Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)
1990-08-10 / 92. szám
1990. augusztus 10., péntek SOMOGYI HÍRLAP 5 Termelési gyakorlaton a Balatonon A szakközépiskolások rétese ‘'Ecuador kincsei Két korszak szobrászata — ősi rituális szertartások kellékei A balatoni nyaralók asztalára kerülő friss, ropogós pékáru sok tizenéves szorgos munkájának eredménye. A Sütév siófoki gyáregységében — a kaposvári Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakmunkás- képző Iskola diákjai töltik kötelező szakmai gyakorlatukat. Városiné Simái Katalin üzemigazgatótól tudom: 28 fiatalt foglalkoztatnak a kaposváriak közül öt héten át. — Reggel 6-tól este 7 óráig oszthatjuk be 2 műszakba a tanulókat. Az üzem műszak- beosztása így teszi lehetővé. Napi hét órát dolgoznak, és hetente 2 szabadnapot pihenéssel töltenek. Lent az üzemben a kánikula és a páradús levegő próbára teszi a gyerekeket. Munkájukat a művezető, két szakmunkás és a szakoktató irányítja, segíti. Kövér István szakoktató a kalauzom: Minden munkafolyamatban — A kenyeres, a süteményes és a Sió (Sió-zsemle) gyártósoron 2—3 naponkénti váltással vesznek részt a termelésben a tanulók. A tésztamasszát szakmunkások készítik az intenzív dagasztón. Ez különleges szaktudást igényel. A többi munkafolyamatba azonban bekapcsolódnak a gyerekek, és egészen a késztermék ,,beolvasásáig" kiveszik részüket a munkából. Laczó Ferenc az első osztályt végezte. Most van először nyári gyakorlaton: — Az első napokban nagyon elfáradtunk, de mostanra már beleszoktunk a munkába. Megismertünk néhány új terméket is: a kenyérkiflit, a hotdog-kiflit és a vekniféléket. A napok gyorsan telnek, és augusztus 17- ével letelik a gyakorlat nekünk is. Cseke Szilárd a harmadik év megkezdése előtt áll. Neki a folyamatos és a nehéz munkához való alkalmazkodás nem jelentett már gondot. — Jól éreztük magunkat. Ha végzek, akkor én is a szakmában akarok elhelyezkedni. Jut idő nyaralásra is — Meg vagyok elégedve a gyerekek munkájával, hozzáállásával — kapcsolódik a beszélgetésbe az üzemigazgató. — A gyakorlat idején egy szakmunkás átlag teljesítményének a felét kell hozniuk. Ezt a követelményt teljesítették. Azt látom, hogy jól érzik itt magukat, hiszen a munka mellett jut idő egy kis nyaralásra is. Balatonszárszón a kenyérgyárban Kacska Albertné szaktanár azt mondta: —A szászói gyáregység meg a nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és a Szakmunkásképző Intézet között évek óta jó már a kapcsolat. Hagyomány, hogy a nyári gyakorlatot itt töltik diákjaink. Szakmunkástanulóink 2, illetve 3, szakközépiskolásaink 4 hetet. A gyerekek 2 műszakban napi 7 órát dolgoznak, 2—3 naponkénti váltással. Az üzemrészben a tanulóknak majdnem a fele lány. — Szakközépiskolánkban a diákok 70 százaléka leány, de a szakmunkástanulók között még a fiúk vannak többen. A diákok Nagykőrösön saját tanműhelyünkben sajátítják el a szakma alapjait. A tanulók a felnőttekhez hasonlóan boszorkányos gyorsasággal mozognak és dolgoznak a forró kemencék meg a feldolgozórészlegek között. A réteskészítőkhöz Nagy Henriett harmadévet végzett szakközépiskolás van beosztva: — Az elkészített tésztamasz- szát együtt nyújtjuk és töltjük az itt dolgozó nénivel. Remélem, ízlik majd azoknak, akik az itt készült mákos, almás vagy túrós rétesből vesznek. TAVASZRA HELYREÁLLÍTJÁK A MŰEMLÉKET Kilencen dolgoznak most a szentjakabi romok helyreállításán: szakmunkások és segédmunkások. Párhuzamosan végzik a monostor felújítását és a romok mellett a panzió építését. Ez utóbbinak a kiszolgáló- helyiségein dolgoznak. A tavaszi vandál pusztítás — mint Haász Mihálytól, a kaposvári Móricz Zsigmond Művelődési Ház igazgatójától megtudtuk —háromszázezer forint kárt okozott a műemlékben. Ennek a helyreállítása a művelődési ház költségvetését terheli. Haász Mihály bízik abban, hogy korábban beadott igényük alapján ehhez a váratlan kiadáshoz a tanács is hozzájárul. S hogy mikor lesz látogatható a helyreállított műemlék együttes? Tavasszal már szeretnék fogadni az első kirándulókat. A panzió átadási időpontja még bizonytalan. Eredetileg 1991 végére tervezték az