Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)
1990-08-16 / 97. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP—EZ VAN ! 1990. augusztus 16., csütörtök Titokzatos körök Légi felvétel az angliai Salisburytól 32 kilométerre fekvő gabonatáblán megjelent titokzatos eredetű körökről, amelyet japán, amerikai, nyugatnémet és brit szakértők kezdtek vizsgálni 1990. július végén. A jelenség minden évben, több száz helyen is előfordul. (Telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztőség) Használhatatlan holmik hetei Formátlan teáskannák, pokolian kényelmetlen székek, kényszerzubbonynak is beillő ruhák — ilyesmik láthatók Londonban, a patinás Victoria és Albert Múzeum új kiállításán, amely pár hétig a nyolcvanas évek fogyasztói javait mutatja be. A múlt században alapított jó nevű múzeum inkább a régiségekről, mint a modern gyűjteményekről ismert, s most erre igyekszik rácáfolni. A rendezők szerint a kiállított tárgyakat „kiemelkedő formatervezésük” alapján válogatták ki. „ Vitatott áruk"címszó alatt a látogatók gyönyörködhetnek például egy olyan csálé kerámiatárgyban, amely állítólag teáskanna akar lenni, de aligha önthető ki belőle bármi is. A felirat szerint a tervező azt akarja bebizonyítani a fogyasztóknak, hogy a teáskannának egyáltalán nem kell teáskannához hasonlítania... ,,Hold az égbolton" címet viseli az a fémhálóból készített karosszék, amelyet 1986—87- re keltezett japán tervezője. Ehhez nem fűztek ugyan magyarázatot, de szemmel látható kényelmetlensége remekül bizonyítja, hogy egy karosszék nem feltétlenül ülő alkalmatosság, hanem lehet — mondjuk — elmélyült szemlélődés tárgya is. Olasz divattervező ötlete az a testhez simuló ruha, amelynek szoknyája gondosan (és szorosan) összekapcsolt fekete melltartók tömegéből áll. Ha valakinek sikerülne véletlenül lépéseket tenni ebben, egészen biztosan osztatlan sikert aratna az utcán, és felvidítaná a legmorcosabb járókelőt is. A fantáziadús tervezők költséges alkotásait csak az utóbbi időben kezdik műtárgynak tekinteni, ám a Victoria és Albert Múzeum kezdettől fogva gyűjti a kortársi alkotásokat. Idézik az alapító, Henry Cole 1863- ban elhangzott szavait: „az ésszerűség határain belül meg . kell szerezni minden korszak és minden ország legjobb alkotásait". A tervezői alkotások mellett a mostani bemutatón láthatóak olyan fogyasztói cikkek is, amelyek a gyűjtők kedvenceivé váltak. Ezek közé tartozik például a Ká- roly-bögre, a trónörökös közismerten elálló füleit idéző hatalmas fogantyúval, vagy a porceláncsizmákon ácsorgó „sétáló" teáskészlet... Persze láthatók olyan „prózai” darabok is, mint a nosztalgia napszemüveg, vagy éppen a Levi-farmer, a Sony-walkman vagy a Nike- edzőcipő. Száz szál gyertya a mamának „Ha azok vagyunk, akik vagyunk, ha jelentünk valamit Amerika történetében és kultúrájában, ez csak a mamának köszönhető. A család összetartó ereje volt, és ma is az; ő irányított bennünket a közélet útjaira, és ma is ezt teszi. A mama nélkül nem jutottak volna be a Kennedyek a Fehér Házba, a Szenátusba, a Képviselőházba, és még csak a helyi hatalomba sem.” Edward Kennedy, a család egyetlen életben lévő férfitagja mondta ezt azon a kerti ünnepségen, amely Massachusetts állam Hyannis Port nevű helységében zajlott, Rose Kennedy 100. születésnapja tiszteletére. A pompás ünnepségre — természetesen 100 száz gyertya égett — 370 vendég kapott meghívást. „Massachusetts rózsája” azonban csak rövid időre jelent meg a villa erkélyén, tolókocsijából vetett pih lantást övéire: a még élő gyermekére, 28 unokájára, 22 dédunokájára és ezek hozzátartozóira. A nagy eseményt így kommentálta: „Én olyan vagyok, mint az óbor. Ritkán mutatnak meg, de azért kitűnően tartósítanak.” Állítólag még megvárja, hogy Joe Kennedy II., a 37 esztendős szenátorjelölt is beköltözzön a Fehér Házba. Amerika csak „inchelkedik” Mellbevágó ötlet A műremekek városában, Firenzében különös kiállítás nyílott július közepén. Samuele Mázzá divattervező mutatta be magángyűjteményét, több mint ezer melltartót. Signor Mázzá hobbija úgy kezdődött, hogy három éve hóbortos meghívót küldött egy fehérnemű-kiállítás válogatott vendégeinek: belépés egy darab melltartóval. Meglepte, hogy még a férfiak is kötelezőnek vették a „belépőjegyet". A Mazza-gyűjte- mény tehát gazdagodott, s ma már mellbevágó példatárat láthat a néző az intim ruhadarabok világából. Például azt a darabot, amelybe miniatűr órát szereltetett a viselője. Ugyan kit is kívánt