Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)
1990-09-20 / 126. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. szeptember 20., csütörtök A MUSZOS nem vállalja a hatpárti kaposvári koalíciót A belső harc krónikája — Szőcs Zoltán: Egyenlőre nincs bejegyezve a MUSZ A brit miniszterelnök programja (Folytatás az 1. oldalról) Emlékművénél a Hősök terén. A kormányfői eszmecsere után Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke fogadta Margaret Thatchert a Parlamentben. A találkozón a brit kormányfő arról a szerepről beszélt, amelyet a közép-kelet-európai kis államok játszanak a térség demokratizálódási folyamataiban. Úgy vélekedett, hogy például mások számára is,vonzóvá teheti az átalakulást. így például a szovjet peresztrojka számára is biztatást adhat a keleti régió kis országaiban folyó demokratizálódás sikere. Brit megítélés szerint a példaadás szempontjából Magyarország kulcsszerepet tölt be a régióban. , ^ Göncz Árpád a megbeszélés kínálta lehetőséget felhasználva megerősítette II. Erzsébet királynő magyarországi meghívását. Király Béla javaslata Magyar katonák a Közép-Keleten? A Magyar Honvédség egy zászlóalja a Nyugat oldalán — ENSZ-zászló alatt — vegyen részt az Irakkal szemben felsorakoztatott katonai erőkben — javasolta megfontolásra a gondolatot Király Béla független képviselő, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának tegnapi ülésén. Mint mondta, egy ilyen lépésnek elsősorban politikai jelentősége lenne. A magyar katonák külföldre küldéséhez a parla-. ment hQzzájárulása szükséges. így erről legkorábban csak október közepén dönthetnek a képviselők. Ezért most a bizottság sem nyitott vitát a javaslatról, csak abban állapodott meg, hogy ez ügyben felveszi a kapcsolatot a külügyi bizottsággal. (Folytatás az 1. oldalról) A Munkaszolgálatosok Országos Szövetségéről tudni kell, hogy augusztus 9-én tartotta első közgyűlését és azon többes jelölés ugtán Kalmár Tibort választotta elnöknek. Akkor bejelentették: az elnökség megválasztott tagjain kívül senkinek nincs joga eljárni a szövetség ügyeiben. A cégbíróság bejegyzése szerint is Kalmár Tibor jelenleg is a Magyar Munkaszolgálatosok Országos Szövetségének képviselője. Egyébként a szervezetnek országos központja van Kaposváron. A szervezet belső vívódásaival a Somogyi Hírlap több ízben is foglalkozott. Ezekből a nyilatkozatokból kiderült: hatalmi harc folyik a munkaszolgálatosok berkeiben. Az is valószínűsíthető volt akkor, hogy ezt más szervezetek érdekeinek megfelelően kihasználják majd. Hamarosan jelentkezett a munkaszolgálatosok szövetsége és bejelentette, hogy — távollétében — leváltották a Kalmár Tibor féle vezetést és intézőbizottság intézi az ügyeket. Néhány nappal később a vezetőség nevében Kalmár Tibor jelentette be, hogy közgyűlés megerősítette elnöki tisztében és új elnökséget választott. így lett két vezetősége — egy elnöksége és egy magát azonos rangúnak tekintő intézőbizottsága, valamint két vezetője a munkaszolgálatosok szövetségének. A tény ma az, hogy a hatpárti kaposvári koalícióban szereplő munkaszolgálatosok szövetsége (ennek a rövidítése MUSZ) nem szerepel a cégbírósági bejegyzésben mégis teljes jogú tag a választási koalícióban az SZDSZ, a Kereszténydemokrata Néppárt, a POFOSZ, a Kisgazdapárt, és a Zöld Párt kaposvári szervezete mellett. Ezt a tényt tegnap este Szőcs Zoltán is megerősítette a Somogyi Hírlap munkatársainak kérdésére felelve. Szőcs Zoltán az aki a munkaszolgálatosok szövetsége nevében belépett a hatpárti kaposvári koalícióba. A Somogyi Hírlap munkatársainak arra a kérdésre, hogy az általa képviselt és MUSZ-ként rövidített szervezet be van-e jegyezve a cégbíróságon, így felelt: — Egyelőre nincs még bejegyezve azért, mert nem a kaposvári