Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)

1990-08-08 / 90. szám

V 2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. augusztus 8., szerda Irak elengedte túszait (Folytatás az 1. oldalról) Törökország kész 'teljesíteni az ENSZ BT Irak-ellenes szankciókról szóló határozatát és elzárni az országon átveze­tő, iraki olajat szállító vezetéket. Turgut Özal török kormányfő egy amerikai tévétársaságnak adott nyilatkozatában közölte: országának éves szinten 2 mil­liárd dolláros veszteséget jelent a vezeték elzárása, azonban Ankara ennél sokkal fontosabb­nak tartja az iraki agresszió megszüntetését. Ezzel lénye­gében lezárul az iraki olajexport egyik legfontosabb csatornája. Irak Törökországon és Szaúd- Arábián át exportálja olajának 90 százalékát. A kőolajvezeté­kek elzárása az iraki gazdaság térdre kényszerítését jelentheti. Nagy-Britannia ENSZ-nagy- követe szerint a Kuvaitból távo­zó iraki alakulatok kuvaiti harc­kocsikat és más harceszközö­ket „vontak” ki s nem iraki hadi- technikát, s a kuvaiti hadsereg úgynevezett „önkéntesei” sem mások mint kuvaiti egyenruhá­ba öltözött iraki katonák. A nagykövet azt állította, hogy a kivonás helyett Irak tovább erő­síti kuvaiti pozícióit. Hasonló bejelentést tett az iraki csapat- kivonásról a genfi kuvaiti diplo­máciai képviselet is. Abderrahman al-Auadi, a múlt csütörtökön megdöntött kuvaiti kormány egyik Egyip­tomba menekült államminiszte­re hétfőn közölte: Húszéin Ali, az „ideiglenes kuvaiti kormány" miniszterelnöke a hatvanas évek végén Irak líbiai katonai attaséja volt. Első ízben találkozott hétfőn este a szaúd-arábiai Rijádban a kuvaiti emír a szaúd-arábiai trónörökössel. Dzsábir el-Ah- med el-Dzsábir esz-Szabah és Abdalláh bin Abdel-Aziz megvi­tatták az iraki agresszió nyo­mán kialakult helyzetet. Az iraki—kuvaiti válság és a kőolaj árának növekedése nagy izgalmat keltett a francia főváros tőzsdéjén Bagdad kedden engedélyez­te, hogy a Kuvaitban vagy Irak­ban élő összes külföldi száraz­földi úton, Jordánián keresztül elhagyhassa a két országot. Ezt jordániai tisztségviselők közöl­ték, hozzátéve, hogy már meg is kezdték az előkészületeket az érintettek fogadására. Az ira­ki invázió nyomán több ezer külföldi rekedt Kuvaitban. Bagdadban tegnap cáfolták a Washington Post értesülését, hogy Szaddám Húszéin elnök támadással fenyegette volna meg Szaúd-Arábiát, ha az el­zárja az országon átvezető, Irak számára létfontosságú kőolaj- vezetéket. A kormány szóvivője szerint az ilyen állítások csak az arab országok közötti viszony megzavarását célozzák. Irak amúgy sem hiszi, hogy Szaúd­Arábia ilyen lépésre készülne — mondta a szóvivő. A Washington Post egy má­sik értesülése szerint az ameri- - kai védelmi minisztérium javas­latot tett a Perzsa-(Arab-)öböl nemzetközi blokádjára, amely­ben szovjet erők is részt venné­nek. Korábban Párizs, London és Ottawa is jelezte, hogy nem zárják ki egy haditengerészeti zárlat lehetőségét. Amerikai források szerint Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok újabb hajókat küld a térségbe, és már megérkezett az öbölbe egy—két hajóból álló — szovjet kötelék is. Kedden Svájc is korlátozó in­tézkedéseket hozott Irak és Kuvait ellen. A kormány rendel­kezése értelmében megtiltanak minden kereskedelmi és pénz­ügyi akciót a két