Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)
1990-09-28 / 133. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP 1990. szeptember 28., péntek BŐGÉS VAN Bikák sorsa — Hat-hétszáz vendég Lábod és vidéke igazi vadászparadicsom. Kár lenne tönkretenni bármilyen újsütetű törvénnyel. Márpedig fenyeget ez a veszély. Az ötvennyolcezer hektár az új földtörvény után részekre bomol- hat. S még azt semJudni, hogy a tervezett új vadászati törvény kinek és milyen jogot ad a vadászatra. Lehet, hogy mindenkinek? Somogy egyik legszebb élőhelyét meg kellene őrizni. Nagy Jenő Fotó: Gyertyás László Kora reggel... Még ködben úszik a táj. Keresem a vadászok kísérőit, de ők már hajnalban keltek. Ki tudja, hogy mikor térnek vissza, lesz-e trófeájuk, jó kilövésük? A Dél-somogyi Mezőgazda- sági Kombinát vadgazdálkodási igazgatójával, dr. Galamb Gáborral így a rinyabesenyői vadásztanya zugában beszélgetünk. — Szeptember elsején kezdődött a szarvasbőgés. Azóta az NSZK-ból, Ausztriából, Svájcból, Belgiumból és az Egyesült Államokból érkeztek vendégvadászaink. Szerda reggelig 104 bikát lőttek ki. Úgy érzem, hogy ezeknek a hatvanöt százaléka valamilyen éremre érdemes. Galamb Gábornak—egyik legismertebb szakemberünk — minden bizonnyal igaza van. Amit ő „megsaccol”, az majdnem bizonyos. De hogy ennyi érmes trófea van? Nos, vissza kell tekintenünk a múltba. Kezdhetnénk azzal, hogy az első vadászati törvény Magyarországon született meg, úgy száz évvel ezelőtt. Azóta tudatos vadgazdálkodás folyik a Kárpát-medencében és az egykori monarchia területén. Galamb Gáborral arról beszélgettünk, hogy a legnagyobb vadászati központok ezen a területen alakultak ki. Például a cseh Konopis- tényben meg a somogyi Lábo- don. Az igazgató kedvünkért mutatott egy csodálatos trófeát, amelynek „tulajdonosát” 1985- ben lőtték ki. Ez a medence — klímája miatt is — alkalmas az állattenyésztésre és a korszerű vadgazdálkodásra. Az utóbbinak persze ugyanúgy része a szelektálás, mint az előbbinek. A Széchenyi család által kezdeményezett vadgazdálkodásnak köszönhetően itt is egyre figyelemre méltóbb munkát végeznek. Az eredmények bizonyítanak. Több—a szakemberek által elismert—trófeához jutottak a vadászok. A dél-somogyi kombinát legnagyobb sikere: 1967-ben itt lőtték ki azt a bikát, amely világrekordernek bizonyult, s amelynek trófeáját az 1971 -ben megrendezett vadászati világkiállításon, Budapesten emblémaként használták föl. — Mit jelent önöknek az, hogy kinyitották a kaszói erdészet kerítéseit? Vannak hírek, hogy ez kihat a vadállomány minőségére... — Ehhez nincs hozzáfűznivalóm... — Köztudott, hogy a nyugati vadászok hozzánk jönnek a legszívesebben, mert nyitottak voltunk. Ezután mi lesz? — Tudomásul kell venni, hogy nyitott Bulgária, Lengyelország és Csehszlovákia is. Konkurensek, hiszen náluk olyasmire is lehet vadászni, amire nálunk nem. A mi választékunk azonban mégis más. Minden, Magyarországon honos nagyvad megtalálható itt. Még a muflon is! Az vezérel bennünket, hogykiszolgáljuk a vendéget. Kísérő vadásszal, szállással, vadászati kultúrával, étkezéssel. Nos, ebben lépéselőnyben vagyunk a szomszédos országokhoz képest. Ezt csak egyetlen adattal szeretném alátámasztani: évente hatszáz-hét- száz vendég fordul meg nálunk, s hetvenöt százalékuk visszatérő vadász. Trófeák Dél-Somogyból A BESZÉDES SOMOGY Interjú dr. Henkey Gyula antropológussal ,,Aki jól ismeri a saját népének karakterét, jobban eligazodik történelmében.” (Veres Péter) Hátralevő vizsgálatai időpontjának egyeztetésére érkezett Kaposvárra dr. Henkey Gyula antropológus. A kecskeméti Katona József Múzeum nyugalmazott főmunkatársa A magyar nép etnikai- embertani vizsgálata címmel írta kandidátusi disszertációját, s ebben három és fél évtized kutatási eredményeiről 'ad számot. Értekezésében 140 helység 30 ezer felnőtt lakójának adatai alapján országos kép bontakozik ki előttünk a magyarokról és a környezetünkben élő nemzetiségekről. Hamarosan kikerül a nyomdából az Axel Springer Kiadó által szponzorált, Czeizei—Goedde—Benckmann által szerkesztett Genetics of Hungarians című (angol nyelvű) könyv, amelyben az ő tanulmánya is helyett kapott. A neves antropológussal ezúttal somogyi kutatási eredményeiről beszélgettünk. Etnikai — embertani vizsgálatok —A megyei múzeum felkérésére 1985 óta végzek vizsgálatokat Somogybán. A