Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)
1990-08-27 / 105. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. augusztus 27., hétfő ENSZ-határozat Irak ellen Halála külföldieket rejtegetőknek Waldheim 95 embert kimentett Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombaton elfogadta a szükséges haditengerészeti erő alkalmazását lehetővé tevő határozatot, hogy érvényt szerezzen az Irakkal szembeni gazdasági szankcióknak. A BT tagjai egész éjszaka tanácskoztak, hogy egyetértésre jussanak a határozattervezet megszövegezését illetően. A BT 15 tagja közül 13-an szavaztak a határozat elfogadása mellett. Jemen és Kuba tartózkodott. — Mintegy 70 amerikait tartanak fogva egy iraki vegyi üzemben, valószínűleg azért, hogy „élő pajzsként” használják fel őket egy esetleges légitámadás elhárítására — jelentette a The Washington Rost. A fogva tartott amerikaiak között állítólag csecsemők is vannak. A szemtanúk szerint az amerikaiak csoportját más külföldiektől elkülönítve őrzik a szír határhoz közel eső vegyi üzemben, de nem bántalmazzák őket. — A túszok jelenléte nem fogja megakadályozni George Busht a határozott cselekvésben — jelentette ki Brent Scowcroft, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a CNN tévétársaságnak adott szombati nyilatkozatában. Az iraki Forradalmi Parancsnokság Tanácsa — az ország legfőbb vezető szerve — szombat este úgy határozott, hogy ezentúl halállal bünteti az állam polgárait, ha külföldieket rejtegetnek. Az iraki INA hírügynökség jelentése szerint a „külföldiek befogadása s a hatóságok elől való rejtegetés kémkedésnek minősül, és mint ilyen, halálbüntetéssel sújtandó. Szaddám Husszein iraki elnök szombati sajtóértekezletén kijelentette, hogy kész tárgyalni az ENSZ főtitkárával az Öböl menti válságról. Előzőleg Javier Pérez de Cuéllar felajánlotta közvetítő tevékenységét, és találkozót javasolt az iraki vezetésnek. Vasárnap hajnalban hazaérkezett Bécsbe Kurt Waldheim osztrák államfő 95 honfitársával együtt, akiket a politikus személyes kérésére engedett haza Szaddám Husszein iraki elnök. Waldheim hangoztatta, hogy az osztrákokat feltétel nélkül engedték szabadon. Mégis Petrasovits az elnök „Minden pontjában törvénytelennek és érvénytelennek" nyilvánította szombati ülésén a Magyarországi Szociáldemokrata Párt országos választmánya azt a néhány napja megjelent közleményt, amelyben a párt országos vezetősége felmentette Petrasovits Annát, valamint az elnökség több tagját és fegyelemi felelősségrevo- nást kezdeményezett. A mostani választmányi ülésen elfogadott nyilatkozat szerint ezt a határozatot az MSZDP „szakadár belső ellenzéke” hozta, s az alapszabály szerint az elnök és az elnökség leváltására csak a pártkongresszusnak van hatásköre. A választmány felfüggesztette mindazoknak a tagságát, akik az elnökasszony elleni döntésben részt vettek, azzal, hogy tagságukról véglegesen az MSZDP novemberi kongresszusa dönt majd. SZADDAM HUSSZEIN SZENT HÁBORÚJA Gyötrelmes 400 ev: Szulejmántól Fejszálig Az ősi Mezopotámia, a hajdani Abbászida Birodalom központja, a két folyóvölgy térsége önmagában is mutatja azt a heterogenitást, amit az egykori kalifátus arab muszlim térségei tükröznek. E félmillió km2-es térség az oszmán-török hódításkor két jól elkülönült részre oszlott az ősi gazdasági, etnikai és vallási szempontoknak is megfelelően. Az északi, a nagyobb adzs-Dzsazire („Sziget”) Mószul központtal, a déli, kisebb asz-Szauad (Alsó- lrak=Alsó-Alföld) Bagdad fővárossal (és meg kell jegyezni, hogy az egyik, két részből, Bah- reinből— gyakorlatilag az Öböl egész déli partja—és Ománból álló 6. közigazgatási egységnek a IX.. sz.