Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)

1990-07-02 / 58. szám

1990. július 2., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 3 INGÓ BÚZA­TÁBLÁK Riadtak a búzatermelők. A kormány nem fogadta el a Föld­művelésügyi Minisztérium ja­vaslatát a búza áremeléséről. Mégis reménykednek a terme­lők, hiszen mint a kormányülés után ígérték, a testület újra napi­rendre tűzi a témát a Nemzetkö­zi Valuta Alappal való tárgyalá­sokat követően. Ma nem tehetnek mást a gaz­dálkodók, mint a számukra ked­vező változásra várva folytatják a megkezdett aratást. A döntés­re szeptemberig várni kell, így a jövő évi kalászosok vetését, vagy a jövedelmezőség függvé­nyében a területcsökkentést akkor határozhatják el. FELE JÖVEDELEM A kenyérgabona ára tavaly szeptemberben módosult ton­nánként 5700 forintra. Ekkor a termelők megközelítően 20 százalékos jövedelmezőséggel számolhattak, és ennek megfe­lelően indították a vetést is. Azóta azonban a helyzet több­szörváltozott, hiszen a növény­védő szerek és műtrágyák ára 45—70 százalékkal emelke­dett, a forintot többször leérté­kelték, emiatt a termeléshez szükséges importanyagok is megdrágultak. Mindezek követ­kezménye, hogy az 5700 forin­tos tonnánkénti ár a mai hely­zetben már csupán a tervezett jövedelmezőségnek a felét kí­nálja. Ezt is csak úgy érték el a termelők, hogy a műtrágyázási és a növényvédelmi költségei­ket nem növelték, aminek nyil­vánvaló következménye, hogy egységnyi területre kevesebb anyagot használtak fel. Tartó­san ezt képtelen elviselni a föld számottevő terméscsökkenés nélkül. Az árat vagy még inkább a jövedelmezőséget azért is cél­szerű rendeznie a kormánynak, mivel már az idén is a tervezett­nél kisebb termésre lehet szá­mítani. Az őszi kalászosok ve­tésterülete 1 640 000 hektár, az előzetes termésbecslések sze­rint megközelítően 7 300 000 tonna kalászos gabonával lehet számolni. A tervezetthez ké­pest kisebb termésmennyiség egyik oka a téli csapadékhiány, amely elsősorban Győr, Pest, Szolnok-Jászkun megyékben gyérítette a búzatermést. A vártnál kisebb termés ugyan most még sem a hazai ellátást, sem az export teljesítését nem fenyegeti, de atermelőket ellátó vállalatoktól kapott jelzések már sokkal kedvezőtlenebb helyzetre engednek következ­tetni. A gazdaságok sorra csök­kentik a korábban megrendelt, s a termeléshez nélkülözhetet­lenül fontos műtrágya mennyi­ségét. Tavaly az előző évhez képest már 20 százalékkal ke­vesebb műtrágyát szórtak ki, most újabb 10—20 százalékos csökkenést jeleznek a vállala­tok. A drágább, de egyben na­gyobb termést kínáló, vetőmag­vakból is csupán a felét rendel­ték meg a megszokott mennyi­ségnek. E jelekből arra lehet következtetni, hogy a pénzhián­nyal küzdő vállalatok minden­áron takarékoskodnak, a jövő­jüket is kockáztatják a napi megélhetés reményében. KÉTOLDALÚ NYOMÁSBAN Voltaképpen kétoldalú nyo­másnak vannak kitéve a terme­lők. A gazdálkodáshoz szüksé­ges eszközök, anyagok a sza­badáras kategóriába tartoznak, s a termelőknek mindenképpen úgy tűnik, hogy szédítő sebes­séggel kúsznak fel az áraik. Az étkezési búza viszont hatósági áras termék. így a gazdálkodók képtelenek elismertetni valós költségeiket, szinte minden vál­tozás a jövedelmezőség romlá­sával jár. Szinte egyetlen véde­kezési lehetőségük marad, a számukra veszteséget hozó vagy alacsony jövedelmezősé­gű termékek előállítását mérsé­kelni, vagy végleg felhagyni ve­lük. Ha a búzatermelést éri ez a döntés, drámai következmé­nyei lehetnek, hiszen így a jó agrártermelési adottságairól nevezetes Magyarországon is ellátási nehézségekkel kellene