Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-06 / 62. szám
Mellékletünk: 16 oldalas műsorújság I. évfolyam, 62. szám Ára: 4,30 Ft KÖZÉLETI NAPILAP ■’■****;■ 1990. július 6., péntek Nem lesz kopogtatócédula a népszavazás előtt ''JPQSvr' Egészséges ivóvizet leap rwi •• •• f Torocske Ülésezett a Kaposvári Városi Tanács V. B. A július 29-re kiírt népszavazás lebonyolítása némileg el fog térni a tavaly megismert gyakorlattól — mondta Tóth Zoltán, a BM Választási Irodájának vezetője. A választópolgárok ez alkalommal nem kapnak külön értesítést (kopogtatócédulát) a névjegyzékbe történt felvételükről. A névjegyzékek természetesen elkészülnek, és a helyi tanácsokon meg lehet tekinteni őket. Ott lehet jelezni a lista összeállításával kapcsolatos problémákat is. A panaszokat a helyi vb-titkár bírálja el, de döntése ellen még bírósági fellebbezésre is mód van. A szavazásra ugyanazokban a helyiségekben kerül majd sor, ahol az országgyűlési képviselőkre is voksolhattak az állampolgárok. A szavazóhelyiségek pontos címét plakátokról és a tanácsok ügyfélszolgálati irodáiban elhelyezett címjegyzékekből is meg lehet majd tudni. A július 1 -je előtt lakóhelyet változtatott választópolgárok már az új lakásuk szerinti névjegyzékben szerepelnek. A később elköltözötteknek azonban — ha élni kívánnak szavazati jogukkal — igazolást kell kérniük a régi lakóhelyük tanácsától. Ezzel a dokumentummal kérhetik felvételüket az új lakóhely választói névjegyzékébe. Ugyanezt az eljárást kell követniük mindazoknak, akik július 29-én nem az állandó lakóhelyükön szeretnének szavazni a köztársaságielnök-vátasztás módjáról. Fontos változás a korábbiakhoz képest, hogy az igazolást csak személyesen lehet igényelni! Ez azt jelenti, hogy a tartósan ideiglenes lakhelyen élőknek, a július 29-én vakáción levőknek a következő három hét folyamán fel kell keresniük az állandó lakásuk szerinti tanácsot. Tóth Zoltán elmondta továbbá, hogy a szavazás technikai lebonyolítása valószínűleg ez alkalommal is a tanácsi apparátusok feladata lesz, ám ehhez a szükséges anyagi fedezetet még meg kell teremteni. A töröcskeiek minden bizonynyal áldják a vb-tagokat, akik a városi tanács szerdai vb-ülé- sén — igaz, közel háromnegyed órás „vajúdás” után — egyhangúlag megszavazták, hogy az elmúlt évben elkészült víztározóra csatlakozó hálózat kivitelezése lakossági erőforrások bevonása nélkül, tanácsi beruházásként valósuljon meg. Októberre Töröcske lakóinak régi vágya teljesül: egészséges, nitrátmentes ivóvíz csordogál majd mintegy 110 lakóházban. (A kötelező 8600 forintos közműfejlesztési hozzájárulás természetesen a családokat terheli). Parkerdők Második napirendi pontként a város környéki parkerdők fenntartásáról és továbbfejlesztési lehetőségeiről esett szó. A vb- tagok — a pártok meghívott képviselőivel együtt — hangsúlyozták, hogy a város környéki parkerdők megóvására és őrzésére továbbra is nagy gondot kell fordítani. Annál is inkább, mert az állandó károkozás, a szándékos rongálás és a szemetelés szinte reménytelenné teszi az európai mércével mérendő állapotok megteremtését. Ezután a közterülethasználat engedélyezéséről és a fizetendő díjak mértékéről szóló 3/ 1990. sz. városi tanácsi rendelet tervezetéről hangzottak el vélemények. A vb úgy döntött, a díjak övezetek szerinti megállapításáról szóló javaslat ajánlatként kerüljön a leendő önkormányzat elé. Később a tanácsi intézmények ez évi költségvetésének felülvizsgálata került premierplanba. Művelődési gondok A dr. Gulyás József által vezetett bizottságnak az volt a megállapítása, hogy a tanácsi intézmények — kiváltképpen az óvodák, az általános és a középiskolák—súlyos működtetési gondj&i csak részben tud- hatók be az elmúlt hónapokban bekövetkezett szolgáltatás- és költségnövekedésnek, továbbá, hogy az intézmények felújítási és (kisebb mérvű) fejlesztési gondjai sem új keletűek. Az intézmények — köztük az utóbbi 10—15 évben épültek, illetve a felújítottak is — állagukat tekintve leromlottak, elhasználódtak, kiváltképp az alap- és a középfokú tanintézmények. A tanulólétszám gyors felfutásából fakadó gondok helyenként megoldhatatlan problémák elé állították az intézmények vezetőit: az extenzív fejlesztés közepette a munkavégzés feltételei ellehetetlenültek, a szakmai felszerelés, a taneszközök fejlesztési tervei minőségi és mennyiségi szempontból is megrekedtek. Az oktatási intézmények, jóllehet megértették a takarékos gazdálkodás lényegét, és ahol lehet, érvényesítik is azt, ám az oktatás ingyenességét deklaráló határozatokkal szemben álló magatartástól és intézkedésektől érthetően tartózkodnak. Az oktatás területén tehát már nem, vagy kevésbé lehet további szigorításokat alkalmazni. A vb úgy foglalt állást, hogy a közgazdasági osztály a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével az intézmények költségvetésének korrekciójára készítsen javaslatot az augusztusi vb-ülésre. Új hasznosítás E döntés után a közgazdasági osztály ügyrendjét fogadták el a részt vevők, majd a volt MSZMP oktatási igazgatósága (jelenleg középiskola és diákotthon) kezelői jogának és hasznosításának rendezése került megvitatásra. Dr. Hajnal József, a Pécsi Orvostudományi Egyetem képviseletében elmondta, hogy a létesítményt a Kaposvári Egészségügyi Főiskola tagozatának igényei szerint kívánják használni. A Gábor Andor téri irodán (volt munkás- őrépület) megvásárlása szintén napirenden volt. Az Egészség- ügyi Szakiskola nyolc tanteremmel véglegesen működhetne itt. Ezért a vb dr. Kéki Zoltán közgazdasági osztályvezetőt fölhatalmazta az árverésen való részvételre. (Lőrincz) Ülést tartott a kormány Viták a pénzügyi csomagtervről ZÖLDSÉGES Antall József miniszterelnök vezetésével csütörtökön ülést tartott a kormány. Délelőtt 10 órakor több mint egy tucat napirendi pont megtárgyalásához fogtak hozzá. Az előterjesztések többsége a kormány idei, a pénzügyi egyensúlyt javító csomagtervéhez kapcsolódik. Megvitatták többek között az állami kiskereskedelem, a vendéglátó- és a fogyasztási szolgáltatóipar vagyonának privatizálásáról szóló törvénytervezetet, s több, a gazdaságélénkítő programba illeszkedő témakört. így szó volt a vállalatirányítás, a privatizáció és a verseny- politika összefüggéseiről, a vállalati sorbanállás okairól és megszüntetésének lehetőségeiről. Ugyancsak ebben a témakörben kerültek terítékre a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvény módosításával kapcsolatos elképzelések, s az, hogy miként szükséges megváltoztatni az állami vállalatokra vonatkozó egyes jogszabályokat. Megvitatták és elfogadták a személyi jövedelemadó módosításáról készült előterjesztést. Jóváhagyták azokat a feltételeket, amelyek között a Ford autógyár autó- alkatrészeket gyártó üzemet létesíthet Magyarországon. Az ülés további részében napirendre tűzték a Foglalkoztatási Alap idei felhasználásáról, a foglalkoztatáspolitikai eszköz-, intézmény és finanszírozási rendszerének fejlesztéséről készített elemzést. Több, a közvéleményt már hosszú ideje foglalkoztató kérdést is górcső alá vettek, így a vállalati vezetők keresetkorlátozásáról és a minimális bérek növelésének lehetőségéről is tanácskoztak. Tárgyaltak még az egyes KGST-szervezetek és együttműködési bizottságok magyar képviselőinek és tagozatai elnökeinek kinevezéséről, a rendszámtáblák megváltoztatásáról, nyilvántartásáról, illetve meghatározták a kormány II. féléves munkatervét. Az éjszakai órákba nyúló tanácskozásról pénteken délelőtt részletesen tájékoztatják a sajtó képviselőit. Ezen a nyáron