Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-20 / 74. szám
1990. július 20., péntek SOMOGYI HÍRLAP 5 REJTŐ-EST PÉCSETT Kaposvári színművészek nyári színházi produkcióiról Ünnepelt sztár Ausztriában, Svájcban, Németországban, kivételezett kedvenc Edinburgh-ben, Párizsban, Hongkongban. Laki Krisztina nevét Magyarországon mégis csak kevesen ismerik. Szerencsés és sikeres művész, aki Réti Józsefnél mindent megtanulhatott az operairodalomból, amit egy szopránnak tudnia kell—és még annál is többet. Emberi, művészi tartást, a mű és a közönség szeretetét. Pogány Judit, Koltai Róbert és Spindler Béla a Rejtő-kabaré egyik jelenetében Foto: Tóth László Mestere ma is példakép — László Margittal, Melis György- gyel együtt. Valamennyiüknek elsődleges ugyan az opera műfaja, ám hasonlóan nagy intenzitással, lelkesedéssel mozognak a koncertpódiumokon is. Amikor — csaknem két évtizeddel ezelőtt—a tanár úr útjára bocsátotta a csinos operaénekest, ő nagy lendülettel meg sem állt Bernig. — Kis színház ez — mondja a művésznő —, de itt nagy szerepek és Lamber- to Gardelli várt. O volt akkor a zeneigazgató; bizalma megtisztelő és doppingoló volt szamomra. Nagy karmesterek, nagy rendezők egyengették művészi pályámat. A következő állomás Düsseldorf volt. Többször szerepelt a bécsi és salzburgi ünnepi játékokon, Európa csaknem minden jelentős színpadán fellépett, Barcelonától a milánói Scaláig. — Hamarosan Japánba utazom a stuttgarti együttessel; egy Mahler-programot mutatunk be a szigetországban — mondta. Somogy gyönyörű — mondta később. — Ha itthon vagyok, Fonyódon és Lengyeltótiban pihenek. Tavaly adtunk egy koncertet a Balatonhoz közeli nagyközség templomában; a bevételt az épület tatarozására fordították. A július 20-i hangversenynek hasonló a célja, es egy kicsit több is. Külföldön minden faluban van kórus, zenekar, nálunk pedig nagyon sok a tehetség. Azt szeretném, ha a gyerekek érzékenyek lennének a zenére: ha megszólal a zongora, szívükben a dallam is muzsikáljon. A zene a jóhoz és a széphez vezeti az embereket, s én szeretném ezt az utat megmutatni nekik. A művésznőnek a mai koncerten fiatal zongorakísérője lesz: Bonyhádi István, a fonyódi és kaposvári zeneiskola volt tanulója, a pécsi művészeti szakközépiskola most érettségizett növendéke. A lengyeltóti fiatalember szintén szívén viseli a templom ügyét: barátaival karácsonykor adott itt hangversenyt, augusztusban pedig a zongora, klarinét, trombita ösz- szeallítású kamaraegyüttes fellépése a buzsáki búcsú rendezvényeinek egyik legizgalmasabb produkciója lesz. Egy befutott művész és egy szépreményű ifjú. Valami közös máris van az életükben. Laki Krisztina talán tízszer lépett fel az Állami Operaházban — eny- nyiszer hívták meg. Bonyhádi Istvánt nem vették föl a budapesti zeneakadémiára, „csak” a bécsire. Észrevesszük-e a honi személyeskedő csatákban, hogy gyakran nem az emberek, hanem a színpadi produktum a vesztes? Süli Ferenc Jól csattanó, szívesen fogadott sikerestek előadóiként találkozott a pécsi közönség kaposvári művészek egy-egy csoportjával a Pécsi Nyári Színház idei programjában. Koltai Róbert kabaréesttel, Lázár Kati egy fölújítás rendezőjeként mutatkozot be. Mindkét produkció méltán aratott hálás sikert a zsúfolt nézőtereken. Koltai Róbert merész lépésre vállalkozott Rejtő-kabarétréfák- ból