Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-21 / 75. szám
1990. július21 ..szombat SOMOGYI HÍRLAP 5 HIÁNYZÓ SZÍNHÁZI ESTÉK Boglárra sem jutott már pénz Régi vágyuk teljesülne a somogyi színházlátogatóknak, ha egy szabadtéri színpad is működne a megyeszékhelyen. Több mint egy évtizede vajúdik e kérdés, s a legalkalmasabb hely a múzeum belső udvara lenne... No, de minek álmodozunk mi erről, amikor e nyáron még a bogiári nyári színházi játékok is elmaradnak. 1979 óta évről évre bemutattak itt egy új és egy felújított darabot; ám ahogy fogyott a pénz, a kettő helyett csak egyre futotta. 18—20 előadásból 10—12 lett. 1983-ban már volt egy „kényszer- szünet”, s ez a nyáron megismétlődik. A bogiári színházra a megyei tanács biztosította az ösz- szeget, ám a dotáció megváltozása miatt, a „normatív támogatási rendszer” bevezetésével igencsak megcsappant a i költségvetés; az előző évinek cs'upán 40—45 százaléka lett volna. Hogy e vidéki színháznak mégsem kellett bezárnia, az a megyei tanácsnak köszönhető, hiszen 40 millió forinttal egészítette ki az összeget. Ezzel együtt többmilliós hiányt kell kigazdálkodnia a színháznak—tudtam meg Vájná Pá/ügyvezető igazgatótól, s minden fillérre szükség van. Ez esetben a folyamatos működés biztosítása az elsődleges, ezért nem futja a bogiári nyári színházra. . Hogy bővül-e jövőre a Balaton-part nívós rendezvényeinek sora a komolyzenei koncertek mellett egy-egy új bemutatóval vagy felújított produkcióval, nem tudni. Egy bizonyos: a színészek és a publikum is bízik benne, mert hiányoznak a bogiári színházi esték... (Lörincz) ^ : AUGUSZTUS 4-ÉN: Keszthelyen választják a Balaton szépét Hagyományteremtő rendezvényre készülnek a zalai Balaton-part városában, Keszthelyen. A nyár elején felavatott Colosseum diszkóban — amely a környék páratlan méretű, egy hatalmas ponyvasátorban működő ifjúsági szórakozóhelye— kerül sor a Balaton szépe '90 szépségversenyre augusztus 4-én. A balatoni programok közt kiemelkedőnek ígérkező show pontos műsora még nem ismert, neves művészekkel folynak tárgyalások. Az viszont már tény, hogy az érdeklődés igen élénk. Több csinos ifjú hölgy már nevezett, s elkezdődött a jegyek árusítása a rendezvény helyszínén és több zalai utazási irodában. Természetesen a versengeni kívánó 16. évüket betöltött lányok, fiatalasszonyok nevezését továbbra is várjak az este 8 órától hajnali 4-ig nyitva tartó Csapás út 5. szám alatti diszkóban — fényképes levélben is—továbbá a szervezésben közreműködő laptársunk, a Zalai Hírlap megye- székhelyi szerkesztőségében, valamint a nagykanizsai és a keszthelyi fiókszerkesztőségben. A rendezők — a spontán jelentkezések fogadása mellett — maguk is keresik a csinos hölgyeket, akikről úgy gondolják, hogy sikerük lehet a szépségversenyen. Akik elnyerték tetszésüket, azokat díszes „megszólító lappal” kérik fel a részvételre. A Balaton szépe 90 fődíja egy négynapos olaszországi ut, s más értékes díjakat is kiosztanak, amelyeket intézmények, vállalkozók ajánlottak s ajánlhatnak még fel az arra érdeme- sülöknek. Készül már a míves korona is, amely szintén a Balaton legszebb lányának tulajdona lesz. H.