Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)
1990-09-24 / 129. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. szeptember 24., hétfő Kápolnaszentelés a kaposvári kórházban Felemelő élmény volt szombaton délelőtt a Somogy megyei kórház kápolnájának avatása. A gótikus kápolna negyven éven át zárva volt. Puritán szépséggel kialakított belső terét hazai és külföldi összefogással varázsolták ismét meghitt hangulatúvá. A kápolna liturgikus részét Kiing József, a kaposvári Nagyboldogasszony templom restaurátora és felesége alakították ki elhunyt fiuk emlékére. A padokat és a villanyorgonát a bambergi székesegyház ajándékozta. Az oltár szolidan szép díszítése, a falak hófehérek. Jórészt idősek és egészségügyi dolgozók vettek részt a szentelésen. 11 órakor érkezett dr. Szendi József veszprémi megyéspüspök, Baráti János apátplébános, valamint Agg József kerületei esperes a katolikus egyházképviselőknek kíséretében. A hívők nevében dr. Szili Gyula emlékezett meg a kápolna hányatott sorsáról. Baróti János, a Nagyboldogasszony templom apátplébánosa azokról a gondokkal terhes időkről szólt, amikor a kápolna zárva volt. Beszélt a küzdelmes munkáról is, amellyel az egyház elérte, hogy a szent hely ismét a hívek, a beteg emberek szolgálatába álljon. — Nagy örömmel áldom meg a kórházkápolnát — kezdte ezután a szentmisét dr. Szendi József püspök—, hiszen 5 évig én is kórházi lelkész voltam Székesfehérváron. A megszentelt kápolnában könyörgés és ima után áldást osztott híveire a püspök, és kérte az urat, hogy ne hagyja lelki- pásztor nélkül az embereket, mert az utóbbi időben nagyon megfogyatkozott az igehirdető, emberek száma. Dr. Baróti János apátplébános bejelentette: ezentúl minden vasárnap fél négytől a kórház lelkésze szentmisét celebrál a betegeknek, ápolóiknak és a többi hívő embernek. V. Á. Hősi halottaikra emlékeztek — Leleplezték Vikár Béla dombormüvét Falunap Hetesen Az első és második világháborúban elhunyt, távoli sírokban eltemetett, de soha el nem feledett katonákra, apákra és férjekre emlékeztek a hetesiek. A falunappá nyilvánított szeptemberi szombat alkalom volt arra, hogy a szép összefogással felállított feketemárvány síremlék előtt leróhassák késői kegyeletüket a hozzátartozók, barátok, ismerősök. Az eddig csak háborús bűnösökként emlegetett 58 hősi halott jelképes sírjához gyászba öltözött idős emberek vitték el koszorúikat. De ott voltak az egyház, a pártok és a tanács képviselői is, valamint a fiatalok, akik szavalatokkal, énekkel tették emlékezetesebbé a kegyelet napját. A Himnusz elhangzása után a hetesi születésű Él Fülöp, a tanács megbízott elnöke köszöntötte a jelenlevőket, majd dr. Horváth Imre nyugalmazott főiskolai tanár, emlékezett meg a falut 62 éve pusztító tűzvészről, amelynek emlékére, akkor ugyanezen a helyen avattak emlékművet. „Csak egy éjszakára küldjétek el őket, a hosszú, csahos nyelvvel hazaszeretőket” — idézte a vers strófáit, amelyet valamikor kisfiúként szavalt ezen a helyen. Az idős Sági Fe- rencné lélekbemarkolóan szép énekszólója „Sír a Duna, sír a Tisza, sír az egész Magyarország” fájdalmas imaként csalta elő a könnyeket. Ezen a napon emlékeznek a hetesiek neves szülöttjük, Vikár Béla népdalgyüjtőre is halálának évfordulóján. A róla