szembenézni. Persze azoknak is igazuk van, akik a felvásárlási ár eme­lése ellen érvelnek, hiszen az étkezési búza árának növeke­dése nyilvánvalóan számos sütőipari termék árában érez­tetné hatását. E termékkörben azonban a búza árának emelé­se nélkül is várható lenne az árváltozás, hiszen a jelenlegi árakban még a tonnánkénti 4750 forintos búza szerepel. A hústermelésre viszont nem len­ne számottevő hatással a búza tervezett áremelése. A takar­mánygabona ugyanis ez idő szerint is szabadáras, így az ál­latok etetésére szolgáló keve­réktakarmányokban a gabona szabadpiaci ára foglaltatik, ami 6—7 ezer forint között változik tonnánként. Ami a fogyasztókat közvetlenül érinti: a tervezett búzaárváltozás a kenyér árá­ban megjelenne, a húsét vi­szont elkerülné. CSAK TÁMOGATÁSSAL Nyilvánvaló, az áremelés érintheti az exportot is, hiszen mind a rubel-, mind a dollárel­számolású piacon csak támo­gatással lehet eladni a magyar búzát. A számítások szerint a tervezett, de elutasított áreme­lés a rubelelszámolású piaco­kon a támogatás növelését kö­vetelné, míg nyugati piacainkon változatlan támogatással érté­kesíthetők e termékek. Ami ennek költségvetési kihatásait jelenti, tudni kell, hogy a magyar - gabona nagy része a rubelel­számolású piacokon talál gaz­dára, azaz a felvásárlási ár emelése jelentős terhet ró a költségvetésre, végeredmény­ben a lakosságra. Tehát, a búza áremelése mellett és ellene egyaránt szól­nak érvek. A kormány nyilván­valóan a piaci ismeretek és a konkrét számítások után dönt a termelők számára sorsdöntő ügyben. Az viszont már nem csupán termelői, ha­nem lakossági érdek is, hogy e döntés hosszabb halogatás nélkül szülessen meg. Ezúttal hatásvadászat nélkül is, való­ban az ország kenyeréről van szó. V. Farkas József Jogtalanul államosított házak Kártérítést a tulajdonosnak Mozgólépcső, komputeres árunyilvántartás Megnyílt a Mega City Újabb színfolttal gazdagodott a Balaton-part: tegnap délután Siófokon megnyitotta kapuit a Mega City áruház. Kilenc hónap alatt építették fel a háromszintes, 1000 négy­zetméter alapterületű bevásár­lóközpontot, mely kizárólag ma­gántőkéből valósult meg. Alig­hanem a vidék legkorszerűbb üzletháza, mozgólépcsővel, komputeres árunyilvántartás­sal működik. S lehetfizetni hitel­kártyává! is... Bár a szezonra készült, egész évben várja a vásárlókat. Mintegy 600 négyzetméteren műszaki cikkeket, autóalkatré­szeket, műszaki elektronikai berendezéseket, kötőeleme­ket, és csavarárukat, lakás- és kerti felszereléseket kis- és nagy barkácsgépeket illetve háztartási gépeket, fotócikke­ket, cipőket kínálnak. A föld­szinten 15 magánüzlet színesíti majd a választékot. Az elképze­lések szerint az áruház mögött egy három- és félezer négyzet- méteres bútorbolt, valamint egy a diákturizmus céljait szolgáló negyvenszobás, háromcsilla­gos szálloda kap helyet... Sok szó esik a földtulajdon 1947-es állapotoknak megfele­lő visszaállításáról, kevesebbet lehet azonban hallani a kistulaj­donosok panaszáról, akik közül most egyre többen szeretnék rendezni az egykor államosított családi házuk ügyét. Elég volt egy telefon... Dr. Magyar Gyula kaposvári olvasónk szerint tízezreket érint az, hogy visszaadják-e az 1952 .