-ban az Alsó-lrak déli részén található Bászra volt a székhelye, annak ellenére, hogy maga a város kívül esett e térségen). A hódítás Az északi részen szunniták éltek (jelentős részben kurdok), a déli vidéken síiták (és arabok). Ott a föld zömében a több tízezer hektár birtokú (kurd) földesurak kezén volt, itt fennmaradtak a patriarchális viszonyok (a föld a törzsek közös tulajdona). Az első arab terület, amely a török zsákmánya lett: a „Sziget”, Észak-lrak, 1514- ben. Előbb került török uralom alá az innen sok ezer km-re lévő Jemen vagy Algéria, mint a Szigettel szomszédos Alsó-lrak. Ezt a térséget a török is két köz- igazgatási egységre, vilajetre (pasalikra) osztotta Mószul és Bagdad központtal. Az egyes vilajetek^élén álló pasák szinte korlátlan hatalommal rendelkeztek, annál nagyobbal, minél messzebb voltak a Fényességes Portától. Az oszmán-török szultánok a XV. században bármikor visz- szavonható kedvezményeket adtak egyes európai kereskedőknek, megengedték nekik, hogy letelepedjenek városaikban és az egész birodalomban szabadon kereskedjenek egyszeri 3%-os vámtétellel (miközben a helyi kereskedők 7—10%-ot voltak kötelesek fizetni minden belső vámhatáron). A Birodalom a XVII. század végére olyan válságba került, hogy a bukás csak idő kérdése volt. A XVIII. században az egyes pasalikok folyamatosan nyilvánítják magukat a Portától független állammá: a század végére csak a négy szíriai vilajet (Aleppó, Damaszkusz, Tripoli, Szaida), egy szandzsák (Jeruzsálem) és egy autonóm Szétverték a tüntetést Szemtanúk szerint legalább kétezer rohamrendőr csapott össze szombat este Bukarest központjában az Iliescu elnök lemondását követelő tüntető tömeggel. A Balcescu sugárúton és az Egyetem téren már negyedik napja tartottak a kormányellenes zavargások; fiatalok tömegei kövekkel dobálták meg a járműveket és eltorlaszolják az utakat. A szombati tüntetést kevesebb, mint 200 ember kezdte, de késő estére már lehetetlen volt felbecsülni a tüntetők számát. A pajzsokkal felszerelt rendőrök lezárták a metrókijáratokat, s gumibotokkal üldözték a fiatalokat a környező utcákban. terület (Libanon) volt a Porta irányítása alatt, a többi tíz arab vilajet ténylegesen (vagy lényegében) függetlenné vált. Azért fontos ennek hangsúlyozása, mert ez az európai gyarmatosítók megérkezése előtt történt. A XVIII. század végén Irak fontos helyet foglalt el a napóleoni stratégiában, hiszen az Aleppótól Bászráig tartó útvonal nagyobb része a mószuli és bagdadi vilajetek területén haladt. Néhány évvel később újabb ellenség jelentkezett: a vahabiták. 1801 -ben elfoglalták a „hitehagyottak” (síiták) szent városát, Kerbelát (4000 arab síitát gyilkoltak le). Két évvel később újabb városokat (Bász- rát, Nedzsefet és ismét Kerbelát) dúlták fel. 1808-ban 45 ezer harcossal Bagdad ellen vonultak, de a bagdadi pasa, Szulej- mán szétverte őket. A II. Mah- múd szultán (1807—1839) által kivégeztetett Szulejmán pasa helyébe kinevezett bagdadi pasát pedig Szulejmán veje, Daud fejeztette le, s kezébe ragadta a hatalmat. A Porta kénytelen volt pasának elismerni (181 7—1831). Mohamed Alihoz hasonló reformokat akart: eltörölte a kapitulációkat (a helyi kereskedőket egyenlővé tette a külföldiekkel), megsemmisítette a Kelet-indiai Társaság előjogait, elkobozta vagyonát. A Társaság háborúval válaszolt: flottája elvágta az utat Bagdad és Bászra között. Engednie kellett, mert az iráni sah támogatását élvező kurd bejek is fellázadtak és a ,.segítségükre” siető sahhal szemben az ország függetlenségét kellett megvédeni (ez csak a törökök segítségével sikerült; pontosabban egy természeti csapás a perzsa sereget szinte elpusztító kolera segítségével). A török közigazgatás A török uralkodó osztály belátta a reformok egész birodalom számára való bevezetésének szükségességét. Ez a Tan- zimát korszak, a Jótékony Rendelkezésék időszaka (1839— 1876). Fontos intézkedése volt