országgal, ki­véve a humanitárius jellegű ügyleteket. Korábban a semle­gességére kínosan ügyelő Svájc nem vette figyelembe a BT által hozott szankciókat. A magyar külügyminisztérium tu­domása szerint öt magyar ál­lampolgár eltűnt Kuvait iraki megszállásakor. Négyen a Bu- davox dolgozói, valamennyien telefonszerelők. Ketten éppen Irakban jártak, hogy lejárt vízu­mukat meghosszabbítsák, két társuk pedig Kuvaitból autóval indult értük, s azóta egyikőjük- ről sincs hír. Az ötödik eltűnt személy égy kamionsofőr, aki hűtött élelmiszereket szállított Kuvaitba. Autója előkerült, de a vezető még nem. Kuvaitban je­lenleg mintegy 200 magyar ál­lampolgár tartózkodik. Tőkés László súlyos balesete Súlyos közlekedési baleset érte Tőkés László nagyváradi református püspököt, aki ked­den délelőtt előadást tartott Sárospatakon a keresztény új­jáépítés nemzetközi konferen­ciáján. A püspök kocsija Sáros­patakról Miskolc felé haladva a 37-es számú főúton, Szeren­csen egy villanyoszlopnak üt­között. Az MTI értesülése sze­rint a gépkocsi vezetője egy ke­rékpárost akart elkerülni, de üt­között vele, majd a kormányt el­rántotta, s az autó egy vil­lanyoszlopnak csapócjpft- A gépkopsivezetp és a kocsi má- sijí utasa is megsérült. Ezt plyashatja a ma reggeli Pesti Hírlapban: Rend és nyugalom Zakla­tott napokat elünk. Évtizedes megszokások, viselkedési for­mák, politikai normák borultak fel, s az új rend még messze, körvonalait is alig látni. Aku­punktúra a hátom T határán. Félő, hogy sikké, divattá válik. Kéne egy profi szakembergár­da. 12. oldal.) Mi lesz veled Béketanács? Rakétaszámolás nincs, ce­ment van. Barabás Miklós nyi­latkozata. A háborús pszichó­zis Európában már a múlté. Bennem is többször megfogal­mazódott már, hogy hasznos lenne, ha venném a kalapo­mat- (5- oldal-) Kifizetik-e a 13. havi nyugdí­jakat? Szociális bank, nyugdíj- reform, népesedéspolitika. Néprosszlóti államban a Nép­jóléti Minisztérium. Interjú Sur­ján László miniszterrel. (8. ol­dal.) A VOSZ szerint nem válto­zott a banki szemlélet. A priva­tizációról vállalkozói szemmel. A hitelfelvételre is van követen­dő példa. (11. oldal.) (X) LAPZARTA Mérgező gázt loptak a nagyatádi laktanyából Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy mérgező gázt tartalmazó palackot is elloptak a kiürítés alatt álló, egyébként állandóan przött(?) nagyatádi honvédségi laktanyából, a késő esti órákban Szegvari Józseffohad- nagy, a városi rendőrkapitány­ság megbízott osztályvezetője tájékoztatta szerkesztőségün­ket: Keddre virradóan a Magyar Honvédség nagyatádi lakta­nyájából eddig ismeretlen tet­tes, vagy tettesek eltülajdonítot- tak 4 darab klórgázos palackot. Az egyik palackban 40 kilo­grammos tömény klórgáz van, amely belélegezve már nagyon alacsony koncentrációban is mérgező hatású. 2,5 milligram/ liter töménységben azonnali, míg 0,1 milligram/liter tömény­ségű levegőben 0,5—1 órán belüli halált okoz. A palackok 170 cm magasak, 21 cm átmérőjűek, rozsdás fémszfnűek. Oldalukon fehér szfnű „Vegyiművek”, illetve „MN 3335" felirat van- Alakjuk a lánghegesztéshez használatos oxigén és dissous-gázpalac- kokhoz hasonlóak- Feltehetően olyan személyek körében kí­vánják értékesíteni vagy fel­használni, akik tevékenységük során hegesztéssel is foglal­koznak­A rendőrség kéri: aki bármit tud a