Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)
1990-08-15 / 96. szám
I. évfolyam, 96. szám Ára: 4,30 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1990. augusztus 15.. szerda ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK Előkészületek gyorsított menetben tu Az Agroker is a drágulásra számít Egyelőre nem változtak az árak—Alkatrész van, de vevő nincsen —Rubel helyett márkáért HAT SOMOGYI VÁROSBAN EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLETEK — TÁRSADALMI SZERVEZETEK JELENTKEZÉSÉT VÁRJÁK A rendszerváltozás újabb fontos állomásához közeledünk. A szeptember 30-ára kiírt önkormányzati választásokig még van idő, hiszen a választási kampány is csak augusztus 27-én kezdődik. De mit mondanak a választások lebonyolításáért felelős szakemberek? Valóban kényelmesen föl lehet készülni a szavazásra? Erről kérdeztük dr. Kolber Istvánt, a megyei tanács törvényességi és jogi főosztályának vezetőjét. — A külső szemlélők biztosan nem így látják, de a mi munkánk szempontjából rövid a választásokig hátralevő idő. Erőltetett menetben kell tehát megoldani sok fontos, határidőhöz kötött feladatot. Éppen ezért a hét elején megbeszélést tartottunk a megyében működő helyi tanácsok vb-titkáraival s egyeztettük a teendőket; igyekeztünk tisztázni a törvény alkalmazásával kapcsolatban már most felmerült gondokat. Hiszen meg kell határozni az egyéni választókerületek sorszámát és területét, ki kell alakítani a szavazóköröket, elő kell készíteni a névjegyzékeket, meg kell szervezni a kopogtatócédulát és az ajánlási szelvények kézbesítését is. (Folytatás a 3. oldalon) AUGUSZTUS 22-TÖL Vízum nélkül Svájcba, Liechtensteinbe Antall József Izraelbe látogat Kedden Izraelben hivatalosan közölték, hogy Antall József miniszterelnök novemberben Izraelbe látogat. Rámát Gan egyeteme, a Bar lián, egyetem diszdokrottá avatja. Ez az izraeli vallásos ifjúság egyeteme. Rámát Gan kisváros, Tel-Aviv tőszomszédságában fekszik, annak kertvárosa. (MTI) A svájci és a liechtensteini polgárok augusztus 22-től vízum nélkül utazhatnak be Magyarországra. Viszonzásul a magyar állampolgárok mentesülnek a vízumkényszertől a Svájcba és a Liechtensteini Nagyhercegségbe való beutazáskor. Ugyanilyen intézkedés vonatkozik az NDK-ra és Csehszlovákiára is. Mint a szövetségi igazságügyi és rendőrségi minisztérium (EJDP) kedden Bernben közölte, a Szövetségi Tanács (a kormány) már május 23-án előzetesen jóváhagyta a Magyarországgal kapcsolatos vízumkötelezettség feloldását. Az MTI kérdésére válaszolva Herman János magyar külügy- minisztériumi szóvivő az egyezmény hírét megerősítette. Nem panaszkodnak a kaposvári Agrokernél: egyelőre megy még a bolt, de bizonyos jelek arra mutatnak, hogy egyre rosz- szabb lesz a helyzet, mert a mezőgazdasági Ű2emek mindinkább eladósodnak. Sok a kintlevőségük. Kereskedni persze ennek ellenére kell. A kisebb adósok még így is vásárolhatnának például műtrágyát, csakhogy a legtöbb gazdaságnak már erre sem telik. Hivatkoznak arra, hogy enélkül is meg lehet termelni a gabonát és a kukoricát, csakhogy nem tudni, meddig mehet ez így. A vállalat ennek ellenére is számol a föllendüléssel. Előbb-utóbb mindenki rájön, hogy a talajból kizsarolt tápanyagot valahogy pótolni kell. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok többsége bizonytalanságban van. Az előbbiek azért, mert még nem tudni, hogy mi lesz a földdel, az utóbbiak meg azért, mert azt sem tudni, a vállalati tanácsok kit választanak meg igazgatónak. Fura helyzet állt elő, amikor a gabonák aratása után már a jövő évről kellene gondolkodni. A mezőgazdasági üzemek gépeinek nagy része — ismert dolog — amortizálódott. Ezeket mielőbb ki kellene cserélni, de nincs rá pénz. Az előrejelzések szerint a szovjet MTZ traktor és az NDK-kombájn ára is a duplájára nő. Az a tehetős gazdálkodó, akinek van „fölösleges” pénze, most a gépekbe fekteti a forintjait. Ezt az Agroker is bizonyítja. Ma ez a legjobb befektetés. Ha valaki vesz egy traktort — s ezt kap is sorbaállás nélkül —, holnap kétszeres áron tudja eladni. Csakhogy kevés olyan ember van, akinek erre futja. (Folytatás a 3. oldalon) Új agrárbank, adóreform vagy támogatások GAZDÁLKODÁST SEGÍTŐ KORSZERŰSÍTÉS A földtulajdon-rendezés egyes kérdései — Sajtótájékoztató a Földművelésügyi Minisztériumban Már csaknem teljesen kialakult a Földművelésügyi Minisztérium szervezete — jelentette be az újságíróknak dr. Mándy Endre, a minisztérium közigazgatási államtitkára keddi sajtó- tájékoztatóján. Elmondotta: három nagyobb szervezeti egységet alakítottak ki: az igazgatási, a közgazdasági és a termelési főcsoportot; ezeken belül szakmai főosztályok, osztályok működnek. A minisztérium létszáma papíron 560, ebből jelenleg 470 a betöltött állás. Az üresen maradt helyek nem mindegyikére vesznek föl embert, mivel az eredeti létszámot 10—12 százalékkal csökkenteni akarják, vagyis az FM-ben várhatóan félezren dolgoznak majd. Az apparátus jelenleg a kormány munkaprogramjának agrárius részét készíti elő. Az ágazat gazdasági programjának olyan sarkalatos részeit munkálják ki, mint az adóreform vagy a támogatások új rendszere. Az államtitkár kifejtette: a földművelésügyi tárca nem mond le a mezőgazdaság támogatásának igényéről, ám azt elsősorban a kedvezőtlen adottságú területeken termelő gazdák javára fogja kérni. Ezenkívül továbbra is számolnak az élelmiszer-feldolgozó ipar támogatásával. A gazdálkodást segítő legfontosabb intézménynek, egy új agrárbanknak a kialakítását, szervezését tekintik most az egyik legfontosabb tennivalónak. A minisztérium vezetése szerint a jövőben ugyanis sem a termelést, sem a privatizálást, illetve a reprivatizálást nem lehet e bank nélkül folytatni. Természetesen ez a bank sem lehet veszteséges, működéséhez az államnak is hozzá kell járulnia. A jelenlegi kereskedelmi banki gyakorlat ugyanis tarthatatlan, mert a 30 százalék fölötti bankkamat-költségek a gazdák összes nyereségét elviszi. Az FM szándékában áll egy új agrárpiaci rendtartás kidolgozása, a termékforgalmazás rendszerének megújítása; ide tartozik a nagybani piac igen elhúzódó ügyének mielőbbi rendezése is. Az agrártermékek forgalmazásának jelenlegi gyakorlatát még az idén részletesen elemzi a Világbank szakértői csoportja, s javaslatot is tesz a mezőgazdasági áruk forgalmazásának korszerűsítésére. Az államtitkár röviden ismertette az élelmiszeripari vállalatok, az állami gazdaságok és az erdőgazdaságok privatizálási elképzeléseit. Az élelmiszer- iparra még nem dolgozták ki ezt a programot. Az állami gazdaságok egy részénél