Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)

1990-07-31 / 83. szám

1990. július 31., kedd SOMOGYI HÍRLAP 5 50 millió abortusz — 200 ezer áldozat Tiltani veszélyes A világon évente nem keve­sebb, mint 50 millió abortuszt végeznek s legalább felét ille­gálisan. A beavatkozás, vagy a szövődmények következtében 200 ezer nő veszti életét. A megdöbbentő adatok már önmagukban is indokolják, hogy a terhesség művi megsza­kításának megítélése körül so­sem szűnt meg a vita, sőt az utóbbi egy-két évben mind Nyu- gat-Európa, mind az Egyesült Államokban, de Magyarorszá­gon is megélénkült. A közelmúltban hozta nyilvá­nosságra Washingtonban az abortusz-kérdésre vonatkozó világméretű felmérésének kö­vetkeztetéseit egy kutatóinté­zet, amely az ENSZ szakosított szervei és amerikai magántá­mogatással végzi vizsgálatait. Első és legfeltűnőbb megálla­pítása szerinPa művi vetélés törvényi tiltása nem csökkenti az abortuszok számát, sőt nö­veli a belőle fakadó veszélyeket azzal, hogy nagyobb arányban tereli illegális körülmények közé. Ez a következtetés egyér­telműen lelvonható annak elle­nére, hogy az abortusszal kap­csolatos korlátozások tényle­ges hátrányait, beleértve az egészségügyi, emberi jogi, és szociális kihatásokat, egyfajta morális köd veszi körül és leple­zi el leginkább éppen azokban az országokban, ahol tiltják az abortuszt. Kivált a fejlődő or­szágokra igaz ez, ahonnan egyébként is nehéz megbízha­tó adatokhoz jutni. A családtervezés eleme A független kutatóintézet vizsgálódását összegező tanul­mány szerzője, Jodi Jacobsen végső soron arra a megállapí­tásra jutott, hogy az abortusszal kapcsolatos halálesetek szá­mának csökkentése érdekében a leghelyesebb a művi vetélést a családtervezés elfogadott elemévé tenni. A tapasztalatok is ezt támasztjá alá, mert az abortuszok aránya éppen azok­ban az országokban csökken látványosan, ahol a legális abortuszt beépítették az önkén­tes családtervezési programok­ba — hangsúlyozza a tanul­mány, s Dánia, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Iz- land példájára hivatkozik. A fel­lelhető adatok szerint az abor­tusz ezekben az országokban a negyedik helyen áll a születés­szabályozásban sorrendben a nők sterilizálása, a méhen belüli és szájon át szedhető fogam­zásgátlók után. Ott viszont, ahol — akár a hiányos ellátás, akár tájékozatlanság miatt vagy val­lási okokból — nem terjed el a fogamzásgátló használata, az abortusz jelenti a születéssza­bályozás legfontosabb módját. A Szovjetunióban évente hét­millió terhességmegszakítást végeznek, miközben az éjve- szülések száma csak hatrmllió volt 1987-es adatok szerint. Nincs más választás Miközben a fejlett ipari orszá­gokban a tizenévesek és 20— 24 éves egyedülálló nők köré­ben legmagasabb a művi veté­lés aránya, a fejlődő országok­ban inkább a több gyerekes asszonyok vetik alá magukat a műtétnek. Az előbbi esetben az első gyerek születése azért nem kívánatos, mert nincs férj vagy diákokról van szó, akiknek be kell fejezniük tanulmányai­kat. A harmadik világban ezzel szemben azért nincs más vá­lasztás, mert már sok a gyer­mek a családban, viszont elér­hetetlenek a megfelelő fogam­zásgátló módszerek. Latin- amerikában éppen emiatt a 35 éven felülieknél kétszer olyan gyakori az abortusz, mint a 20— 34 éves korosztályban. A világ össznépességének 75 százaléka él azokban az országokban amelyek törvé­nyei, egészségügyi, szociális és gazdasági irvdokok alapján megengedik az abortuszt. Ugyanakkor nem téveszthető szem elől, hogy a világon négy nő közül egy &émára a terhes­ség művi megszakítása csak nagy nehézségek árán vagy egyáltalán nem megoldható. Ez a