Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)

1990-07-20 / 74. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. július 20., péntek Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök a Parlamentben találkozott és megbeszélést folytatott Tőkés László nagyvára­di református püspökkel. (MTI-fotó — Cseke Csilla felv.) Az elnyomás ugyanaz Habsburg Ottó Romániáról „Amíg az lliescu-rendszer nem változtat politikáján, addig nem remélhet semmiféle támo­gatást az Európa Tanácstól” — jelentette ki Habsburg Ottó. A politikus a Nagyváradon megje­lenő Bihari Napló részére adott exkluzív interjút. „Kezdetben nagy optimiz­mussal vártuk a felszabadulást, amikor megbukott a zsarnok. De pár nap múlva ráeszmél­tünk, hogy ugyanazon emberek maradtak továbbra is hatalmon — mondotta. — Nem voltak vérmes reményeim, ismertem Iliescu életét és ennélfogva bi­zonyos véleményem alakult ki. Az utóbbi események bizonyí­tották, Ceausescu tulajdonkép­pen nem halt meg. Megvan, mint azelőtt, mert az elnyomás egy és ugyanaz. Ennélfogva az Európai Parlamentben teljesen beszüntettük a tanácskozáso­kat Romániával, nem ratifikál­juk a gazdasági szerződéseket, amíg nem változtatnak saját népük és a kisebbség elnyomá­sán — mondotta Habsburg Ottó. Újabb véres megmozdulások Kirgíziában Újabb hat halálos áldozatot követeltek a kirgíziai Os város­ban és körzetében kiújult, ötö­dik, napja tartó nacionalista ösz- szecsapások. A múlt hónap ele­jén kirobbant, s a rendkívüli álla­pot bevezetése ellenére rövi- debb szünet után ismét fellán­golt kirgiz—üzbég összecsapá­soknak 212 halálos áldozata van. A szerdai verekedések­ben, a gyújtogatások és pogro­mok során több tucat ember is megsebesült. A kirgíziai területen csaknem megbénult a közúti közlekedés, mivel a gépjárműveket minde­nütt kőzápor fogadja, az utakon pedig barikádokat emeltek. Uzgeny városát — ahonnét a kirgiz lako'sok még a júniusi vér­ontáskor elmenekültek — min­den oldalról barikádok védik, s a falvakban is védelemre rendez­kedtek be az emberek, a másik nemzetiséghez tartozó bandák támadásaitól tartva. Tárgyalások a szovjet vezetőkkel Delors Moszkvában Az Európai Közösségek és a Szovjetunió gazdasági kapcso­latainak lehetőségeiről tárgyalt csütörtökön Moszkvában a szovjet vezetőkkel Jacques De­lors, az EK Bizottságának elnö­ke. Delors útjának célja annak a jelentésnek az összeállítása, amely a szovjet gazdasági hely­zetet feltárva tesz javaslatot a tizenketteknek segítségnyúj­tásra. Mihail Gorbacsov a Kremlben csütörtökön délelőtt megtartott megbeszélésen kifejtette De- lors-nak, hogy nem ért egyet a szovjet gazdaság helyzetéről adott pánikkeltő értékelések­kel. Nem tagadva, hogy való­ban nehéz a helyzet, a szovjet hez, akkor a jelenlegi helyzet jelentősen elhúzódhat. Delors Nyikolaj Rizskov kor­mányfővel folytatott eszmecse­réjén elsősorban az 1989 de­cemberében Brüsszelben aláírt hosszú távú gazdasági és ke­reskedelmi megállapodás gya­korlati megvalósításának lehe­tőségeit tekintette át. Rizskov részletesen tájékoztatta az EK Bizottság elnökét a szovjet gaz­dasági reform állásáról, s a kor­mány további szándékairól. Delors és Eduard Sevard- nadze külügyminiszter meg­beszélésén ugyancsak a Szov­jetunió és az Európai Közössé­gek közötti kapcsolatok bővíté­séről volt szó. Mihail Gorbacsov szovjet államfő július 19-én fogadta Jacques De- lors-t, az Európai Közösségek Bizottságának elnökét. Delors szemé­lyében először látogatott a Szovjetunióba a tizenkettek ilyen magas szintű vezetője Két Németországból — egységes állam Az egység kétségei Ami akár csak egyetlen esz­tendővel ezelőtt is teljességgel elképzelhetetlennek tűnt, az mára már majdnem kézzel fog­ható tény: Helmut Kohl nyugat­német kancellár szerint a két Németország egyesülése — ha részleteiben nem is, de — főbb vonalaiban az év