Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)

1990-09-05 / 113. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. szeptember 5., szerda Elfogadták a polgármesteri tisztségről szóló törvényt A titkosrendőrség ügye sem marad titok (Folytatás az 1. oldalról) Kisebb vihart kavart Hága Antónia szabaddemokrata kép­viselőnő polgári védelemmel és tűzoltósággal kapcsolatos kér- dóssorozata. (Többek között azt szerette volna, hogy a tűzol­tóság kerüljön az önkormány­zatok kezelésébe.) Senki sem irigyelte Morvay István belügyminisztériumi ál­lamtitkárt, aki derekasan állta a sarat, de az ellenzéki képviselő­nő még így sem volt teljesen elégedett. Felhívta az államtit­kárt, hogy ápoljon jobb viszonyt a tűzoltósággal. A szavazás előszörre sikertelen volt (csak 186-an voltak jelen, 198-an pedig távol), ám az elnök felszó­lítására másodszorra sikerült a kormányálláspontot elfogadtat­ni. Az interpellációk megtárgya­lásának hamarosan véget ve­tett a sürgető idő: a polgármes­teri tisztség ellátásáról szóló törvényjavaslatról még a tegna­pi napon dönteni kellett. így öt kérdést a következő ülésszakra halasztottak, bár a Fidesz két képviselője fontosnak tartotta az ügye tárgyalását. Hosszas vita és szavazási procedúra után a honatyák végül is elfo­gadták a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslatot, igaz, azzal a kitétellel, hogy a kor­mány — a frissen elfogadott szabályozás hibája miatt—sür­gősséggel benyújtja a módosító javaslatot. Antall József fogadta Ivan Aboimovot Magyarország nem kíván kivonulni a szovjet piacról A magyar és a szovjet kor­mány megállapodott, hogy szeptember közepén, Buda­pesten tárgyalásokat tartanak a szovjet csapatkivonással ösz- szefüggő pénzügyi és tulajdon- jogi kérdések tisztázására. An­tall József miniszterelnök teg­nap fogadta Ivan Aboimov szovjet nagykövetet, aki Nyiko- /a/fflzskovminiszterelnökneke tárgyban a magyar kormányfő­höz intézett levelével kapcso­latban elmondta, hogy a szovjet kormány határozatot hozott a tárgyalások megindításáról. A két kormányküldöttség a külgazdasági miniszterek — Kádár Béla, illetve Konsztantyin Katusev — vezetésével ül össze a magyar fővárosban. A tárgyalások előtt néhány nap­pal szovjet munkabizottság ér­kezik Budapestre, a megbeszé­Az év végére 100 ezer munkanélkülivel számolnak (Folytatás az 1. oldalról) Az év elején prognosztizált 50 ezer munkanélkülinél lénye­gesen több lesz az év végére — hangzott el a sajtótájékoztatón. Már jelenleg csaknem ennyi a regisztrált munkanélküliek szá­ma — 45 ezer —, de év végére elérheti ez a létszám a 80—100 ezret (ez 2 százaléknak felel meg). A Foglalkoztatási Alapból a munkanélküli-segélyre ere­detileg tervezett 500 millió tehát távolról sem elegendő, ennek a többszörösére lesz szükség. A következő években a Foglal­koztatási Alapból a biztosítási forma bevezetése nélkül egyre nehezebben finanszírozhatnák a munkanélküli-segélyt. A szer­kezetátalakítással együtt, s más tényezők hatására a mun­kanélküliek száma elérheti a 8 százalékot, azaz a 400 ezret is. Az év elején 5 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány a Fog­lalkoztatási Alap munkaügyi céljaira, később ezt 5,5 milliárd- ra emelte. Az