Á. Indiában került a trónra Esma a király . Cigánykarnevál Siófokon Cigánykarnevált rendeztek Siófokon, hazánkban az elsőt. Andalító-szomorú és szenvedélyes dallamok lopták be magukat a mintegy 800 főnyi hallgatóság fülébe. (Hiába no, mi ilyen rapszódikusak vagyunk, mondta az egyik résztvevő.) Kovács Apollónia és Bangó Margit képviselte a magyar élvonalat. Az „őrjöngés” persze a gyémántlemezes (kettő van mindössze az egész országban) Horváth Pista fellépésekor csapott tetőfokára (néhányan tapsolni kezdtek). Az énekesből szinte kikényszerítették a Hej, rigó, rigó című nótát, amellyel annak idején megkezdte látványos karrierjét. Egyébként mindannyiuk szövegejtése pazar volt („mindenem a pörkölt meg a nokedli”, haj, dada dadaj, da, da, da, da, da, da, daj...) Am hiába, még a kísérő száz fős cigányzenekar helyenként pazar teljesítménye is, a közönség egy része le kezdett szállingózni, hazafelé... Boros Lajosnak, a cigányprímások hazai fejedelmének vezérletével a zenekar megpróbálkozott Liszt Ferenc Rapszódiájával is — nem sok sikerrel. Szóval mindenki, aki számít itthon ebben a szakmában, fellépett a siófoki szabadtéri színpadon. Láthattunk még szovjet, román és spanyol előadókat is, de igazi, jó zenét csupán egy Jugoszláviából érkezett együttes produkált. A rossz nyelvek szerint azért telt meg félig is a nézőtér, mert a déli szomszédból érkezettek sokat próbáltak a délután folyamán, és zenéjüket hallva vettek belépőjegyet a legtöbben. Esma és családja makedónvidéki hangulatot varázsolt a deszkákra. A férjet 1976-ban a cigányok világkongresszusán — Indiában — a cigányzenészek királyává választották, s ahogy hallottuk; biztosan ül a trónján mind a mai napig. A kólóéhoz hasonló, érdekes tördelésű ritmusok ütemére rikoltottak a kürtök, dörmögött a tangóharmónika. A feleség félelmetesen jó technikával és nagyon kellemes hangszínnel rendelkezik — azt csinált a hangjával amit akart. Nem elégedtek meg néhány fülbemászó, érdekes akkorddal: helyenként komolyzenei nívót megütő zenével lepték meg a nagyérdeműt. A közönség felét egyébként külföldiek, másik részét a cigányság hazai képviselői alkották. A rendezők is találgatták csupán: vajon kik hagyták a nézőtéren a temérdek szemetet és a rengeteg törött borosüveget? Czene Attila Fotó: Gáspár Andrea Iskolák, lehetőségek, választások (5.) Az ökumenikus Mostanában a tisztelt olvasó sokszor hallja az „ökumenikus" szót. Az utóbbi időben az egyházak közel kerültek egymáshoz. Közösen beszélik meg nehézségeiket, gondjaikat, együttes istentiszteleteken vesznek részt, templomaikat kitárták a más felekezetű hívők előtt. Többek között együtt fáradoznak iskolák alapításában is. Új lehetőséget kínálnak iskolaválasztás terén a szülők számára. Kapocs az együttműködésben: a hit Értékes, új típusú intézmények az ökumenikus iskolák. Kezdeményezéseik valóban alulról indultak, hiszen egy-egy szülő felhívásán alapulnak. Ehhez kapcsolódtak munkájukhoz értő fáradhatatlan pedagógusok. A koncepciókét lelkészek segítettek kidolgozni, s munkacsoportokban alakították ki iskoláik programjait. Elméleti kiindulópontjuk az iskolaalapításban a vallás és a hit. Különböző felekezethez tartozó emberek találtak egymásra, s a másik vallását, felekeze- tét értéknek tartják. Istenhit köti össze az alapítókat, s a közös imádkozás. A világ összes egyházának azonos értéket tulajdonítanak. Kiváltságos joggal egyik felekezet sem rendelkezik. A filozófia, világnézeti belső összetartó erő koncepciójukban: a hit összetartó ereje. Nyitottak minden vallás irányába. Toleránsak más felekezetek iránt, ugyanakkor saját felekezetűk tanításai mellett elfogadják a társfelekezetek ökumenikus hitvallását Praktikus célja is van a feleiskolák kezeti összefogásnak. Közösen —nagyobb gyermeklétszámot biztosítva—az iskolaalapítás és a minőségi iskola