elnevezett és most felújított faluház előtt csendült fel az európai hírű kaposvári Vikár Béla kórus előadásában Zákányi Zsolt vezényletével két Bárdos-mű és egy csokor a névadó népdal- gyűjtéséből. Az ünnephez méltó, szép előadás után Szita Ferenc, a Somogy Megyei Könyvtár igazgatója idézte fel Hetes legnagyobb fiának életútját. „Aki fontosnak tartotta a nép művelését, tudásának, nemes szórakozásának gyarapítását, aki népegyetemeket álmodott már 7—8 évtizeddel ezelőtt... hogy lelkileg, szellemileg, s nem utolsósorban jól gazdálkodva anyagilag is eredményesen gyarapodjon” — mondta. Nem csupán nagy évfordulókon kell, vagy illik megemlékezni történelmi nagyjainkról, a helyi és magyar kultúra, honismeret, az együtténeklés, az új ismeretek elsajátítására gondolni — folytatta —, hanem vele és általa kell élni, szebb, értelmesebb életet teremteni magunknak, az egyénnek, a falu és az ország közösségének. Beszéde végén leleplezte a felújított Vikár Béla emlékplakettet. A falunapnak illusztris vendége volt Selken Pálma újságíró, Vikár Béla hajdani tanítványa — aki egyébként a zenetudós- egyik legismertebb kutatója. Bensőséges hangon szólt ismeretségükről, emlékeikről. A falunapot a faluház birtokba vételével, csöndes beszélgetéssel zárták a hetesiek. Várnai Ágnes Fotó: Lang Róbert Egzotikus emlékek Nagyatádon AFRIKA MOSOLYA „Afrika. Kinek mit jelent ez a szó? Az átlagembernek banánt, fekete embereket, pálmafát és meleget. A szorgos tévénézőknek szülő gnukat, kérődző kaffer- bivalyokat és keselyűket. A politikusoknak puccsokat, tábornokokat, éhínséget. A kisdiákoknak Szaharát, Nílust, Kilimandzsárót. Hogy nekem mit jelent? Színeket: a pálmaolaj narancssárgáját, az esőtől csöpögő erdők fényes zöldjét, a talaj vörösét, a delelő nap körüli hármas szivárványt.” így vall Afrikáról ifjú Csonka Pál, aki szüleivel három évet töltött Sierra Leonében, abban a nyugat-afrikai országban, amelyet már időszámításunk előtt 1500 évvel ezelőtt laktak, de Ritkán emlegetik Fekete doboz néven a Black Box diszkóbárt, a fiatalok kedvelt kaposvári szórakozóhelyét, ahol a Dél- Dunántúl egyik legnépszerűbb lemezlovasa, Lengyeltóti János, alias Fuszi mixeli és szkeccseli a zenét. A felújított kaposvári diszkóbár pénteken este újra kinyitott. Lengyeltóti János itt mutatta be készülő első nagylemezének Startra várva című számát. A fiatalember klasszikus zenén nevelkedett, hat évig tanult zongorázni a szigetvári zeneiskolában. — A popzene egyre jobban érdekelt. Az elmúlt tíz év alatt mintegy háromezer popzenei lemezt gyűjtöttem. A diszkózene is közel áll hozzám, a funky és a soul, az amerikai négerzene érdekel igazán. amelynek története 600 évvel ezelőtt kezdődött. Sierra Leone 1961-ben vált függetlenné. Afrikában és az arab világban ez az erjedés évei közé tartozik. A hagyományok azonban megmaradtak. Csonkáék gyűjteményében csodálatos szobrokat találni, gyönyörű ruhaanyagokat, szép bélyegeket és praktikus használati tárgyakat. Ez a család nemcsak a hivatásával foglalkozott, hanem azon is serénykedett, hogy kordokumentumot készítsen. Igyekeztek mindent összegyűjteni, ami reprezentálja ennek a Dunántúlnál alig nagyobb, hárommillió lakosú országnak az életét. A Korán agyagtáblái bé— A lemezlovas ízlése a mérvadó a diszkóbárban, avagy