Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)
1990-08-17 / 98. szám
1990. augusztus 17., péntek SOMOGYI HÍRLAP * # 5 Díjkiosztó ünnepség a megyei tanácson Elismerés az alkotó munkáért NEMES SZOLGALAT Könyvtárosokat köszöntöttek Kaposváron (Folytatás az 1. oldalról) Pedagógiai díjban részesült Bagi Gáborné, a barcsi Erdészeti, Vízépítési ;és Vízgazdálkodási Szakközépiskola vezető pedagógusa; dr. Farkas József- né, a kaposvári Hámán Kató Általános Iskola igazgatóhelyettese; Müller Béla, a nágocsi Móra Ferenc Nevelőotthon igazgatója. A megyei tanács Somogyért kitüntető díjat adományozott Dévényi Zoltánnak, a Balaton Fűszért vezérigazgatójának; az Evangéliumi Pünkösdi Közösségnek és dr. Várfalvi Istvánnak, a megyei tanács közgazdasági főosztályvezetőjének. Sportdíjban részesült Gyöngyösi János, a kaposvári Vízügyi Sportklub vezető edzője; Kováts Imre, a kaposvári Cukorgyár igazgatója, a Kaposcu- kor ügyvezető elnöke, aki erről az elismerésről lemondott, és Márton József, a kaposvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanára, labdarúgó-edző. Kiosztották a Somogy megyei újságíró nívódíjat és. Ezúttal Békési Sándor, a Magyar Televízió belpolitikai szerkesztője, Fodor Csilla, a Magyar Rádió bejpolitikai szerkesztője, Győrfy Árpád újságíró, a Dátum című megszűnt napilap munkatársa részesült az elismerésben. A Somogy Megyei Tanács elnöke a megye érdekében kifejtett munkájáért elismerő oklevélben részesítette Jutási Róbertét, a Somogyi Hírlap sportrovatvezetőjét; Léber Gyulát, a Lábodi Községi Tanács nyugalomba vonuló tanácselnökét; Major Sándor újságírót, a Magyar Televízió nyugdíjasát; Nagy Ferenc tabi fafaragó népi iparművészt; Németh Ernő, a Somogy Megyei Tanács és a Polgári Védelmi Parancsnokság balatonföld- vári közös továbbképzési központjának igazgatóját, valamint Rónai Lajos kaposvári bőrművest. Országos biológusnapok (Folytatás az 1. oldalról) A konferencia mostani tematikáját úgy állították össze, hogy a résztvevők a humánbiológia, a biológia és a botanika legújabb hazai és nemzetközi tudományos eredményeivel is megismerkedhetnek. A vendégek ma Somogyot járják: tanulmányozzák a Zselicet, megtekintik a megye természeti és kulturális kincseit. A tanácskozás első napján a biológia tudományos jelentőségét méltatták: ez alapján az élelmiszergazdaságnak, a genetikának, a környezetvédelemnek — hogy csak néhányat említsünk a legfontosabbak közül. Arról is szóltak, hogy évtizedek óta a nagy biológiai felfedezések korát éljük, amelyek most is felmenő ágban vannak. Ezért kiemelten fontos a rendszeres továbbképzés, a tudományos konferenciák szervezése, hogy a biológia tudományával foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek megosszák egymással tapasztalataikat és kutatási eredményeiket. Dr. Horn Péter akadémikus a vendéglátó Pannon Agrártudományi Egyetem rektora hangsúlyozta, hogy az állattenyésztés egyik alaptudománya a biológia, ezért is vállalták örömmel a szervezőmunkát. Dr. Lányi György, a TIT Országos biológiai választmányának alelnöke — a biológusnapok hajdani szellemi atyja—kiemelte, hogy minden évben változnak a témák, az idén sok az újdonság, így például dr. Czeizel Endre genetikus legújabb kutatási témájáról, a magyarság genetikájáról tartott előadást; ez egyben előzetes ismertetése volt most megjelenő könyvének. V. Zs. ,,Az igazi művészet az emberiség emelkedésének egyik leghatalmasabb eszköze, s aki azt minél több embernek hozzáférhetővé teszi, az az emberiség jótevője. "(Kodály Zoltán) Könyvtáros törzsgárdatagok jutalmazási ünnepségét tartották tegnap a Somogy Megyei Könyvtár előadótermében. Szita Ferenc megyei könyvtárigazgató köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Elmondta, hogy e szép és nemes szolgálat apostolait huszonnyolc éve mindig augusztus 20-án, az államalapító Szent István nevéhez fűződőén ünnepük meg. Ehhez a naphoz kötődik számos új könyvtár — többek között a fonyódi és az egyik legszebb, a szőkedencsi bibliotéka — felavatása is. Az idén alig néhány nap múlva birtokba vehetik az olvasók az új büszkeséget, a nágocs/faluház könyvtárát. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt három évtizedben a könyvtárosok minden erőfeszítése és a szép eredmények ellenére a bibliotéka ügye zsákutcába került. A kultúra egyre kisebb érték. A könyvtár nemcsak a szakmai műveltséget, hanem a lelki gazdagodást is szolgálja. Forrongó, átalakuló időszakunkban pedig mindkettőre igen nagy szükség van. A könyvtárlátogatók számának csökkenésében mi is hibásak vagyunk? — tette föl a kérdést az igazgató.—Úgy gondolom nem — válaszolta. — Viszont a könyvtárosoknak nagy szerepük van és lesz abban, hogy a zsákutcából vissza-visz- szaforduljunk. Hiszen ez annál is fontosabb, mert Európához az út a szakmai tudás, a lelki és szellemi műveltség gazdagításával vezethet. S ehhez jelentős segítség a könyvtárosok munkája, s mindazoké, akik a tiszta kultúra jegyében dolgoznak. A szellemi „erőre” minden eddiginél nagyobb szükség van. Arra a szellemi erőre is, amely a könyvtárak polcain sorakozó kötetekben rejtőzik. Szita Ferenc a könyvtárosok reményét tolmácsolta szavaival: a könyvtárrendszernek is meg kell újjulnia, hiszen a XXI. század többek között ezt is megköveteli e szép és nemes szolgálat misszionáriusaitól. Ezután a megyei könyvtár igazgatója átnyújtotta a tíz, a húsz és a harmincéves törzs- gárdatagoknak Gera Katalin plakettjét és a jutalmat. Harmincéves könyvtárosi munkájáért kitüntetést kapott Buko- vecz Nándor, Fejes Józsefné, Nagy István és Tóth Istvánná. Húsz éve szolgálja a könyvtárügyet Bank Györgyné, Drahos Lászlóné, Horváth Gé- záné, Kalmár Sándor, Kalmár Sándorné, Novogradecz Józsefné, Szabó József és Szabolcs Béláné. A tízéves törzs- gárdatagságért tizenketten kaptak jutalmat. j r Németet és angolt is tanulhatnak ^ Tanbolt is lesz Nagyatádon —Kivadáron megszűnik a tanítást (Tudósítónktól) Igaz, a nebulók nem túlzottan lelkesednek, ha a nyári vakációjuk közben a tanítás kezdéséről érkezik hír. Pedig jó két hét, és ismét becsengetnek. Amíg a diákok és a pedagógusok vakációjukat töltötték, az oktatási intézményekben lázas munka folyt, hogy szeptemberben megújult, tiszta tantermek fogadják őket. — Hogyan várják az új tanévet? — kérdeztem Dezső Lászlónétó\, a Nagyatádi Városi Tanács művelődési osztályának vezetőjétől. — Valamennyi intézményünkben — a bölcsődéktől a kollégiumig — a tervek szerint folynak a szokásos nyári karbantartási munkák, és előreláthatólag augusztus 20-ra mindenütt be is fejeződnek. A kollégiumban az összes villamosvezetéket ki kellett cserélni, festették a helyiségeket. Az 1 -es és a 2-es általános iskolában a tetőszerkezet szorul alapos javításra. Ötvöskónyiban is folynak a megkezdett munkálatok. Egyszóval: tisztán, esztétikus körülmények között várják az intézmények a gyerekeket. A kereskedelmi szakközépiskola, ipari és kereskedelmi szakmunkásképző intézet 2 millió forintos támogatást nyert el pályázat alapján; erről a napokban kapták meg az értesítést a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumától. Ezt az összeget a Nagyatád és Vidéke Áfész 1 millió forinttal meg toldja; ebből fedezik az új tanbolt kialakításának költségeit. A kollégium 200 helyére 251-en jelentkeztek, de valamennyi jelentkezőt felveszik, ideiglenes hálókat alakítanak ki eddig más célra használt helyiségekből. Az általános iskolákban az orosz mellett angolul és németül is tanulhatnak a gyerekek. A kivadári tagiskola ebben a tanévben már nem működik, mivel a településen a gyermeklétszám tíz alá csökkent; őket a Babay József iskolába szállítják be autóbusszal. A demográfiai hullám emelkedése miatt a gimnáziumban és az égészség- ügyi, valamint a kereskedelmi szakközépiskolában párhuzamos osztályok indulnak. Hit, jólét — Hollandia Nyugat-európai hívek Zselickisfaludon A somogyi református egyházmegye és híveinek támogatásával két éve felújították a zselickisfaludi református parókia épületét. Azóta Bellái Zoltán esperes vezetésével hetente itt látják