Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-25 / 78. szám
1990. július 25., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SPORT 7 „...Elfocizod a jövődet... ” Kapusboldog(h)ság Mostanában, amikor már a magyar futball hét szűk esztendejének harmadik évtizedét tapossuk, hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy valamikor ezt a sportot nálunk elég szép sikerrel űzték. Igaz, olyan tehetség kevés akadt Kaposváron és környékén, mint Avar István (Ricsi), de azért a többiek sem jöttek zavarba, ha a labdát kellet megszelídíteni. Talán nem voltak annyira reflektorfényben, mint a nagyok, de abban az időben egyébként sem voltak divatban a villanyfényes mérkőzések. A kaposvári Boldogh Sándor az úgynevezett második vonal egyik legismertebb tagja volt, a harmincas évektől az ötvenesek végéig. Az 1922-es születésű, jó kiállású, fehér hajú öreg- urat sokan ismerik a Kaposváron, pályafutásának színhelyén. Gyerekként kezdett sportolni, mégpedig nem is rosszul, hiszen felfedezője, Dömötör Gyula bácsi egyszer azt találta mondani: ,,Édes fiam, te úgy focizod el a jövődet..." Boldogh Sándor ugyanis valódi „all round” sportolóként kezdte, vagyis sok sportágat művelt egyszerre. A tehetséges gyerek végül is a foci mellett kötött ki, mégpedig a kapuban. Kaposvár egyik legismertebb csapatában, a Turulban játszott. Itt kergette a labdát akkoriban Horváth Lajos (Villám), Velecz János (Kukac), Csolasz Miklós, György József... Boldögh Sándorra hamar felfigyeltek a játékosügynökök, és ifjúsági edzőtáborba vitték, ahol — többek között — Molnár Ignác és PluhárIstván készítette fel a 30—50 fiút. A táborozás végén két csapatot állítottak Ö9sze, s egy-egy rangosabb mérkőzés előtt Gsaptak össze. Nagy élmény volt látni az akkori nagyokat — mondta Boldogh Sándor, s máig úgy emlékszik Vezérre. Csintalanra, Károlyira és a többiekre, mint akik igen szerettek futballozni s akiktől volt mit ellesni. Egyszer például villanyfénynél játszottak az Elektromos-pályán, 1941 nyarán, a Kispest—Csepel kupadöntő előmérkőzéseként. Az egyik ifjúsági válogatott csapat kapujában Boldogh Sándor állt. „Vérre menő” rangadókat vívtak az akkori Kaposvári Rákóczi ellen. Mindig nagy esemény volt a városban a két ellenfél összecsapása; több ezer ember ment ki a mérkőzésekre. A küzdelem váltakozó sikerrel A kapus (feketében) a Pécsi Dózsa elleni meccsen (1951. november 18., Szigetvár). Az álló sorban a harmadik: Zsoldos János és mellette Zsoldos László. Boldogh Sándor (fehér mezben) az 1947 tavaszán Klagenfurtban játszott Kaslntia—Dél- nyugat-Magyarország válogatott mérkőzésen, amelyen 3-1-re a mieink nyertek folyt a két csapat között. Az egyik oldalon Avar Rlcsiék és a nagyváradi fiúk, a másikon Zsoldos János és Simon János (Csuka) játszott. 