a polgári és katonai közigazgatás szétválasztása. Ekkor alakult ki az a török közigazgatási beosztás, amely a később létrejövő közel-keleti arab államok határainak alapja lett: a bagdadi vilajet lényegében a mai Irakot és Kuvaitot foglalta magában. A gazdaság bizonyos fej lődé- se az 1850-es évektől következett, az iraki gabona és datolya jó világpiaci ára következtében. Megindult a szállítás: a gőzhajózás Bászra és Bagdad között 1862-től, majd egészen Mószu- lig a Tigrisen, az Eufráteszen végig, sőt Aleppóig. A széles látókörű Midhatpasa, mint bagdadi kormányzó 1871-ben nemcsak Kuvaitot (kb. 20 ezer km2) szerezte meg a bagdadi vilajet számára, hanem al-Ha- szát is (kb. 100 ezer km2); a mai Szaúd-Arábia egész Öböl menti része, a szaúdi olajtermelés területe), s a két tartományt a Bagdadnak alárendelt Nedzs Szandzsákba szervezte. Hogyan születnek a „nagy dolgok”, azt egy évtizeddel későbbi dokumentum jelzi: Irak brit főmegbízottja, Sir Percy Cox közölte a kuvaiti brit politikai rezidenssel, More őrnaggyal, hogy a brit kormány énnek az 1913-as konvenciónak megfelelően ismeri el az iraki—kuvaiti határt... Nagy-Britannia kormánya azonban 1899-ben felismerte a kuvaiti végállomással tervezett bagdadi vasút veszélyét, ezért gyámsága alá vonta Kuvait térségét; Mubárak sejk pedig „sietett” elismerni (igaz, csak 1913-ban) ennek jogosságát néhány, tízezer főre duzzadt alattvalói nevében. 1914. október 24-én a török kormány végzetes lépésre szánta el magát: belépett a világháborúba. Befolyási övezetek December 9-én az angol— indiai hadsereg partra szállt a Satt el-Arab torkolatánál, s elfoglalta Dél-lrakot. Amint a világnak más részein, itt is elkez-« dődött a befolyási övezetek osztogatása, mielőtt bármi eldőlt volna a harcmezőn. 1916 márciusában Pétervá- rott összeültek a nagy osztoz- kodók: az angol Sykes, a francia Picot és az orosz Szazo- nov, s létrejött a hármuk nevét viselő jegyzőkönyv, „a kapzsiság és az ostobaság dokumentuma”: minden korábbi megállapodás ellenére úgy rendelkezik, hogy közvetlen brit ellenőrzés alá kerül az egykori al-lrak (Bagdadtól délre a két folyóvölgy), vagyis a bagdadi vilajet, a kuvaiti és az al-haszai tengerpart (Bahreinig). Brit befolyás alá kerül az Arab-öböl egész déli partvidéke egy legalább 150 km széles sávban, egészben az Arbil-Hetra-Gusaibah vonalig (Mószul és vidéke francia befolyás), vagyis az egész mai Irak, egész Kuvait, egész Hasza tartomány. 1 • « • - 1 • • • fKDBWS 1MÍM3SM? Új helyén is (Kaposvár, Széchenyi tér 10.) iskolaszerek széles választékát kínálja a Papír-Játék Bolt! — iskolatáskák — import- és hazai írószerek — füzetcsomagok — filctollak, körzőkészletek — vignetták, bekötőpapírok — világító földgömb Nálunk mindent megtalál, ami szükséges az iskolába! (111751) A háború után az 1920-as San-Remo-i szerződés gyakorlatilag az egész mai Irakot brit befolyási övezetnek nyilvánítja és a mai nemzetközi határ lényegében ezt a szerződést követi nagy vonalaiban (ezt az 1920. aug. 10-i sévresi béke most már „hivatalosan” is rögzítette; de ezt Törökország nem ismerte el). A török uralom megszűnése 1918. október 30-án Mud- roszban, az Agamennón nevű brit hajó fedélzetén a török kormány képviselői aláírják a fegy- verletételi szerződést, s ezzel a 400 éves török uralom megszűnt az Arab-Kelet felett. Mandé brit főmegbízott a „mudroszi győzelem” után nagylelkű: miután megállapította, hogy az iraki nép még nem képes magát kormányozni, ezért hajlandó segíteni „a nemzeti érettség” eléréséig. A hatalom a főmegbízotté lett, a tartományok élén ún. politikai tisztek álltak 420 ezer fős brit haderő biztosította tekintéllyel. A földet a sejkek, a törzsi arisztokrácia kezére adták: ezer nagybirtokosé lett Irak mezőgazdasági művelésre alkalmas területének 90%-a. Mindez olyan népi elégedetlenséget indít el, hogy a felkelést az óriási brit hadsereg csak féléves kemény háborúban tudja leverni (Irak lakossága ekkor alig több mint 3 millió). De az új főmegbízott demokrata is, nemcsak az iraki nép barátja. Népszavazást, kormányt, sőt királyt ígér. Miután Szíriából elűzték a mekkai seriff szír trónra önjelölt fiát, Fejszált, az az angolok kezére adva magát a másik kalifátus fővárosában kopogtatott a királyi címért, s íme 1921 augusztusában Irak királyává koronázzák. A 3 millió iraki ünnepelhetett. 