visszaállítják az úgynevezett kincstári, illetve mintagazdasági birtokokat, az üzemek másik csoportját tangazdaságként csatolják szakoktatási intézményekhez. Jó néhány üzem esetében a szövetkezeti forma bevezetését javasolják. Ez utóbbiraatár- sasági törvény lehetőséget ad. Dr. Mándy Endre azután a földtulajdon-rendezés egyes kérdéseiről szóló törvénytervezet kidolgozásának helyzetéről tájékoztatta a sajtó képviselőit. Leszögezte: a törvény nem szö- vetkezetéllenes, legföljebb azok érzik így, akik nem olvasták végig figyelmesen a tervezetet. Véleménye szerint a föld- tulajdoni viszonyok' törvényi rendezése ugyanis nemcsak jóvátételt jelent, hanem szolgálja az agrárreform céljait is. A sorrend nagyon fontos — mondotta, akik ugyanis a jövőben eredményesen akarnak gazdálkodni, azoknak előbb biztosítékot kell kapniuk arról, hogy a termelésben valóban saját tulajdonukkal vesznek részt. (Folytatás a 2. oldalon) Halálos baleset a kazánházban Biztonsági öv nélkül bontották a tetőt Elnéző munkáltatók — elkerülhető balesetek Némi javulást mutat a statisztika, ha összehasonlítjuk az idei és a tavalyi első félév baleseti helyzetét. Böröcz György, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség megyei felügyelőségének hivatal- vezetője meggyőző adatokat sorolt. — Az első hat hónapban 884, tavaly az első félévben 873 foglalkozási baleset volt. A foglalkozási úti és az egyéb balesetek is csaknem azonos szinten voltak. Az úgynevezett csonkulásos balesetek a tavalyi 15-ről tízre, a halálos balesetek kilencről hatra csökkentek. (Folytatás a 4. oldalon) Kukoricadömping a konzervgyárban Lehet, hogy elmarad a lecsóprogram? Válságba került a magyar konzervipar. Nem véletlenül. Zóka Gábor, a Nagyatádi Konzervgyár főmérnöke szerint a hazai tartósítóipar tizenhárom gyára elsősorban a szovjet exportra rendezkedett be, a piac azonban az aszálytól függetlenül befülledt. A lecsóra, ha gyártanák, üvegenként 18—20 forinttal fizetnének rá. A befőtteknél 5—12 forint a ráfizetés. Ez természetesen nem elfogadható. Az exportjukat új alapokra kell helyezni, amikoris a portéka valódi áron cserél gazdát. Veszélyben van a konzervipar, s a magyar mezőgazdaság egésze is. Amíg nem születnek átfogó reformok, addig nemcsak az aszálytól kell félniük, hanem attól is, hogy az anormáliák miatt visszaesik a termelési kedv. — Ez már az idén is érezhető? — Mindkét ok miatt kevesebb termett a vártnál. Mi, szerencsére, kedvezőbb helyzetben vagyunk, mint az országos átlag. Zölborsóból például a várt mennyiség 92—93 százalékát feldolgoztuk. A meggyel sem jártunk rosszul. A csemegekukoricával van bajunk; ebből most akar mindenki mindent eladni. A gyár kapujában kilométeres sor áll teherautókból, megrakodva kukoricával. Úgy terveztük, hogy hat hét alatt tízmillió dobozzal készítünk belőle. A túltuningolt vonalakon négynaponta egymilliót kell mecsinálnunk. Ahol öntözték a kukoricát, ott a vártnál korábban érett be. Az uborkával is gondjaink vannak. Egyrészt az elmúlt évek enyhe telei miatt nem pusztult el az uborkát támadó vírus, másrészt ami kevés megtermett, azt külföldi cégek nyersen és áron alul felvásárolták. — Szóval uborkára ne számítsunk. De lesz-e lecsószezon?— Nem valószínű. A kilátások nem biztatnak sok jóval bennünket sem. N. J.