székhelyű országos szervezet közvetlen alárendeltségébe akarunk tartozni, hanem önálló szervezetet kívánunk működtetni. Szőcs Zoltán azt is elmondta még, hogy „a választások közvetlen előestéjén Kalmár Tibor lépését elítéltem". Vagyis azt, hogy kifogást emelt a kaposvári választási bizottságnál a munkaszolgálatosok szövetsége nevének használata miatt. A tényékhez hozzátartozik az is, hogy a választási koalícióban a MUSZ-t képviselő Szőcs Zoltán — tudomásunk szerint nem zárták ki a Kalmár Tibor vezette munkaszolgálatos szövetség tagjai közül. Szerettük volna Kalmár Tibort is megkérdezni. Hiába kerestük azonban tegnap késő estig, nem vette föl a telefont, a csengetésre sem nyitott ajtót, pedig a szobában égett a villany. Nem lesz hát könnyű dolga ma 9 órakor a megyei választási bizottságnak, amikor Kalmár Tibor kifogásának jogosságáról kell dönteni. A döntésről természetesen beszámolunk lapunk holnapi számában. Torgyán József Balatonföldvárról is üzent a bolsevikoknak és szekértolóiknak (Folytatás az 1. oldalról) A gyűlés első szónoka dr. Gaál Antal, a 4-es számú választókerület országgyűlési képviselője volt, aki az első tapsot akkor aratta, amikor újfent leszedte a keresztvizet az elmúlt 40 évről, és kijelentette, összeomlott a kelet-európai rendszer csatlóstul, mindenestül. Arra biztatta hallgatóságát, vállalja a várható nehézségeket, mert az az út, amelyre ráléptünk, csak fölfelé vezethet. Ezután Torgyán József lépett az emelvényre. Honfitársaim, magyarok! — kezdte beszédét — óriási nyugtalanság van az országban, mert nem történt meg a rendszerváltás, a bolsevikok nem vonultak ki a hatalomból. Innen üzenem a bolsevikoknak és szekértolóiknak (ez utóbbi kifejezést mintha már hallottuk volna az elmúlt 40 évben) idejük lejárt, helyüket át kell adni. Vagy kivonulnak így, vagy kénytelenek lesznek úgy. A nyugtalanság másik oka — mondta, hogy az ellenzék megindította az össztüzet a kormány és főként a kisgazdapárt ellen. Az ellenzék ugyanazt csinálja most a kisgazdapárttal, amit 1945-ben Rákosi, mondván, ki a reakcióval a parlamentből. (Lásd szalámi-taktika.) Rólam például azt terjesztették — mondta —, hogy politikai diliflepnis vagyok... Rámutatott, mindez a mocskolódás — főként azután kezdődött, miután a földtörvény elutasításával a kommunisták szekerét tolták. Torgyán úr támadásából bőven kijutott minden ellenzéki pártnak. Megkapta a magáét Horn úr, Tölgyessy úr és persze Orbán Viktor úr is. Közben a tetőre valakik kavicsot szórtak odakint, amely aztán ijesztő robajjal megindult lefelé. EkkorTorgyán József már Trianonnál tartott. Hallván a robajt, megjegyezte: mindez olyan komoly kérdés, hogy még a tető is megindult. Torgyán József megnyugtatta hallgatóságát, hogy a kormánykoalíciónak nincs alternatívája. Ám ennek hibáiról is elmondta véleményét. Ezeket a hibákat mindaddig nyesegetni kell, amíg el nem tűnnek. Arra kell törekedni, hogy a kisgazda- párt állandóan növelje erőit, mindaddig, amíg a koalícióban át nem veszi a vezetést. Csak az a párt tud eredményt elérni—mondta—.amelyik azt tűzi ki célul, hogy első lesz. Szerinte ezt a törekvésüket a koalíciós partnerek ismerik és tisztességesnek, egészségesnek tartják. (Torgyán József beszéde lapzártakor még tartott.) (Szegedi) Veszélyben a magyar szőlőkultúra? (Folytatás az 1. oldalról) Levelek a miniszternek, újságcikkek, érdekvédelmi szervezetek jelzései már legalább másfél hónapja • figyelmeztetnek: a keleti borpiacok megszűnésével, beszűkülésével, a jelenlegi pénzügyi politika mellett igen súlyos helyzetbe kerül az ágazat. Ennek hatásai és következményei szinte beláthatatla- nok. Az ország növénytermesztésében minden hetedik-nyolcadik forint innen jön, 16,5 milliárd forint bruttó érték terem itt meg. Más oldlaról: a két