évi IV. törvény által jogel­lenesen állami tulajdonba vett házingatlanokat. Sok családtól tetejében még e törvények a sú­lyos megsértésével vették el a házát. Elég volt egy telefon, s akire haragudtak, már államosí­tották is a kis házát, amely talán betegség vagy öregség esetén az éhenhalástól menthette vol­na meg. Abban az időben ugyanis nem volt nyugdíja a kisiparosnak, a kiskereskedő­nek. Egy életen át kuporgatta össze a pénzt a kis házára, s akkor nagyhirtelen „államosí­tották”. Nagyon szomorú, hogy föl sem újítható, a kezelője ugyanis egy fillért sem költött rá. Elég volt az államosításhoz, ha egy leromlott állapotú háznak hat szobánál több, bármilyen kicsi helyisége volt, mégha tu­lajdonosnak az az egy háza volt is. Még olyan is megesett, hogy egy mindig magántulajdonban álló ház egyharmadát, a telekrészt, amelyen csak egy összedűlt épület állt, olyan cí­men államosítottak: a tulajdo­nos nem járult hozzá a fenntar­tási költségekhez. Ez azért is volt furcsa, mert a szóban forgó házat nem is tatarozták. Megcáfolt vélemények Sok család reménykedett a változásban 1957-ben, ugyanis az akkor megjelent rendelet módot adott a törvénytelensé­gek feloldására. Sajnos, az 1027/1963. számú kormányha­tározat 1964. január 1-től visz- szavonta mindezt. Dr. Magyar Gyula úgy véleke­dik, hogy az 57. évi XXVIII. tör­vényt senki se helyezte hatá­lyon kívül mind a mai napig, csak arra volna szükség, hogy feloldják az említett 1963. évi kormányhatározat hatályát, s máris orvosolhatnák a jogsérté­seket. Legalább ott történjen meg a jóvátétel, ahol lehetsé­ges. Ahol már ráépítettek a te­lekre, többször változott a tulaj­donos stb., ott nyilvánvalóan külön jogszabállyal rendezhet­nék az ügyet. Megnyugtató, hogy az Alkot­mánybíróság szerint is alkot­mánysértő mulasztásnak te­kinthető, hogy a mai napig nem született jogszabály az államo­sítás (1948) utáni kártalanítás ügyében, ami azért is sajnála­tos, mert 1963-ban lezárult min­denféle, államosítással kap­csolatos vizsgálat, s a kártalan í- tásról szóló kormányrendelet ügye végképp lekerült a napi­rendről. Lesz e változás? Az alkotmányossági vita vég­leges lezárását nagyon sokan várják, mert a kártérítésről szóló jogszabályt csak azután alkothatják meg. Ha csak a kormány — ismerve a számta­lan panaszt — nem hozza meg előbb a jogszabályt, mintsem az Alkotmánybíróság dönt az ügy alkotmányos rendezéséről... L. G. A TABI SZDSZ KEZDEMÉNYEZÉSE Tisztázott ügyeket kapjon az önkormányzat Megyei gyűlés az MDF legfőbb területi szerve A helyhatósági választásokra készülve — Megyei irodát nyitnak A múlt héten ülésezett a Ma­gyar Demokrata Fórum Somo­gy megyei egyeztető tanácsa. Erre valamennyi megyei szer­vezetet meghívták. Szerveze­tenként 2—2 fő képviselte a helyi párttagságot. Szabados Péter, az MDF kaposvári szer­vezetének elnöke elmondta: a tanács ülését a közelgő helyha­tósági választásokra való fel­készülés jegyében hívták össze. — Döntöttünk arról, hogy létrehozzuk a Magyar De­mokrata Fórum megyei legfőbb szervét (testületét), a megyei gyűlést. Ennek tagjai lesznek a Somogybán működő MDF- szervezetek elnökei, a leendő megyei választmány, az orszá­gos választmány Somogy me­gyei tagjai és azok az ország- gyűlési képviselők, akiket szer­vezetünk juttatott a parlament­be — mondta Szabados Péter, majd így folytatta: — A megyei gyűlésnek a leendő választ­mány is felelősséggel tartozik. A megyei választmány 12 tagú lesz, mivel a hat Somogy megyei választókerületből 2—2 főt delegálnak választmányi tagnak az adott körzetben mű­ködő MDF-szervezetek. A vá­lasztás a megyei egyeztető ta­nács határozata értelmében jú­lius 15-ig befejeződik. A megyei választmány a tisztségviselő­ket — egy elnököt, egy alelnö- köt és egy titkárt — soraiból fogja megválasztani. Ők járnak el majd az úgynevezett megyei ügyekben és végzik a megbíza­tásukkal járó egyéb teendőket. Arról is döntöttünk, hogy jú­lius 15-ig ki kell dolgozni a me­gyei gyűlés és a választmány