helyzet Afrikában, Latin-Ame- rikában, és kivált az ázsiai isz­lám országokban, ahol a meg­bízható fogamzásgátlók is elér­hetetlenek. Elmélet és gyakorlat A törvény betűje és a tényle­ges gyakorlat azonban szinte sehol sem fedi pontosan egy­mást. Számos országban tiltott ugyan az abortusz, de a tilalom betartását nem kényszerítik ki szigorú szankciók, másutt a tör­vény liberális ugyan, de nincse­nek meg a feltételek, hogy azzal biztonságosan és olcsón élni is lehessen. Indiában például 197-fóta legális az abortusz, de azok, akik a beavatkozást vé­gezhetik, a nagyvárosba tömö­rülnek, így a vidéki asszonyok csak üggyel-bajjal juthatnak el hozzájuk. Kolumbia az ellenpél­da, ahol az abortuszt ellenzők követelésére a kormány elren­delte a tilalmat de elnézi, hogy a klinikákon korlátozás nélkül el­végezzék a műtéteket. A fejlett ipari országokban — kivéve az Egyesült Államokat —valamilyen formában az álla­mi pénzből is finanszírozott biz­tosítók megtérítik az abortusz költségeit, legalább abban az esetben, ha a nő egészségének védelmében van szükség rá. Az amerikai törvények azonban még abban az esetben is tiltják, hogy szövetségi pénzből ilyen segélyt nyújtsanak, ha az abor­tuszra erőszakos cselekmény, vagy vérfertőzés miatt nem kí­vánt terhesség megszakítása végett kerül sor. Egyesült Államok szövetségi bírósága tavaly lehetővé tette, hogy az egyes államokban megszigorítsák az abortuszra vonatkozó szabályokat. Jacob­sen ezt különösen aggasztónak ítéli, mivel az amerikai példa kihat a világ más országaiban uralkodó szemléletre. Illés Lajos, az Illés zenekar alapítója 46 év budapesti belvárosi élet után új életformát válsztott. Eger- lövő községben telepedett le, mert feleségét az egyház erre a területre irányította. A nagyhírű muzsi­kus, zeneszerző nem hagyott fel a komponálással, sőt a közeljövőben új zenével örvendezteti meg a közönségét. Az új életforma, amely sok kötelességgel jár, például a juhok etetése, a porta karbantar­tása, az állatok ellátása meghozta számára a teljes békét, nyugalmat — barátai, ismerősei nem kis irigységére. Hitoktatás az iskolákban Fakultatív tárgyként szep­temberben megkezdődik a hit­tan iskolai oktatása. Még sok mindent végig kell gondolniuk a minisztérium és az egyházak képviselőinek — dr. Baróti Já­nos kaposvári apátplébános mondta: Sem erőszakolni, sem akadályozni — Az egyház mindig felada­tának tekintette az evangélium hirdetését. Tanításának egyik módja a hitoktatás. Senkit sem akarunk erőszakkal kényszerí­teni, hogy hitoktatásra járjon, de nem szeretnénk, ha ennek az ellenkezője történne, vagyis bármi módon akadályoznák a hitoktatást és a vallásos neve­lést. Azt is tudjuk: az elmúlt negyven év sokak életében ezt jelenti, hogy a vallást csak val­lásellenes kritikákból ismerték meg. Ennek egyik következmé­nye az emberek félelme, kö­zömbössége, sőt erkölcsi ma­gatartása. Nézzük az ember személyi méltóságát! Joga, hogy származása, vallási néze­te szerint gyakorolhassa vallá­sát, részesülhessen az oktatási lehetőségekben. A keresztény embernek megvan a hivatástu­data: nemcsak az a fontos szá­mára, hogy a bérét megkapja, hanem hogy el tudjon számolni, ■ milyen munkát végzett, hogyan dolgozott. A vallásra való neve­lésnek az a küldetése, hogy for­málja az emberek életét. A hívő ember tudja: a hivatását Istentől kapta, és ennek teljesítéséről a mindent tudó Istennek el is kell számolnia. A hitoktatásban esélyegyen­lőséget kell biztosítani. Ez jog emberi (személyi) méltóság igénye, amelyet többek között az Európai Közösség és a hel­sinki egyezmény is biztosít min­denki számára. Hitoktatóképző Kaposváron — Milyen