átadását, egyelőre azonban csak az alapozás és az épület pincéje készült el. A teljes befejezéshez hiányzik még pénz — erre pályázatot nyújtottak be. Ha megkapják, remélhetőleg hamarosan befejezhetik a munkát. V. Zs. Rom kert panzió val — A szabadidődet mivel töltőd? Mennyi zsebpénzzel jöttél el hazulról? — Sokat strandolunk, napozunk. Nekem július 8-a óta több mint 2000 forintom fogyott el, de van akinek ennél is több! Közülünk sokan dolgoztak már máshol is. Ezen a nyáron így oldották meg a zsebpénzt. Más, mint otthon Török Zoltán második évfolyamos lesz az ősszel. Először van termelési gyakorlaton, és a Balatonon is. — A munka itt keményebb, mint otthon, az évközi szakmai gyakorlatokon. A Balaton pedig csodálatos. Ha időnk engedi, akkor strandolunk, ismerkedünk a környékkel. Az árakat is figyelve csak remélem, hogy elég lesz a zsebpénz, amit otthonról hoztam. Szerencsére az ételt és a szállást a vállalat adja. Ahol ennyi tizenéves együtt van, nem kis feladat a munkán kívüli szabadidőt programokkal úgy kitölteni, hoy „másra” már ne jusson energia. — A férjemmel együtt ketten jöttünk Nagykőrösről a gyerekek kísérőjeként — mondta Kacska Albertné. — Kettőnk feladata az üzemben szakmailag irányítani őket, illetve a szabadidős elfoglaltságaikat biztosítani. A Balaton minden fiatal számára sok veszélyt rejt. Természetesen tisztáztunk és megbeszéltünk velük minden kérdést, házirendet. Még Siófokon hallottam egy elejtett mondatot, ami azóta is motoszkál a fejemben: a gyerekek nélkül csak nagyon kemény túlórázás árán tudnánk itt, a déli parton az üzemek a lakosság és az itt nyaralók ellátását megoldani. Minden elismerés azoké a fiataloké, akik ezen a nyáron munkájukkal segítették a termelés zökkenőmentesebb lebonyolítását. S nemcsak itt, mindenhol! Kasza Csilla A Szépművészeti Múzeumban Ecuador ősi civilizációjával ismerkedhet a hazai közönség A föld és az arany című — e hónapban még nyitva tartó — tárlaton, amelyet a kultúra iránt elkötelezett Ecuadori Központi Bank finanszíroz, s Dél-Ameri- ka fölfedezésének ötszázadik évfordulója alkalmából vándoroltál immár tavaly december óta. Több mint száz agyagszobor, kultikus, használati ésdísz- tárgy, ékszer, aranykincs van a vitrinekben. A teTOletileg kis ország legrégibb kultúráját, az ásatások lelőhelyéről elnevezett Valdivia-kultúrát az időszámításunk előtti 3500—1500-as évekre datálják. Ez a civilizáció az egész amerikai kontinens legrégibb kultúrája, amely kerámiaművészetéről híres. A Váldivia- korszakban minden bizonnyal matriarchális társadalomban éltek az őslakók; erre utalnak az agyagból készült Vénusz figurák, amelyek a termékenységkultusz rítusainak, a varázsló gyógyításnak voltak a kellékei. Az ecuadoriak halászó-vadá- szó életmódot folytattak, s a Valdivia-korszak végén — a régészeti leletek tanúsága szerint — már ismerték a földművelést. Házaikat földből, nádból és sárból formázták. Pótfelvétel az ELTÉ-n Az ELTE Bölcsészettudományi Karának 3 éves angol, illetve német egyszakos nyelvoktatóképzésére még felvételizhetnek azok a főiskolára jelentkezett hallgatók, akik e nyelvekből magas pontszámot értek el, viszont felvételt nem nyertek. A pótlólagos jelentkezés feltétele az, hogy a jelölt pontszáma — ez esetben az egy nyelvből tett felvételi vizsga pontszámának négyszerese — meghaladja a százat. BIRTALAN FERENC Kis reggeli történet Az a kellemetlen szorítás a bal oldalon nem múlik. Figyeli a kifeszített spárgákra fölfutó fe- hérközepű, lilatölcséres virágokat. Fél kilenc. Lement a reggeli csúcs, de a kerítés mögött mindig elrobog-surran egy-egy kocsi. A kávétejszínes doboz fölött valami darázsféle lebeg. Csak a szárnyai járnak őrült sebességgel, ám helyét nem változtatja, mozdulatlan. Két könyöke között feketéspohár, a tányérka szélén maradt mokkacukrok kávéfoltosak. Az út forgalmát nem érzékeli. Nézi a kis repülőgépet az asztal fölött. A hamutartó alatt összehajtogatott újság, ne fújja le a szél. A tarkakockás térítőt könyöke, keze tartja. Az a kellemetlen szorítás a bal oldalon... Nem lehet kiszámítani semmit. Nem kell gondolni rá. Elmúlik, mint annyiszor, s ha nem, azon sem tud változtatni. Ül a presszó udvarán a lemezasztal mellett. Meleg lesz ma is. Fél kilenc. Nejlonszatyorban a kenyér, a tej. Megint istentelenül hosszú nap jön. Dolgozni kellene, és csak vár, maga sem tudja mire. Issza reggelenként a presszóban a feketéket, és olyan üres körülötte minden, hogy fizikai fájdalmat érez. Hamarosan fel kell állnia, hazavinni a tejet, kenyeret. Várja a postást, este bekapcsolja a tévét, mert ez a bevett szokás, ez ismétlődik évek óta. Nézi a kis repülőgépet az asztal fölött. Kávéjába kortyol. Egyedül van a presszó udvarán. Szinte jelképesen. Erősödik, elhal egy busz hangja. Csak az a kellemetlen szorítás a bal oldalon, az múlna már. Nézi a fehérközepű, lilatölcséres virágokat, a kis repülőgépet. Kihörpöli a maradék kávét, erőt gyűjt. Fogja a nejlonszatyrot a kenyérrel, tejjel. Feláll. A begóniák mellől még látja, az a darázsféle újra őrhelyén lebeg. Kifordul az utcára. Holnap lesz negyvenéves. Csak az a kellemetlen szorítás a bal oldalon... „Egy nótát tanultam, mindig azt daloltam Talán az időben szebben kicifráztam...” (M. M.) A következő évezred — i. e. 1200-tól i. e. 300-ig — a Chor- rea-kultúra korszaka, amelyben egészen magas szintre emelkedett az ecuadori agyagszobrászat. Az i. e. 300- tól az i. u. 700-ig terjedő, törzsfőnökség korának nevezett korszakban is a rituális szertartások kellékei voltak a szobrok. Stiláris jegyeiben a két korszak szobrászata mégis lényegesen különbözött egymástól. Ez utóbbi korszakban jelentek meg a -télig állat, félig ember alakú szobrok. Ekkor készültek azok a fütyülő edények, amelyek az ábrázolt állat hangját vagy zenei hangot adtak a folyadék be-, illetve kiöntésekor. E korszakban érte el csúcsát a fémművesség. Az arany- és platinamegmunkálás különlegességéről a kiállítás pazar aranylemezből, domborítással, forrasztással vagy filigránozással készült darabjai tanúskodnak: néhány különleges maszk, mitologikus alakkal ékesített ruhadísz, többféle állatot ábrázoló függő, nyaklánc, melldísz. (Kádár) Album Mezei Máriáról MEZEI MÁRIA „A színész halála után csak emlékek maradnak. Játékemlékek, kellékek. Halálával a művészete megszűnik. Festmény vagy fénykép marad utána, halott mozgókép, valamely régi pillanat viaszlemeze, kellékek, rossz kalap, sétabot, sír. Élete szüntével varázsa is megszűnik” — írja Latinovits Zoltán a Ködszur- kálóban. Ezek a sorok jutottak eszembe, amikor lapozgattam a most megjelent Mezei Mária-albumot. A színésznőét, aki után fájdalmasan kevés „jel” maradt. Nem ő tehetett róla. Csak úgy emlegették: a „franciás Mezei”. Sanzonjairól híresebb volt, mint színházi szerepeiről. Méltatlanul, hiszen kiváló drámai színésznő volt. E megállapítás nehezen „igazolható” az utókornak, mert alig-alig maradt utána mozgókép. Pedig—a könyv fényképeiből is kiderül — nem akármilyen szereplista az övé: Csehov-, Moliére-, Ibsen-, Shaw- és Arthur Millert-darabokban játszott a kitűnő magyar szerzők mellett. Barabás Tamás kötete az életet és pályát átölelő fotóalbum, a legfontosabb szerepekkel és életrajzi momentumokkal. Az anyag a 60-as évek derekáig gazdag, ahogyan Mezei pályája is. 1972- től egy-egy drámai kép készült róla oxigénpalackkal fölszerelt betegágyánál. Ott feküdt tizenegy évig, és csak az 1980-as veszprémi tévétalálkozóra kelt fel, hogy elmondja Babits Mihály Zsoltár gyermekhangra című versét. Búcsúfellépéséről is láthatunk egy képet: a törékeny, halállal viaskodó s mégis optimizmust sugárzó Mezei Máriáét. Aztán az utolsót, a síremlékét, a fiatalkori Mezei bronzportréjával. A kötet az Officina Nova Budapest Kiadó gondozásában jelent meg. A137 fényképhez Barabás Tamás színházkritikus írt ízléses bevezetőt. A kiadónak immár harmadik könyve ez, s talán nem véletlen a választás. Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán után a velük szellemi közösséget vállaló Mezei Mária következett. Az a művésznő, aki magányába bur- kolódzott, s akinek eddig csak egy hanglemeze és kevesek által ismert saját könyve jelent meg. A kiadó így most régi tartozását törlesztette. Varga Zsolt Majmot ábrázoló fütyülöedény Emberpár (i. e. 300—i. sz. 800) (Chorrea-kultúra)