jog- és hatáskörét, azaz szerve­zeti és működési szabályzatát. Ezzel kapcsolatban a kaposvári szervezet más megyék MDF - szervezeteinek jogászaival összefogva javaslatot készít el. A választmány július 25-én Kadarkúton mutatkozik be a megyei egyeztető tanácsnak, és ekkor fogadjuk el a legfőbb megyei testületet: a megyegyű­lés és a választmány működési szabályzatát is. Szabados Péter bejelentette, hogy az országos elnökség ja­vaslatára a megyei egyeztető tanács létrehoz egy 7 főből álló etikai és fegyelmi bizottságot, amely a megyei választmány mellett működik majd. Ez a megyei szervezetek között tá­madt esetleges nézeteltérése­ket tisztázza, illetve ezekkel kapcsolatban hoz döntést. A kaposvári szervezet elnöke megjegyezte, hogy a megyei szervezetek létrehozását a helyhatósági választásokra való felkészülés mellett az is in­dokolttá teszi, hogy az MDF-nél — ahogy más pártoknál is—le­gyen megyei szervezet. Eddig ilyen nem volt. Az egyeztető tanács betöltött ugyan megyei funkciót, ám mi­vel csak ritkán ülésezett, nem tudott naprakész operatív mun­kát végezni és az álatala megbí­zott képviselők nem voltak min­dig felhatalmazva arra, hogy bizonyos ügyekben eljárhassa­nak. Döntött az egyeztető tanács arról is, hogy július 1-jétől a Kossuth Lajos utca 15. alatt megyei irodát hoz létre. Az iroda vezetője Kovács La- josné lesz. Sz.N. A Szabad Demokraták Szö­vetségének tabi szervezete a városi tanácshoz eljuttatott' felhívásában elismerte a jelen­legi tanács törvényességét és működésük nélkülözhetetlen­ségét. Ám szükségesnek tart­ják azt is, hogy az új önkor­mányzat hivatalba lépésének megkönnyítésére néhány in­tézkedést hozzon a városi ta­nács. — Szükségesnek tartjuk — mondta Görög Csaba SZDSZ- ügyvivő —, hogy készüljön jegyzék azokról a jelentős ügyekről, amelyeket még az ön- kormányzati választások előtt meg kell tárgyalni. Ilyen többek között a jelenlegi állapotokat hűen tükröző vagyonmérleg a városi tulajdonokról. Beszámo­ló az idei költségvetés időará­nyos végrehajtásáról. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a hely- hatósági választásokig ne se­lejtezzenek, ne semmisítsenek meg iratokat, még akkor sem, ha a szabályok erre lehetőséget adnak. A tanács készítsen olyan jegyzéket, amely tartal­mazza az 1989. január 1 -je óta elidegenített állami tulajdono­kat. A kezelésbe és tartós hasz­nálatba adott állami tulajdo­nokról szóló jegyzék a pénzügyi feltételeket tartalmazza. Ha az a választások előtt lejárna a tanácsi felügyelet alá tartozó intézmények vezetőinek meg­bízása, akkor ne újabb ciklusra hosszabbítsák meg, hanem csak az önkormányzat létrejöt­téig. Készüljön részletes pénz­ügyi beszámoló a folyamatban levő és áthúzódó beruházá­sokról és ebben jelöljék meg a folytatáshoz és a befejezéshez szükséges pénzforrásokat. Az ügyvivő szerint ezzel meg kívánták könnyíteni a választá­sok után a korrekt átadást, és fel is hívták a figyelmet a helyes gazdálkodásra. Azt szeretnék, ha zökkenőmentes volna az irá­nyítás és közszolgálati munka Tabon és térségében. A tabi pártok közül csatlako­zott a felhíváshoz a Kisgazda- párt helyi szervezete is. Hodola József elnök szerint a jövő ér­dekében szükségesnek tartják, hogy a döntéseket megelőzően tájékozódni lehessen. Részt kívánnak venni a tanács vb munkájában is, hogy észrevételeiket, javaslataikat megtehessék. (Krutek) Könnyű telefonfülkék A Hungalu Alumíniumszerkezetek Gyárának mindszenti telepén ké­szítik — a Magyar Posta megrendelésére — a képen látható alumí­niumvázas telefonfülkéket

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom