Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-12 / 67. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. július 12., csütörtök Jelentések az alagútból A magyar gazdaság vonata az elmúlt évben nem siklott ki — bár ez is megtörténhetett volna —, de beljebb került az alagútba, ahol még nagyobb a sötétség és ahova a reménysugár legfeljebb a politikai változások révén érkezett — olvasható a Pénzügykutató Rt. „Jelentések az alagútból" című sorozatának újabb kötetében, amelyet bemutattak a részvénytársaság képviselői az újságíróknak. Mint elmondták, kötetük az 1989-es hosszú esztendőt elemzi. Ez azt jelenti, hogy a független kutatók tanulmányukban az elmúlt év gazdasági folyamatait a Németh-kormány 1988. novemberi hivatalbalépé- sétől az ez évi tavaszi választásokig követték nyomon. Mint a kötetből kiderül, a magyar gazdaság évek óta nem mutat számottevő növekedést. A GDP (bruttó hazai termék) 1989-ben csak 15 százalékkal haladta meg az 1980 évi szintet, 1988- ban és 1989-ben stagnált. A havi adatok alapján az elmúlt esztendő második felétől kezdődően az ipar termelésében, továbbá annak bel- és külföldi értékesítésében határozott visszaesést jelző görbék rajzolódnak ki. A növekedés motorjának tekinthető beruházások három éve csökkenő tendenciát mutatnak. 1987. óta egyetlen évben sem tudták elérni — összehasonlító árakon számítva — az előző évi szintet. A jelzett recesszióra utaló folyamatokban többféle tényező is szerepet játszik, gazdasági és politikai természetűek egyaránt. Ezek részben a piacok beszűkülésére és a vállalatok rugalmas alkalmazkodásának hiányára vezethetők vissza. A gazdálkodás korábbi gazdasági és politikai tartópillérei az elmúlt évben megroppantak, az elbizonytalanodás, a várakozás és a kivárás, valamint az, hogy az újonnan beinduló folyamatoknak még nem érzékelhetők az eredményei; együttesen okozhatták azt, hogy a gazdaság a hanyatlás jegyeit hordja magán napjainkban is. A termelés visszaesése az elmúlt évi készletezési tendenciákban is nyomon követhető, hiszen a vásárolt készletek lassú növekedése melfett az iparban felgyorsult a saját termékek készleteinek növekedése is. Emellett a gazdaság egészében nem képződik fedezet a működő állóeszközök pótlására. Külkapcsolataink egyik legnagyobb problémájának értékeli a Pénzügykutató Rt. tanulmánya a fizetési mérleg kiugróan magas hiányát. Mint ismeretes, a konvertibilis valutában vezetett folyó fizetési mérleg hiánya 1989-ben mintegy 1,4 milliárd dollárt tett ki, ami két és félszerese volt a Nemzetközi Valutaalap által is elfogadott 1989. évi előirányzatnak, és majdnem kétszerese az előző évinek. A konvertibilis valutatartalékok a legutóbbi öt év átlagához képest tavaly a mélypontra zuhantak, és elmúlt éwégi állományukkal csupán mintegy 4 hónap importját lehetett volna finanszírozni. 1990. első negyedévében a fizetési mérleg egyenlege ugyan jóval kedvezőbben alakult a tavalyinál, ez a fordulat azonban alapvetően a lakossági devizaellátás gyakorlati felfüggesztése révén volt elérhető. A tanulmány megállapítása szerint a transzferábilis rubelben vezetett fizetési mérleg 1,3 milliárd rubeles aktívuma olyan hitelnyújtást jelent Magyarország részéről, amelynél tisztázatlan maradt, hogy mikor és milyen feltételekkel törlesztik. Emellett ez az aktívum a forint- infláció egyik életben tartója is. Transzferábilis rubelelszámolású kereskedelmi kapcsolatainkban az is bebizonyosodott, hogy összeomlott a KGST- együttműködés hagyományosnak tekinthető alapképlete: azaz, hogy magyar feldolgozó ipari termékekért energiahordozót hoztunk az országba. Bár a KGST piacokra mintegy 6 százalékkal kevesebbet