Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)

1990-09-24 / 129. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. szeptember 24., hétfő Kápolnaszentelés a kaposvári kórházban Felemelő élmény volt szom­baton délelőtt a Somogy me­gyei kórház kápolnájának ava­tása. A gótikus kápolna negy­ven éven át zárva volt. Puritán szépséggel kialakított belső te­rét hazai és külföldi összefo­gással varázsolták ismét meg­hitt hangulatúvá. A kápolna li­turgikus részét Kiing József, a kaposvári Nagyboldogasszony templom restaurátora és fele­sége alakították ki elhunyt fiuk emlékére. A padokat és a vil­lanyorgonát a bambergi szé­kesegyház ajándékozta. Az ol­tár szolidan szép díszítése, a falak hófehérek. Jórészt idősek és egészségügyi dolgozók vet­tek részt a szentelésen. 11 óra­kor érkezett dr. Szendi József veszprémi megyéspüspök, Ba­ráti János apátplébános, valamint Agg József kerületei esperes a katolikus egyház­képviselőknek kíséretében. A hívők nevében dr. Szili Gyula emlékezett meg a kápolna há­nyatott sorsáról. Baróti János, a Nagyboldogasszony templom apátplébánosa azokról a gon­dokkal terhes időkről szólt, ami­kor a kápolna zárva volt. Be­szélt a küzdelmes munkáról is, amellyel az egyház elérte, hogy a szent hely ismét a hívek, a be­teg emberek szolgálatába áll­jon. — Nagy örömmel áldom meg a kórházkápolnát — kezdte ezután a szentmisét dr. Szendi József püspök—, hiszen 5 évig én is kórházi lelkész voltam Székesfehérváron. A megszentelt kápolnában könyörgés és ima után áldást osztott híveire a püspök, és kér­te az urat, hogy ne hagyja lelki- pásztor nélkül az embereket, mert az utóbbi időben nagyon megfogyatkozott az igehirdető, emberek száma. Dr. Baróti János apátplébá­nos bejelentette: ezentúl min­den vasárnap fél négytől a kór­ház lelkésze szentmisét celeb­rál a betegeknek, ápolóiknak és a többi hívő embernek. V. Á. Hősi halottaikra emlékeztek — Leleplezték Vikár Béla dombormüvét Falunap Hetesen Az első és második világhá­borúban elhunyt, távoli sírok­ban eltemetett, de soha el nem feledett katonákra, apákra és férjekre emlékeztek a hetesiek. A falunappá nyilvánított szep­temberi szombat alkalom volt arra, hogy a szép összefogás­sal felállított feketemárvány sír­emlék előtt leróhassák késői kegyeletüket a hozzátartozók, barátok, ismerősök. Az eddig csak háborús bűnösökként em­legetett 58 hősi halott jelképes sírjához gyászba öltözött idős emberek vitték el koszorúikat. De ott voltak az egyház, a pár­tok és a tanács képviselői is, valamint a fiatalok, akik szava­latokkal, énekkel tették emléke­zetesebbé a kegyelet napját. A Himnusz elhangzása után a hetesi születésű Él Fülöp, a ta­nács megbízott elnöke köszön­tötte a jelenlevőket, majd dr. Horváth Imre nyugalmazott főiskolai tanár, emlékezett meg a falut 62 éve pusztító tűzvész­ről, amelynek emlékére, akkor ugyanezen a helyen avattak emlékművet. „Csak egy éjszakára küldjé­tek el őket, a hosszú, csahos nyelvvel hazaszeretőket” — idézte a vers strófáit, amelyet valamikor kisfiúként szavalt ezen a helyen. Az idős Sági Fe- rencné lélekbemarkolóan szép énekszólója „Sír a Duna, sír a Tisza, sír az egész Magyaror­szág” fájdalmas imaként csalta elő a könnyeket. Ezen a napon emlékeznek a hetesiek neves szülöttjük, Vikár Béla népdalgyüjtőre is halálá­nak évfordulóján. A róla elneve­zett