ágazat százhatvan ezer család megélhetését, munkáját jelenti. Arról nem beszélve, hogy itt kezdődött meg a legkorábban a privatizáció, napjainkra a szőlő-, és az almatermelés mintegy nyolcvanöt százaléka magánérdekeltségű. Joggal vetődik fel a kérdés: ezekkel a nagy súlyú tényekkel szemben milyen a terület becsülete? Csattog az agrárolló Dr. Tóth Sándor az FM főkertésze úgy mondta, hogy napjainkban együttesen jelentkezik igen sok, felhalmozódott probléma. A kevésbé igényes szovjet piacok megszűnése a gondok közül csak egy. A mind nagyobbra nyíló agrárolló fokozottan sújtja ezt a területet. Amíg például egy huszonöt hektáros szőlőt kiszolgáló 75 lóerős traktorért Németországban tízezer liter bort kell adni a termelőknek —r nálunk ötvennégyezer (!) litert. A finanszírozási rendszer, az egyre növekvő kamatteher tovább sújtja a termelőt, a feldolgozót. Nem véletlen— szinte szégyenteljes —, hogy a borágazatban a vagyonarányos eredmény 0,71 százalék. Mindehhez hozzájárul, hogy az utóbbi 30 évben háttérbe szorult az egészséges, kulturált borfogyasztás. Mint elhangzott a fórumon az idén jó közepes termésre mintegy 4,5 millió hektoliteres termésre számíthatunk. Figye- lembevéve mindent, pillanatnyilag úgy mutatkozik 3,2 millió hektoliter bornak van piaca. De a többit is le kell szüretelni, tárolni kell, és ha igényes piacokra kívánunk betörni, a bort legalább nyolc-tizenhat hónapig tárolni kell. Ehhez pedig pénz szükségeltetik, hitel, és a 0,71 százalékos eredmdény nem bírja el a harminc százalékos kamatot. Az újságírók kérdéseire válaszolva elhangzott, hogy a gondokat a minisztérium jól ismeri, átérzi, jó ideje tárgyal a banki szférával a pénzügyminisztériummal, de nem sikerült eddig megnyugtató megoldást találni arra a négymilliárd forintra, ami pillanatnyilag hiányzik. Megtudtuk azt is, hogy az FM rövidesen a kormány elé terjeszti a kialakult helyzetet. Az elmúlt öt év átlagánál (1,1 millió tonna) almából az idén, az aszály miatt, kevesebb terem, ám sajátos szóródás tapasztalható. Amíg Kelet-Magyaror- szág nagy almatermelő megyéiben az előző évinél nagyobb termést takaríthatnak be, Nyu- gat-Magyarországon — Zala, Vas, Somogy megyében — a múlt évinek alig felét szüretelhetik. Mint elhangzott, a múlt hét péntekig viszonylag zavartalanul 4folyt az export, azóta már — ä szüret előrehaladtával — sokasodnak a szállítási, a vagon problémák. A sikeres igazgatók buktak Egszóval vigasztalót, biztatót nem igen hallottunk. Arról viszont tájékoztatót kaptunk, hogy szeptember 15-ig 156 mezőgazdasági állami vállalatnál tartották meg a vállalati tanácsülést. Ezek közül kilencvennégynél volt téma az igazgató megerősítése. Nyolcvan esetben a vállalati tanács megtartotta tisztében az igazgatót, tizennégyben nem. Ahogy dr. Raskó György főosztályvezető elmondta, igencsak elgondolkodtató tapasztalat, hogy az állami gazdaságoknál — ahol eddig hatvanegy helyen foglalkoztak ezzel a témával — nyolc üzemben nem erősítették meg tisztében az első számú vezetőt. Nem a számszerű tény ad okot a töprengésre, hanem az, hogy ez a nyolc nagyüzem tartozik azon kevesek közé, ahol eredményes, stabil, élenjáró színvonalú a gazdálkodás. A csőd szélén állóknál, maradt a vezető. Ez valóban elgondolkodtató. Épp úgy mint az, hogy végül is mi lesz a nagy múltú, Európahí- rű, magyar szőlőtermelő kultúra jövője. Vörös Márta MINOLTA Mi elhozzuk önhöz a japán csúcstechnikát! JÖN! JÖN! JÖN! A MINOLTA MAGYARORSZÁG IRODARENDSZER KFT. október végén Pécsett kiállításon mutatja be a legkorszerűbb fénymásolókat és faxokat széles körű választék helyszíni vásárlási lehetőség árengedmény Minolta... egyszerűen intelligens. Minolta Magyarország Irodarendszer Kft. 1117 Budapest, Galvani u. 4. Tel.: 181-0720 Fax.: 161-0479 _ (108001)