lopásról, azonnal értesítse a nagyatádi rendőrkapitánysá­got, vagy a legközelebbi ren­dőrt. A Somogyi Hírlap holnapi számában visszatér az ügy kö­rülményeire. N. J, Mandela Pretóriában Szünetben az apartheid Az Afrikai Nemzeti Kongresz- szus (ANC) és fegyveres szár­nya azonnali hatállyal beszün­teti a dél-afrikai kormány ellen irányuló fegyveres akciókat — jelentették be keddre virradóra Pretóriában. Az ANC és a preto­riai kormány küldöttségei közöt­ti hétfői maratoni hosszúságú, 15 órás megbeszélés eredmé­nyeként kilencpontos megálla­podást írtak alá az országban kialakult helyzet békés, tárgya­lásos rendezéséről- A dokumentum — amelyet Nelson Mandela, az ANC a|el- nöke a találkozót követően, nem sokkal éjfél után rövid saj­tóértekezleten ismertetett — folytatása az előző tárgyalásj forduló végén, május 4-én aláírt elvi kötelezettségvállalásnak. Eszerint a még májusban létre­hozott közös munkacsoport augusztus végéig kidolgozza az ANC-vel kapcsolatban álló olitikai foglyok fokozatos sza- adon bocsátásának menet­rendjét (az ANC közlése szerint az országban jelenleg mintegy 3000 politikai fogoly van, akik szeptember 1. és 1991. április 30. között kerülnek szabadláb­ra). Frederik Willem de Klerk dél-afrikai államfő és Nel­son Mandela, a faji meg­különböztetés ellen har­coló Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) alel- nöke augusztus 7-én együtt jelentette be, hogy 15 órán át folytatott meg­beszéléseiken a kormány és a dél-afrikai szervezet képviselői egyezségre ju­tottak, és az ANC befejezi a fegyveres harcot a kor­mány ellen Új lap: Romania Mare Magyar a mumus Az utóbbi hetek romániai eseményeire figyelve lehetet­len nem észrevenni azokat a jeleket, amelyek a régi időket, a Ceausescu-rezsim korát idézik. A különbség csak annyi, hogy most mindenki szabadon kifejtheti nézeteit, hiszen akár a legszélsőségesebb vélemény is teret kaphat. Mind­ez persze még korántsem jelenti azt, hogy Románia ro­hamléptekkel halad a demokrácia felé... Persze az is kérdés, hogy egyáltalán cél-e a demokrácia. Hiszen közismert, hogy az elva­kult nacionalisták úgy vélik: nincs szükség Európára — miért kellene hát nekik a de­mokrácia? A dolog azonban szerencsére nem ilyen egysze­rű, hiszen nem lehet az egész román politikát a Vatra Roma- neaseára egyszerűsíteni. Tény viszont, hogy a Ion Iliescu ve­zette nemzetmentő front egyre inkább engedni kényszerül a szélsőségeseknek. Ennek egyik nyilvánvaló jele az az in­tézkedés, amellyel a központi kormányzat román származá­sú személyt akart helyezni a többségében magyarlakta Ko- vászna megye élére —, figye­lembe sem véve a tényeket. Ha „csak" ilyen sérelmek ér­nék a romániai magyarságot, az viszonylag még elviselhető lenne. De mit kezdhetünk az olyasfajta megnyilvánulások­kal, mint a június eleje óta meg­jelenő Romania Mare című lap támadása Tőkés László ellen? Az újság ilyesmiket írt: „Tőkés egyik kezét a mellén tartja, a másikkal pedig a torkunkat szo­rongatja. " Ez persze csak vá­daskodás, de nem késik sokáig a következtetés sem: „Ha sem­mi közöd nincs Istenhez, ho­gyan gondolod, hogy közöd le­het a román néphez? Távozz, sátán!" A Romania Mare cikkírója egyébként az a Corneliu Vadim Tudor, aki már Ceausescu ide­jén is magyarellenes írásokkal vált hírhedté. Nehéz józan ész­szel megérteni, hogy