Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)

1990-08-17 / 98. szám

1990. augusztus 17., péntek SOMOGYI HÍRLAP * # 5 Díjkiosztó ünnepség a megyei tanácson Elismerés az alkotó munkáért NEMES SZOLGALAT Könyvtárosokat köszöntöttek Kaposváron (Folytatás az 1. oldalról) Pedagógiai díjban részesült Bagi Gáborné, a barcsi Erdé­szeti, Vízépítési ;és Vízgazdál­kodási Szakközépiskola vezető pedagógusa; dr. Farkas József- né, a kaposvári Hámán Kató Általános Iskola igazga­tóhelyettese; Müller Béla, a nágocsi Móra Ferenc Neve­lőotthon igazgatója. A megyei tanács Somogyért kitüntető díjat adományozott Dévényi Zoltánnak, a Balaton Fűszért vezérigazgatójának; az Evangéliumi Pünkösdi Közös­ségnek és dr. Várfalvi István­nak, a megyei tanács közgaz­dasági főosztályvezetőjének. Sportdíjban részesült Gyön­gyösi János, a kaposvári Víz­ügyi Sportklub vezető edzője; Kováts Imre, a kaposvári Cu­korgyár igazgatója, a Kaposcu- kor ügyvezető elnöke, aki erről az elismerésről lemondott, és Márton József, a kaposvári II. Rákóczi Ferenc Általános Isko­la tanára, labdarúgó-edző. Kiosztották a Somogy me­gyei újságíró nívódíjat és. Ezúttal Békési Sándor, a Ma­gyar Televízió belpolitikai szerkesztője, Fodor Csilla, a Magyar Rádió bejpolitikai szerkesztője, Győrfy Árpád új­ságíró, a Dátum című megszűnt napilap munkatársa részesült az elismerésben. A Somogy Megyei Tanács elnöke a megye érdekében ki­fejtett munkájáért elismerő oklevélben részesítette Jutási Róbertét, a Somogyi Hírlap sportrovatvezetőjét; Léber Gyulát, a Lábodi Községi Ta­nács nyugalomba vonuló tanácselnökét; Major Sándor újságírót, a Magyar Televízió nyugdíjasát; Nagy Ferenc tabi fafaragó népi iparművészt; Németh Ernő, a Somogy Me­gyei Tanács és a Polgári Védel­mi Parancsnokság balatonföld- vári közös továbbképzési köz­pontjának igazgatóját, valamint Rónai Lajos kaposvári bőrmű­vest. Országos biológusnapok (Folytatás az 1. oldalról) A konferencia mostani tema­tikáját úgy állították össze, hogy a résztvevők a humánbiológia, a biológia és a botanika leg­újabb hazai és nemzetközi tu­dományos eredményeivel is megismerkedhetnek. A vendé­gek ma Somogyot járják: tanul­mányozzák a Zselicet, megte­kintik a megye természeti és kulturális kincseit. A tanácskozás első napján a biológia tudományos jelentősé­gét méltatták: ez alapján az élel­miszergazdaságnak, a geneti­kának, a környezetvédelemnek — hogy csak néhányat említ­sünk a legfontosabbak közül. Arról is szóltak, hogy évtizedek óta a nagy biológiai felfedezé­sek korát éljük, amelyek most is felmenő ágban vannak. Ezért kiemelten fontos a rendszeres továbbképzés, a tudományos konferenciák szervezése, hogy a biológia tudományával foglal­kozó elméleti és gyakorlati szakemberek megosszák egy­mással tapasztalataikat és ku­tatási eredményeiket. Dr. Horn Péter akadémikus a vendéglátó Pannon Agrártudo­mányi Egyetem rektora hang­súlyozta, hogy az állattenyész­tés egyik alaptudománya a bio­lógia, ezért is vállalták örömmel a szervezőmunkát. Dr. Lányi György, a TIT Országos bioló­giai választmányának alelnöke — a biológusnapok hajdani szellemi atyja—kiemelte, hogy minden évben változnak a té­mák, az idén sok az újdonság, így például dr. Czeizel Endre genetikus legújabb kutatási témájáról, a magyarság geneti­kájáról tartott előadást; ez egy­ben előzetes ismertetése volt most megjelenő könyvének. V. Zs. ,,Az igazi művészet az embe­riség emelkedésének egyik leg­hatalmasabb eszköze, s aki azt minél több embernek hozzáfér­hetővé teszi, az az emberiség jótevője. "(Kodály Zoltán) Könyvtáros törzsgárdatagok jutalmazási ünnepségét tartot­ták tegnap a Somogy Megyei Könyvtár előadótermében. Szita Ferenc megyei könyv­tárigazgató köszöntötte az ün­nepség résztvevőit. Elmondta, hogy e szép és nemes szolgálat apostolait hu­szonnyolc éve mindig augusz­tus 20-án, az államalapító Szent István nevéhez fűződőén ünnepük meg. Ehhez a naphoz kötődik számos új könyvtár — többek között a fonyódi és az egyik legszebb, a szőkedencsi bibliotéka — felavatása is. Az idén alig néhány nap múlva bir­tokba vehetik az olvasók az új büszkeséget, a nágocs/faluház könyvtárát. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt három évtizedben a könyvtáro­sok minden erőfeszítése és a szép eredmények ellenére a bibliotéka ügye zsákutcába ke­rült. A kultúra egyre kisebb ér­ték. A könyvtár nemcsak a szakmai műveltséget, hanem a lelki gazdagodást is szolgálja. Forrongó, átalakuló idősza­kunkban pedig mindkettőre igen nagy szükség van. A könyvtárlátogatók számá­nak csökkenésében mi is hibá­sak vagyunk? — tette föl a kér­dést az igazgató.—Úgy gondo­lom nem — válaszolta. — Vi­szont a könyvtárosoknak nagy szerepük van és lesz abban, hogy a zsákutcából vissza-visz- szaforduljunk. Hiszen ez annál is fontosabb, mert Európához az út a szakmai tudás, a lelki és szellemi műveltség gazdagítá­sával vezethet. S ehhez jelen­tős segítség a könyvtárosok munkája, s mindazoké, akik a tiszta kultúra jegyében dolgoz­nak. A szellemi „erőre” minden eddiginél nagyobb szükség van. Arra a szellemi erőre is, amely a könyvtárak polcain so­rakozó kötetekben rejtőzik. Szita Ferenc a könyvtárosok reményét tolmácsolta szavai­val: a könyvtárrendszernek is meg kell újjulnia, hiszen a XXI. század többek között ezt is megköveteli e szép és nemes szolgálat misszionáriusaitól. Ezután a megyei könyvtár igazgatója átnyújtotta a tíz, a húsz és a harmincéves törzs- gárdatagoknak Gera Katalin plakettjét és a jutalmat. Har­mincéves könyvtárosi munká­jáért kitüntetést kapott Buko- vecz Nándor, Fejes Józsefné, Nagy István és Tóth Istvánná. Húsz éve szolgálja a könyvtárügyet Bank Györgyné, Drahos Lászlóné, Horváth Gé- záné, Kalmár Sándor, Kalmár Sándorné, Novogradecz Jó­zsefné, Szabó József és Sza­bolcs Béláné. A tízéves törzs- gárdatagságért tizenketten kaptak jutalmat. j r Németet és angolt is tanulhatnak ^ Tanbolt is lesz Nagyatádon —Kivadáron megszűnik a tanítást (Tudósítónktól) Igaz, a nebulók nem túlzottan lelkesednek, ha a nyári vaká­ciójuk közben a tanítás kezdé­séről érkezik hír. Pedig jó két hét, és ismét becsengetnek. Amíg a diákok és a pedagógu­sok vakációjukat töltötték, az oktatási intézményekben lázas munka folyt, hogy szeptember­ben megújult, tiszta tantermek fogadják őket. — Hogyan várják az új tan­évet? — kérdeztem Dezső Lászlónétó\, a Nagyatádi Városi Tanács művelődési osztályá­nak vezetőjétől. — Valamennyi intézmé­nyünkben — a bölcsődéktől a kollégiumig — a tervek szerint folynak a szokásos nyári kar­bantartási munkák, és előrelát­hatólag augusztus 20-ra minde­nütt be is fejeződnek. A kollé­giumban az összes villamosve­zetéket ki kellett cserélni, festet­ték a helyiségeket. Az 1 -es és a 2-es általános iskolában a te­tőszerkezet szorul alapos javí­tásra. Ötvöskónyiban is folynak a megkezdett munkálatok. Egyszóval: tisztán, esztétikus körülmények között várják az intézmények a gyerekeket. A kereskedelmi szakközépis­kola, ipari és kereskedelmi szakmunkásképző intézet 2 millió forintos támogatást nyert el pályázat alapján; erről a na­pokban kapták meg az értesí­tést a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumától. Ezt az összeget a Nagyatád és Vidéke Áfész 1 millió forinttal meg toldja; ebből fedezik az új tanbolt kialakításának költsé­geit. A kollégium 200 helyére 251-en jelentkeztek, de vala­mennyi jelentkezőt felveszik, ideiglenes hálókat alakítanak ki eddig más célra használt helyi­ségekből. Az általános iskolák­ban az orosz mellett angolul és németül is tanulhatnak a gyere­kek. A kivadári tagiskola ebben a tanévben már nem működik, mivel a településen a gyermek­létszám tíz alá csökkent; őket a Babay József iskolába szállít­ják be autóbusszal. A demográ­fiai hullám emelkedése miatt a gimnáziumban és az égészség- ügyi, valamint a kereskedelmi szakközépiskolában párhuza­mos osztályok indulnak. Hit, jólét — Hollandia Nyugat-európai hívek Zselickisfaludon A somogyi református egy­házmegye és híveinek támoga­tásával két éve felújították a zselickisfaludi református paró­kia épületét. Azóta Bellái Zoltán esperes vezetésével hetente itt látják vendégül a gyülekezet­hez tartozó