rendezett önálló estet. Vagyis a közönség egy egészen más Rejtő Jenővel találkozott, mint akit legismertebb műveiben (A szőke ciklon, Láthatatlan légió, Csontbrigád, Piszkos Fred, a kapitány stb.) megismerhetett. Kabarészerzőként Rejtő gyakori vendég volt a harmincas évek Budapestjének kávéházi műsoraiban. Ahol viszont a szerző nevére aligha figyeltek. Az előadókat, a konferansziét, a kupléda- losokat fogadta szívesen a közönség. Hiszen ők közvetítették a korabeli jelen humorát, a kor humorát. De hol vannak ma már a harmincas évek nagy slágerei, kávéházi hangulata?... Jót nevettünk... Most mégis előlépett a pécsi Anna Udvarban, hogy „virtigli” kabaréhumora révén magával ragadja a fiatalabb korosztályt, s kicsit befátyolozza a korosabbak tekintetét... De félreértés ne. legyen: véletlenül se szándékozom túlértékelni Rejtő eme rövid bohózatait, jeleneteit. Nagy Endre, Teréz körúti színháza mélyebb, gondolati humorához se kívánom mérni a látottakat. Hiszen, ahogy maga a rendező egy rádiónyilatkozatában vallotta, pusztán szórakoztatni kí- vánjákat. publikumot egy jóízű, kacagtató nyári estén. Sikerült. Akkor is, ha a látott négy kabarétréfából az első kettő (A hallgatás, Rózsa, a lovag) nem érte el az utóbbiak nívóját. Akadt bennük egy egy sor lapos poén is. Ezek a 15— 20 perces jelenetek voltaképp e poénokra (vagy „slusszpoénra”) kihegyezett dramaturgiával épülnek föl, s általában a helyzetvígjátékok módszereivel félreértések sora kelti a fergeteges vidámságot. A négy jelenetet két motívum kapcsolta egybe. A harmincas évek jellegzetes alakja, a vigéc (ügynök) jelenléte, illetve középponti szerepe és a félreértések helyzetei. Szalma Tamás, Csernák Árpád, Spindler Béla, Pogány Judit, Kelemen József, Kristóf Kata, Lipics Zsolt, Koltai Róbert játéka nyomán jót nevettünk. Ennyi — mondanám, ha nem lenne az estnek két másik eleme, ami viszont már esztétikai kategóriákban is mérhető. Koltai Róbert „A biztosíték"c. kabaréjelenetben egy elektromos berendezésekben utazó vigécet alakít, aki számára felfoghatatlan helyzetek sorozatába kerül egy fogorvosi rendelőben. Az ő részére sorshelyzet lehet bármelyik szituáció. Hiszen egzisztenciája függ attól, hogy eladni tudjon itt villany- kapcsolókat, hogy ne legyen botrány, hogy ép bőrrel megússza ezt az egészet. Koltai— Grósz, a vigéc szerepében — pórusaiból áradó többezer éves félelemmel, s a fordulatokra belső reakcióit remekül kifejező mimikával és gesztusokkal reagál. Tekintetében ezredmásod- percek rezdüléseivel, amint fölméri: mit tegyen, mit válaszoljon. Ez a tekintet az életösztön parancsát tükrözi az űzött, elesett kisember számára. Koltai az egyedüli (s jó, hogy nem többen!), aki a jellemvígjáték eszközeivel élve megörökíti a kis-zsidó alakják a harmincas években. ~ % A másik, ami kiemelésre érdemes: az előadás zenei anyaga. A jeleneteket elő- és közzene kapcsolja össze. Fuchs László válogatása és bárzongorázása egy hangulatlámpás pianínón, hamisítatlan korhangulatot áraszt. Hozzátenném: nagyon szépen és művészi igénnyel. Aki hallotta annak idején divatos táncdalokat zongorázni Horváth Jenőt, „Jancsi” Kovácsot, Túrán Lászlót vagy Czifra Györgyöt, tudhatja, igenis lehet művészetté avatni bárgyúnak vélt kis dallamokat. Fuchs muzsikálása is ezt igazolta! A jelenetek közt az előadás szereplői egy-egy korabeli