1945 fordulatot hozott a magyar sportéletben is. Boldogh Sándor Zsoldos János unszolására a Fodrászok csapatába ment játszani. Néhány edzés után pedig meghívták őket a Kaposvári Munkás Testedző Egyesülethez, így Boldogh Sándor a városházi munkahely mellett új klubot is talált. (1946 márciusától ugyanis a kaposvári városházán dolgozott.) A KMTE igazán „gavallérosan” fizetett: 5 kg lisztet, egy inget és egy zsák krumplit ígértek az újonnan érkezetteknek... Első mérkőzésüket egy orosz csapattal játszották, nem mindennapi előzmények után, mivel a meccs előtt két dunsztos- üveg borért az ellenféltől vásároltak focicsukát... Hanga János (Dani), az egykori román válogatott Kovács Kopek vagy a későbbi magyar kerettag Bó- dis Károly játszott akkoriban a KMTE-ben. Jó kis csapat volt ez, hiszen kaposvári válogatott néven 5-1-re megverte Budapest csapatát is. 1949-ben aztán — Boldogh Sándor szerint legalábbis — egy rossz fúzió miatt „megszűnt a kaposvári foci". Félfordulós bajnokságot rendeztek, s ennek során a KDSK (a KMTE utóda) kiesett az NB ll-ből, játékosai pedig sorra elhagyták a csapatot. Elment a bolgár származású Dacsev, és távozott a későbbi válogatott Hegyi is. Boldogh Sándor és Zsoldos János az akkori Vörös Lobogóba ment focizni, majd 1951 -ben az áramszolgáltató vállalat alapította Vasasba igazoltak. A csapat az évek során NB-s szintig jutott. Kupamérkőzéseket játszottak, és a szerény lehetőségekhez képest tisztességes eredményeket értek el. Ez a klub volt Boldogh Sándor pályafutásának utolsó állomása. Az idő előrehaladtával úgy érezte, hogy jöjjenek a fiatalok... A sors azonban majdnem közbeszólt, amikor „be kellett ugrania” a K. Dózsánál. A csapat kapusa ugyanis megsérült. Boldogh Sándort munkahelyén már várta Záborszky Bébi bácsi, a Dózsa edzője, így néhány mérkőzést még játszhatott az egykori kapus. Ám a bajai meccs második percében rosz- szul fogott meg egy labdát, s ez a sérülés megakadályozta a további aktív játékban. Boldogh Sándor elégedetten beszélt az egykori kaposvári sportéletről, és aggódott a jelenlegi fociért. Nemcsak a neve miatt, de személyes sorsát illetően is elégedett ember: mintegy hússzor volt a délnyugat válogatottjának a kapusa. Még ma is kapható kispályás mérkőzésekre... A kaposvári meccsekre nem kíváncsi, mert;— mint mondta — a mostani játékosok a kapott honoráriumért semmit sem tudnak nyújtani. Ha a lányához utazik Pécsre, megnézi a PMSC mérkőzéseit, mert azok ifjúkori emlékeket keltenek. Két gyermeke és négy unokája van. Az egyik lányunoka igen érdeklődik a labda iránt, noha még csak 5 éves. Boldogh Sándor azt mondta: „Biztos, hogy futballista lesz, mert hiszen van női labdarúgás is...” Tóth Béla Magyar—amerikai bokszcsata Kaposvárott Telt házat várnak a mai mérkőzésre Kaposváron vendégszerepei az Egyesült Államok amatőr ökölvívó-válogatottja. Bár az umagi fellépésük nem sikerült, hiszen 14:8-ra kikaptak a házigazdáktól, az amerikai együttes rendkívül erős, és ellenük — mint azt Szánthó József, a magyar válogatott edzője az MTI-nek elmondta — már egy döntetlen is nagy eredmény lenne. A tengerentúli gárda zömében húsz év körüli roppant tehetséges fiatalokból áll, akik már az 1992-es barcelonai olimpián bizonyosan gazdagítani fogják az Egyesült Államok dicső bokszhagyományait. A piros-fehér-zöld színekben küzdők esélyeit az is rontja, hogy három mérvadó ökölvívó — az olimpiai bronzérmes Isa- szegi Róbert, továbbá a legutóbbi, moszkvai világbajnokságon egyformán harmadik helyezett Füzesy Zoltán és Hranék Sándor — hiányzik a válogatottból. Eredetileg mindhármukkal számolt a szakvezetés, ám közbeszólt a Jóakarat játékokra szólító meghívó, így Isaszegiék