év végéig ez az összeg nem lesz elegendő, leg­alább még 3—4 milliárd szük­séges. Többek között e forrás­hiány miatt kényszerültek a pá­lyakezdők és újrakezdők köl- csönének félfüggesztésére. A felfüggesztést indokolta az is, hogy igen sokan különben azért szüntették meg munkaviszo­nyukat, hogy igénybe vehessék ezt a kamatmentes hitelt. A kölcsön tehát nem elsősorban a valóban rászorulókat szolgálta. A sajtótájékoztatón elmondták, a felfüggesztés akár végleges­nek is tekinthető, a korábbi for­mában már nem vehető majd igénybe az újrakezdők, pálya­kezdők kamatmentes kölcsö­ne. Ehelyett inkább a hamarosan 8 milliárd forintos alappal induló Egzisztencia Bankhoz csatla­kozva az e pénzintézethez for­duló, munkanélkülieknek ad­nak a Foglalkoztatási Alapból kamatcsökkentő kedvezmé­nyeket. Ha három szervezet összefog (Folytatás az 1. oldalról) — Nem annyira segíteni, mint inkább tanulni jöttünk Kapos­várra — mondta Hegedűs B. András. Tehát azért vagyunk itt, mert a TIB és a Recski Szövet­ség vezetőinek az a vélemé­nye, hogy a dél-dunántúli szer­vezeteink működnek a leghaté­konyabban. Nagyon dicséretes a helyi kezdeményezés, hiszen a különböző szervezetek félre­téve a presztízst, a közös célo­kért tevékenykednek a gyakor­latban. — Én is úgy látom — tette hozzá dr. Zimányi Tibor —, hogy az egyetlen járható út a közös erőfeszítés, mert sajnos ügyeink nem a legjobban áll­nak. A mi országunk is úgy van, hogy a kormánynak mindig sür­gősebb dolga akad, mint hogy az elmúlt évtizedek alatt sérel­met szenvedettek ügyeit ren­dezze. De ezt mindig rendezni kell. Azért dolgozunk, hogy — figye­lembe véve az ország teherbíró képességét — a kárpótlás ér­demben megvalósuljon. Ehhez pedig elengedhetetlenül szük­séges, hogy a három szervezet — amely tömöríti e sokat szen­vedett embereket — ismerje föl végre közös érdekeit, fogjon össze, dolgozza ki elképzelé­seit. — Tehát mindhárom szerve­zet célja, hogy a kárpótlási tör­vényt szabályozza. De mikorra várható ennek elfogadása? — Hát igen! A parlamentben a kormányprogram vitája során javasoltam — mondta dr. Zimá­nyi Tibor —, hogy a kormány a kárpótlási törvényt az első 120 napon belül nyújtsa be. Sajnos erre a miniszterelnök úr nem válaszolt. De e javaslatomat mindig, minden fórumon fölve­tem. A törvény még jelenleg sincs benyújtható állapotban. Kiss Gyula tárca nélküli miniszter, a kárpótlási hivatal vezetője a tévé egyik Napzárta-műsorá- ban azt mondta: Csak a jövő év elején kerülhet a kárpótlási tör­vény a parlament elé. De úgy gondolom, hogy ezt nekünk mindenképpen sürgetnünk kell, hiszen ebben mindhárom szer­vezet egyetért. Kitűnt ez a leg­utóbbi megbeszélésen is, ame­lyet a három szervezet Kiss Gyulával folytatott. Csak szer­vezeti kérdésekben vannak ugyanis nézeteltéréseink. — Fontos az is—fűzte hozzá dr. Zimányi Tibor —, hogy a kárpótlási hivatal működése nem kizárólag normatív jogi szabályozáson alapuló igazga­tási munka, hanem olyan politi­kai tevékenység, amely sok százezer magyar állampolgárt érzelmeiben, politikai múltjában és emberi becsületében is érint. — Milyen elképzeléseik van­nak a három szervezet orszá­gos központjainak együttműkö­désére? — Több helyi regionális ak- cióegység-kezdeményezésről