gyermekeket, fel­nőtteket. A múlt hét végén Hol­landiából érkezett egy 23 tagú, fiatal felnőttekből és két gyer­mekből álló csoport. Az észak­hollandiai Alkmar városának református hívei 10 napot tölte­nek a táborban azzal a céllal, hogy megismerjék más életkö­rülmények között tevékenyke­dő felebarátaik szokásait, er­kölcsi normáit, hitéletét. Sybren Rozendallal, az észak-hollan­diai református ifjúsági szerve­zet vezetőjével, a holland em­bereknek, a valláshoz, hithez való viszonyáról, az egyházról, az oktatásról és a jóléti társada­lomban élő emberek mindenna­pos gondjairól beszélgettünk. Lelki tanácsadás és megelőzés — Hollandia 12 tartományá­nak mindegyikében működik egy, az egyházi ifjúsági munkát szervező hivatásos irányító tes­tület — magyarázza Sybren Rozendal. — Ámszterdam kör­nyékén és tőle északra én ve­zetem a szervezet munkáját. — Mi az ön feladata? — Gyermekeknek és fiatal felnőtteknek (ez mintegy 150 református gyülekezet) ifjúsági munkájához adok intenciókat. Ez a tevékenység három formá­ban valósul meg. Hívásra, egy speciális probléma megoldásá­ban segítek; hét végi programo­kat, továbbképzések anyagát állítom össze és végül megtaní­tom a csoportvezetőket arra, hogy miként foglalkozzanak a híveikkel. A hozzám tartozó gyülekezetekre 1 -2 napot tudok szánni. Az itt levő csoporttal 10 napi készültünk erre a táboro­zásra. Körülbelül 2000 segítő­társam van; ők munka mellett, díjazás nélkül végzik az ifjúsági szervezőmunkát. — Ön kitől és mennyi fizetést kap?_ — Évi 150 000 holland forint a bérem. Ebből 100 000-et az ál­lam fizet, a többit a református egyház. Hollandiában ugyanis az az állami álláspont, hogy job­ban megéri fizetni a hivatásos egyházi szervezőket, akik ellát­ják lelki tanácsokkal a rászoru­lókat, mint megoldani például a kábítószer-problémát. A jóléti állam gondjai — Hollandia a demokrácia egyik legrégibb mintaállama. Milyen problémákkal küszköd­nek az ott élő fiatalok? — A lakáskérdés, a fizetés, a munka és a tanulás okozza a legtöbb gondot. Természete­sen ezek a problémák nem ha­sonlíthatók össze a magyaror­szágiakkal, mert nálunk lénye­gesen magasabb az életszín­vonal, de ebben a helyzetben is adódnak megoldandó kérdé­sek. Viszonylag magas a mun­kanélküliek száma és az emberi kapcsolatteremtés kritikus helyzetei is megoldásra várnak. — Munkájukban csak a lelki segítségnyújtás szerepel vagy gyakorlati tanácsokat is tudnak adni egy-egy probléma megol­dásához? — Elsősorban mentálhigié­nés tanácsadást végzünk; ez az élet és a hit kérdéseire össz­pontosul, de arra is rávezetjük híveinket, hogy bizonyos élet­helyzetekben hogyan viselked­jenek. Szabad választás — Milyen ma a holland ember viszonya a valláshoz, hithez? — A jóléti társadalmak tipikus problémájára kérdezett rá most! Meg kell mondanom őszintén: a gazdagsággal ará­nyosan nő az ateisták száma. A második világháború után mindössze egy százalék ate­istát regisztráltak, ma a lakos­ság 30—40 százaléka vallja magát annak. „Megvan minde­nem, nincs szükségem egyház­ra, Istenre" — vallják. Csökkent a lelkészek száma is, Amszter­damban például 26 lelkész dol­gozott, ma már csak 13 gyako­rolja hivatását. A régi népegy­házi szervezeti forma sem léte­zik már. — Magyarországon heves viták folynak a vallásoktatás szervezeti és jogi formáiról. Hollandiában milyen módon zajlik a hitoktatás? — Kétféle iskolatípus van hazánkban. A felekezeti isko­lákban kötelező a hittan tanulá­sa, míg az állami iskolákban a szülők döntenek arról, hogy gyermekük részesüljön-e vallá­sos nevelésben vagy sem. Arra azonban gondosan ügyelünk, hogy minden világi iskolában kapjanak a gyerekek erkölcsi útmutatót arra vonatkozóan, miként viselkedjenek bizonyos élethelyzetekben. Többek kö­zött mi is azért jöttünk Magyar- országra, hogy ez a kis közös­ség megismerje más emberek életkörülményeit, szokásait. Hogy megtanulják a civilizált életforma után azt is, miként kell sátorban, egyszerűbb, kom- fortszegényebb körülmények között élni. Várnai Ágnes A hazai komfort után egy kis nomád élet...

Next

/
Oldalképek
Tartalom