Báli Gyula, a Zöldért igazgatója cseppet sem derűlátó. Nem azért, mert van, amiből kevesebb termett, hanem azért, mert szerinte a zöldség-gyümölcs termeltetés és kereskedelem olyan mint az állatorvosi ló: minden hazai betegség kimutatható rajta. — Az egész hazai mezőgazdaság gondban van. Márpedig ez állítja elő az egyetlen piacképes terméket. Csakhogy most a Nyugatnak nem kell a portékánk, mert nagy a kínálat, Keleten pedig nem tudnak fizetni érte. Korábban a szocialista országok egyeztették piaci áraikat. Ma viszont mindenki keményvalutához akar jutni, így aztán egymás árai alá ajánlanak. Ragyogó példa erre a málna esete is. Ma legnagyobb konkurensünk Jugoszlávia és Lengyelország, akik nálunk olcsóbbak. Nehéz alább menni az exportárakkal, mert valaki túlságosan ráfizetne. Hogy most 20 forintért vásárolják föl a termelőktől? Előre látható volt, hogy előbb-utóbb ez is bekövetkezik. Akárcsak más növényeknél. Négy-öt évvel ezelőtt született egy döntés, hogy az hozhat be tőkés gépeket, aki kitermeli a valuta ellenértékét. Erre mindenki fellelkesült, a felvásárlók, a feldolgozók egymásra licitáltak, hogy minél többet exportálhassanak. Nekik mindegy volt, hogy milyen áron. A termelők elkezdték növelni az ültetvényeiket. Jött a túlkínálat, akkor, amikor nem lehet exportálni. Vagy vegyük az alma esetét. Képtelenség eladni. A Szovjetunióba nem lehet szállítani, Nyugat-Európában pedig nem kell ez a minőség. Nincs ma az az ember, aki meg tudná monNYÁR dani, hogy mi lesz az almáskertekkel. Egy érdekes felvetés! A benzináremelés a somogyi zöldségpiacon is okozhat hiányt például paprikából, paradicsomból, s egyes gyümölcsfélékből. Tudniillik ezek többnyire távoli megyékbert teremnek nagy mennyiségben.,Ott a gazdák nem tudták eladni eddig sem, s ezért elhozták a Dunántúlra. De ha drága a szállítás, akkor két dolog lehetséges, vagy jóval drágábban adják a piacon, vagy felhagynak a termeléssel, s akkor nem lesz mit vinni a boltokból. A Zöldért igazgatója szerint még azt sem tudják, hogy miből mennyit tároljanak télire. Teljesen bizonytalan a kereskedelem sorsa. Nagy valószínűséggel a boltok szerződéses üzemeltetésbe vagy bérletbe kerülnek. A boltosnak az az érdeke, hogy minél olcsóbban vásároljon, nem lehet tudni, hogy honnan szerzi majd be az áruját. — Tegyük föl, hogy talál magának mondjuk januárban egy biztos krumpliszállítót. De ezt mi nem tudhatjuk előre. Ha keveset tárolunk be, akkor nem lesz biztosított a tárolás. Ha sokat, akkor rajtunk marad, amit megvettünk, s tároltunk. Pedig nagyon kellene az olcsó gyümölcs és zöldség, hiszen már ma is sokan vannak, akiknek ezekre sem telik már. Az árak az égbe mentek. Nagy Jenő Magánügyek Fogynak az IBUSZ részvényei. A névértéknél jóval drágábban kínált, s esetenként még annál is magasabb áron elkelt értékpapírok példája látványosan bizonyítja, hogy ha egy jól működő céget akarnak magánkézbe adni, rohamléptekben kerül elő a harisnyaszárban tartott, vagy telekbe, aranyba, képek vásárlásába fektetett magántőke. Érdemes tehát pályázni rá — a jó üzlet reményében sokan hajlandók vállalni a vállalkozás kockázatát. A legjobb esélyekkel az előprivatizációként emlegetett akció indul, amelynek során a vendéglátóipar, a kereskedelem, a szolgáltatások kerülhetnek magántulajdonba. A kormányprogram ezt tekinti az első lépések egyikének, mert itt várható a leggyorsabban elérhető legnagyobb haszon. Hiszen zöldséget, zoknit, vagy akár könyvet árulni, frizurát csinálni, vagy ebédet, vacsorát feltálalni alighanem akkor is lehet, ha nem „szervezi” a munkát, s viszi el a haszon egy részét a vállalati központ. S van még egy szempont, ami a kis üzletek maszekosítása mellett szól: az, hogy ehhez kell viszonylag a legkevesebb tőke. (Folytatás a 3. oldalon)
