Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)
1990-08-30 / 108. szám
1990. augusztus 30., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 TÜRELEM UTÁN BIZALMATLANSÁG Nyuszi ül a fűben NEM KELL 136 EZER DOLLÁR? — Hiába van meg a bejegyzett külkereskedelmi joga a kaposvári kistenyésztők és kistermelők egyesületének, érvényes kiviteli engedélyek híján egy hónap alatt elpárolgott 165 millió líra, azaz 136 ezer dollár bevételünk. A hatalmas presztízsveszteséget már nem is számolom. A tenyésztők bizalmával ennyire visszaélni nem lenne szabad — mondta egy- szuszra Trincz László, az egyesület elnöke. Hiába, a nyúl mindig is eléggé exponált helyet foglalt el a kereskedelmi palettán. A kaposvári egyesület tenyésztőinek úgy látszik ismét csak a kudarc jut osztályrészül. Pedig olyan jól indult minden! — A kapuvári Kapuker kisszövetkezet kereste meg egyesületünket, hogy érvényes kiviteli engedélyükkel a mi nyálainkat is exportálhassuk. Sajnos az engedélyük ideiglenes voltát mélyen elhallgatták — kezdte a történetet az elnök. Nagy erőfeszítések árán tudták csak az első szállítmányokat összehozni, a kaposvári kistenyésztők, de vállalták a kezdeti ráfizetést—a későbbi üzlet tudatában. A június harmadiki, utolsó szállítmány után a kooperáció meghiúsult, de szerencsére a rugalmas külföldi partner közvetlen kapcsolatteremtést ajánlott fel. A padovai Sabec cég tízéves szerződésben próbálta biztosítani mindkét fél érdekét. A új kormányzati szervek — sajnálatosan a régivel azonosulva — rugalmatlanul és érdektelenül fogtak hozzá az ügyek intézéséhez. A minisztérium a gyors döntés helyett inkább csak hivatkozásokra szorítkozott. — Végső elkeseredésünkben Gerbovits Jenő tárcanélküli miniszterhez folyamodtunk, aki a személyes meghallgatás után egyeztető tárgyalásokra szólította fel az összes érdekeltet. Egyesületünk minden ésszerű kompromisszumra hajlandó lett volna — mondta T rincz László. Közben mutatta a küldött és kapott telexeket, telefaxokat, és csak sóhajtozott a meg nem érkezett válaszok miatt. — Augusztus 14-én tudtunk végülis egyezkedni Környén, de csak egy kisvárdai vágóhíd mutatott 80 százalékos érdeklődést a felajánlott bérmunka iránt. Feltételei azonban elfogadhatatlanok voltak. Végül az említett kompromisszum érdekében ráálltunk volna erre is, hiszen az olasz partner telepítene Kaposvárra vagy a környékére egy vágóhidat, de írásos visszajelzést a mai napig nem kaptunk. Ismételten megkérvényeztük az élőállatexport-enge- délyt az FM-től. Ez az engedély is kallódik. Sőt — a legújabb információk szerint — nem is jön meg Kaposvárra. Az érdekeltek ugyanis elhatározták, hogy pályázatot írnak ki az exportlehetőségek megszerzésére. Gyanítható, hogy az nyeri a pályázatot, aki a legmagasabb lefölözést engedi. — Augusztus 16-a óta várja az olasz partner a kiviteli engedélyünk telefaxmásolatát. Hogy meddig tart a türelme, az kiszámíthatatlan, de szinte biztosnak látszik ismét a hatalmas presztízsvesztés. Azt pedig végképp nem értem, hogy minden egyéb megnyilvánulás ellenére nincs szükséges az országnak a havi mintegy 136 ezer dollárra... Természetesen szóba kerültek azok a termelők, tenyésztők, akik a napi áremelkedésekkel is küzdve tartják, nevelik az állatokat. A nyulak mit sem tudnak arról, hogy létezik kiviteli engedély, bürokrácia, stb csak ennivalót kívánnak. Naponkénti túltartásuk viszont már a termelő, a tenyésztő vesztesége. (Mészáros) Közzétették a világkiállítás nemzetközi pénzügyi felhívását Bár az Országgyűlés véglegesen csak az önkormányzati választások után dönt a Budapest—Bécs világkiállítás magyarországi részének megrendezéséről, az előkészítés — az idő rövidsége miatt — folyamatos. Ennek jegyében a Budapest—Bécs világkiállítás magyar programirodája közzétette az Expo '95-tel összefüggő magyarországi infrastrukturális és idegenforgalmi fejlesztések finanszírozására és megvalósítására hirdetett nemzetközi pénzügyi felhívást. Ez részlegesen ismerteti a finanszírozási szándékokat; a magyar kereskedelmi kirendeltségeken, nagykövetségeken keresztül eljuttatták a külföldi befektetőknek, bankoknak, pénzintézeteknek és lehetséges partnereknek, illetőleg közvetlenül is elküldik a szóba jöhető befektetőknek. A felhívás tájékoztatást ad az Expo '95-ről és az ahhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztési programról. A magyar kormány a külföldi tőke bevonását adó- és vámkedvezményekkel ösztönzi. Az Expo közvetlen helyszínén a beruházási költségek becsült összege 486 millió dollár; emellett 1498 millió USA- dollár szükséges az alap infrastrukturális és idegenforgalmi fejlesztési programhoz. Önkormányzati választás A szociális jogállamokban az emberi és az állampolgári jogok kiteljesedése után kialakulóban van az emberi jogok harmadik generációja. Ennek fontos ösz- szetevője a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak védelme. A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek államalkotó tényezők. Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét. A júniusi alkotmány- módosításkor az Országgyűlés létrehozta a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának (ombudsman) tisztét, akinek kisebbségvédő jogosítványai lényegesen kiterjedtebbek, hatásosabbak lehetnek, mint egy-egy országgyűlési képviselőé. Speciális passzusok Természetesen a helyi ön- kormányzatokban is biztosítani kell a nemzetiségek, kisebbségek érdekvédelmét és képviseletét. Ezt részben a helyi képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény általános szabályai teszik lehetővé, (választójoggal rendelkeznek, Egy fürdőző feljegyzései A drága Dráva Augusztusban kaptuk a hírt, hogy a Dráva vize fürdésre alkalmas. Elég késő volt már, de egyszer-kétszer megpróbálhatták Barcs lakói. S reménykedünk, hogy lesz még meleg egy kicsit, és újra megmártózhatunk a Dráva hűs habjaiban. Homokos a part, ahol a hölgyek vígan sütkérezhetnek és ahol egy héten belül olyan csokoládészínűek lesznek, mintha a tengernél nyaraltak volna. Ezt az öblöt egy holtág és sziget választja el a nyílt víztől. A sodrás enyhe, a szigeten belül pedig a Dráva vize az igen kicsiknek is megfelelő fürdőhely. Amikor először elindultunk, hogy kipróbáljuk, meglepődtünk a hosszú kocsisoron. Nem kellett sok idő, hogy meg is láthassuk az autók utasait, a biciklik tulajdonosait. Gyerekek zsivajára, halk zenére figyelhetünk föl. Amikor le kellett menni a partra, kicsit elrettentünk: meredek, homokos rész volt, és kapaszkodónk az öreg fák gyökerei. Amikor leértünk, akkor tárult elénk az a gyönyörű hely, amelyet eddig féltve őriztek: csak a horgászok tudtak róla. A part homokos, rengeteg a vendége. Van, aki napozik a szigeten, más a parton. Hűtőtáskák, úszógumik, labdák, kempingszékek, napernyők mindenütt. Nehéz átadni magunkat a víz hűvösségének: kicsit félve kell lemerülni, mert talán nem érte el a 20 fokot sem a Dráva vizének hőmérséklete. Aki megszokta, az már vígan úszkál a folyóban vagy a holtágban. Kisgyerekek dagonyáznak az iszapban, aztán a vízbe ugranak... Lassan indulunk. Kellemes, szép délutánt adott a Dráva. Baranyai Orsolya „Hogyan tovább?” Fészerlakon A türelem határai Alig egy hónapja lapunkban is foglalkoztunk a fészerlakiak és az agrártudományi egyetem kaposvári kara közötti problémával . Akkor egy döglött ló hozta a felszínre a gondokat, most pedig a juhtetemek miatt izzott fel a viszály. Akkor az egyetem vezetősége nyilvánosan ígéretet tett arra, hogy Fészerlakon a lakóházak közelében nyáron nem tartanak állatokat és a puszta vízellátását is rendezik. A helybeliek úgy érzik: ismét becsapták őket. Ezért kerestek föl bennünket újra. A helyszínre dr. Szita Károly környezetvédelmi főmérnökkel és dr. Horváth Andrással, az Állategészségügyi Állomás állatorvosával mentünk ki. — Milyen megoldást tudnának elképzelni? — kérdezte dr. Szita Károly az összegyűlt fészerlakiakat. — Higgyék el, mi nem az állatok ellen vagyunk! Itt régen is istállók voltak. Ám ami itt történik, az már állatkínzás.. Nézzék meg ezeket az állatokat! Alig állnak a lábukon. — Megígérték, hogy nyáron a lakóházak közelében nem tartanak állatot. Hát ennyit ér a szavuk? — Azért csinálják ezt velünk, hogy elüldözzenek innen bennünket. — Sorra hullanak el az állatok. De mit számít nekik? A világbanki kölcsönből könnyen kifizetik. — Ha már mindenképpen el kell mennünk innen, akkor tisztességesen kártalanítsanak bennünket. Ne háromszázezer forinttal akarják kiszúrni a szemünket; azzal semmit sem lehet kezdeni! Hasonló körülmények között levő ingatlant biztosítsanak... Az