tudunk — mondta Hegedűs László. Ezért most már igyek­szünk lépéseket tenni a szerve­zeti egység felé is. Alapelvünk, hogy a TIB szellemisége szerint legitimnek ismerjük el a kor­mányt, nem pártként, hanem pártoktól független szervezet­ként kívánunk működni és spe­ciális érdekvédelem a felada­tunk. Az országos együttműködés­nek az is feltétele—tette hozzá Hegedűs B. András —, hogy egyik szervezet se működjön politikai pártként. A megyei kezdeményezés hatására egyre több helyütt ta­lálnak egymásra a közös érde­kekért harcoló szervezetek. Az alulról induló törekvés szellemi egységfrontba tömörít, mely­hez az sem kis adalék — s tán Európában is egyedülálló —, hogy összeh ívták a szabadság- vesztésre ítélt parlamenti képvi­selők csoportját. E csoportba 33 képviselő jelentkezett — ob­jektív okok miatt a Fidesz kivé­telével — minden parlamenti pártból. Ha a kezdeményezé­sek aktív segítőkre találnak, akkor feltehetően a kárpótlási törvény sem sokáig várat ma­gára. Lengyel János lések előkészítésére. A magyar kormányfő és a szovjet nagykö­vet találkozóján véleménycsere folyt a Varsói Szerződés felül­vizsgálatáról zajló tárgyalások­ról és a Politikai Tanácskozó Testület ezzel kapcsolatos, no­vemberben esedékes bu­dapesti üléséről. Antall József hangsúlyozta, egyebek között, hogy Magyar- ország nem kíván kivonulni a szovjet piacról, hanem hosszú távú gazdasági érdekének te­kinti a vele folyó kereskedelmet, amely feltehetőleg egyre in­kább a köztársaságokkal való közvetlen kapcsolat jellegét, vállalatközi együttműködés jel­legét ölti. Szóba kerültek a szovjet kőolajszállítások csök­kenésével járó gondok, ame­lyek különösen most, a kuvaiti válság tükrében erősödnek fel. Száz kilométeres sebességgel a kanyarban ss KI A FELELŐS TŐKÉS LÁSZLÓ BALESETÉÉRT? Jönnek a törökök Kedden hajnalban a magyar—ro­mán határszakaszon, Lökösháza mellett a magyar határőrök 41 török állampolgárt fogtak el, akik a zöld határon át jutottak el magyar terü­letre — tájékoztatta az MTI-t Zubek János, a BM Határőrség szóvivője. Elmondta, hogy az idén már közel 600 török határsértöt, elsősorban menekülő családokat tartóztattak fel, főként a román és az osztrák ha­társzakaszon. Hamarosan megszi­gorítják a zöld határ őrizetét a ma­gyar—osztrák határszakaszon is. Elkövetett-e közlekedési sza­bálysértést a Tőkés Lászlót szállító Mercedes kormányőr- gépkocsivezetője, s ha igen, az hogyan függ össze a bekövet­kezett súlyos közlekedési bal­esettel? — e kérdésekre kere­sik a választ a Debreceni Ügyészségi Nyomozóhivatal munkatársai. Mint ismeretes, augusztus 7- én a délutáni órákban Szerencs belterületén karambolozott a Tőkés Lászlót szállító személy- gépkocsi, amelyet Vörös Gyula rendőr törzsőrmester, kor­mányőr vezetett. A baleset kö­vetkeztében súlyosan megsé­rült Tőkés László nagyváradi református püspök és Bognár Gábor kormányőr. Muraközi Gabor Hajdú-Bihar megyei főügyész-helyettes, a három megyére — Borsod- Abaúj-Zemplén, Szabolcs- Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar — kiterjedő illetékességi körű Debreceni Ügyészségi Nyomo­zóhivatal vezetője kedden az MTI munkatársának érdeklődé­sére elmondta: a korábbi vizs­gálatok szerint a balesetet