vendégül a gyülekezethez tartozó gyermekeket, felnőtteket. A múlt hét végén Hollandiából érkezett egy 23 tagú, fiatal felnőttekből és két gyermekből álló csoport. Az északhollandiai Alkmar városának református hívei 10 napot töltenek a táborban azzal a céllal, hogy megismerjék más életkörülmények között tevékenykedő felebarátaik szokásait, erkölcsi normáit, hitéletét. Sybren Rozendallal, az észak-hollandiai református ifjúsági szervezet vezetőjével, a holland embereknek, a valláshoz, hithez való viszonyáról, az egyházról, az oktatásról és a jóléti társadalomban élő emberek mindennapos gondjairól beszélgettünk. Lelki tanácsadás és megelőzés — Hollandia 12 tartományának mindegyikében működik egy, az egyházi ifjúsági munkát szervező hivatásos irányító testület — magyarázza Sybren Rozendal. — Ámszterdam környékén és tőle északra én vezetem a szervezet munkáját. — Mi az ön feladata? — Gyermekeknek és fiatal felnőtteknek (ez mintegy 150 református gyülekezet) ifjúsági munkájához adok intenciókat. Ez a tevékenység három formában valósul meg. Hívásra, egy speciális probléma megoldásában segítek; hét végi programokat, továbbképzések anyagát állítom össze és végül megtanítom a csoportvezetőket arra, hogy miként foglalkozzanak a híveikkel. A hozzám tartozó gyülekezetekre 1 -2 napot tudok szánni. Az itt levő csoporttal 10 napi készültünk erre a táborozásra. Körülbelül 2000 segítőtársam van; ők munka mellett, díjazás nélkül végzik az ifjúsági szervezőmunkát. — Ön kitől és mennyi fizetést kap?_ — Évi 150 000 holland forint a bérem. Ebből 100 000-et az állam fizet, a többit a református egyház. Hollandiában ugyanis az az állami álláspont, hogy jobban megéri fizetni a hivatásos egyházi szervezőket, akik ellátják lelki tanácsokkal a rászorulókat, mint megoldani például a kábítószer-problémát. A jóléti állam gondjai — Hollandia a demokrácia egyik legrégibb mintaállama. Milyen problémákkal küszködnek az ott élő fiatalok? — A lakáskérdés, a fizetés, a munka és a tanulás okozza a legtöbb gondot. Természetesen ezek a problémák nem hasonlíthatók össze a magyarországiakkal, mert nálunk lényegesen magasabb az életszínvonal, de ebben a helyzetben is adódnak megoldandó kérdések. Viszonylag magas a munkanélküliek száma és az emberi kapcsolatteremtés kritikus helyzetei is megoldásra várnak. — Munkájukban csak a lelki segítségnyújtás szerepel vagy gyakorlati tanácsokat is tudnak adni egy-egy probléma megoldásához? — Elsősorban mentálhigiénés tanácsadást végzünk; ez az élet és a hit kérdéseire összpontosul, de arra is rávezetjük híveinket, hogy bizonyos élethelyzetekben hogyan viselkedjenek. Szabad választás — Milyen ma a holland ember viszonya a valláshoz, hithez? — A jóléti társadalmak tipikus problémájára kérdezett rá most! Meg kell mondanom őszintén: a gazdagsággal arányosan nő az ateisták száma. A második világháború után mindössze egy százalék ateistát regisztráltak, ma a lakosság 30—40 százaléka vallja magát annak. „Megvan mindenem, nincs szükségem egyházra, Istenre" — vallják. Csökkent a lelkészek száma is, Amszterdamban például 26 lelkész dolgozott, ma már csak 13 gyakorolja hivatását. A régi népegyházi szervezeti forma sem létezik már. — Magyarországon heves viták folynak a vallásoktatás szervezeti és jogi formáiról. Hollandiában milyen módon zajlik a hitoktatás? — Kétféle iskolatípus van hazánkban. A felekezeti iskolákban kötelező a hittan tanulása, míg az állami iskolákban a szülők döntenek arról, hogy gyermekük részesüljön-e vallásos nevelésben vagy sem. Arra azonban gondosan ügyelünk, hogy minden világi iskolában kapjanak a gyerekek erkölcsi útmutatót arra vonatkozóan, miként viselkedjenek bizonyos élethelyzetekben. Többek között mi is azért jöttünk Magyar- országra, hogy ez a kis közösség megismerje más emberek életkörülményeit, szokásait. Hogy megtanulják a civilizált életforma után azt is, miként kell sátorban, egyszerűbb, kom- fortszegényebb körülmények között élni. Várnai Ágnes A hazai komfort után egy kis nomád élet...