emberek szinte egymást kiabálták túl. Dr. Horváth András állatorvost a látottakról kérdezem. — Látszik, hogy az állatok nem egészségesek; gondolom ezért is vannak elkülönítve. Járványról nem tudok; ilyen bejelentés hozzánk nem érkezett. Az itt látott állapotok, higgye el, Somogy megye átlagánál jobbak. Dr. Szita Károly, megyei környezetvédelmi főmérnök régóta ismeri a fészerlakiak problémáját. — Lát-e valamilyen kiutat ebből a megoldhatatlannak látszó helyzetből? — A helybeliek a sorozatos sérelmek után már elveszítették bizalmukat az egyetem vezetőiben. A legkisebb eset is elég ahhoz, hogy ,, lincshangu- lat” alakuljon ki. Ma már nem lehet ígérgetni. Megoldást várnak! Az egyetem vagy megteremti az itt lakók számára a normális élethez való feltételeket, vagy csereingatlanokat biztosít. Ezek után felkerestük Vendel Bélát, az agrártudományi egyetem gazdasági igazgatóhelyettesét. Az egyetem pénzügyi helyzetére hivatkozott, amikor a csereingatlanok kerültek szóba. Sok a bizonytalanság. Mivel az állattartás most nem gazdaságos, az is lehet, hogy nem a lakásokat számolják fel, hanem a telepet. LeheL Egy-két év alatt majd eldől... És addig?! Hunyadkürti Ilona A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok védelme választhatók stb). Rájuk vonatkozóan azonban speciális passzusokat is tartalmaz a törvény. Azokon a településeken, amelyeken a nemzetiségi, etnikai kisebbségek alkotják a lakosság többségét, túlnyomó- részt nyilván közülük kerülnek ki a helyi képviselők. A törvény így arra az esetre tartalmaz rendelkezéseket, ha számszerűen kisebbségben vannak a településen. Ha a kislistás választásokon (tízezernél kevesebb lakosú településen) a szavazás eredménye alapján a kisebbségi jelöltek egyike sem szerez mandátumot, a teendő a következő: Meg kell állapítani a listán legkevesebb szavazattal mandátumhoz jutó jelöltre leadott érvényes szavazatok kétharmadát. A kisebbségi jelöltek közül helyi képviselő lesz az, aki legalább ezt a szavazatszámot elérte. Azonos kisebbséghez tartozó több ilyen jelölt közül csak a legtöbb szavazatot elnyerő jut mandátumhoz. Ilyen esetekben e mandátummal (mandátumokkal) megnövekszik a képviselő-testület törvényben meghatározott létszáma. Független listán is A kétszavazatos választási rendszerben (tízezer lakosnál nagyobb településen) az egyéni választókerületek kisebbségi jelöltjei a pártlistás választásokon kisebbségenként egy közös független listán is indulnak. Ez az úgynevezett kisebbségi független lista. E listákra valamennyi kisebbségi jelölt fölkerül, kivéve ha szeptember 13- ig írásban jelzi a helyi választási bizottságnak az ezzel ellentétes szándékát. Ha a kisebbségi független lista a szavazás eredményeként nem ér el mandátumot, az ismertetett számítással egyező módon juthat a lista képviselői helyhez. A listán indulók közül az lesz képviselő, aki az egyéni választókerületben a legtöbb szavazatot kapta, de nem jutott be a képviselő- testületbe. Ilyenkor is megnő a település önkormányzati testületének a létszáma. Fontos tudnivaló, hogy a kisebbségi jelölteknek e minőségüket az ajánlóív megnyitásakor be kell jelenteni és azt az ajánlóíven, illetve a szavazólapon fel kell tüntetni. Ha a jelölt kéri, akkor a nevét anyanyelvének megfelelően kell a szavazólapra fölvenni, ugyanígy a jelöltet támogató vagy listát állító nemzetiség vagy kisebbség, illetve ezek szervezeteinek a nevét. Kisebbségi jelöltként való induláshoz csupán az szükséges, hogy valaki a nemzetiséghez, etnikumhoz tartozónak vallja magát, hiszen ilyen adatokat állami nyilvántartások nem tartalmaznak. Lényeges lehet az is, hogy a kisebbségi szervezetek az említett kisebbségi listán kívül is indíthatnak listákat. A választási kampány utolsó napján a rádió és televízió, valamint a helyi stúdiók külön műsoridőt biztosítanak a kisebbségi jelölteknek. A helyi szószóló Az önkormányzati törvény úgy rendelkezik, hogy a nemzetiség vagy kisebbség legtöbb szavazatot kapott jelöltje kisebbségének helyi szószólójává válik. Ha nem tagja a képviselő-testületnek, tanácskozási joggal akkor is részt vehet az ülésein. Egyéb jogosítványait a nemzetiségek és kisebbségek jogairól szóló törvény rendezi majd. Dr. Kolber István a Somogy Megyei Tanács törvényességi és jogi főosztályvezetője
