Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)

1990-08-04 / 87. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. augusztus 4., szombat Csodálatos ez a lápvilág. Nem véletlen, hogy Sashalmi Miklós, a kaszói ‘erdészet erdőművelési műszaki veze­tője is a szerelmese lett. Ha teheti, ideje nagy részét a lá­pon tölti. így történhetett meg, hogy hetven év után elsőként ő találta meg a tőzegeperét. Hogy ilyen létezik, azt még Boros Adám jegyezte le. Leír­ta, hogy 5—7 szirmú, csillag alakú virágja van. Ez vezette nyomra a fiatal erdészt. Már azt hitték, hogy kihalt, s lám mégis pompázik a lápon. Megannyi titkot rejteget a Baláta-tó. Marián Miklós 1957-ben egy vékonyka könyvben írta meg kutatásai­nak eredményét. Erről sokan megfeledkeztek. Mint azokról a kutatókról is, akik korábban járták a tavat. Hárman toljuk a csónakot, hogy kijuthassunk a nyílt víz­re. Azt mondja Sashalmi Mik­lós, hogy szerencsénk van, mert ha előző nap nem zuho­gott volna az eső, akkor aligha evezhetnénk ki. Hetven év után találtak ismét tőzegeperét Kaszó kincse a Baláta A LÁPVILÁG ELREJTI TITKAIT — A Baláta olyan ősláp, amelyet egyetlen folyó sem táplál, s nincs lefolyása. A csapadék határozza meg, hogy mekkorára duzzad, vagy apad. A védett terület 194 hektárnyi. Maga a vízfelü­let 80 és 120 hektár között változik. Védett terület! Ötven évvel ezelőtt nyilvánították azzá az egykori Hohenlohe birtokot. Végvári Jenőtől, a kaszói erdészet igazgatójától hallot­tam: szerencse, hogy mind­eddig zárt terület volt, mert így legalább érintetlenül lehetett megőrizni. Inkább csak a ku­tatók juthattak be. Evezünk a vízen. Percen­ként meg kell állnunk, mert házigazdánk újabb és újabb érdekességeket mutat. Pél­dául az Aldrovanda Vesiculo- sát, ami egy 11-12 centis víz­ben élő növény. Érdekessé­ge, hogy rákokkal táplálkozik, s még a jégkorból maradt meg. Igen, nincs ebben sem­mi tévedés! A Baláta-tó meg­őrizte a jégkort ugyanúgy, mint a mediterrán éghajlat emlékeit. A homokdűnék közti mederben különös világ tárul a szemünk elé. Úszó szigetek képződnek, amelyeken még egy fa is megered, aztán pilla­natok alatt eltűnik egy na­gyobb olvadás után. „ — Most ismét kutatják ezt a területet — meséli Sashalmi Miklós. — A pécsi egyetemről dr. Májer József és dr. Borhidi Attila járta a lápot. A közel­múltban kaptuk meg egy ta­nulmányukat, melyben jelez­ték, hogy decemberig befeje­zik a felmérésüket. Idézzünk ebből a tanul­mányból: ,, A jelenleg folyó fel­mérés során megállapítottuk, hogy az elmúlt harminc év le­forgása alatt a természetvé­delmi terület ökológiai állapo­tában jelentős változás nem történt. A teljes háborítatlan­ság jót tett a területnek... A védett terület jó ökológiai álla­potban van. A vegetáció rege­nerációjának jót tett az eddig alkalmazott, teljes védettsé­get biztosító gyakorlat.” — Kaszó nyitott terület lett azzal a nem titkolt szándék­kal, hogy idegenforgalmi köz­ponttá fejlesztik. Nem tarta­nak attól, hogy egyre több érdeklődő keresi fel majd a Balátát is? — Nem, mert továbbra is ti­los erre járni. Fogadunk ugyan szervezett csoporto­kat, de... Nézzen körbe! A újat. Talán nem tévedek, ha azt mondom, hogy hosszú évek kellenek ahhoz, hogy partról jóformán semmit sem látni a lápvilágból. Ahhoz, hogy valaki megcsodálhassa, be kell jönni. Ez a csónak a kutatók miatt van, no meg a fotózáshoz. Ha valaki magá­nyosan vág az útnak, köny- nyen veszélybe kerülhet. Itt csak az tud közlekedni, aki is­meri a lápot. Olyan ember pedig nincsen. Én sem isme­rem. Mindig találok valami egyáltalán fel tudják mérni a növény- és állatvilágot. Az sem ismert, hogy milyen halak élnek a vízben. A madárvilág­ról is keveset tudunk. Én 1980 júliusában kerültem ide. Ak­kor még sok fehér kócsagot láttam. Ma nincs itt fészkelő helyük. Ez azóta van, amióta a Kis-Balatont elkezdték duz­zasztani. Voltak, vannak el­képzelések, miszerint a Bala­ton és a Baláta valamikor va­lamiféle kapcsolatban állt. Találtunk viszont egy rétisas­fészket. Évente visszajár a madár, s minden évben fiókát nevel. Kissé szorongva lépkedek a biztosnak tetsző szárazon. Nem merem bevallani a házi­gazdának, hogy rettegek a kí­gyóktól, a viperától pedig... Aztán mégis szóba kerülnek a viperák. — A keresztes vipera a szakirodalom szerint itt ho­nos. A fekete alfaja — amely ugyancsak jégkori erdetű, úgyszintén. Már nagyon ré­gen találkoztunk vele. Amikor a televíziósok csaknem egy éven át forgattak itt, szóltunk mindenkinek, hogy ha lát egyet, akkor jelezze. Egyetlen egyet sikerült befognunk. Lehet, hogy kihalóban van a vipera? Mi csupán egy ártat­lan siklóval „futottunk össze”. S nem találkoztunk a csalitjá- ró