épp ma, a magyar- amerikai ringrandevú napján kelnek útra Seattle-be, a Goodwill Games boksztornájára. Pedig ők azok, akik már „belekóstoltak” az amerikaiakba, Hranek az 1981-es budapesti összecsapáson lépett a kötelek közé, Füzesy és Isaszegi pedig a legutóbbi, nemzetek közötti válogatott mérkőzésen vívhatott meg egyesült államokbeli bokszolóval. (Az érdekesség kedvéért: hármójuk közül csak Füzesy győzött...) Első alkalommal még 1974- ben szállt a szorítóba a két nemzeti együttes, s a kesztyűs premieren nem bírtak egymással a felek; a clevelandi találkozó 10:10-es döntetlennel zárult. Kilenc éve két ízben is megmérkőzött az amerikai és a magyar legénység, előbb Milwaukee- ban—tehát ismét csak a tengerentúlon — 10:8-ra nyertek a vendéglátók, az 1981 decemberében lezajlott visszavágón azonban 14:8 arányú magyar győzelem született. 1985-ben az amerikaiak Lake Tahoe-ban „egyenlítettek” 16:8-ra verték Isaszegiéket. A mostani magyar csapatban kimagaslóan nagy név nincs, viszont többen bizonyítottak már nemzetközi viadalokon. Itt az alkalom az újabb jó érdemjegyre! A kaposvári városi sportcsarnokban ma 17 órakor kezdődő mérkőzésre telt házat várnak. A találkozónk, amelyet a televízió este felvételről közvetít, tizenkét pár ütközik meg a szorítóban. Az 51 kg-os kategóriában az amerikaiak jelöltjének sérülése miatt a junior Európa- bajnok Kovács István ellenfél nélkül maradt, 91 kg-ban sem rendeznek mérkőzést, két-két összecsapás is lesz viszont a 67 és a 71 kilós súlycsoportokban. A párosítás: 48 kg: Lakatos Pál—Russel Roberts 54 kg: Barta Zsolt—Lyonéi Odom 57 kg: Kalocsai Zoltán—Bruce Patrice 60 kg: Szűcs László—Brooks 63,5 kg:Kovács Imre—Ronald Wright 67 kg: Mizsei György—Dai- lyn Hutchinson Szabó Lóránd—Patrick Byrd 71 kg: Forgács Sándor—Alfredo Layton Kozák András—Mario Munoz 75 kg: Béres Zoltán—Frank Wassar . 81 kg: Kovács László—Richard Bonds plusz 91 kg: Hart Péter— Mark Conolly Tájékozódó és búvárúszó OB Gyékényesen Július 18-a és 22-e között rendezte meg a Magyar Technikai és Tömegsportklubok Szövetsége, a Magyar Búvárszövetség, valamint a Kaposvári Húskombinát könnyűbúvárklubja az 1990. évi tájékozódó és búvárúszó felnőtt, illetve ifjúsági országos bajnokságot — immár sokadik alkalommal — a Gyékényes melletti kavicsbá- nyatavon. A búvárúszók legrangosabb hazai viadalán kilenc egyesület 77 versenyzője vett részt, köztük a Kaposvári Húskombinát könnyűbúvárklubjának hat fős tájolószakosztálya Rubecz József edző vezetésével. Mint várható volt, a több napig tartó versenysorozat a BHG és a Dunaferr búvárúszóinak külön nagy összecsapását hozta. Jellemző fölényükre, hogy mind a tíz bajnoki címet e két egyesület versenyzői szerezték meg (hatot a BHG sportolói, négyet pedig a Dunaferr búvárúszói,) és az ezüstérmek közül is csak egyet engedtek át más egyesület képviselőjének. A megszerezhető 30 éremből 23- at nyertek a szóban forgó két egyesület sportolói, s ebből 12-t tudhat magáénak a BHG, 11-et a Dunaferr. Hogy azért a somogyi versenyzőkről is essék néhány szó: közülük Szlavicsek Szabolcs szerepelt a legjobban — az ifjúságiak mezőnyében a hatodik lett. Eredmények: Hárombójás gyakorlat, nők: 1. Katona Zsuzsa (BHG, edző: Medek Miklós) 2260 pont, 2. Bedő (Dunaferr) 2225, 3. Horváth (BHG) 2175. Férfiak: 1. Karáth Emil (BHG, edző: Medek Miklós) 1992, 2. Házler (Gagarin) 1676, 3. Néder (Dunaferr) 1661. Ötbójás gyakorlat, nők: 1. Bedő Gabriella (Dunaferr, edző: Néder György) 2415, 2. Bállá (BHG) 2365, 3. Horváth (BHG) 2345. Férfiak: 1. Gurisaczki Gyula (Dunaferr, edző: Néder György) 2332,2. holtversenyben Berekméri (Dunaferr) és Karáth (BHG) 2236-2236. Csillaggyakorlat, nők: 1. Katona Zsuzsa (BHG, edző: Medek Miklós) 2595, 2. holtversenyben Bartha (Szolnok) és Bedő (Dunaferr) 2545-2545. Férfiak: 1. Gurisaczki Gyula (Dunaferr, edző: Néder György) 2440, 2. Berekméri J. (Dunaferr) 2340, 3. Karáth (BHG) 2244. Monkgyakorlat, nők: 1. BHG (Katona Zsuzsa, Horváth Angéla, edző: Medek Miklós) 5118, 2. Dunaferr 5000, 3. Szolnok 4884. Férfiak: 1. BHG (Karáth Emil, Berekméri Zoltán, edző: Medek Miklós) 5088, 2. Győr 4800, 3. Csepel 4236. Csoportos tevékenység, nők: 1. Dunaferr (Guriszovszkiné Nagy Edina, Gyenese Ágnes, Bedő Gabriella, edző: Néder György) 6217,5, 2. BHG 6105, 3. Szolnok 5434,5. Férfiak: 1. BHG (Karáth Emil, Berekméri Zoltán, Szittya Tamás, Papp Gábor, edző: Medek Miklós) 7261,2. Dunaferr 6934, 3. Amfora 6139. A csapatverseny végeredménye: 1. BHG 54 107, 2. Dunaferr 52 152,3. Amfora 49 212. A Magyar Búvárszövetség örökös vándordíját a Dunaferr búvárklubja őrizheti mostantól. A somogyi vonatkozású eredmények: Az ifjúsági fiú kategóriában Szlavicsek Szabolcs a hatodik, Priegler Tamás a kilencedik, Szabó Péter a 11. helyet szerezte meg; Horváth Titanilla a 13. helyen végzett. A sportcsarnokért Nagyatádon (Tudósítónktól) Amikor a tehót bevezették, szóba került a városi sportcsarnok építése, a város lakosságának véleménye alapján azonban a tanács úgy döntött, hogy előbb a strandot építik meg. Az idei szezonra megnyitották a strandot. A tanács-vb legutóbbi ülésére javaslattervezet készült, s a testület úgy foglalt állást, hogy meg kell kérdezni a város lakosságát: hajlandóak-e anyagiakkal is segíteni a sport- csarnok építését. Tamás Lajos iskolaigazgató, a javaslat készítője azt mondja: — Megyénk valamennyi városának van sportcsarnoka; Csurgónak kettő is. Az egészséges életmódhoz és a minőségi sport- eredményességéhez nélkülözhetetlen egy sportcsarnok. Jó tervező- és szervező munkával, közös összefogással — a nem éppen kedvező anyagi körülmények ellenére is — 1993 végéig megépíthető lenne a sportcsarnok. Megfelelő közművesített terület áll rendelkezésünkre, éppen a mi iskolánk szomszédságában, s ha felépül a létesítmény, a fenntartásra sem kellene külön vezető, mert iskolánk azt is elvállalná. Megoldható az iskolától a fűtése is. A fenntartási költségeket jórészt fedezné a jól szervezett rendezvények bevétele. A csarnok“ alkalmas volna nagyobb rendezvények tartására is. A csurgói sportcsarnok adaptált tervei alapján meg lehetne építeni a nagyatádit is. Ez jelentős költségmegtakarítással járna. Az építés tapasztalatait, várható költségkihatásait és a város lakosságának széles körű tájékoztatása és véleménye alapján terjesztjük végleges elképzelésünket a testület elé. Ha sikerül elindítani az építkezést, egy alapítvány létrehozásával is elősegítenék a költségek jelentős részének a fedezését.