exportáltunk az előzőekhez képest, 1989-ben ez mégsem volt elég ahhoz, hogy ellentételezze az ezekről a piacokról érkező import mégnagyobb arányú csökkenését. A belgazdasági kapcsolatok egyensúlyának bomlását a Pénzügykutató Rt. tanulmánya három szembetűnő okra vezeti vissza; nevezetesen a fedezetlen fizetési megbízások, azaz a sorban állások összege 1990. áprilisára mintegy 200 milliárd forintra-duzzadt; tavaly az év végére 55 milliárd forintra ugrott a költségvetés hiány; az elmúlt évi két számjegyű infláció tendenciája folytatódik, és tovább erősödnek az inflációs várakozások. A tanulmány az elmúlt év legnagyobb pozitívumának tartja, hogy beindult a privatizáció, és így a tavalyi év a „fordulat éve” lett. Emellett megindult a tulajdonreform, és a vállalatok átalakulása, a privatizáció döntő kérdésévé vált a hatalomgyakorlás előkészítésének, a választásokra való felkészülésnek. A privatizáció azonban nem volt lényeges hatással a gazdasági folyamatokra. A privatizációs elképzelések legfőbb eredménye az állami vagyonvédelem intézményes kiépítése, a vállalati kezdeményezésű átalakulások ellenőrzése volt. Mint a tanulmány hangsúlyozza, minden bizonnyal ez volt az állampárt keretei között megvalósítható reformnak a maximuma. Nem kétséges azonban, hogy az elért állapotot a gazdasági rendszerváltás programjában meg lehet és meg is kell haladni. A Pénzügy- kutató munkatársai az elmúlt év pozitívumának tartják azt is, hogy a magyar gazdaság képes volt „rámozdulni” a konvertibilis piacokra, és a dollárelszámolású külkereskedelmi mérlegben több mint 500 millió dolláros aktívumot ért el. Mint a szakértők hangsúlyozták, az idei év is számos bizonytalanságot hordoz magában, így előre beláthatatlan következményekkel járhat az, hogy a szovjet és a többi KGST-part- ner bármikor felbonthatja az elmúlt évben kötött szerződéseket. A fejlett tőkés országok támogatása sem tisztázott, es a magyar társadalom reagálása sem kiszámítható egyes kormányzat intézkedésekre, például a veszteséges vállalatok tömeges felszámolására. A szakértők kifejtették továbbá, hogy illúziónak tartják a kormány azon állításait, miszerint a forint konvertibilitása rövid időn belül elérhető, az életszínvonal a közeljövőben javítható, és az infláció is leszorítható egyszámjegyűre két-három éven belül. Hangsúlyozták továbbá, hogy illúziónak tartják a kormány privatizációról vallott nézeteit is. A kormány azt állítja, hogy három-négy éven belül az ország vagyonának mintegy 50 százaléka megánkézbe adható. Ennek részletes programja azonban nincs kidolgozva. A Pénzügykutató Rt. — a szakértők elmondása szerint — a jövőben is független műhelyként fog dolgozni. Megbízás esetén a kormányzat számára is végez elemzéseket, ajánlásokat, azonban mindvégig független kíván maradni a politikai pártoktól, csoportosulásoktól, az új Országgyűlés munkáját segítendő a Pénzügykutató Rt. a „Jelentések az alagútból” három kötetét megküldi minden parlamenti képviselőnek. A részvénytársaság tervei között szerepel, hogy a kormányzat első száz napja után összegzést készít erről az időszakról is. A másik ódáiról nézve A börtönt járt ember lehetőségei A Somogy Hírlap július 5-i számában olvastam az Elítéltek önmagukról című cikket. Nagyon helyesen állapítja meg, hogy a gazdasági helyzetünk romlásával arányosan nő a munkanélküliség és ennek sajnos egyenes következménye, hogy növekszik a bűncselekmények száma is. Én az ötödik évet ültem a börtönben, amikor a múlt hónapban —a szabadulási időmet két nappal megelőzve — épphogy nem szimbolikusnak mondható közkegyelemmel szabadultam, így én a valóban az illetékes szemével olvastam a