1922-ben az angol és az iraki kormány egy szövetséges egyezményt írt alá, amely után ismét kirobbant a tömegmozgalom és két nemzeti párt is alakult: az l/aki Nemzeti Párt és az iraki Újjászületés Pártja (betiltották, vezetőjüket kiutasították). Irak alkotmánya E nemzeti erők ellensúlyozására az angolok megalakították az al-Kailáni vezette Iraki Szabadságpártot. A szövetséges egyezményt a kizárólag sejkekből álló parlament nem hagyta jóvá (a 100 képviselőből csak 37-en szavaztak mellette). Mégis megszületett az az 1924- es Alkotmány, amely szerint Irak „szuverén, független, szabad állam”. Ez után újabb felkelések törtek ki. A brit kormány kérte királyi rangú hivatalnokát, hogy Núri esz-Szaidot nevezze ki miniszterelnöknek. Irak kormánya új szerződést írt alá Angliával 1930-ban, amelyben előjogokat biztosít a brit nagykövetnek, kötelezi az iraki kormányt minden külpolitikai lépésének a nagykövettel való egyeztetésére, érintetlenül hagyta az olajra vonatkozó brit jogokat stb. Anglia kormánya pedig garantálta Irak katonai védelmét. A 20-as években új lendületet kapott a kurd nemzeti mozgalom: Barazang/fKurdisz- tán királyává kiáltották ki (Szu- lejmánia fővárossal), és csak 1931- ben tudták leverni mozgalmát. 1931-ben Barzán/vezetésével indult újabb felkelés, amelyet a Brit Légierő vert le 1932- ben. 1958: Irak független 1932-ben felvették Irakot a Népszövetségbe. A mandátum megszűnt, Irak jogilag független állam lett. Ez után rendkívü bonyolult, sőt zavaros volt a belpolitikai helyzet: különböze érdekeltségű csoportok váltották egymást a kormányban. Az éles angol ellenességet néme barátság váltotta fel az 1930-as évek második felében. Olyar népi elégedetlenség lett úrrá az országon, hogy a mószuli brit konzult is meggyilkolták, s az angol hadsereg csak rendkívü neves küzdelemben tudta leverni a felkelést, és a korábbar T ranszjordániába menekül Núri Szaídot visszahozták. C lett a miniszterelnök, és az irak kormány hadat üzent Németországnak. 1943-ban ismé nagy kurd felkelés robbant ki élén ismét Barzáni állt (az ango hadsereg csak a háború utár tudta leverni a felkelést, Barzá nia Iránba menekült, ahol kikiál tóttá a Mehabadi Kurd Autonórr Népköztársaságot, amit az irán hadsereg számolt fel; ezutár Barzáni és néhány száz híve £ Szovjetunióba menekült). Ang lia befolyása megmaradt, su gallatára Irak létrehozta a Bag dadi Paktumot. 1955-ben 1958-ban pedig Jordániává megalakította az Arab Föderá dót. 1958. június 14-én a „Sza bad Tisztek” Kasszem ezrede: vezetésével megdöntötték í monarchiát, az angol polgári éí katonai szakértőket kisepertél az országból, megteremtve Irat tényleges függetlenségét. Ku vaitban Anglia 1961-ben vol kénytelen feladni a protektorá tust, s 1962-ban az országo örökletes alkotmányos monar chiává nyilvánították. Benke Józse N\|Z^ (í KORONA - DOMUS VJ Wj KERESKEDELMI KFT Augusztus 27-tól 31-ig MINDEN BÚTORT 10 százalékkal OLCSÓBBAN árusítunk SZÉKESFEHÉRVÁRON A KORONA DOMUSBAN! További kedvezmény: 50 000 Ft feletti vásárlásnál 3000 Ft szállítási költségtérítést adunk úgy, hogy a számla összegét 3000 Ft-tal csökkentjük! Szuperkedvezmény!!! Elfogadható árak!!! KORONA DOMUS KFT. Székesfehérvár, Stéger F. u. 1. Telefon: 22/13-124 (111725)