lehetőségeket lát a hit oktatására? — Fontos, hogy a szülők sza­badon választhassák. A múlt heti erőszakos fellépés a hitok­tatás ellen szellemi pressziót vont maga után. Az emberek­ben kitermelt egyfajta félelmet; ez a nemzedék most szülő. Az egyenlőség azt jelenti, hogy mindenkitől meg kellene kér­dezni, akarja-e hittanra járatni a gyerekét vagy sem. Meg kell találni a módot, hogy a szülők nyilatkozhassanak, ebben lá­tom az esélyegyenlőséget. — Ön hogy vélekedik arról, hogy a tantestület tagja legyen- e a hitoktató? — A tanítás és a nevelés za­vartalan menete mindenkép­pen azt követelné, hogy a hitok­tató vegyen részt a nevelők közös munkájában, tehát le­gyen tagja a tantestületnek. — Önök felkészültek az isko­lai oktatásra? — Lesz annyi hitoktatónk, hogy az iskolákban vállalni tud­juk ezt a feldatot. Az egyházme­gye püspöke bízza meg a hitok­tatókat, s ők egyházi küldetést kapnak. Ezek lehetnek papok vagy a hittudományi akadémia levelező tanfolyamát, hitoktató- képzőt végzett hívek. Ilyen hi­toktatóképző Kaposváron is működik. Továbbá lehetnek pedagógusok is, akik a vallásu­kat komolyan gyakorolták, s nyugdíjas pedagógusok is. Az egészséges megoldás az len­ne, ha az iskolai órarendbe il­lesztenék a hittanórát. Van tanterem is — Van két modern berende­zésű termünk. Ha valahol az iskolák nem tudnak helyet biz­tosítani, mi ezt a rendelkezé­sükre bocsátjuk. Az Andrásfal- vy miniszter úrral és Paskai bí­borossal történt egyeztetések után kiderül, elfogadható a megoldás, amit a bíboros úr jú­lius 6-i körlevelében közölt. Sok türelem, jóindulat, áldozatkész­ség kell mindehhez. — Egyetlen nagy célunk — mondta dr. Baróti János —, hogy a lelki válságból kivezes­sük a népünket, hiszen az igazi megújulás akkor következik be, ha az erkölcsi megújulás tért hódít. Tóth Kriszta Nyolcezer forintért 11 tévéprogram A reflexológus csak az Istenben bízik A betegek a csodadoktorban bíznak. Abban, hogy a púpos egyenes lesz, hogy a hónapok óta tartó fejfájás megszűnik, hogy a gyermekkori betegség már csak kellemetlen emlékké halványul. Csodadoktor—mondják róla azok, akik észrevehető javulást vesznek észre közérzetükön, pedig Veréb István nem az. Nem orvos. Képesítése szerint féfiszabó és targoncakezelő. Noha mindkettő meglehetősen távol áll a gyógyítástól, ám Fo­gyódon mégis óriási népván­dorlás indult el a Fő utcai Oázis panzió felé, ahol Veréb István reflexológus rendezte be alkal­mi rendelőjét. A 43 éves paksi úriember két héten át, napi 16—20 órában fogadta pácienseit. Egy estét én is itt töltöttem. — Feltétlenül el kell jönni — győzködött ugyanis egy isme­rős hölgy, akinek 2 cm-rel volt rövidebb egyik lába, s néhány kezelés után — számára is megdöbbentően — harmoni­kussá vált a járása. Veréb úr rendelése eltér a megszokottól. Önkéntes segí­tői felváltva mossák, masszí­rozzák egy regeneráló szerrel a betegek lábait — felkészítik a megpróbáltatásokra. A kezelés ugyanis iszonyatosan kemény, s ezt nemcsak a látvány, a pá­ciensek eltorzult arca mutatja. Az ügy kellemes része addig tartott nálam, amíg a 17 éves, barna, bársonyos kezű gimna­zista lány gyengéden simogatta lábfejem. Ekkor még biztos vol­tam abban, igazi férfi vagyok, semmi ,bajom, minden fájda­lomnak hősiesen ellenállok. Veréb úr ezután néhány perc alatt bebizonyította, hogy töké­letesen félreismertem magam. — Áááá! — üvöltöttem fel. — Hagyjuk az egészet a francba, nem bírom tovább. A reflexoló­gus csavart alumínium henge­rével, ezalatt bőszen kotorá­szott a lábujjaim között, s mind­járt konstatálta azt is, hogy 2 dioptriás szemüveget kellene hordanom. (Megjegyzem, né­mely írásom után és a focipá­lyán