Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)

1990-08-31 / 109. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. augusztus 31., péntek Még egy csepp benzin a benzinkúthoz KAPKODTAK KAPOSVÁRON Jogszabályok és jópofaságok — Mi van az engedély és az „elvi” engedély között? MOSDATLAN SZÓBOMBÁK És a falra hányt borsó Fábián György, a kaposvári tanács-vb tagja nem azért kere­sett meg bennünket, mert így akar olcsó reklámot a helyható­sági választásokhoz. Nem kí­ván indulni azokon, indulatai azonban vannak. Elsősorban a tervezett kaposvári benzinkút miatt. A jegyzőkönyv A történet a július 4-i vb-ülé- sen kezdődött. Farkas István, az akkori általános tanácsel­nök-helyettes bejelentette, hogy egy magánvállalkozó üzemanyagtöltő állomást akar építeni az északnyugati város­részben levő szolgáltatóház melletti zöldterületen. Nem elő­terjesztést tett, hanem a testület tagjainak a véleményére volt kíváncsi. Christ Miklós vb-tag szerint — olvashatjuk az ülésről készült jegyzőkönyvben is — felelőtlenség volna ezt megépí­teni. Egyrészt kevés a zöldterü­let, másrészt a lakókat is zavar­ná a növekvő forgalom. Christ Miklós kérdésünkre megerősí­tette ezt az álláspontját. Azt már ugyancsak a jegyző­könyvből tudjuk, hogy a benzin­kút ellen szóló Vidák Gizella tanácselnök-helyettes, Kálmán Sándor vb-tag, Dévai György vb-tag, Hódos Győző és Csi- kely József, az MDF két jelen levő képviselője, valamint Gar- bera István a keresztényde­mokraták és Paksi Lajos az MSZP nevében. Egyedül dr. Takács Norbert, az SZDSZ tag­ja állt ki az ötlet mellett azzal, hogy ha piacgazdaságot aka­runk, akkor minden vállalkozást támogatni kell., Dr. Szabó Árpádné szerint, ha valaki már benzinkutat akar építeni, azt a donneri város­részben csinálja meg. ,,A vég­rehajtó bizottság egyhangúlag nem javasolta a szolgáltatóház előtti zöldterületen benzinkút lé­tesítését. ” E mondat a jegyző­könyvből származik. Július 4-én délután tehát úgy látszott, hogy végleg lezárult a benzinkút ügye. Nem így történt! Lebó Gábor megbízott osztályvezető aláírásával ugyanis július 16-án mégis kiadták az „elvi” építési enge­délyt Juhász Lászlónak és tár­sának. — Ez hogyan történhetett meg? — kérdeztem Papp Já­nos tanácselnököt. — A vb nem főnöke a szak- igazgatási szervnek, így nem utasíthatja. Viszont a terület hasznosításáról a vb dönt, tehát a kettő nem kerülheti meg egy­mást. Szerintem az osztály el­hamarkodottan döntött. Az „engedély” Lebó Gábor mutatja az „elvi” építési engedély másolatát. A laikusoknak úgy tetszik, ez le­het a jó szándék jele is. Mert­hogy ebben semmi olyan nincs, ami felhatalmazná az építőt az építésre. Idézem a második pontot: „Az elvi építési enge­dély építési munka végzésére nem jogosít." Majd később: „Az elvi építési engedély nem men­tesít más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsé­ge alól.” Továbbá: „A végleges engedélyhez meg kell szerezni az építési jogosultságot." Szó­val ez egy kicsit olyan, hogy engedtem is, meg nem is. Egy dologra azonban mindenkép­pen jó volt ez a papír: elszaba­dultak az indulatok. — Hogyan születhetett meg ez az okmány? — kérdem Lebo Gábortól. — Farkas úr szabad felvetés­ként vitte a témát a testület elé, s így abban testületi döntés nem is született. A jegyzőkönyvet sem kaptuk meg, így azt nem tudhatom, hogy abban mi sze­repel. — De arról csak tudnia kellett, hogy miként foglaltak állást, hi­szen ott volt a vb ülésén. — Igen, ott voltam. (Ez