végére való­sággá válhat. Tavaly ilyenkor csak az esztelenek és a politi­kában zseninek számító keve­sek mertek volna erre akármi­lyen tétet is feltenni, a tények viszont ezúttal rácáfoltak a kis lépések helyességét hirdető óvatosak számításaira. Az NDK és az NSZK valutauniója már ma is realitás, az új bankó­kat pedig október elsejétől kez­dik kibocsátani. A lassan már szárba szök­kent német egység kérdése persze heves bírálatokat, vélt vagy valós félelmeket is indu­kált. Az NDK-ban tüntetések voltak az unió ellen, mert egye­sek úgy érezték, hogy az a két­ségtelenül kényelmes szociális védőháló, amelyet Honecker rendszere kiépített, úgy szakad szét, mint amikor a vihar letépi a pókhálót. A lombik-szocializ­mus gyermekei attól is féltek, hogy a nyugati árak azonnali átvétele nagymértékű inflációt gerjeszt az egykori „Wunder- land”-ban, amelynek lakossága ilyesmiről legfeljebb a médiák révén hallhatott valamit. Nos, az új árak azóta megje­lentek az üzletekben, ám a várt bevásárlási roham elmaradt. Úgy látszik, a német racionali­tás ezúttal is legyőzte a termé­szetes emberi reflexeket. Ez elnök annak a véleményének adott hangot, hogy az ebből való kilábalás nemcsak a Szov­jetunió, hanem a nemzetközi közösség érdeke is. A szovjet külgazdasági együttműködés kiszélesítése Gorbacsov szerint lehetővé teszi az új gazdasági rendszer­re való gyorsabb átállást. Ha azonban ez nem történik meg, s a szovjet gazdaság visszatér a korábbi irányítási rendszer­r Ezt olvashatja a mai reggeli Pesti Hírlapban Csurka szerint csak hí- resztelik róla, hogy a külföldi töke ellen van. Úgy gondol­ja: mérjünk egyenlő mércé­vel a különböző tőkés cso­portok között. (2. oldal) Az egy évvel ezelőtti vé­res pekingi események visszavetették az ígérete­sen fejlődő turizmust. Most a kínai illetékesek kam­pányba kezdtek, hogy visz- szacsalogassák a külföldie­ket. (5. oldal) Két főhadnagy kegyetlen tragédiája. A magyar törté­nelem és a provokációk: 1944. és 1956. (8. oldal) Privatizáció: például az építőipar. Lehetőség ma­gánvállalkozóknak (9. oldal) Terménytőzsde. Érték­tőzsde. Részvények. Kötvé­nyek. (10. oldal) Munkaerő-piaci helyzet: ahány munkanélküli, annyi betöltetlen állás. (11. oldal) Autós pankráció So­mogybán. (15. oldal) (X) 1 I i 0 - I t • 0 A TAURUS márkabolt Nálunk a legolcsóbb! SLIDER 2000 és SLICK 50 teflonbevonatot képező olaj adalékanyag! — nagymértékben csökkenti a fémfelületek közötti súrlódást — csökkenti a motorkopást, hosszabbítja az élettartamot — csökkenti a motor üzemi hőmérsékletét —javítja a teljesítményt — csökkenti az olajfogyasztást — elősegíti a hidegindítást — üzemanyag-megtakarítást eredményez Részletes tájékoztatást boltunkban kaphat! Kaposvár, Noszlopy G. u. 2. Telefon: (82)10-125 ,Nyugalom” f Személyi * Vagyonvédelmi Szolgáltató Kisszövetkezet kaposvári irodája, 7400 Kaposvár, Kossuth L. u. 45. Telefon: 82/18-418 1987 szeptemberében alapított kisszövetkezetünk bemutatkozik: Mit ajánlunk? (Vidékre is) — Mechanikus és elektronikus vagyonvédelmi rendszerek tervezését, kivitelezését, garanciális javítását bármely területen (pl. bankok páncélterme, lakossági széfrendszer, pénztárak stb.) — Köz- és magánépületek, lakótelepek, állami és más gazdálkodó szervek stb. teljes körű védelmét a megbízó kívánsága szerint élő erővel (fegyveres­kutyás őrség) vagy biztonsági berendezésekkel — Jelentős vagy különösen nagy értéket képviselő műkincsek, műszaki cikkek csoportos vagy egyedi, élő erővel vagy (és) vagyonvédelmi berendezésekkel történő védelmét — Rendészeti csoport felállításának megszervezését, aktuális jogszabályi előírások megfelelő szabály­zatokkal történő ellátását, esetleg az objektum rendészeti munkájának teljes átvételét — Pénzszállítást, pénzkísérést, pénzőrzést a vonat­kozó jogszabályokban foglaltak szerint — Középületek, magánlakások, családi házak, valamint magánszemélyek folyamatos vagy napszak­hoz kötött őrzését — Szabadban vagy zárt térben elhelyezett értékek fegyveres és (vagy) kutyás őrzését — Sport- és zenei rendezvények biztosítását — Áraink a megbízás bonyolultságától, veszélyességi fokától, technikai eszközök alkalmazásának színvo­nalától függően változnak — Szolgáltatásaink magas szintű végzéséért erkölcsi és anyagi garanciát vállalunk. Felajánljuk'nyugalmát — kérjük, fogadja el! (111447) utóbbiak kerekedtek viszont fe­lül a lengyelekben, akikben rossz emlékek keltek életre a német újraegyesítésnek a puszta gondolatától is. A törté­nelem ismeretében ezen volta­képpen nem is lenne jogunk csodálkozni, hiszen a második világháborúban sok millió len­gyel vesztette életét a németek ellen folytatott harcokban. Az is tény viszont — és erre, ha lassan is, de a lengyelek is kezdenek rádöbbenni —, hogy „ez a Németország nem az a Németország”... Egészen más ma már a német emberek gon­dolkodásmódja, mint Hitler ide­jében, és a totalitárius eszme antagonisztikus ellentétben van a mély gyökereket eresztett demokrata gondolkodásmód­dal. így aztán a lengyel averziók nem állnak meg a lábukon, még akkor sem, ha az első reflexek természetesek voltak. Ugyanilyen vagy nagyon ha­sonló volt a német újraegyesü­lésre adott első brit és francia válasz is. Mind London, mind pedig Párizs úgy vélte, hogy a régi „mumus” feltámadása szá­mára semmi jót sem hozhat, és így nem voltak éppenséggel el­ragadtatva az alaposan meg­erősödő szomszédság gondo­latától. A furcsa csak az a dolog­ban, hogy Londonnak is, Pá­rizsnak is megvan minden oka arra, hogy tartson az egységes Németországtól — igaz viszont az is, hogy nem katonai, hanem gazdasági vonatkozásban. A népesség szempontjából eddig nagyjából „egálban” levő Nagy- Britannia, Franciaország és az NSZK közül ugyanis hirtelen egy nyolcvanmilliós egységes német állam tört az élre, eltelve dinamizmussal és életerővel. Éppen ez utóbbi az, amiben a két partner (jelenleg legalábbis) nem tudja felvenni a versenyt. Ezek tükrében érthető csak igazán, hogy miért nyilatkozott oly hebehurgyán a nálunk járt Nicholas Ridley brit miniszter. Margaret Thatcher elkötelezett híve bizonyára nem egy honfi­társának a véleményét fogal­mazta meg, ám vannak dolgok, amelyekről jobb nem beszélni, vagy legalábbis úri társaságban illik hallgatni róluk... Ridleynek azóta már ki is tették a szűrét a minisztériumból, s most elmél­kedhet, hogy nem lett volna-e jobb hallgatni? Teljes kapitulációval végződ­tek a német egyesüléssel szembeni erős fenntartások a Szovjetuniót illetően is. Mihail Gorbacsovnak le kellett nyelnie a békát, és meg kellett barát­kozni annak a gondolatával, hogy az az „ősi ellenfél”, amely­ről a tankönyvek is évtizedek óta mesélték, nem létezik töb­bé. Moszkvának rá kellett döb­bennie arra: ha nem akar teljes­séggel elszigetelődni, akkor nem szabad akadályt gördíte­nie sem a turbulens kelet-euró­pai folyamatok, sem a német egység útjába. Kénytelen-kel­letlen beleegyezésüket adták ahhoz, hogy „régi-új” Német­ország a NATO tagja legyen, annál is inkább, mivel az észak­atlanti szövetséget legföljebb már csak néhány szemellenzős tábornok tekinti ellenfelének. Ez utóbbiak viszont előbb- utóbb belépnek valamelyik öregotthon kapuján, az ifjú és erős Németország viszont reali­tás marad, sőt egyre inkább meghatározó eleme a konti­nensnek. Ráadásul Kohl leg­utóbb még némi pénzt is kilátás­ba helyezett Moszkvának, vég­leg leszerelve ezzel a bajban levő szovjet vezetés aggályait. Azt ugyanis Gorbacsov is tudja, hogy mindegy, ki adja a pénzt, csak ömöljön minél bő­vebben. A „vén obsitosok” meg csak vitatkozzanak egymással az „ősellenség” diadaláról az aggok menhelyén... Tóth Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom