Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)
1990-08-10 / 92. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. augusztus 10., péntek Hiteles nyugati orientáció „Külpolitikánk alapelve a nemzet érdeke” (Folytatás az 1. oldalról) —Az új kormány külügyminisztere miben látja a továbbfejlődés lehetőségét? — Nem kívánok arra a közhelyre hivatkozni, hogy nincs olyan dolog, amit ne lehetne jobban csinálni. Az új kormány — amely kizárólag olyan személyekből áll, akiknek semmi közük nem volt a kommunistarendszerhez — sokkal hitelesebben képviselhet egy nyugati orientációt. Még akkor is, ha Horn Gyulával kapcsolatban nagy rokonszenv mutatkozott meg a német kérdésben tanúsított lépései miatt. Ám egészében ez az első szabadon választott kormány, amelynek miniszterével azért másképp tárgyalnak a politikai tényezők. — Az ön által említett nyugati orientáció a két Németország küszöbön álló egyesítése után nem jelent majd egyfajta egyoldalú csatlakozást ehhez az országhoz? Azaz a korábbi kizárólagos szovjet érdekszféra után hazánk német érdekszférává válik? — Ez egyáltalán nem képzelhető el. Aki figyeli a magyar külpolitikát, akár csak az újságokon keresztül, is, ezt nem gondolhatja komolyan. Ugyanakkor Németországot természetszerűleg fontos tényezőnek tekintjük, jelentős szerepe van a magyar gazdasági átalakulás terén. Am külpolitikánk alapelve a nemzet érdeke, amit nem szűklátókörűén, hanem harmonikus kapcsolatrendszer keretében kell értelmezni. Ez kizárja azt, hogy egy ponthoz kössük hazánkat. Az Európa- orientáció nem azt jelenti, hogy Európa egyenlő Németországgal. Igyekszünk mindenkivel jó kapcsolatokat kialakítani, s ez a törekvésünk úgy érzem visszhangra is talált. — Talán egy kivételével. Már Horn Gyula is megjegyezte annak idején, hogy Románia ilyen szempontból kezelhetetlen. A tavaly decemberi változásokat követően ismét szertefoszlottak a reményeink. Mit lehet ilyen helyzetben tenni? — Románia esetében is nagyon világosak a kívánalmaink. Alapfeltételnek tartjuk a demokratikus jogok biztosítását, kiemelten a kisebbségi jogok megadását. Sajnos, nem látom azt, hogy mindezt Románia tiszta szívvel vállalná. Mégis, úgy vélem, hogy Románia ezekkel az igényekkel nem fog olyen mértékben szembeállni, mint tette azt a Ceausescu-dik- tatúra idején. A mai román vezetés nem engedheti meg magának, hogy teljességgel figyelmen kívül hagyja más országok, nemzetközi szervezetek véleményét. — A romániai magyarság helyzete javult ugyan valamelyest, de még mesz- sze nem irigylésre méltó. Külügyminiszter úr szerint a többi volt szocialista országban is bekövetkezett néhány olyan változás, amely kedvező a magyarságra? — Ez kétségtelen, hiszen a magyarságnak mindenütt vannak pártjaik, törvényes képviselőik, akik megfogalmazzák a célokat, törekvéseket. Ez már önmagában egy óriási változás. Olyan emberek jutnak szóhoz, akiket korábban megakadályoztak a beszédben. A magyarság helyzetét összességében az befolyásolja, hogy az érintett országok mennyire állnak közel vagy mennyire maradnak el az európai államoktól. — Az iraki—kuvaiti konfliktus következtében egyebek mellett öt magyar állampolgár is eltűnt. Vannak hatásos eszközök a magyar külügyminisztérium kezében ilyen esetekben? — A helyi képviselet természetesen keresi az eltűnt magyarokat, de az eszközök korlátozottak, hiszen hadiállapot van Kuvaitban. Ezen túlmenően a magyar kormány megtette a lépeseket a majdnem kétszáz magyar állampolgár evakuálására. A kimenekítés érdekében már tárgyaltunk az illetékes iraki személyekkel. Hogy mi lesz, azt nehéz megjósolni, mert a katonai helyzetre való tekintettel az iraki fél konkrét határidőt nem vállalt. Az ügyet napirenden tartjuk, mert nem mondunk le egyetlen magyar állampolgárról sem. Szeri Árpád Ez olvasható a ma Reggeli Pesti Hírlapban A vállalati tanácsokról nyilatkozik a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának ügyvivője, aki szóvá teszi, hogy előkészítetlen a munkahelyi rendszerváltás. A cigánykérdés egyik sajátos oldaláról számol be a lap a harmadik oldalon, hiányolva a cigány érdekvédelmi szervezetek aktivitását. Az iraki agresszió további fejleményeiről tudósít a lap külpolitikai rovata. A kulturális rovatban ez alkalommal Kocsis Zoltán zongora- művész levele olvasható. Kocsis Zoltán kifejti, hogy nem tartja barátjának a Hungaroton új vezér- igazgatóját. A lap gazdasági rovata saját exkluzív tudósítást közöl a kárpátaljai kettős pénzrendszerről, ahol a magyar forint játssza a valuta szerepét, valamint a Pirityi Ottó írását a kormány által meghirdetett privatizációs program „téziseiről”. Tőzsdeinformáció, adótanácsadó egészíti ki a gazdasági híreket. A 8. oldalon pedig a népszavazással kapcsolatban írt levelekből közöl összeállítást mai számában a Reggeli Pesti Hírlap. (x) Csehszlovák forintkorlátozás A Magyar Nemzeti Bank illetékeseit váratlanul érintette a Csehszlovák Állami Banknak az a döntése, hogy évi 8000 koronában maximálta a Magyarországra utazó csehszlovák állampolgárok által vásárolható forintot. A MNB-ben elmondták: információk szerint 1990. június 30-án 2 milliárd forint bankjeggyel és 1,477 milliárd forint értékű utazási csekkel rendelkezett a Csehszlovák Állami Bank, míg egy évvel ezelőtt 1,2 milliárd forint bankjegy és 1,5 milliárd forint csekkkészlete volt. Tehát a forintállomány most még valamivel nagyobb is, mint a múlt év közepén. Ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a Csehszlovákiában július elején bekövetkezett jelentős áremelések miatt, valamint azért, mert bizonyos termékekből hiány van, egyre többen jönnek Magyarországra bevásárolni. A forint felvásárlásának másik valószínű oka: az utóbbi hetekben jelentősen megnőtt Csehszlovákiában a dollár fekete árfolyama, s így a spekulánsok forintért olcsóbban juthatnak valutához. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök augusztus 9-én a kairói repülőtéren fogadta az Egyesült Arab Emirátusok uralkodóját, Zaid Bin Szultán Annahajan sejket, aki a rendkívüli arab csúcstalálkozóra érkezett Egyiptomba Kalmár Tibor maradt az elnök Megtartotta első közgyűlését a munkaszolgálatosok szövetsége A kaposvári székhelyű Magyar Munkaszolgálatosok Országos Szövetsége tegnap tartotta első elnök- és vezetőségválasztó közgyűlését. Titkos szavazással elnöknek Kalmár Tibort választották meg. O volt egyébként a szervezet alapítója. Egy sajtónyilatkozatát etikátlannak minősítő intézőbizottság ettől a tisztségétől megfosztotta és ezt közleményében be is jelentette. Egyúttal akkor azt is közölték, hogy az intéző- bizottság az SZDSZ kaposvári irodájának címén található meg. A Kalmár Tibort tisztségétől megfosztó intézőbizottság határozat aláírói közül — Frei Imre, Müller János, Sárközi István, Tóth Zoltán — senki nem tagja a Munkaszolgálatosok Országos Szövetsége tegnap megválasztott elnökségének. Az elnökség — Kalmár Tibor, Somogyi Lajos, Szabó Géza, Barkóczy Gellért, Varga Lajos és Pintér Jenő — bejelentette: céljuk az érdekvédelem és a részvétel az ország politikai életében. Hangsúlyozták: rajtuk a megválasztott tisztségviselőkön kívül nincs joga senkinek eljárni a szervezet nevében. Bukaresti sorban állók Vízumtortúra A bukaresti hétköznapok megszokott képéhez tartoznak az olykor száz métert is meghaladó sorok. A nagy kánikula ellenére a boltok előtt emberek sokasága vár türelmesen arra, hogy húst, kenyeret, tejet vehessen, már persze, ha éppen kapni, de sorok kígyóznak az itt olyan kivételes élvezeti cikkeknek számító termékekért is, mint a dezodor, a pipereszappan, a sampon. Ez eddig, nem is lenne szokatlan, mert hiszen hosszú évtizedek alatt hozzáedződtek a honpolgárok ahhoz, hogy türelem — hanemis rózsát — legalább valami szatyorba valót terem. Az idén azonban a sorban állási szokások újabb elemekkel gazdagodtak: mostanság a nagykövetségek, külképviseletének szívós ostromlása jött divatba, az áhított termék pedig nem más, mint a külföldi beutazási engedély, a vízum. A decemberi forradalom visz- szaadta ugyan a román állampolgároknak az egyik alapvető emberi jogot, az utazás jogát, csakhogy a román világútlevél még nem minden. Valuta is kellene, meg vízum is, és ez utóbbit