figyelmeztetni az idő könyörtelen múlására? Csigalassan araszolgat az Egyesült Államok a méterrendszer felé, s ez a késlekedés tovább ronthat a hatalmas kereskedelmi deficiten. Amerikai politikusok már 200 évvel ezelőtt is javasolták, hogy az Új Világ legnagyobb országa térjen át az ósdi inchről, yardról, mérföldről, gallonról a jóval egyetemesebb méterre és literre. Csakhogy az ipar és a lakosság rendre ellenállt a változtatásnak. Mostanra a helyzet megérett arra, hogy a méterpártolók ismét támadásba lendüljenek, annál is inkább, mivel az amerikai ipar egy részétől is erősödik az átállást sürgetők hangja. Az utóbbi időben több ország viszszautasított amerikai termékeket az eltérések miatt, s eljöhet az idő, amikor Európa bezárja kapuját a méterrendszerrel továbbra is csupán „inchelkedő” amerikaiak előtt — mutatnak rá kongresszusi képviselők. Az amerikai honatyák már 1975-ben létrehozták a „Méter Testületet”, hogy az mozdítsa elő a zavarmentes, lehetőleg önkéntes mértékváltást. A széles körű reklám és meggyőzést célzó hadjárat ellenére a lábak, unciák országának lakossága nem mutatott hajlandóságot az áttérésre. A kongresszus két évvel ezelőtt utasította az összes szövetségi hivatalt: ahol csak lehet használják a méterrendszert. A hivatalok azonban nem haladnak „mérföldes léptekkel” a kilométer felé, s a határidőt immár biztos, hogy nem fogják betartani. A polgári iparágak közül az Egyesült Államokban az autógyártás az egyetlen, amely szinte kizárólag méterrendszerű alkatrészekkel dolgozik. Néhány üdítő- és alkoholtartalmú italokat gyártó cég is áttért a literre a pintről, de számuk még messze nem meghatározó. A kereskedelmi minisztérium méterügyben leginkább a számottevő külkereskedelmet folytató cégekre és a vegyes vállalatokra számíthat, és persze a kereskedelmi deficit növekedésére, mint szövetségesre. Fejtetőn a helikopter MESA, ARIZONA ÁLLAM, USA: fejen állva repül a McDonnel cég MD530N gázturbinás helikoptere a gyár kísérleti telepe fölött. A helikopter várhatóan az év végén kapja meg a repülési és sorozatgyártási engedélyt a Szövetségi Repülésügyi Szervezettől. (Telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztőség) ÖTFONTOS ÉRV Az angol jegybank úgy döntött, hogy itt az ideje kicserélni az 5 fontos papírpénzt. A bankjegyeknek is megvan a saját sorsa, és ezt leginkább a történelem szokta meghatározni. Ezúttal nem infláció áll a döntés hátterében, hanem egészen hétköznapi tény: akit annak idején rárajzoltak, megöregedett. II. Erzsébet királynő már nem azonos a 39 esztendős, hermelinpalástot viselő fiatalaszonnyal, a korábbi modellel, ezért a pénznek is vállalnia kell a királynő új arcát. Érthető, hogy a királynőnek nem tetszett a döntés. Egy érv azonban őt is meggyőzte: ráncokkal nehezebb lesz hamisítani. Kiássák a csatabárdot Ha hinni lehet az indiánok elszánt fogadkozásának, a világ nemcsak a katonazenekarok réztrombitáival fogadja két év múlva a Kolumbusz útján járó óvilági küldötteket, hanem a rézbőrűek harci tamtamjaival is. Suzan Shown Harjo, a Che- yenne-törzs szóvivője egyenesen azt követelte népe nevében, hogy állítsák le a felfedezés fél evezredes évfordulója ünnepségeinek előkészületeit. A Today című amerikai újságban azt nyilatkozta: „Az ünneplés elfogadhatatlan, mivel a gyilkosságok, a földrablások, a máig is tartó fajüldözés Kolumbusz Kristóffal kezdődött." Harjo asszony — egyébként Carter elnök tanácsadója volt — nem egyebet állít, mint azt, hogy Amerikát nem kellett felfedezni 1492- ben, mert azt már az idők végtelenjébe nyúlóan fedezték fel az ott élő bennszülöttek. A harcias amazon tudatta továbbá, hogy ma mégis megrendezik az ünnepségeket, „az amerikai indián nemzet gyászolni fog”. A legutóbbi adatok szerint egyébként mintegy másfél millió indiál él az Egyesült Államokban, fele részt rezervátumokban, és kétségkívül őket pusztítják jobban a betegségek, a kultúrbajok, itt a legnagyobb a munkanélküliség es a yermekhalandóság. A csata- árd kiásása tehát napirenden van. De addig is megbízást adtak egy szobrásznak, hogy készítse el a legendás sziu vezér, Crazy Horse szobrát. Az Őrült Ló, ha kész lesz, lenézi majd a New York-i Szabadságszobrot, ugyanis éppen a kétszerese lesz annak. Trabanttemető BERLIN: Lecsupaszított, kiszerelt gépkocsik a Tra- bant-temetöben, várva sorsuk beteljesülését, a préselést. Azonban a „temetés” nem olcsó, a bezúzás 100 márkába kerül. (Telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztőség)