egyébként a jegyzőkönyvben is ott van.) Hallottam a vélemé­nyeket, de akkor nem tudtam eldönteni, hogy mit minek kell értelmezni. Nem volt korrekt a szóbeli előterjesztés sem. A fo­tókat sem mutatták meg, csak a terület vázlatát. Szerintem en­nek a létesítménynek van helye azon a területen. Korábban egy huszonvalahány-emeletes to­ronyházat akartak oda építeni. Szerencsére nem készült el. Ez szép! Ha már most ekkora káosz van a tanácson, akkor mi lesz később? Lebó Gábor érve­lése számomra elfogadhatat­lan. No, nem azért, hogy kell-e vagy sem a benzinkút. Az eljá­rás módjáért. Tessék már mon­dani: ha valaki ott ül egy érte­kezleten és hall valamit, akkor miért nem fudróla? Amit hallott, arról papírt is kell kapnia? Papp János tanácselnök el­mondta: ő sem értett egyet az elvi engedély kiadásával, ezért a megyei tanácsnál fellebbezett augusztus 21-én. A megyei ta­nács műszaki főosztálya hatá­lyon kívül helyezte az elvi építé­si engedélyt. Az erről szóló do­kumentumot augusztus 27-én írta alá dr. Fazekas Sándorné irodavezető. Újabb „nem" Most azt kellene mondanom, hogy mégsem lesz benzinkút. Labó Gábor szerint a megyei szakigazgatási szerv törvény­telenül járt el, s ezért ő felleb­bezni fog. Azt már csak meg­jegyzem, hogy a megyei indok­lásban szerepel egy mondat: „A Közúti Igazgatóság július 23-án úgy nyilatkozott, hogy nem járul hozzá a 61 -esre való csatlakozáshoz." Mármint a benzinkút és a főútvonal össze­kapcsolásához. Szóval más sem ért egyet, a benzinkúttal. A lakók sem. És ez a legfontosabb! Engem egyébként nem za­var. Autóm nincs; nem is ott la­kom. Csak a hercehurca. Med­dig lehet ezt még csinálni? Remélhetőleg már nem sokáig. Hogy milyen érdekviszonyok húzódtak — húzódnak — meg mögötte, előbb-utóbb csak ki­derül. Nagy Jenő „Utálom a nosztalgiás fiata­lokat. Hát hova az anyjuk p... (a szövegben a szó végéig kiírva) vágyakoznak vissza? Úgy látszik, valóban oda. Elfe­lejtették már a nyomorultak, hogy az a luk már újszülött korában is túlságosan szűk és sötét volt nekik?...” Nem folytatom, csak ízelítőt kívántam adni a szövegből. Mit gondolnak, milyen címmel jelent meg ez az eszmefutta­tás a 2000-ben, irodalmi és társadalmi havi lapunkban? Pedagógiai esszé a hitről és a hitetlenségről. Az alcíme pe­dig: Fiatal apák és anyák szá­mára. A szerző talán azt hiszi, hogy fiataloknak mosdatlan szavakkal, ocsmány stílusban kell „pedagógiai esszét” írni, a lap pedig úgy gondolja, hogy bátor, avantgarde, fiatalos, ha helyet ad az ilyen hangvétel­nek? Háborgásom oka nem holmi prüdéria, farizeusság, inkább egyfajta értetlenség, hiszen az idézett esszének sava-borsa, veleje van; nem volt szükség a szerzőnek arra, hogy mon­dandóját efféle „vagány” stí­lusba csomagolja. Talán azért „akadtam ki” a kelleténél jobban, mert éppen egy friss szóbombatámadás ért. Négy fiatal lány mögött bal­lagtam az utcán. Gyönyör­ködtem bennük. Öltözetük csinos, hajuk frissen mosott, járásuk ruganyos. Láthatóan valamilyen alkalmi rendez­vényre igyekeztek. Amikor elkerültem őket ocsmány, mosdatlan szózuhatag ért— olyan váratlanul, olyan erő­vel, hogy valósággal össze­rezzentem és szinte futva menekültem. A hátulról csi­noska formákat mutató lá­nyok ettől a nyelvi szenny­áradattól, a szellemi-lelki mosdatlanságtól ellenszen­vessé, csúnyává váltak az én szememben. A kortárs fiúknak a szeme sem rebben a csókos, rúzsos ajkakról fröcsögő nyelvi mocskoktól; sőt, ha lehet — ilyesmiben módfelett találékonyak — még néhány lapáttal rá is tesznek. Embert beszédéről, ebet szőréről — tartja a népi böl­csesség. De hát sokra nem megyünk vele. Papolhatunk, cikkezhetünk, nyelvelhe­tünk, nyelvheteket rendez­hetünk... Falra hányt borsó minden szó, minden prédi­káció, amíg nem alakulnak ki azok a társadalmi, gazdasá­gi viszonyok, amely kultúr- Iénnyé nevelik, kényszerítik az embert. (Zágoni) Búcsú a fegyverektől Gyilkossági kísérlet családi perpatvarral Kárvallott külföldiek (Folytatás az 1. oldalról) —A határidő lejártáig — te­hát szerda éjfélig — hány fegyver került a rendőrség birtokába? — Szerda éjfélig 427 intézke­dést kezdeményeztünk, és 331 fegyvert gyűjtöttünk be. Hatan tagadták meg a fegyver beszol­gáltatását, azzal a megjegy­zéssel: ha kifizetik, leadják őket. A fegyvertulajdonosok közül sokan vannak szabadsá­gon vagy tartózkodnak ismeret­len helyen. A hiányzó fegyve­rek nagy része a honvédség kötelékében levő személyek­nél, illetve a rendőrség tényle­ges állományú tagjainál van. Ezeket az állomány illetékes parancsnokai még nem hozták be. Reméljük, erre is hamaro­san sor kerül. —Mi lesz azokkal, akik nem szolgáltatják be fegyverei­ket? —Azok, akik azért nem tettek eleget a határozatnak, mert tá­vol voltak otthonuktól vagy egyéb akadálya volt ennek, az akadályoztatás megszűnését követően 24 óra haladékot kap­nak. Azokkal szemben viszont, akik megtagadták az utasítás végrehajtását, eljárást indítunk. Először soronkívül úgyneve­zett végrehajtási határozatot hozunk. Azt, aki ezután sem változtat álláspontján, megbír­ságoljuk. A bírság 10 ezer forint is lehet. Ha ez sem éri el célját, bevonjuk a fegyvertartási enge­délyt. Ebben az esetben fenáll a lőszerrel, lőfegyverrel való visz­szaélés. Mint tudjuk, ez bünte­tőeljárást von maga után. — Vannak, akik azért tartot­tak önvédelmi fegyvert, mert vagyonőrzéshez szükségük volt rá. Mi lesz velük? —A rendelet szerint az őrzési célokat szolgáló önvédelmi fegyvert — ha azok a munkálta­tó (például egy bank) tulajdoná­ban vannak — nem kell beszol­gáltatni. Ilyen esetekben a rendőrség közreműködését le­het kérni a pénzszállítmányok védelméhez. — Kik vásárolhatják meg a begyűjtött fegyvereket? — Azok, akik fegyvertartásra jogosultak, például a fegyveres testületek tagjai vagy az olyan vállalatok, intézmények, ame­lyeknek fegyveres szolgálatot teljesítő alkalmazottai vannak. — Mint említette, a fegyver- tartási engedélyt nem vonják be. Ez azt sugallja, hogy az in­tézkedés átmeneti jellegű. Később esetleg felülvizsgál­ják a rendeletet és újra oszt­ják a fegyvereket? — Erre vonatkozóan nincs közelebbi információm. Azt mindenesetre szeretném, ha a személyi és vagyonbiztonságot szolgáló emberek kaphatnának saját fegyvert, hiszen ez a köz érdekét szolgálja. Ami biztos: a biztonsági letétbe helyezett önvédelmi fegyverek sorsáról majd a fegyverekről és lősze­rekről szóló törvény fog rendel­kezni. (Szegedi) Megyénk heti bűnü­gyi krónikája újfent elég változatos. Mások pén­zének, egyéb értékei­nek eltulajdonítása ve­zet a rangsorban. Különösen rájárt a rúd -a kül­földiekre. Közülük legrosszab­bul kétségtelenül A. Rumpert osztrák állampolgár járt, akit este 10 óra tájban Siófokon, az üdülőövezetben séta közben hárman megtámadtak; könny­gázzal elkábították, ütlegelték, majd elvették 19 ezer schilling- jét és kétezer forintját. Eszter, a,,csali” Ugyancsak Siófokon, a Petőfi sétányon szabadították meg 30 ezer forint értékű valutájától B. S. osztrák