slágert adtak elő. Különböző színvonalon, de igényesen, stílusosan. Közülük kiemelkedett Spindler Béla ötletes, egyéni hangvételű „Stux úr"-ja és Pogány Judit megkapóan kedves sanzonja. Most mind együtt Nem kisebb érdeklődés—és egyértelmű siker — fogadta a tettyei romoknál Lázár Kati rendezésében, a két éve bemutatott színmű, Buckmann Most mind együtt c. darabja bizonyára Kaposvárott is emlékezetes előadásának fölújítását. A produkció életszerű, realista hangvétele s élvezetesen, jól eqye- nített színészi alakításai (Kulka János, Krum Ádám, Karácsony Tamás, Pálfi Aliz, Tóth Eleonóra, Dánffy Sándor, Hunyadkürti György, Lugosi György és a többiek alakításai) mellett a színművészek hangszertudásának minősége volt a másik, ami meglepte es lebilincselte a közönséget. A muzsikálás különböző árnyalataira is épülő előadás zenei vezetője ezúttal is Hevesi András volt, akit Richard szerepében láthattunk, nagybőgősként, szerényen a háttérben. Wallinger Endre Iskolák, lehetőségek, választások (4.) Egyházi iskolák Jelenünkben értékközvetítő közösségekre van szükség. A vallási felekezetek értékeket őriznek és továbbítanak. Dr. Korzenszky Richárd írja: „A vallásos ember hitéből fakadóan cselekvő: nem csupán istenéhez és önmagához fordul, hanem szükségképpen embertársai felé is. Tevékenysége emberformáló, gyógyító, felemelő — tehát társadalmi tényező.” Minden történelmi egyház évszázadokon keresztül kapcsolatban volt az ország lakosságával. Nehéz körülmények között segítette az embereket. Szervezte a család mindennapjait és ünnepeit. Normái, tanításai áthatották a személyek közötti kapcsolatokat, irányították a viselkedést. Kultúrát teremtettek. Őrködtek az erkölcs felett, megértésre és szeretetre nevelték híveiket. Villanások a múltól A középkortól kezdve működtek iskolák Magyarországon. Székesegyházi plébániai és kolostori iskolák alakultak a vallási központok mellett. A magiszter (tanár) irányításával a deákok szolgálatot vállaltak a székesegyházban. Énekükkel közreműködtek a szertartásokon. Tanultak grammatikát, elsajátították a latin szótani és mondattani ismereteket, a helyes kiejtést és hangsúlyozást. Retorikából az ékes, a választékos, a helyes beszédet gyakorolták. Ezeket az ismereteket jól hasznosíthatták a korabeli írásos művek szerkesztésében, hivatali adminisztrációban (törvényhozás, történetírás, oktatás). így alakultak meg az esztergomi, a váradi, a zágrábi stb. székesegyházi iskolák. Amikor tért hódított a reformáció és nyomában az ellenreformáció, a három részre szakadt országban megosztottá — katolikussá, evangélikussá, reformátussá—váltak az iskolák; ezekben kollégiumi típusú nevelés-oktatás folyt. A 17. században Pozsonyban, Sopronban és Eperjesen evangélikus, Sárospatakon és Debrecenben református iskolát hoztak létre. 1777-ben Mária T erézia kiadta a Ratio Educationist, amelyben egységes iskolarendszer megalkotását tűzte ki célul. A felekezeti iskolák tovább erősödtek. Az 1868. XXXVIII. törvény létrehozta a népoktatást (elemi+ismétlő+polgári), ennek egyházi kiépítése több évtizedet vett igénybe. Nagyméretű iskolaépítésre került sor az 1920-as, 1930-as években. A következő jelentős eseményt az egyházi iskolák szétverése jelentette: 1948- ban államosították az iskolákat. Négy évtized vesztesége 1948-ban majdnem háromezer katolikus iskola került állami kezelésbe. A katolikus egyház ekkor csaknem kétszáz középiskolát irányított; ezekből csupán nyolc gimnázium maradt meg. Tovább tanítottak a bencések Pannonhalmán és Győrben, a ferencesek Esztergomban, az iskolanővérek Szentendrén, Budapesten, Debrecenben, a piaristák Budapesten és Kecskeméten. A református egyház elemi iskolái is állami irányítás alá kerültek. A középiskolák közül a pápai, a debreceni és a sárospataki kollégium maradt az egyház kezén. A fővárosban a Baár-Madas és a Lónyai utcai gimnáziumot tarthatták meg a reformátusok. Politikai nyomás következtében — 1952-ben — az állam csak a debreceni kollégiumot hagyta egyházi kezelésben. Egyetlen evangélikus középiskola sem marad az államosítás után az egyház irányításában. Az evangélikusok legjobban a fasori gimnázium elvesztését fájlalták. E középiskola világhírességek sorát nevelte föl. A második világháború végére teljesen megsemmisítették az izraelita iskolákat. Az oly nagy hozzáértéssel szervezett és vezetett izraelita iskolák — akárcsak a zsidó emberek—az embertelen politika áldozataivá váltak. Jelenünk egyházi iskolái Újraélednek az egyházi iskolák. Lelkészek és lelkes vallásos emberek szervezik felekez- tük iskoláit. Szakemberek állítják, hogy az egyházi iskolák tanulói jól neveltek, tisztelettu- dóak, fegyelmezettek. A szeretetre nevelés helyes irányba formálja őket: toleránsak egymás iránt, megértőek a felnőttekkel, az öregekkel és betegekkel szemben. A jövő sokszínű iskolarendszerébe beillik az igényes követelményeket támasztó református, katolikus, evangélikus, izraelita és egyéb felekezet minőségi iskolája. Az a nagyszerű bennük, hogy azonos nemzeti és más-más vallási tartalmat, viselkedésmintát közvetítenek. Tóth Károly református püspök úr a református iskola jellegéről így ír: „Sajátos minőségét tekintve az államiaknál jobb iskolát akarunk működtetni. A református jelleg pedig abban domborodik majd ki, hogy hívő pedagógusaink vallásos szemléletre nevelnek, a gyerekek pedig hitoktatásban részesülnek. Tipikus nemzeti egyház vagyunk következésképpen ezt a jó értelemben vett magyarság- tudatot akarjuk kiépíteni az iskolában.” Az izraelita egyház is tele van tervekkel. Minőségi iskolája az Anna Frank Gimnázium. Alapértéknek a nemzeti és zsidó kultúrát és életmódot tartják. A szeretet, a kreativitás, a vallás eredeti szempontú elsajátítását, az értelem és az érzelem magas szintre fejlesztését tűzte ki célul. Emberformálás. tudás Katolikus iskoláinknak alapvető feladat többek között az emberformálás és a tudás megújításának készsége. Az egyik iskola működési szabályzatából valók a következő sorok: „A katolikus iskola szabadon választható. Beiskolázási területét körzethatárok nem korlátozzák. Működését meghatározzák mind a Római Katolikus Egyház alapelvei és intézkedései, mind pedig a hatóságok intézkedései.” Mit mond dr. Gyapai Gábor igazgató úr a Fasori Evangélikus Gimnázium követelményeiről? „Iskolánk az evangélikus vallású értelmiséget neveli. A felvételi mentes a formaságoktól: a tanári kar maga felvételez- teti a gyerekeket, elbeszélget velük, elsősorban a képességeiket vizsgálják. Bárki pályázhat. Egyenlő pontszám esetén az evangélikusok előnyben vannak.” (Folytatjuk.) Dr. Bóra Ferenc „SOMOGY GYÖNYÖRŰ” Kis színházaktól a nagy szerepekig Egy jótékonysági koncert elé
