, ez a tünemény? Letaglózott, elnyelt; nem tudtad, mire véld. Mert érezted tisztán: milyen apróvá lettél, S mennyi minden ismeretlenség! Fények eltopultak, (az este csendet hint), Felocsúdtál, mondtad: meg ne lásson más! Mert szégyellted komoly gondolataid; — Mikor jön egy új fogyatkozás? (Fisli Éva a Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium másod­éves diákja)

Next

/
Oldalképek
Tartalom