Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)

1990-08-04 / 87. szám

4

SOMOGYI HÍRLAP

1990. augusztus 4., szombat

Csodálatos ez a lápvilág. Nem véletlen, hogy Sashalmi Miklós, a kaszói ‘erdészet erdőművelési műszaki vezetője is a szerelmese lett. Ha teheti, ideje nagy részét a lápon tölti. így történhetett meg, hogy hetven év után elsőként ő találta meg a tőzegeperét. Hogy ilyen létezik, azt még Boros Adám jegyezte le. Leírta, hogy 5—7 szirmú, csillag alakú virágja van. Ez vezette nyomra a fiatal erdészt. Már azt hitték, hogy kihalt, s lám mégis pompázik a lápon.

Megannyi titkot rejteget a Baláta-tó. Marián Miklós 1957-ben egy vékonyka könyvben írta meg kutatásainak eredményét. Erről sokan megfeledkeztek. Mint azokról a kutatókról is, akik korábban járták a tavat.

Hárman toljuk a csónakot, hogy kijuthassunk a nyílt vízre. Azt mondja Sashalmi Miklós, hogy szerencsénk van, mert ha előző nap nem zuhogott volna az eső, akkor aligha evezhetnénk ki.

Hetven év után találtak ismét tőzegeperét

Kaszó kincse a Baláta

A LÁPVILÁG ELREJTI TITKAIT

— A Baláta olyan ősláp, amelyet egyetlen folyó sem táplál, s nincs lefolyása. A csapadék határozza meg, hogy mekkorára duzzad, vagy apad. A védett terület 194 hektárnyi. Maga a vízfelület 80 és 120 hektár között változik.

Védett terület! Ötven évvel ezelőtt nyilvánították azzá az egykori Hohenlohe birtokot. Végvári Jenőtől, a kaszói erdészet igazgatójától hallottam: szerencse, hogy mindeddig zárt terület volt, mert így legalább érintetlenül lehetett megőrizni. Inkább csak a kutatók juthattak be.

Evezünk a vízen. Percenként meg kell állnunk, mert házigazdánk újabb és újabb érdekességeket mutat. Például az Aldrovanda Vesiculo- sát, ami egy 11-12 centis vízben élő növény. Érdekessége, hogy rákokkal táplálkozik, s még a jégkorból maradt meg. Igen, nincs ebben semmi tévedés! A Baláta-tó megőrizte a jégkort ugyanúgy, mint a mediterrán éghajlat emlékeit. A homokdűnék közti mederben különös világ tárul a szemünk elé. Úszó szigetek

képződnek, amelyeken még egy fa is megered, aztán pillanatok alatt eltűnik egy nagyobb olvadás után.

„ — Most ismét kutatják ezt a területet — meséli Sashalmi Miklós. — A pécsi egyetemről dr. Májer József és dr. Borhidi Attila járta a lápot. A közelmúltban kaptuk meg egy tanulmányukat, melyben jelezték, hogy decemberig befejezik a felmérésüket.

Idézzünk ebből a tanulmányból: ,, A jelenleg folyó felmérés során megállapítottuk, hogy az elmúlt harminc év leforgása alatt a természetvédelmi terület ökológiai állapotában jelentős változás nem történt. A teljes háborítatlanság jót tett a területnek... A védett terület jó ökológiai állapotban van. A vegetáció regenerációjának jót tett az eddig alkalmazott, teljes védettséget biztosító gyakorlat.”

— Kaszó nyitott terület lett azzal a nem titkolt szándékkal, hogy idegenforgalmi központtá fejlesztik. Nem tartanak attól, hogy egyre több érdeklődő keresi fel majd a Balátát is?

— Nem, mert továbbra is tilos erre járni. Fogadunk ugyan szervezett csoportokat, de... Nézzen körbe! A

újat. Talán nem tévedek, ha azt mondom, hogy hosszú évek kellenek ahhoz, hogy

partról jóformán semmit sem látni a lápvilágból. Ahhoz, hogy valaki megcsodálhassa, be kell jönni. Ez a csónak a kutatók miatt van, no meg a fotózáshoz. Ha valaki magányosan vág az útnak, köny- nyen veszélybe kerülhet. Itt csak az tud közlekedni, aki ismeri a lápot. Olyan ember pedig nincsen. Én sem ismerem. Mindig találok valami

egyáltalán fel tudják mérni a növény- és állatvilágot. Az sem ismert, hogy milyen halak élnek a vízben. A madárvilágról is keveset tudunk. Én 1980 júliusában kerültem ide. Akkor még sok fehér kócsagot láttam. Ma nincs itt fészkelő helyük. Ez azóta van, amióta a Kis-Balatont elkezdték duzzasztani. Voltak, vannak elképzelések, miszerint a Balaton és a Baláta valamikor valamiféle kapcsolatban állt. Találtunk viszont egy rétisasfészket. Évente visszajár a madár, s minden évben fiókát nevel.

Kissé szorongva lépkedek a biztosnak tetsző szárazon. Nem merem bevallani a házigazdának, hogy rettegek a kígyóktól, a viperától pedig... Aztán mégis szóba kerülnek a viperák.

— A keresztes vipera a szakirodalom szerint itt honos. A fekete alfaja — amely ugyancsak jégkori erdetű, úgyszintén. Már nagyon régen találkoztunk vele. Amikor a televíziósok csaknem egy éven át forgattak itt, szóltunk mindenkinek, hogy ha lát egyet, akkor jelezze. Egyetlen egyet sikerült befognunk.