létrehozásának esélye is növekszik. Iskolájukban biztosítják a különböző felekezeti hitoktatást. Keresztény erkölcsiség és életmód szellemében nevelnek. Alapeszményük: a szeretet. Szeretetre nevelés Erőforrás a vallások számára a szeretet, amelynek nélkülözhetetlen kiindulópontja az Isten szereíete. A tényleges ember- szeretetet Jézus Krisztus élete és tanításai testesíti meg. A Krisztus által hirdetett ige követelményét az ökumenikusok így fogalmazzák meg. „Maradjatok még szeretetben!” Törvény a hívó ember számára a szeretet „az ember tökéletesedésenek alaptörvénye", amely Krisztus példájának követésében nyilvánul meg. Ez azt jelenti, hogy a hívő ember nem a maga javát akarja, hanem embertársai boldogulását. Dr. Boda László e kérdésről így ír: „Az evangéliumi szeretet kettős transzcendenciája — Isten és embertárs felé — még a legnehezebb döntéshelyzetben is megoldáshoz segíti a keresztény embert.’' Behatol az érzelmekbe, amelyek irányítják a cselekedeteket és a magatartást. Az ökumenikus iskolák célja, hogy nevelés révén megteremtsék a szeretet meleg atmoszféráját, egymást segítő kapcsolatait. Kialakul a gyermekben a belső igény: „szerétéiből tenni”. A nevelés folyamatában megkövetelik, hogy a tanulók rendelkezzenek erkölcsi normákkal, ismeretekkel, törvényekkel, elvekkel, szabályokkal. Új típusú tartalmában az ökumenikus iskola, mert megteremti a szeretet biztonságot adó közegét amelyben atanwló és a pedagógus egyaránt jól érzi magát Nagy pedagógiai feladat a szeretet megterémte- tése és megtartása Ökumenikus iskolák A franciaországi Taizé faluból indult ki az ökumenikus mozgalom. Roger Sütz közösséget szervezett a történelmileg elszakadt egyházak híveinek közelítésére. Ebben a községben interkontinentális és európai találkozókat szerveznek. (Legutóbb Pécsett szerveztek hasonlót 1989-ben. Roger Sütz egy étkezőasztal mellé ülteti a katolikus, a protestáns, a zsidó, a budhista embereket. Közös eszmecserét is imádkozást biztosít számukra. Hol vannak Magyarországon ökumenikus iskolák? — kérdezheti a szülő. Máriaremetén a korábbi időszakban „keresztény szellemiségű’' iskola szervezését kezdték el. 1990 januárjában a lakossági fórum elhatározta, hogy ökumenikusra alakítják át az iskolát. Az ökumenikus jelleg kiterjed a különböző felekezetű tantestületi tagokra, a tananyagra az emberképre és a konkrét programra. A főváros Fasori Evangélikus Gimnázium is ökumenikus középiskola. Részlet Gyapai Gábor igazgató nyilatkozatából: „Az iskola tanulóinak összlétszáma 330, köztük van 68 református, 38 katolikus, 4 izraelita, 6 egyéb, a többi evangélikus. Van öt evangélikus, egy református, egy katolikus hitoktató. Ezek felváltva tartják az áhítatot.” Fóton a helybeli papok megértő együttműködése hozta létre az ökumenikus iskolát. A baráti kapcsolatot tartó katolikus, evangélikus, református és baptista lelkész példája nyomán létrejött a hívek barátsága is. Szervezőkészségüket is bizonyították a lelkészek: megteremtették az iskolaalapításhoz szükséges egyesületet, alapítványt, pedagógiai csoportot. Pécsen az értelmiség korábbi és a mai jó együttműködése eredményezte a felekezetközi iskola tervének elkészítését. Megemlíthető még a fővárosi Sapszon-féle „Kórusiskola”, a Török-féle óbudai ökumenikus iskola. Figyelmet érdemel a Bokor-bázísközösség, amelynek alapja a maguk által létrehozott családi alapítvány és a nyári tábor volt. Maguk képeztek hitoktatókat, az értelmiségi szülők közreműködésével. (Vége) Dr. Bóra Ferenc