hasonló tartalmú javaslato­kat kapok. Valószínű tehát, hogy gyakran sem a lényeget, sem a nálam jobb helyzetben levő játékost nem veszem ész­re.) Néhány bemelegítő sikolto­zás után a jobb bokám körüli lábfejnél 4—5 éles, vágásszerű mozdulat, s ekkor már sikerrel idézem fel a magyar népi ká­romkodások legszínesebb, csaknem feledésbe merülő for­dulatait. Ezután masszázs az ágyon, majd néhány emelgetés. A ko­rábbi fájdalomtól azonban ben­nem van a görcs, nem merem magam ellazítani. Többszöri próbálkozás után Veréb úr ab- bahanyja a kísérletezést, s va­lóban: mintha szűnőben lenne a fájdalom a bal lábamnál. — Nyolc évvel ezelőtt kérdő­jelként álltam, olyan súlyos volt a porckorongsérvem. Az orvo­sok műtétet javasoltak, de én inkább egy csontkovácsot vá­lasztottam. Amit tőle tanultam, amit nála láttam, és amit maga­mon éreztem, arra ösztönzött; nekem is ezt az utat kell járni. Először önmagam és a család volt kísérletezéseim alanya, majd egy barátom édesanyjá­nak raktam vissza vállát — ő aztán persze elmesélte min­denkinek. Azóta napi 20 bete­get gyógyítok, masszírozok. Nazarénus vagyok: a munkám­nak a hit az alapja — én csak a jóistenben bízom. Abban, hogy segít nekem meggyógyítani a betegeket. Még én is bízom. A kezelés után rövid idő múlva jobban éreztem magam, ám másnap reggel épp oly fáradtan mozog­tam, mint korábban. — Pihenned kellett volna és megismételni a kezelést — mondja hölgyismerősöm, s én neki is hiszek: ősszel Boglárlel- lén fogadja pácienséit Veréb úr, és én felkeresem. Hátha mégis van a dologban valami. Süli Ferenc Marcaliban, amennyiben a lakosság kedvezően reagál a tanács felhívására, karácsony­ra már 1200 belvárosi otthon­ban nézhetik a kábeltévét. Ez a kábel a legkorszerűbb lesz: egyelőre hat földi (két magyar, két osztrák, két jugoszláv) négy műholdas és a helyi tévé adásá­nak vételét biztosítja. Egyben kiváló vételt tesz lehetővé a rádiózóknak négy URH-sávon is. A városi tanácson tartott érte­kezletre meghívták a társashá­zak és az üzemek, intézmények vezetőit — reagálásuk bizo­nyos mértékben tükrözi a lakos­ság hozzáállását. Dr. Sütő László tanácselnök elmondta, hogy kedvező fogad­tatás esetén professzionális cégre bízzák a kivitelezést, a belső szerelés és a későbbi működtetés azonban helyi szervezet feladata lesz. Ez egy­ben munkaalkalmat is jelent a városban. A jelenlévők megtud­hatták, hogy a tanács eddig kö­rülbelül hatmillió forintot költött hasonló célra. Ez összeg ma­gában foglalja a stúdiót, a vá­rosközpont házainak kábelezé­sét és az egész településre ér­vényes terv elkészítését. Lakásonként a költség jelen­leg 8 ezer forint, s van arra re­mény, hogy ez e későbbiekben sem emelkedik. Ehhez azon­ban — a marcaliak véleményé­nek megismerése után—gyors vásárlások szükségesek: az értékes fejállomást, az anten­nákat és a kábeleket a közeljö­vőben be kell szerezni. A lakos­ság a pénz három egyenlő rész­letbe fizetheti be, az utolsót a bekötéskor. A havi fenntartási költség 120 forint lesz, s ez magába foglalja az igazgatási költésgeket, a szerzői díjakat is: a helyi csatornákon ugyanis fil­mek vetítésére is van lehető­ség. — Az indításhoz biztos anya­gi bázis, mintegy ötmillió forint szükséges — mondta az elnök, s nyilatkozatra kérte fel a közü- letek képviselőit. Az első fela­jánlásokból ennek egy tizede jött össze. Lelkes és aggódó hozzászó­lások jelezték, hogy a jelenlé­vők ismerik a lakosság anyagi leterheltségét. Most a szerve­zőre vár, hogy felmérjék az igé­nyeket. Ha a marcaliak igent mondanak, az azt jelenti, hogy jövő év végére már háromezer lakásba kábelen érkezik a kép és hang. Süli

Next

/
Oldalképek
Tartalom