állampolgárt. Mat- kássy Gábori! éves nyugdíjas — a jelek szerint „csalinak" használta a 16 éves B. Esztert. Miközben az osztrák a lánnyal közösült, elvették a pénzét és értékeit. Az NSZK-beli Börner Dirknek 120 ezer forintot érő — főként műszaki — cikkét lopták el. A holland Johanees Schulte sátrából, aki a zamárdi autós­kemping lakója volt, 150 ezer forint értékű ruhanemű tűnt el. Több nyugati turista autóját fel­törték. Hogy milyen zsák­mánnyal távoztak, azt jól érzé­kelteti Ursula Peidl (NSZK) és Peter Weber (NSZK) esete. Az előbbi gépkocsijából 40 ezer, az utóbbiéból 72 ezer forint ér­téknek megfelelő műszaki cik­ket emeltek el. Egy boltban hétszer A kadarkúti ÁFÉSZ bárdud- varnoki boltjába harmadszor is betörtek. De ezzel rekordot nem állítottak föl — hallottuk Sziráczki István rendőr száza­dostól —, mert a megyében a sörnyepusztaibolt vezet, ahová hétszer hatoltak be hívatlan lá­togatók. Persze azért akadt új betörés is szép számmal a na­pokban. Gregor József és Göncz Zol­tán — mindketten barcsiak és 22 évesek — lakóhelyükön az ÁFÉSZ 10-es számú boltját rámolták ki 25-én. A legnagyobb elemeit tárgy minden bizonnyal a traktor volt, amelyet pótkocsistul a kutasiáI- lami gazdaság nagybajomi üzemegységéből vittek el. Nem tudni, farmergazdaságot akar- tak-e létesíteni a tolvajok vagy csak alkatrésznek, mert amint a „megálljt” intő rendőrjárőrt megpillantották, ijedtükben az árokba kormányozták a traktort és gyorsan megléptek. Az ijedtség alighanem né­hány pillanatra megbénította a kaposszerdahelyi Pete Józse­fet is, akit kaposvári—toponári úti közös lakásukban alvás köz­ben szándékosan forró vízzel öntött nyakon a felesége. Talán mondani sem kell: 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A családi (rokoni) perpatvar okozott majdnem tra­gédiához vezető bűncselek­ményt Kaposváron a 71 éves Rudolf András és 66 éves fele­sége lakásán. Igaz, ők nem egymásnak estek, hanem az ugyancsak kaposvári Kittinger Józsefnek, aki az eddigi vizsgá­latok szerint elsősorban maga kereste a bajt. Sósav és kés Rudolfék—Kittinger volt élet­társának szülei — fölkeresték Ezredév utcai lakásán Kittinger Józsefet, szóváltásba kevered­tek. Kittinger azzal fenyegette meg látogatóit, hogy megöli őket. Nemsokára — éjjel — itta­san meg is jelent Rudolfék laká­sán. Előzőleg vascsővel feltörte az ajtót. A házigazda elvette tőle a vascsövet, fejbe vágta vele és leöntötte sósavval. Ru- dolfné sem volt rest: fölkapott egy kést, és Kittinger bal oldalá­ba döfte, A megyei rendőr-főka­pitányság vizsgálati osztálya az ügyben súlyos testi sértés és emberölés bűntette kísérleté­nek alapos gyanúja miatt indí­tott nyomozást. Szegedi Nándor Értesítjük Tisztelt Fogyasztóinkat, hogy szeptember 3-án és 4-én 8 órától 12 óráig a VI. sz. sán- tosi vízműtelep energiaellátó rendszerén végzett karbantar­tási munkák miatt a város magasabban fekvő pontjain NYOMÁSCSÖKKENÉS, ESETLEG VÍZHIÁNY várható Az ideiglenes vízellátást szükség esetén tartálykocsival biztosítjuk. DRV Somogy Megyei Üzemigazgatósága (111778) Értékesítéshez, átalakuláshoz, új társaság alapításához, hitelfelvételhez stb. üzemcsarnokok, irodaházak, szociális létesítmények, üdülök stb. INGATLAN-ÉRTÉKBECSLÉSÉT az ország egész területén, 5 napon belüli teljesítéssel REFLEX Ingatlanforgalmazási Kft. 3530 Miskolc, Széchenyi u. 54. Tel/Fax: (46)37-812) (111688) VÁLLALJUK 8600 Siófok, Fő u. 27. Tel/Fax: (84)111-50

Next

/
Oldalképek
Tartalom