és most felújított faluház előtt csendült fel az európai hírű kaposvári Vikár Béla kórus előadásában Zákányi Zsolt ve­zényletével két Bárdos-mű és egy csokor a névadó népdal- gyűjtéséből. Az ünnephez mél­tó, szép előadás után Szita Fe­renc, a Somogy Megyei Könyv­tár igazgatója idézte fel Hetes legnagyobb fiának életútját. „Aki fontosnak tartotta a nép művelését, tudásának, nemes szórakozásának gyarapítását, aki népegyetemeket álmodott már 7—8 évtizeddel ezelőtt... hogy lelkileg, szellemileg, s nem utolsósorban jól gazdál­kodva anyagilag is eredménye­sen gyarapodjon” — mondta. Nem csupán nagy évforduló­kon kell, vagy illik megemlékez­ni történelmi nagyjainkról, a he­lyi és magyar kultúra, honisme­ret, az együtténeklés, az új is­meretek elsajátítására gondolni — folytatta —, hanem vele és általa kell élni, szebb, értelme­sebb életet teremteni magunk­nak, az egyénnek, a falu és az ország közösségének. Beszé­de végén leleplezte a felújított Vikár Béla emlékplakettet. A falunapnak illusztris vendé­ge volt Selken Pálma újságíró, Vikár Béla hajdani tanítványa — aki egyébként a zenetudós- egyik legismertebb kutatója. Bensőséges hangon szólt is­meretségükről, emlékeikről. A falunapot a faluház birtokba vé­telével, csöndes beszélgetés­sel zárták a hetesiek. Várnai Ágnes Fotó: Lang Róbert Egzotikus emlékek Nagyatádon AFRIKA MOSOLYA „Afrika. Kinek mit jelent ez a szó? Az átlagembernek banánt, fekete embereket, pálmafát és meleget. A szorgos tévénézők­nek szülő gnukat, kérődző kaffer- bivalyokat és keselyűket. A politi­kusoknak puccsokat, tábornoko­kat, éhínséget. A kisdiákoknak Szaharát, Nílust, Kilimandzsárót. Hogy nekem mit jelent? Színeket: a pálmaolaj narancssárgáját, az esőtől csöpögő erdők fényes zöldjét, a talaj vörösét, a delelő nap körüli hármas szivárványt.” így vall Afrikáról ifjú Csonka Pál, aki szüleivel három évet töl­tött Sierra Leonében, abban a nyugat-afrikai országban, ame­lyet már időszámításunk előtt 1500 évvel ezelőtt laktak, de Ritkán emlegetik Fekete do­boz néven a Black Box diszkó­bárt, a fiatalok kedvelt kaposvá­ri szórakozóhelyét, ahol a Dél- Dunántúl egyik legnépszerűbb lemezlovasa, Lengyeltóti Já­nos, alias Fuszi mixeli és szkeccseli a zenét. A felújított kaposvári diszkóbár pénteken este újra kinyitott. Lengyeltóti János itt mutatta be készülő első nagylemezének Startra várva című számát. A fiatalember klasszikus ze­nén nevelkedett, hat évig tanult zongorázni a szigetvári zeneis­kolában. — A popzene egyre jobban érdekelt. Az elmúlt tíz év alatt mintegy háromezer popzenei lemezt gyűjtöttem. A diszkóze­ne is közel áll hozzám, a funky és a soul, az amerikai négerze­ne érdekel igazán. amelynek története 600 évvel ezelőtt kezdődött. Sierra Leone 1961-ben vált függetlenné. Afri­kában és az arab világban ez az erjedés évei közé tartozik. A ha­gyományok azonban megmarad­tak. Csonkáék gyűjteményében csodálatos szobrokat találni, gyö­nyörű ruhaanyagokat, szép bé­lyegeket és praktikus használati tárgyakat. Ez a család nemcsak a hivatásával foglalkozott, hanem azon is serénykedett, hogy kordo­kumentumot készítsen. Igyekeztek mindent összegyűj­teni, ami reprezentálja ennek a Dunántúlnál alig nagyobb, há­rommillió lakosú országnak az életét. A Korán agyagtáblái bé­— A lemezlovas ízlése a mérvadó a diszkóbárban, avagy a fiataloké, akik