a nyugati demokráciákat képviselő követségek bizony igencsak ímmel-ámmal adják ki. De a román nép ha hosszú éveken át kibírta a szakadatlan sorban állást, miért épp most adná meg magát, amikor meghívólevél birtokában lehetősége nyílik arra, hogy meglátogassa Nyugaton élő rokonát, esetleg hosszabb-rövidebb időre munkát is vállaljon, aminek eredményeként aztán a hazájában hiánycikknek számító mindenféle földi jóval „feltankolva” térhet vissza családjához. Ennek azonban a feltétele a vízum, és ezek közül is a legnagyobb keletje az amerikaiaknak van. Aki Bukarestben embertömeget kíván látni, az menjen el a főváros szívében levő Intercontinental melletti, még a múlt században épített palotához, amely fölött az Egyesült Álla/ IMPULSE . Enterprise Amerikai—magyar kereskedelmi kft. KÍNÁLATÁBÓL Kínai póló, zsebes, 5 féle színben 170, —Ft Kínai póló, fehér 140,—Ft Import, galléros póló 199—290,—Ft RIFLE olasz farmernadrág (28, 29, 30, 40-es méretben) 1200,—Ft Lányka félcipő, velúr 31—34-ig 280,—Ft Fiú félcipő 35—40-ig 480,—Ft Fiú félcipő31 -34-ig 520,—Ft WILKINSON borotvalehúzó, 5 db-os 60,—Ft TDK videokazetta E 195-ös 399,—Ft Vásár helye: Május 1. u. 7. sz. (Totó—Lottó iroda mellett) Továbbra is szeretettel várjuk vásárlóinkat! \ (111639) ^ mok csillagos-sávos lobogója lengedez. Itt lehet beszerezni az áhított amerikai vízumot. Ennek útja azonban igen rögös, és senki sem mehet biztosra. Állampolgári kezdeményezésre—és kifejezetten nem a hatóságok szervezésében — érkezési listát állítanak össze. Az érintettek éjjel-nappal, szabályos őrségváltásban őrzik ezt a dokumentumot, mint a szemük fényét. Ez a lista jelzi, hogy ki hányadik helyen van a várakozók között. A legfrissebb adatok szerint mintegy hatszázan szerepelnek a névsorban, egy nap azonban az amerikai követség hivatalnokai jó ha negyven, menedékkérőt fogadnak és az ügyintézési napok is csak héT főn, kedden és szerdán vannak. Ráadásul aki a listán szerepel, a jelzett napokon megadott időpontban köteles megjelenni a követségnél, mert akkor névsorolvasást tartanak. Aki nem jelentkezik neve hallatán, az lekerül a várakozó listáról. Tehát aki tudja is, hogy csak a négyszáz- valahányadik helyen, így bejutása a követségre legfeljebb csak egy-másfél hónap múlva esedékes pont úgy köteles a hét első három napján megjelenni a követségnél, mint aki szinte már az ígéret földjén érezheti magát. Mindez a bukaresti Iákosok esetében még egyszerű, de képzeljük el azokat az Amerikába vágyó román állampolgárokat, akik Temesváron vagy lasi- ban élnek. Nekik — ha utazni akarnak — szabadságot kell kivenniük a szokásos hét eleji bukaresti látogatáshoz, hiszen az utat egy nap alatt nem tudják megtenni. És ha nem akarnak lekerülni a listáról, heti háromnapos kényszerlakhelyül el kell fogadniuk a fővárost. Ez még azok számára is elviselhető, akiknek rokonuk, ismerősük van Bukarestben, hiszen ha letudták a napi névsorolvasási kötelezettségüket van hol megpihenniük, álomra hajtani afejü- ket. Akiknak nincs ilyen lehetősége, azok vagy pénzt áldoznak szállodára, vagy a követség előtti aszfalton éjszakáznak. A következő megpróbáltatás már bent a követségen vár a vízumkérőkre. Rendszerint tíz- tizenkét fős csoportok léphetik át a külképviselet kapuját, és az amerikai diplomaták alaposan megrostálják az utazni vágyókat. Jó ha visz magával mindenki pontos kimutatást arról, hogy mekkora vagyonnal rendelkezik, kit, kiket hagy itthon, milyen gyökerei vannak Romániában. Áz amerikaiak ugyanis attól tartanak, hogy a kérelmezők nemigen kívánkoznak majd vissza az üres polcok Romániájába, így sokan lógó orral jönnek ki a követségről, mert mit számított a többhetes szabad ég alatti táborozás, ha egyszer ezt az amerikai hivatalnokok nem méltányolták, mitöbb a vízum helyett csak azt ütötték be az útlevélbe, hogy az útiokmány tulajdonosa egyszer már elutasításban részesült. Hegedűs György ^Elveszett az a/ább/"^^ levonatú bélyegző: Tab és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 38. sz. vegyesüzlet 8655 Som OKHB 391-41011 — ■ na: J Használata érvénytelen! (111605)