pocokkal sem, ennek pedig lennie kell, mert Sashalmi Miklós váltig állítja, hogy talál­kozott ezzel a vízi emlőssel. Ahogy az erdei kisvasút sí­néi mellett ballagunk, újból és újból szóba kerül, hogy mi lesz a láppal. Meg tudják-e őrizni olyannak, amilyennek a természet megtartotta? A házigazda szerint igen. Ez a világ csak a szakembereknek mond valamit. Akkor meg miért engedjenek erre olyano­kat, akik műanyag zacskókat, poharakat szórnak el, minttet- ték azt annyian és annyifelé? Nagy Jenő Gyertyás László felvételei Az allattenyesztesi kar eredményeit ismertettek Somogyi kutatok Toulouse-ban Az Európai Állattenyésztők Szövetségének 41. tudomá­nyos ülésszakát július 9—12. között a franciaországi Toulou­se-ban rendezték meg. A kon­ferencián sikerrel vettek részt a Pannon Agrártudományi Egye­tem Kaposvári Állattenyésztési Karának munkatársai is. Toulouse Gascogne és Lan­guedoc között, a Garonne part­ján abban a völgyben fekszik, mely évszázadokon keresztül a legfontosabb kereskedelmi út­vonal volt a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán között. A félmillió lakosú város lé- lekszámát, műemléki és törté­nelmi nevezetességeit valamint múzeumainak ritkaságait te­kintve Franciaország negyedik leglátogatottabb turisztikai lát­ványossága. Miért Toulouse városára esett a konferencia szervezőbi­zottságának választása? Mert ez a város Franciaország déli részén az állattenyésztés és ál­lategészségügy központja is. Van itt három mezőgazdasági és egy állatorvosi iskola, emel­lett az INRA állattenyésztési ku­tatóközpontja és Európa egyik legöregebb egyeteme, melyet 1229-ben alapítottak. Itt te­nyésztik a híres Blonde d'Aqui- taine és Limousine szarvasmar­hákat és a helyi hegyi fajtákat, a Gosconne-t, az Aubrac-t. Itt ál­lítják elő a világhírű Roqoefort és Ossaulraty sajtot, itt van az arab és az angol—arab lófajták tenyésztési központja, és szá­mos genetikai program fut egy­más mellett a különböző kuta­tóintézetekben. Méltó környezet fogadta tehát az Európai Állattenyésztők Szö­vetségének 41. tudományos ülésszakára érkezett vendége­ket. A konferenciát hét szekció­ban — állatgenetika, takarmá­nyozás, állattartás és állat- egészségügy, szarvasmarha­tenyésztés, juh- és kecskete­nyésztés, sertéstenyésztés és lótenyésztés — bonyol ították le. A Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állatte­nyésztési Karának képviseleté­ben több kutató és oktató vett részt, tartott előadást a konfe­rencián. A genetikai szekcióban dr. Lengyel Attila és dr. Pászthy György a Magyarországra be­hozott booroola állományok biokémiai markereiről, a juh- és kecsketenyésztési szekcióban pedig — Horn Péter akadémi­kussal együtt—a magyar fésűs merinó booroola génjeinek a szaporasági mutatókra kifejtett hatásáról tartottak előadást. A takarmányozási szekció­ban dr. Henics Zoltán a 1,3 di- metil-karbamid-takarmány kon­zerváló hatásáról, Gyódi Péter a nyers tej szabad zsírsav ösz- szetételéről, Gombos Sándor, dr. Henics Zoltán és Tossen- berger János pedig a nátrium- bentonit tejelő tehenek termelé­sére kifejtett hatásáról számol­tak be. Ezt követően Lassú Istvánná, dr. Sarudi Imre és dr. Kovács Gábor a szerves kötésben lévő szelén sertéstakarmányozás­ban történő felhasználásáról, Lassú Istvánná és dr. Solymosi Ferenc pedig a sertések repro­dukciója és az embriotróf ösz- szetételének összefüggéseiről tartott előadást. Ugyanebben a szekcióban dr. Henics Zoltán, Tossenberger János és Gom­bos Sándor a teljes értékű szó­jabab zsírminőségre kifejtett hatásairól és az Aproszoj-50 sertésekben megállapított ta­karmányozási értékéről szá­moltak be. A sertéstenyésztési szekció­ban Horn Péter, dr. Kovách Gábor, dr. Mészáros Zoltán és Vagyon László a különböző genotípusé hízósertések étvá­gyának befolyását vizsgálták a zsírosodásra és hústermelés­re, majd ezen kísérleteik ered­ményeiről számoltak be. A konferencián elhangzott előadások a konferenciához kapcsolódó programok és kiál­lítások igen sok értékes adattal szolgáltak a résztvevők számá­ra, megerősítették az eddig végzett kutatások szükséges­ségét s új ötleteket adtak továb­bi fejlesztésekhez. A konferen­cián részt vett somogyi kutatók beszámolóik kapcsán elvitték hírünket a nagyvilágba, megis­mertették Európa állattenyész­tőit szűkebb hazánkban folyó állattenyésztési kutatásokkal. Dr. Csapó János SOMOGYBÁN ELSŐKÉNT AZ ORSZÁG­BAN! MÁR KAPHATÓ . a TETRA-PACK csomagolású 200 g-os tejeskakaó! Korszerű Praktikus Higiénikus Csak hűtve forgalmazható. Gyártja és forgalmazza: Tejipari Vállalát, Kaposvár (111547) I I ■ I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I JS

Next

/
Oldalképek
Tartalom