szóra­kozni akarnak? — A fiatalok ízlése alakítható. Az igényes zenét igyekszem belopni a fülükbe. Hallgassák azt, amit én szeretek. Sok éven át népművelőként dolgoztam a szigetvári művelődési központ­ban, ennek a szakmának is a rabja lettem, nemcsak a lemez­lovas szerepére vállalkoztam, amikor most már főállásban teszem ezt. — A disjockey foglalkozás mennyiben szakma és mennyi­ben művészet? — Főképp művészet. A mix és a szkeccs olyan zenei hatást képes elérni, amitől az est prog­ramja egységes ritmust alkot az ismert, népszerű számok be­mutatásával. A szkeccselés tu­lajdonképpen zenei variáció, kességben megférnek itt a mítoszokkal. Bodrogi Tibor Afrika művészete című könyve nyomán a gondos rendezők elkészítettek egy tárlatvezető prospektust is. Ebből sokat megtudhat az érdek­lődő a különös világ rejtelmeiből. Például azt, hogy a szobrok a maszkokhoz hasonlóan kultikus rendeltetésűek. Készítőik olyan, specialisták, akiknek kiemelkedő társadalmi pozíciójuk van, s tekin­télyük ugyanakkora, mint a va­rázslóké. Többet nem illő elárulni a szom­baton, a nagyatádi Gábor Andor Művelődési Központban megnyílt tárlatról. Meg kell nézni. Megéri' aminek hatására új ritmus és új hangzás születik. — A lemezlovasok világbaj­nokságokon mérettetnek meg. — Az M. D. C., aDisco Mixing Corporation szervezi ezeket a versenyeket. Mindezidáig né­ger disjockeyk nyerték a világ- bajnokságokat. Iskolapéldáját mutatják a lemezlovas művé­szetének. Remek érzékük van a zenei fantáziákhoz. Ők terem­tették meg ennek a szakmának az abc-jét, technikáját, a disz­kózene különleges varázsát. Most készülő első nagyleme­zem egyik oldalát az amerikai néger zenének, a rap-nak és a funk-nak szentelem, a másik oldalon aktuális mix csendül fel a világhírű diszkózenékből, ezek egyik slágerének ígérke­zik a Startra készen című kom­pozícióm. (Horányi) Egyperces tv-néző Fene az adóját! Elszomorodva néztem a te­levízió híradójának kép­kockáit, melyen az egyete­misták csendes tüntetésül szalonnás-rántottát eszeget­tek. Bizonyos, hogy nem jo ét­vággyal. Mert a kormány kellő garral beharangozva az egyik kezével 500 forintnyi támoga­tást juttatott nekik személyen­ként és havonta ösztöndíj­ként, aztán a másikkal suty- tyomban.1500 forinttól szaba­dította meg őket, elvéve az ét­kezési hozzájárulást. Azt pe­dig még a kormány mellett működő közgazdasági szak­értőknek is ki kell tudni szá­molniuk, hogy ez summa ‘summárum mínusz egy Bar­tók. Antall József ígéretei jutot­tak eszembe, aztán felidéző- dött bennem nagy uralko­dónk, Mátyás király képe. (Remélem, a miniszterelnök nem sértődik meg az össze­hasonlításon !) Arra gondolok, hogy mindketten, hogy úgy mondjam orrba-szájba emel- gették-emelgetik az adókat. Az ifjabbik Hunyadi kapu, híd, sőt füstadót stb... (ki tudja összeszámolni egy nagytelje­sítményű Commodore szá­mítógép segítsége nélkül?) is kivetett népére. Igaz, hogy közben olyan művészeti fel­legvárat telepített a Duna mentére, melynek csodájára járt Európa, s amúgy (a szám­talan fennmaradt anekdota tanúsága szerint) az emberek biztonságban éltek. Pedig gondolom, (s a történelem később ezt igazolta) neki is akadt ellenzéke. Róla mégis az maradt fenn az utókornak, hogy igazságos volt. ___ Czene Attila ( Nagy) Startra várva A lemezlovas első nagylemeze

Next

/
Oldalképek
Tartalom