a gépkocsi elé került kerékpáros, Kilián János szerencsi lakos okozta, akit gyanúsítottként hallgattak meg a Borsod Me­gyei Rendőr-főkapitányságon. Csupán a későbbi vizsgálatok alapozták meg azt a feltevést, miszerint a balesetért nemcsak ő, illetve lehet, hogy nem is ő a felelős. A nyomozás eddigi adatai azt bizonyítják, hogy a Vörös Gyula vezette gépkocsi száz kilomé­teres óránkénti sebességgel, tehát a Kresz előírásait meg­szegve, szabálytalanul hajtott a kereszteződésbe. Szabálysér­tés volt az is, hogy a Szerencs belvárosában lévő útkereszte­ződést nem a jobb oldali, egye­nesen haladó sávból közelítet­ték meg, hanem a belső, a csu­pán balra kanyarodásra jogosí­tó sávból kívántak egyenesen tovább haladni önmagában is megtévesztő lehetett az úttes­ten áthaladni szándékozó ke­rékpáros számára. A műszaki szakértői vélemé­nyek szerint—mondotta Mura­közi Gábor — ha a Mercedes szabályosan, 60 kilométeres óránkénti sebességgel közle­kedik, akkor is elüti ugyan a ke­rékpárost, de nem csapódik a villanyoszlopnak, s nem követ­kezik be a súlyos sérülésekkel járó baleset. Ha pedig ez így van, a kerékpáros Kilián János nem felelős a sérülésekért. A nyomozóhivatal a további műszaki vizsgálat és bizonyítá­si eljárás során azt kívánja megállapítani, hogy miért ha­ladtak a gépkocsik — a Tőkés Lászlót szállító és az azt köve­tő, ugyancsak Mercedes típusú biztosító gépkocsi ilyen nagy sebességgel. A főügyész sze­rint felvetődhet a parancsnoki felelősség kérdése is, mert el­képzelhető, hogy a gépkocsive­zető parancsot kapott a gyors haladásra. A Debreceni Ügyészségi Nyomozóhivatal az ügyben vár­hatóan szeptember végéig be­fejezi a vizsgálatot. (MTI) B-lista a keletnémet tanároknak? A keletnémet tanárok meg­rostálását helyezte kilátásba hétfői sajtónyilatkozatában a bonni oktatási miniszter, sejtet­ve, hogy tanári katedrára az egyesülés után csak a nyugat­német kormánypártok által al­kalmasnak tartott személyek számíthatnak. Jürgen Möllemann (FDP) a Der Morgen című lapnak adott interjúban leszögezte: az NDK- ban diplomát szerzett tanárok, tanítók nem mindegyike válik automatikusan állami alkalma­zottá a német egység megvaló­sulása után. Minden egyes esetben meg kell majd vizsgál­ni, hogy az illető eleget tesz-e a szakmai követelményeknek. A vizsgálatot az NDK területén létrejövő tartományok végzik, hiszen szó sincs ,,össznémet oktatási jog" megalkotásáról. Az oktatásügy — (akárcsak je­lenleg az NSZK-ban) — az egy­séges német államban is a tar­tományok hatáskörébe tartozik majd — hangoztatta a bonni miniszter. A KAPOS VOLÁN szeptember 17-én személy­gépkocsi-vezetői tanfolyamot indít Kaposváron Részletfizetési kedvezmény! Jelentkezés: KAPOS VOLÁN, Kaposvár, Füredi u. 180. I. emelet 111. szoba Telefon: 16-111/288-as mellék. (149338) Kuvaiti és iraki menekültek tábora, iraki—jordániai határövezet: a két ország között húzódó semleges határövezetben tartózkodik mintegy 40 000, az iraki megszállás alatt álló Kuvaitból, illetve Irakból menekült ember. MTI TELEFOTO A Berzsenyi utcában két, egymás melletti garázs eladó Érdeklődni a Kaposvári Állami Tangazdaság központjában, vagy a 14-455-ös telefonon lehet. (149337)

Next

/
Oldalképek
Tartalom