cikket. Bátrabban fogalmazok: nem egyenes következménye, hanem a fenti intézethez hozzá kell tenni, hogy a társadalmi hozzáállás is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a szabadult EMBER-eket valósággal belekergetik, belekényszerítik az újabb bűncselekmények elkövetésébe. Erről is igen sokat tudnék önnek mondani... Hosszú és keserves éveket ültem most a börtönben. Ám bármilyen furcsán hangzik is, ki kell mondanom, mégsem lettem bűnöző, de a még bent levő emberek sem mind bűnözők. Tovább megyek, van(nak) bent olyan(ok) is, akik már többszörös visszaesők, mégsem bűnözők. Tudom, a mai civil társadalomnak furcsán hangzanak ezek a szavak, de valójában nagyon is igazak. Csak még nem volt, aki fölfigyeljen ezekre a dolgokra, mert le sem merték ezt így írni, talán azért, mert félő, hogy az olvasók el sem hiszik. Tévedés ne essék: nem védeni szeretném az elítélteket, de ha már a börtönről, az elítéltekről beszélünk, akkor épp itt az ideje, hogy ezek a dolgok is kiderüljenek. Az is igaz, hogy ezek az emberek vannak kevesebben. Tehát laikus és naiv ember az, aki azt hiszi, hogyha valaki börtönben volt, büntetett előéletű, akkor az már bűnöző, óvakodni kell tőle, a boltban arrébb kell húzódni tőle, vagy a buszon... stb. Igaz, ezt ránézésre nem lehet megállapítani. De tessék mondani: ki törődik ma azzal, hogy segítse ezeket az embereket újra beilleszkedni a társadalomba? Ki hisz nekik? Ki áll melléjük? Nem elfordulni kellene tőlük, hanem pozitív hozzáállással inkább segíteni. A társadalomnak is érdeke. Bizony az. A botrányosan ostoba felfogás hogy: engem nem érdekel, mert ha újabb bűncselekményt fog elkövetni, majd újra bezárják a börtönbe, s megszabadultunk tőle stb... És az már nem érdekes, hogy mekkora kárt okozott a társadalomnak a mai súlyos gazdasági helyzetben? Esetleg többmilliós kárt, amelyet annak a társadalomnak kell végül is megfizetnie, amely úgymond belekergette a negatív hozzáállásával egy embertársát az újabb bűn- cselekmény elkövetésébe. Pedig vannak köztük ún. nagyon értékes emberek. Ez is furcsa, ám igaz. Nem azzal a céllal szabadulnak, hogy újabb bűn- cselekményt fognak elkövetni, hanem azzal, hogy egy új életet akarnak kezdeni. Mert a hosszú börtönévek alatt elveszítették az egzisztenciájukat, családjukat... stb, és most, hogy, kint vannak, próbálkoznak... Én is ezt tettem. Azt hittem (még odabent), hogy igazak azok a szavak, hogy ha szabadulok, bízzak az emberekben, ha őszintén elmondom a problémámat, segítenek. Aztán szabadulásom előtt hallottam, hogy most már van újrakezdési kölcsön. Amikor bementem a kaposvári OTP-be, azt mondták, olyan fedezet kell hozzá, mint egy nyaraló... stb. Az én fedezetem pedig a hátam mögött levő öt év börtön, a jóhiszeműségem, a valós terveim, az őszinte szándék. Egy autóvillamossági műhelyt szerettem volna nyitni, eleinte 2-3 emberrel, s később bővíteni, vállalkozni... stb. Mindenhol ezt hallom: piacgazdálkodás. Ennek a szellemében élni, elkezdeni valami hasznosat, új családot alapítani, s a továbbiakban becsületesen, nyugodtan élni. Végső elkeseredésemben felmentem a Kaposvári Városi Tanács elnökéhez, s elmondtam az eddig általam megjárt utat, s kértem, adjon tanácsot, miben tudna segíteni. Válaszul a közhasznú munkát emlegette, s tájékoztatott a Füredi úti munkaközvetítőről, bár hozzátette, látja, hogy én milyen jellegű tevékenységben szeretném hasznossá tenni magam. Ám ő mégis azt javasolja, próbáljak valahol elhelyezkedni, s abból a keresetből megélni... stb. O és a tanács segíteni nekem semmiben sem tud... Kérdezem önt: kik azok, akikben bízzak? Kihez legyek őszinte? Kit érdekel az én jóhiszeműségem, a valós szándékom, az őszinte szándékom, a valós terveim? Soha többé nem akarok börtönbe kerülni! Itt állok a hosszú börtönévek után kirekesztve a társadalom vérkeringéséből. Hiába próbálok abba belekapcsolódni. Tényleg, valóban én is szeretnék az ország gazdasági fejlődésén segíteni, én, egy új, szabad állampolgára kicsi és eladósodott országunknak. Ezek nem nagy szavak, hanem őszinte szándék. Nem azért nem tudok elindulni, mert tanulatlan, műveletlen vagy ostoba vagyok. Hol egy segítő kéz, amely segít vállalkozni? Szeretném belekiabálni a világba: Hol vagytok emberek?! U. i.: Ha ön a mai gazdaság- politikai helyzetben a válaszomat (az előző soraimat) le meri közölni, annak minden szavát vállalom. E levelem a sajtóban való közléséhez teljes terjedelmében hozzájárulok. Tisztelettel: (Név és cím a szerkesztőségünkben található.) Pékek lesznek A kaposvári Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet tanműhelyében 24 diák tölti kötelező nyári szakmai gyakorlatát. A péktanulóköt héten át készítik és sütik a kenyeret és a péksüteményt Fotó: Lang Róbert Vagyonértékelő kft.-k segítik a privatizációt Az év eleje óta havonta két- három vállalat kérésére folytat átfogó vagyonértékelést a Struktúra Szervezési Vállalat két kft.-je; a Vállalat Szervezési Kft. és a Szervezési és Minőségbiztosítási Kft. Mindkét kft. rendelkezik speciális műszaki, közgazdasági képzettségű szakemberekkel, könyvszakértőkkel, akik jártasak a legtöbb ipari szakmában. A vagyonértékeléshez a legtöbb esetben külső szakembereket is felkérnek, olyanokat, akik gyakran készítettek érték- elemzéseket, költségracionalizálási vizsgálatokat. Egyedi megrendelésnél az adott szakma elismert művelőit is bevonják a munkába. Valamennyien szakértői névjegyzékben szerepelnek. A vagyonértékelésnél szükséges független, minden befolyástól mentes szakvélemények elkészítése iránt már most is igen nagy a kereslet, és a privatizáció gyorsulásával az igény várhatóan tovább nő a jövőben. Az immár tucatjával jelentkező megrendelő között főleg gépipari, göngyöleg-ellátó és -gyártó, szolgáltató, illetve idegenforgalmi cégek találhatók. Vállalati részvény eladása esetén mind gyakrabban a leendő külföldi vevő a megrendelő, amely az eddigi tapasztalatok szerint elfogadja a felmérés eredményét. Sok cég kér vagyonfelmérést akkor, amikor vegyes vállalatot alapít, s apportként kíván egy- egy üzemet bekapcsolni a vállalkozásba. Mások a belső átalakuláshoz, elszámolási rendjük megváltoztatásához vagy hitelfelvételhez kérnek ilyen felmérést, véleményt, ez utóbbiak esetében a szakvélemény mintegy garanciául szolgál a hitelezőknek, főleg bankoknak. Ugyanakkor a vagyonértékelésnek nálunk még nincs kialakult formája, számos jogszabály módosításra szorul. Az adott vagyon nyilvántartási értéke a legtöbbször eltér a forgalmi értéktől, sok a valójában már nullára leírt eszköz, a telekárak pedig a reális érték négy-ötszörösét is elérhetik. A Struktúra azt tervezi, hogy azoknál a vagyonfelméréseknél, amelyekben külföldi partnerek érdekeltek, nyugati szakértőket is felkér a munka segítésére. r-J . . L., A Nagyatád és Vidéke ÁFÉSZ 1990. augusztus 1-jétői 1995. december 31-ig bérleti üzemeltetésbe adja az 1. sz. büfé Ili. o., Tar any vendéglátóüzletét. A pályázatokat 1990. július 25-ig lehet írásban benyújtani az ÁFÉSZ központi irodájába: 7500 Nagyatád, Mártírok útja 16. szám. A pályázatnak feltétlen tartalmaznia kell a kővetkezőket: — szakmai képesítés — melegkonyhás szakmai gyakorlati idő — felajánlott bérleti üzemeltetési díj. Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást a főkönyvelőség és a kereskedelmi főosztály ad. (1H367)