mi háborí­totta föl ilyen határtalanul Tudor urat, hiszen éppen Tőkés püs­pök volt az, aKi már december 25-én ü bukaresti televízióban kezet nyújtott a román prog­ressziónak. A Romania Mare szerzője mégis különvélemé­nyen van: azt állítja, hogy a re­formátus pap beszéde közben „csak a magyarok számára ért­hető jelet adott azzal a monda­tával, hogy a kereszteket vissza kell állítani normális helyükre". Nem világos, hogy Tudor sze­rint mi a furcsa abban, ha egy pap az egyház tekintélyének helyreállításáról beszól? Az is érthetetlen, hogy miért kell min­dig a függöny mögé tekinteni, hátha ott lapul az ördög.., Noha a Romania Mare imp­resszumot nem közöl, nem nehéz kideríteni, milyen erők állnak mögötte. Csak meg kell nézni, hogy kik írnak a lapba. Corneliu Vadim Tudor neve mellett régóta ismerős Eugen Barbué és főként Ion Lancran- jané. Az utóbbi írta a nyolcva­nas évek elején a nagy vihart kavaró Cuvint despre Transil- vania (Beszéd Erdélyről) című könyvet. A szerzők (ismert) nézeteiből aztán már könnyű következtetni azokra, akik a háttérben meghúzódnak... Ilyen például a Vatra Roma- neasca mozgalom, amely a legszélsőségesebb erők gyűj­tője— a régi Vasgárdától a volt Securitatéig bezárólag... A Vatra nézeteit volt már al­kalmunk megismerni. Elég a március 20-i marosvásárhelyi véres eseményeket felidézni... A román szélsőségesek akkor pontosan azt tették, amit pártjuk a célkitűzéseiben nyilvános­ságra hozott: hozzákezdtek Románia egységes nemzetál­lammá tételéhez, méghozzá tűzzel és vassal. A Vatra sem­miképpen nem hajlandó jobb belátásra térni és megváltoztat­ni nézeteit. A legnyilvánvalóbb magyar jóakaratot is képesek a maguk módján „értelmezni”. A soviniszták ugyanis szinte be­beszélték maguknak, hogy a magyarok el akarják venni tőlük Erdélyt, s ebbéli véleményük­ben lehetetlen őket megingat­ni... Már majdnem eljutottunk oda, hogy a román nacionalis­ták szótárában a „magyar” és a „rossz” azonos jelentést kap­nak. Érzékletesen mutatja ezt a Romania Maré Tőkés Lászlóval foglalkozó cikke. Itt olvasható ugyanis: „Mi, románok csodál­koztunk is rajta, hogy a megvál­tó egy magyar paptól jöjjön szá­munkra. ’’Óhatatlanul a magyar gyerekeknek a tatárokkal való riogatása jut erről az eszünkbe, amelynek gyötrelmét évszáza­dok óta hurcoljuk magunkkal. Pedig jó lenne minél hama­rabb leszámolni az újkori mu­musokkal. Még mielőtt komo­lyan hinni kezdünk bennük, mert akkor kiirthatatlanokká válnak. És akkor sohasem lesz béke magyarok és románok kö­zött. Tóth Béla Eltemették Kreiskyt Századunk kiemelkedő, de ellentmondásos politikus egyé­niségét zárta magába kedden a sír. Nagy pompával temették el tegnap Bruno Kreiskyt, Ausztria egykori kancellárját, az Osztrák Szocialista Párt volt elnökét. Ausztriában még politikai ellen­felei is úgy tartják számon őt, mint az ország „nagy moderni- zálóját”, aki felzárkóztatta hazá­ját Európához. Kancellársága idején (1970—1983) lett Bécs számos nemzetközi intézmény és fórum központja. Nemzetközi közvetítő tevé­kenységével, egyéni vonalve­zetésű, aktív külpolitikájával Kreisky jelentős világpolitikai szerephez segítette hozzá az alpesi köztársaságot. Kor­mányzása alatt Ausztria jóléti mintaországgá vált, ám jórészt a következő nemzedék kontójá­ra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom