Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-25 / 78. szám
Szócsata az Országgyűlésen a kisgazdák körleveléről Ki választja a polgármestert? — Új alkotmánybíró — 900 millió schilling kártérítés Bős-Nagymarosért— Vita a sajtószabadságról Végre eljutott odáig a Tisztelt Há?, hogy arról tárgyalt, milyenelv lesznek az önkormányzati választás szabályai. A belügyminiszter ismertette, hogy három csoportra osztották a településeket. Az ötezer lakos alattiakban egy listán lesz minden jelölt, az 5—60 000 közöttiekben egyéni választókerületek, pártok és más szervezetek állítanának jelölteket. A hatvanezernél nagyobb városokban és a budapesti kerületekben egyéni választókerületek és pártlisták egyaránt lennének (így tehát Kaposváron is). Az állampolgárok — az országgyűlési választásokhoz hasonlóan — két szavazatot adnának le az egyik változat szerint, vagy egyet, s kétszer vennék számba, ügy is mint félre, úgy is, mint pártra leadott szavazatot. Arra is van lehetőség, hogy a lakosság is állítson jelöltet szóban vagy írásban. Mindezen nagy vita bontakozott ki, s azon is, hogy közvetve vagy közvetlenül válasszanak-e polgármestert, jó alap-e a két mandátumos választókerületek rendszere a megyei közgyűléshez,. A kisebb településeken általában jónak tartanák a polgármester közvetlen megválasztását. Jó volt a fogadtatása annak, hogy mód lesz a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére, aztán a nem pártként tevékenykedő társadalmi szervezetek is állíthatnak jelölteket. Megint izgalmas interpellációk és kérdések kerültek — Ország- gyűlés elé. Sok családot érdekelhet az, hogy a Honvédelmi Minisztérium emberségesebb bánásmódot ígért a sorkatonákkal. Szájer József (Fidesz) kérdése nyomán például kivizsgálják minden egyes sorkatona halálesetének ügyét. Csak nagy nehézségek árán lehetett lezárni a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának felállításáról, a közszolgálati tömegkommunikációs eszközök vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről elkezdett általános vitát, s megteremteni a föltételeket a mai részletes vitához. Egy szerencsétlenül megfogalmazott mondat kapcsán ugyanis személyeskedő szópárbaj alakult ki a fideszesek és a kisgazdák között az úgynevezett hírhedt kisgazda „körlevél” kapcsán. (Folytatás a 2. oldalon) Geraszimov az 1956-os bevonulásról Megengedhetetlen volt a beavatkozás „Megengedhetetlennek” nevezte a Szovjetunió 1956-os magyarországi beavatkozást Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő. Geraszimov kétnapos munkalátogatáson tartózkodik Prágában, ahol újságírók előtt kedden kijelentette: még nem kapott étesítést arról, hogy Magyarország kérte volna Moszkvától az 1956-os szovjet beavatkozás elítélését. A magyar Országgyűlés hétfőn felhívást intézett a szovjet legfelsőbb tanácshoz, amelyben kérte, hogy a testület az 1968-as csehszlovákiai események átértékeléséhez hasonlóan nyilatkozatban minősítse törvénytelennek, és ítélje el a Szovjetunió 1956-os magyarországi beavatkozását. Geraszimov emlékeztetett rá, hogy a Szovjetunióban még tart a történelem újraértékelése. Véleménye szerint az 1956- os magyarországi beavatkozást az 1968-as csehszlovákiaihoz hasonlóan megengedhetetlennek kell tekintetni. (MTI) Befejezéséhez közeledik a búza aratása. Az utolsó napok hajrájában javában dolgoznak a gépek. Képünk a toponári határban készült Tovább nyúlik az önkormányzati rétestészta (Munkatársunk telefonjelentése) A helyi önkormányzatok választásáról szóló tegnap délelőtti parlamenti vitában a legérdekesebb az SZDSZ és MSZP álláspontjának több kérdésbeni egybeesése volt. Mindkét párt vezérszónoka óvott például attól, hogy a helyi választások túlságosan pártpolitikai befolyások alá kerüljenek, s ezzel kiszoruljanak más jellegű szervezetek vagy lakossági kezdeményezések. Az SZDSZ ilyen véleménye azért is figyelemre méltó, mert ők maguk is pártként tudnák leghatékonyabban befolyásolni a helyi választások eredményét. Úgy látszik mégsem kívánják ezt kihasználni, hogy más nagy párt se tehesse... Az SZDSZ más meglepetéssel is szolgált a nap során. A déli sajtótájékoztatón Pető Iván szóvivő bocsánatot kért mindazoktól, akiket sértett az SZDSZ kispesti szervezetének a helyi tanácshoz küldött és a tegnapi Magyar Hírlapban közzé tett vagdalkozó ultimátuma. Ez egyebek közt az elesett szovjet katonák exhumálásához szabott határidőt. Az, hogy az SZDSZ központja elhatárolta magát egyik szervezete szélsőséges módszereitől, azt az érzést kelti, mintha a politikai kultúrával is rendelkező centrum és az ezt nélkülöző egyes helyi csoportok nem is ugyanahhoz a párthoz tartoznának. Nos, szép a demokrácia, de legalább ebben elkelne egy kis centralizmus... A honatyák továbbra is nehezen birkóznak az önkormányzati törvénnyel és az ehhez kapcsolódó alkotmánymódosítással. Hétfőn este az általános vitában már nem jelentkezett újabb hozzászóló, az elnök mégsem zárta le, csak felfüggesztette a vitát. A miértre dr. Soltész Istvántól, a parlament főtitkárától kértünk választ. — A házbizottsági ülésen a pártok álláspontja eltért a tárgyalási menetrendben, így abban is, hogy az önkormányzati vagy az önkormányzati választásokról szóló törvényről dönt- senek-e előbb. — A sorrendnek nyilván tétje van... —Jogosan merül fel, hogy ha az elnöR lezárja a vitát az alkotmánymódosítás kérdésében, akkor lehetetlenné tette volna a nézetek további közeledését, a kompromisszumot, hiszen akkor már újabb módosító javas(Folytatás a 3. oldalon) Felszámolták Abu Nidal csoportját Teljesen felszámolták a palesztin mozgalom szélsőséges terrorista csoportját, Abu Nidal szervezetét — Irta kedden a Le Figaro. A cikk szerzője hangoztatja, hogy a ,,Fatah-Forradalmi Tanács” nevű szervezet „nincs többé, a Közel-Kelet legkéte- setíb hírű terrorista szervezete teljelen megsemmisült’1. Libanon területén megszüntették a csoport katonai támaszpontjait, illetve azok felett a PFSZ Jasszer Arafathoz hűséges erői vették át az ellenőrzést. A ,,Fatah Forradalmi Tanács" 350 fegyverese közül 150 halt meg, ötven fogságban van s közülük többen átálltak Arafat oldalára. A többiek szétszóródtak, a fegyveres szervezet megszűnt létezni írta a Figaro. Az RMDSZ követelése: CSAK KÁRTYÁZNAK A SZOVJET LAKTANYÁK ŐREI? Magyar egyetemet! Minél hamarabb hozzanak döntést a Bolyai Egyetem újraindítására vonatkozóan. Erre szólította fel az állami szerveket, a kormányt, az oktatás- és tudományügyi miniSZtréiumot, a parlamentet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség országos választmánya, amely kedden hozta nyilvánosságra állásfoglalását. A szövetség minden erőfeszítése ellenére mindeddig nem sikerült újraindítani a Bolyai Egyetemet. A jelenlegi állapotok egyáltalán nem biztatóak, nem biztosítottak, hogy minden főiskolán anyanyelven lehessen felvételi vizsgát tenni, nem kaptunk beiskolázási kereteket még a Babes-Bolyai Egyetemen sem, ahol elméletileg egyik-másik karon magyar tancsoportokat lebet létrehozni, néhány tantárgyat magyarul lehet előadni. A dokumentum rámutat: a romániai magyar egyetem ügye nem kizárólag az erdélyi-romániai magyarság problémája, mert Románia nemzetközi megítélése is nagy mértékben függ attól, miként viszonyul az államhatalom a demokratikus szabadságjogokhoz, azok tartozékához. KI VÁLLALJA A FELELŐSSÉGET? A magyar sertéstenyésztők az országos választmányon keresztül levélben fordultak a kormányhoz több támogatást követelve. A sertéstartás múlt évi—meglehetősen alacsony —* ötszázalékos jövedelmezősége a termelési költségek növekedése miatt négy százalék alá csökkent. A termelők az exportszubvenciók eddigi szintjének megtartását és olyan árat kívánnak, amely legalább ötszázalékos nyereséget tartalmaz. Nyilvános választ várnak arra is, hogy a kormány vállalja-e a felelősséget az export elmaradásáért és jövőre esetleg bekövetkező belföldi ellátási zavarokért. Vagyonvédelem közérdekből Szummer György: A tanács nem vett részt a hátrahagyott laktanya őrzésében — Géró Mihály: Előfordulhatnak : „ veszélyes anyagok „Gyurgyóka-pusztáról kiköltözött a szovjet alakulat, oda >vagyonőr<-nek havi 17 000 forintért vettek fel 18 személyt. Kérdem, ez a jelenlegi gazdasági helyzetben hová vezet? Olyan gazdagok vagyunk, hogy csak úgy dobáljuk milliókat? Nevezett >vagyonőrök< nyugdíjasok, de mi ugyanakkor fizetjük a munkanélküli segélyt, holott ők is el tudnák látni ezt a nagyon fontos feladatot, ugyanis úton-útfélen dicsekednek, hogy ők még a nyugdíjuk mellett 5 000 forintért is vállalták volna ezt a munkát, hiszen csak háromnaponként kell menni a munkahelyre, ami abból áll, hogy az enyhet adó fák alatt kártyázással töltik el nehéz napjaikat, és mindezt kibírják havi 17 000 forintért, holott az egyetemet, főiskolát végzettek örülnek, ha 10 000—12 000 forintot tudnak keresni. Milyen fejetlenség ez, ki szervezte és ki fizeti?” A tabi volt szovjet laktanya főbejárata — ma Fotó: Lang Róbert (Folytatás a 4. oldalon)