Lehet, hogy kihalóban van a vipera? Mi csupán egy ártatlan siklóval „futottunk össze”. S nem találkoztunk a csalitjá- ró pocokkal sem, ennek pedig lennie kell, mert Sashalmi Miklós váltig állítja, hogy találkozott ezzel a vízi emlőssel.

Ahogy az erdei kisvasút sínéi mellett ballagunk, újból és újból szóba kerül, hogy mi lesz a láppal. Meg tudják-e őrizni olyannak, amilyennek a természet megtartotta? A házigazda szerint igen. Ez a világ csak a szakembereknek mond valamit. Akkor meg miért engedjenek erre olyanokat, akik műanyag zacskókat, poharakat szórnak el, minttet- ték azt annyian és annyifelé?

Nagy Jenő Gyertyás László felvételei

Az allattenyesztesi kar eredményeit ismertettek

Somogyi kutatok Toulouse-ban

Az Európai Állattenyésztők Szövetségének 41. tudományos ülésszakát július 9—12. között a franciaországi Toulouse-ban rendezték meg. A konferencián sikerrel vettek részt a Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Karának munkatársai is.

Toulouse Gascogne és Languedoc között, a Garonne partján abban a völgyben fekszik, mely évszázadokon keresztül a legfontosabb kereskedelmi útvonal volt a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán között.

A félmillió lakosú város lé- lekszámát, műemléki és történelmi nevezetességeit valamint múzeumainak ritkaságait tekintve Franciaország negyedik leglátogatottabb turisztikai látványossága.

Miért Toulouse városára esett a konferencia szervezőbizottságának választása? Mert ez a város Franciaország déli részén az állattenyésztés és állategészségügy központja is. Van itt három mezőgazdasági és egy állatorvosi iskola, emellett az INRA állattenyésztési kutatóközpontja és Európa egyik

legöregebb egyeteme, melyet 1229-ben alapítottak. Itt tenyésztik a híres Blonde d'Aqui- taine és Limousine szarvasmarhákat és a helyi hegyi fajtákat, a Gosconne-t, az Aubrac-t. Itt állítják elő a világhírű Roqoefort és Ossaulraty sajtot, itt van az arab és az angol—arab lófajták tenyésztési központja, és számos genetikai program fut egymás mellett a különböző kutatóintézetekben.

Méltó környezet fogadta tehát az Európai Állattenyésztők Szövetségének 41. tudományos ülésszakára érkezett vendégeket.

A konferenciát hét szekcióban — állatgenetika, takarmányozás, állattartás és állat- egészségügy, szarvasmarhatenyésztés, juh- és kecsketenyésztés, sertéstenyésztés és lótenyésztés — bonyol ították le. A Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Karának képviseletében több kutató és oktató vett részt, tartott előadást a konferencián.

A genetikai szekcióban dr. Lengyel Attila és dr. Pászthy

György a Magyarországra behozott booroola állományok biokémiai markereiről, a juh- és kecsketenyésztési szekcióban pedig — Horn Péter akadémikussal együtt—a magyar fésűs merinó booroola génjeinek a szaporasági mutatókra kifejtett hatásáról tartottak előadást.

A takarmányozási szekcióban dr. Henics Zoltán a 1,3 di- metil-karbamid-takarmány konzerváló hatásáról, Gyódi Péter a nyers tej szabad zsírsav ösz- szetételéről, Gombos Sándor, dr. Henics Zoltán és Tossen- berger János pedig a nátrium- bentonit tejelő tehenek termelésére kifejtett hatásáról számoltak be.

Ezt követően Lassú Istvánná, dr. Sarudi Imre és dr. Kovács Gábor a szerves kötésben lévő szelén sertéstakarmányozásban történő felhasználásáról, Lassú Istvánná és dr. Solymosi Ferenc pedig a sertések reprodukciója és az embriotróf ösz- szetételének összefüggéseiről tartott előadást. Ugyanebben a szekcióban dr. Henics Zoltán, Tossenberger János és Gombos Sándor a teljes értékű szójabab zsírminőségre kifejtett hatásairól és az Aproszoj-50 sertésekben megállapított takarmányozási értékéről számoltak be.

A sertéstenyésztési szekcióban Horn Péter, dr. Kovách Gábor, dr. Mészáros Zoltán és Vagyon László a különböző genotípusé hízósertések étvágyának befolyását vizsgálták a zsírosodásra és hústermelésre, majd ezen kísérleteik eredményeiről számoltak be.

A konferencián elhangzott előadások a konferenciához kapcsolódó programok és kiállítások igen sok értékes adattal szolgáltak a résztvevők számára, megerősítették az eddig végzett kutatások szükségességét s új ötleteket adtak további fejlesztésekhez. A konferencián részt vett somogyi kutatók beszámolóik kapcsán elvitték hírünket a nagyvilágba, megismertették Európa állattenyésztőit szűkebb hazánkban folyó állattenyésztési kutatásokkal.

Dr. Csapó János

SOMOGYBÁN ELSŐKÉNT AZ ORSZÁGBAN!

MÁR KAPHATÓ .

a TETRA-PACK csomagolású 200 g-os

tejeskakaó!

Korszerű Praktikus Higiénikus

Csak hűtve forgalmazható.

Gyártja és forgalmazza:

Tejipari Vállalát, Kaposvár

(111547)

I

I

■

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

JS