a fiataloké, akik szórakozni akarnak? — A fiatalok ízlése alakítható. Az igényes zenét igyekszem belopni a fülükbe. Hallgassák azt, amit én szeretek. Sok éven át népművelőként dolgoztam a szigetvári művelődési központban, ennek a szakmának is a rabja lettem, nemcsak a lemezlovas szerepére vállalkoztam, amikor most már főállásban teszem ezt. — A disjockey foglalkozás mennyiben szakma és mennyiben művészet? — Főképp művészet. A mix és a szkeccs olyan zenei hatást képes elérni, amitől az est programja egységes ritmust alkot az ismert, népszerű számok bemutatásával. A szkeccselés tulajdonképpen zenei variáció, kességben megférnek itt a mítoszokkal. Bodrogi Tibor Afrika művészete című könyve nyomán a gondos rendezők elkészítettek egy tárlatvezető prospektust is. Ebből sokat megtudhat az érdeklődő a különös világ rejtelmeiből. Például azt, hogy a szobrok a maszkokhoz hasonlóan kultikus rendeltetésűek. Készítőik olyan, specialisták, akiknek kiemelkedő társadalmi pozíciójuk van, s tekintélyük ugyanakkora, mint a varázslóké. Többet nem illő elárulni a szombaton, a nagyatádi Gábor Andor Művelődési Központban megnyílt tárlatról. Meg kell nézni. Megéri' aminek hatására új ritmus és új hangzás születik. — A lemezlovasok világbajnokságokon mérettetnek meg. — Az M. D. C., aDisco Mixing Corporation szervezi ezeket a versenyeket. Mindezidáig néger disjockeyk nyerték a világ- bajnokságokat. Iskolapéldáját mutatják a lemezlovas művészetének. Remek érzékük van a zenei fantáziákhoz. Ők teremtették meg ennek a szakmának az abc-jét, technikáját, a diszkózene különleges varázsát. Most készülő első nagylemezem egyik oldalát az amerikai néger zenének, a rap-nak és a funk-nak szentelem, a másik oldalon aktuális mix csendül fel a világhírű diszkózenékből, ezek egyik slágerének ígérkezik a Startra készen című kompozícióm. (Horányi) Egyperces tv-néző Fene az adóját! Elszomorodva néztem a televízió híradójának képkockáit, melyen az egyetemisták csendes tüntetésül szalonnás-rántottát eszegettek. Bizonyos, hogy nem jo étvággyal. Mert a kormány kellő garral beharangozva az egyik kezével 500 forintnyi támogatást juttatott nekik személyenként és havonta ösztöndíjként, aztán a másikkal suty- tyomban.1500 forinttól szabadította meg őket, elvéve az étkezési hozzájárulást. Azt pedig még a kormány mellett működő közgazdasági szakértőknek is ki kell tudni számolniuk, hogy ez summa ‘summárum mínusz egy Bartók. Antall József ígéretei jutottak eszembe, aztán felidéző- dött bennem nagy uralkodónk, Mátyás király képe. (Remélem, a miniszterelnök nem sértődik meg az összehasonlításon !) Arra gondolok, hogy mindketten, hogy úgy mondjam orrba-szájba emel- gették-emelgetik az adókat. Az ifjabbik Hunyadi kapu, híd, sőt füstadót stb... (ki tudja összeszámolni egy nagyteljesítményű Commodore számítógép segítsége nélkül?) is kivetett népére. Igaz, hogy közben olyan művészeti fellegvárat telepített a Duna mentére, melynek csodájára járt Európa, s amúgy (a számtalan fennmaradt anekdota tanúsága szerint) az emberek biztonságban éltek. Pedig gondolom, (s a történelem később ezt igazolta) neki is akadt ellenzéke. Róla mégis az maradt fenn az utókornak, hogy igazságos volt. ___ Czene Attila ( Nagy) Startra várva A lemezlovas első nagylemeze