kaposvári múzeumban készülő megyei néprajzi atlasz egyik fejezete az etnikai embertani kutatásokkal foglalkozik, képekkel, grafikonokkal illusztrálva — mondta dr. Henkey Gyula. — Arra keresek választ, hogy a Somogybán élő magyarokra és nemzetiségekre milyen embertani jellegek jellemzőek, s mennyire térnek el a többi megyéhez viszonyítva. Azt is vizsgálom, milyen mértékben maradtak meg a honfoglaló magyarokhoz hasonló álkat- és arcvonások, s mekkora a meghódolt népekkel, valamint a későbbi bevándorolt nemzetiségekkel való keveredés. Árulkodó adatok — Milyen kép állt össze a 14 somogyi község adataiból? —A török korban is fennmaradt településeken — Kőröshegy, Vörs, Látrány, Tapsony, Nemesvid, Segesd, Somogy- szob, Darány — a magyarság török rétegével kapcsolatba hozható embertani jellegek átlagban a vizsgáltak 60 százalékában állapíthatók meg. A magyarság finnugor elemeire jellemző típusok gyakorisága 3—5 százalék között van. Régi szláv és germán jellegegyüttesek pedig nem találhatók vagy az 1 százalékot sem érik el. Matematikai statisztikai számításokkal bizonyítható, hogy a kőröshegyi magyar őslakosság embertanilag a kisújszállási nagykunokkal szinte teljesen azonos. Vörsön a késő avar kortól kezdve a mai napig folyamatos a lakosság. A község mocsarakkal volt körülvéve, így oda — a szájhagyomány szerint nem tudtak behatolni a tatárok, s az oszmán-török megszállást is elkerülte. Az 1828-as ösz- szeírásban és a legrégebbi katolikus egyházi anyakönyvben szereplő családok mai leszármazottjai jelentek meg a tüdőszűréssel párhuzamosan zajló vizsgálaton. Vörs a 140 község közül abban a 10-ben szerepel, ahol a honfoglaló magyarok törökös rétegével kapcsolatba hozható turanid és pamíri típusok a leggyakoribbak. A vörsiekkel embertanilag szinte teljesen azonos Darány és Segesd. Magyar vagy horvát? — Somogybán horvátok is élnek. Róluk mit állapított meg? — Meglepetten tapasztaltam, hogy a magyarság török rétegével kapcsolatba hozható típusok nemcsak a horvátokkal kevert magyaroknál, hanem a kifejezetten horvát származásúaknái is föllelhe- tők. A bolhói horvát származásúak nemcsak a babócsai horvátokkal kevert magyarokkal, hanem a színmagyar darányiakkal is szinte teljesen azonosak. A bolhóiaktól megtudtam, hogy a heresz- nyeiek egy honfoglaló magyar nemzetség leszármazottai. Függetlenül attól, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt Bolhón még horvátul beszéltek, most egyetlen horvátul tudó 60 éven aluli emberrel sem találkoztam. Azt is elmesélték, hogy az 1930-as évek elején a község lakossága maga kérte, hogy a katolikus egyházi iskolában ne horvátul, hanem magyarul tanítsanak. Lakócsán szintén hasonló a helyzet: a helyi pedagógusok szerint azért kell magyarul tanítani, mert a gyerekek túlnyomó többsége csak e nyelvet ismeri. Horvátul csak a nagyszülőkkel együtt élő tanulók beszélnek. Amikor találkoztam a lakócsaiakkal, megkérdeztem tőlük, hogy milyen nemzetiségűeknek, illetve anyanyelvűeknek tartják önmagukat. így válaszoltak: — ,,Magyar nemzetiségű, horvát anyanyelvű vagyok”. ,,Teljesen mindegy, hiszen magyar és horvát között nincs különbség”. „A horvát nem olyan rendes ember, mint a magyar?" „A magyar nem olyan rendes ember, mint a horvát?” Kifejezetten horvátnak csak a felsőszentmártoni értelmiségiek vallották magukat. Mi hír a németekről? — Mi újság a németek által lakott helyeken? — Somogybán a legnagyobb német lélekszámú település Szülök. Mivel ott helyben nem végeznek tüdőszűrést — ez azért fontos, mert a vizsgálat ekkor végezhető el a legegyszerűbben —, így a barcsi múzeumtól megy majd a felkérő levél a szulokiaknak, akik minden bizonynyal hajlandók lesznek együttműködni velem. Ott is 32 jelleget regisztrálunk. Olyanokat, mint például a testmagasság, a fej, az arc méretei, a haj- és a szemszín, az orrprofil és a tarkó formája. December 3—6. között Buzsákon várom a 24—60 év közötti, helyben vagy a közvetlen környékén születetteket. Helyünk a világban Dr. Henkey Gyula a beszélgetés végén elmondta: ha e két község felmérésével is elkészül, Bács-Kiskun, Heves, Nógrád megyén és a volt csornai meg a kapuvári járáson kívül Somogy embertani szempontból a világ egyik legjobban feltérképezett területe lesz. Ami azért is figyelemre méltó, mert ezt a sziszifuszi munkát több mint egy fél emberöltő óta egyedül végzi. Lőrincz Sándor Hl
